Szabad Föld, 1967. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-14 / 20. szám
. 1967. MÁJUS 14. Csendélet (Miklósovits László grafikája) Öreg diákok emlékezetében ! ■ Nem lehettem ott a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium alapításának 175. évfordulójára rendezett ünnepségeken, nem ülhettem be a rég elhagyott iskolapadokba, nem találkozhattam az egykori osztálytársakkal, oktatóinkkal , vajon hányan lehettek ott, kikkel találkoztam volna? Alma Mater-nak nevezték a régiek az iskolát, s merenghet most rajta az egykori rossz latinista: csakugyan, milyen találó ez az elnevezés, úgy vagyunk az iskolánkkal, mint az édesanyánkal — akkor jövünk rá, hogy mit jelentett nekünk, amikor már messze estünk tőle. Nem lehettem ott az én Alma Materem nevezetes jubileumán, országra szóló esemény volt pedig, mert hiszen országos hírű volt a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, az első gimnázium Somogyban, a humanista Festeticsek jóvoltából, a tiszttartójuk, Nagyváthy János buzgólkodásából. A környékbeli ifjúság oktatására alapították, de csakhamar az ország távoli tájairól is sereglettek ide a diákok — a diákok és az oktatók, köztük Csokonai Vitéz Mihály, a pipázó költő, akinek a legenda szerinti szobájában, az „öreg internátus” falai között, magam is gyarapítottam a falakra rakódott pipafüstöt. Az utóbbi időkben elszaporodtak az országban a gimnáziumok, Somogyban éppúgy, mint másutt, így aztán a csurgóiaknak híre-neve halványult kissé — de nem a történelmi érdemei, hanem a jelenlegi szerepe, amikor is valóban a nép fiainak új Helikonjává vált, ahogy egykori költőtanárja versében ezt megjósolta. Sokszor elgondolkoztam már azon, mi őrzi az idő múlása közepette a régi híres iskolák emlékét, a csurgóiét és a többiét, a sárospatakiét, a kőszegiét, vagy a pápaiét? És most, hogy folytak a csurgói ünnepségek előkészületei — rádöbbentem. Mert, ha az ünnepségen nem is lehettem ott, előkészületeibe belekeveredtem, elvetődtem a lázasan készülődő öreg diákok közé, s a jóval öregebbekkel és sosem látottakkal is magától értetődően tegeztük le egymást — hiszen egy iskola diákjai valamiképpen egy családot alkotnak. Igen, az ilyen „családok" őrzik az iskolák emlékét. Sohasem halnak ki ezek a családok, az eltávozók helyébe mindig jönnek az újak, mint ahogy most is kiballagott a csurgói iskolából az idei végzős nemzedék. S elvetődhet az öreg diák a világ másik felébe, az ilyen nagy évfordulók alkalmából küldi az IKEA-n keresztül a maga kis hozzájárulását a jubileumhoz, az itthoniak pedig OTP-betétkönyvet nyitnak, hogy a maguk kis forintjaiból holmi alapítványféleséget hozzanak létre a jövendő kiváló csurgói diákjainak jutalmazására. Igen, így él az öreg diákok emlékezetében a 175 éves csurgói iskola. Szüts László FIGYELEM! Új típusú tehermentesítő nélkül működő 10 és 20 tonnás KÖZÚTI színMÉRLEGEKET JELENLEG RAKTÁRBÓL TUDUNK SZÁLLÍTANI. Rendelési cím: MÉRLEGGYÁR, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Telefon: 112 -----SiabapFöip_____________________________________ Egy film előtörténete ulmáb ezer napról Sorsát ismerjük már. A francia tengerparton levő pompázatos Cannesban a fesztiválpalota közönsége ezt a magyar alkotást látta elsőül a filmek nagy nemzetközi vetélkedőjén. Már ez is olyan, mint valami népmese napsugaras zárórésze: Kása Ferenc, a filmnek a Nyírségből származó alig harmincéves rendezője, olyan világszerte ismert művészek közt vett részt a fesztivál eseményein, mint Elisabeth Taylor, Yves Montand, Richard Burton, vagy Gina Lollobrigida. Kása nevét eleddig csak néhány kisfilm főcímében láthatta a mi közönségünk is. S most az első nagy filmjével Európa-szerte számottartó filmművésszé lett. A film többi alkotója, Gyöngyössy Imre és Csoóri Sándor, a forgatókönyvnek Kosával társszerzői és Sára Sándor operatőr már túl vannak a harmincon, de még innen a negyvenen. Mindhárman nyújtottak már olyat, amire emlékszik az ország. Csoóri ismert költő, Gyöngyössynek már sikeres, szép darabját mutatta be az ország első színháza, rövid néhány év alatt tíz filmforgatkönyv került ki a keze alól s közülük négyből film vált. Sára mindjárt első kisfilmjével, a Pályamunkásokkal, VIT-díjat nyert." "Mégis úgy tetszik, az első igazán nagy siker valamennyiük pályáján a Tízezer nap. Az a film, melyről azt is mondhatnék: a harmincévesek mondják el benne apáik harminc évének történetét. Ötlet és élet Nagyon ritkán tudja meg a néző, hogy mi adta egy film alapötletét. A Tízezer napnál az ötlet nem mindennapi körülmények között jutott el a művészekig. Az ország egyik vezetője Tolna megyében járt. Ott, valamelyik faluban, amikor már jó ideje egyetértő barátságban diskurált vendéglátóival, az ország és a község ügyeiről — gondjairól, egyszer csak megszólalt egy parasztember valahogy ilyenképpen: — Jó, most itt beszélgetünk, meg ugyanaz a véleményünk. De tudja az elvtárs, hogy milyen hosszú az út idáig? Hogy mást ne mondjak, engem egy évvel ezelőtt, a tsz-átszervezés után úgy vágtak le a kötélről, meg akartam halni. És elmondta azt is, miként került olyan perbe a világgal, hogy meg akart válni tőle. Megrendítő önvallomás volt. Négy esztendeje elmondta a történetet valaki fiatal filmművészek előtt. A vállalt halál tornácáról az életbe visszatérő parasztember története megihlette őket. Szívet szorító szemléletességgel beszélt nekik ez az epizód arról, hogy nemcsak az ember születik kínban, hanem az új világ is. És akkor vagy tízen nekiláttak, hogy az ország legkülönbözőbb tájain a parasztság sorsából vett életanyagot gyűjtsenek egy olyan filmhez, amely néhány ember életútjába sűrítve számot ad arról, ami nálunk emberöltőnyi idő alatt a földművesnéppel történt. Legalább egy évig járták a vidéket. Öreg parasztok mondták nekik magnetofonszalagra életük fordulatait, asszonyok vallották sorsuk gyötrő megpróbáltatásairól, fiatalok beszélték el, milyennek látták a körülöttük félelmetes gyorsasággal változó világot. _ Amikor legépelték az összegyűlt életanyagot, egy testes kötet állt össze belőle. (Vajon nem volna-e érdemes sajtó alá rendezve azt is kiadni?) A közönség nemigen tudja, hogy az anyag földolgozásához hosszú ideig tanácsadóként segítséget adott Grigorij Csuhraj, az új szovjet filmművészetnek talán legjelesebb rendezője. Filmen a „boldog ember" S hogy az életanyag mennyire áthatotta e filmet, azt talán legjobban érzékelheti, hogy seregnyi egyszerű parasztember szerepel a filmvásznon a hivatásos művészek mellett s a néző sokszor nem tudja melyikük színész és melyikük statiszta. Egy sanidi csősz, Széles István (neve véletlenül megegyezik a főhős filmbeli nevével) több jelenetben is fontos alakításra kapott alkalmat. Filmszereplőve lett a Tízezer napban Móricz Zsigmond nagy regényének, A boldog embernek modellje, a magosligeti öreg Papp Mihály is. A nagy erejű, viharos indulatú Csere Mihályt egy birkózó, Nyers László alakította, a legjobb hivatásos művészek elismerését is kiváltó életszerűséggel. Nem emlékszem még egy magyar filmre, mely a magyar tájnak annyi arcát mutatná meg, mint ez. Külső felvételei Tiszaörs, Tiszaders, Tiszavasvári, Hajdúnánás, Tiszafüred, Villánykövesd, Csongrád, Vác, Pusztasóhát, Hortobágy, Budapest és a Gerecse tájaira viszik el a nézőt, egy jelenete pedig a jugoszláv tengerparton játszódik. Három különböző évszak természeti viszonyai között készültek a felvételek. A film első változata már két évvel ezelőtt kész volt. Azóta még csiszolgatták, hozzáforgattak — csaknem négy esztendő munkája testesül meg a néző elé vetülő 2700 méternyi anyagban. Az olvasó kérdez a Kulturális rovat válaszol CS. LAJOSNÉ, MEZŐCSÁTRÓL: „Azon vitatkoztunk, lehetséges-e, hogy Móricz Zsigmond verseket is írt volna. Mert a sógornőm kislánya verset mond két ökröcskéről, Móricz Zsigmondot nevezi meg írójának. Lehet, hogy ugyanaz az ember regényt, verset, mindent írjon?’ Lehet. Sőt megszokott jelenség, hogy prózaírók — talán formakészségüket vizsgáztatandó — költeményt is írjanak. Jókainak is egész kötetnyi verse jelent meg, Gárdonyinak több költeménye még az iskoláskönyvekbe is bekerült, de mint költő is figyelmet érdemlőt alkotott: Tolnai Lajos, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes és mai példát említsünk, a szinte csak prózaíróként emlegetett Cseres Tibor, Vészi Endre vagy Veres Péter is... A fordított jelenség sem ritkaság: az, hogy költőként számontartott alkotók prózát írjanak. Már Petőfi is kísérletezett regénnyel (A hóhér kötete), Adynak kötetnyi elbeszélése jelent meg, Tóth Árpád, Babits Mihály és még sokan mások művelték az irodalom több ágát is otthonos biztonsággal. Egyik legszebb példája e művészi sokoldalúságnak Illyés Gyula életműve: mint költő, műfordító, tanulmány- és regényíró, sőt mint színpadi szerző is nagyot alkotott és alkot mindmáig. L. FERENC TISZAFÖLDVÁRRÓL: „Gyakran olvasom újságokban, mozifeliratokban ezt a szót, dramaturg. Mit jelent?” Az idegen szavak szótára szerint dramaturgnak a színművészet elméletéhez értő színházi alkalmazottat nevezik, azt a személyt, aki az előadásra szánt darabokat elbírálja... A szótárnak ez a magyarázata azonban bővítésre szorul. Ma már a filmgyárban és a televízióban is működnek dramaturgok. Feladatuk nemcsak a kész művek elbírálása, hanem előadásra alkalmas darabok fölkutatása is. Új művek születésénél — ha azokat valamelyik színház vagy filmgyár fölkérésére írja a szerző —, ott bábáskodik a dramaturg. Tapasztalatai alapján (különösen kezdő írók esetében van ennek jelentősége) tanácsokat ad a szerzőnek, hogy az művét a színpad vagy a film sajátos szakmai követelményeinek megfelelően alkothassa meg. A dramaturg tehát voltaképpen művészeti tanácsadó. K. GYULA, KISTELEKRŐL: „Láttam a tv-ben a Dzsingisz kán utóda című, 1928-ban készült érdekes filmet. Azt írta a tv-műsor, hogy rendezője Pudovkin volt. Ez a Pudovkin azonos azzal, aki a felszabadulás után annyiszor volt Magyarországon?” Igen, azonos.. A némafilm egyik legnagyobb művésze volt a világviszonylatban is. Vegyészmérnökként kezdte pályáját és csak 27 esztendős korában, 1920-ban került kapcsolatba a filmmel. A nálunk is játszott szovjet filmek közül az ő műve volt egyebek között az Orosz emberek, a Rettegett Iván és a Nahimov tengernagy. Rendezett, forgatókönyvet és szakkönyveket írt, díszletet tervezett és olykor színészként játszott saját filmjeiben. 1950—51 között hosszabb időt töltött nálunk. Viszonylag fiatalon, 1953- ban, tehát 60 éves korában halt meg. Q Történelem játékfilmen Ez a 2700 méter megelevenedett történelemkönyv. Nem abban az értelemben, mintha ugyanarról szólna, amiről az ország históriájáról szóló könyvek. De történelem azért, mivel sűrítetten benne sajog, ujjong, ébredez, küzd mindaz az érzés, élmény, szándék, ami olyan gyötrővé és gyönyörűvé tette a magyar parasztság elmúlt tízezer napját, harminc esztendejét. A kritikusok mérlegre tették a filmben szereplő művészek játékát, a zene hangulatteremtő erejét, a képek néhol meghökkentő szépségét, a tempó helyenkénti vontatottságát vagy az olykor fölösleges komorságot. A kritikai mérleg minden esetben a mű jelentős erényeire mutatott rá elsősorban. A Talpalatnyi föld testvérfilmje született meg. Érthető a boldog elfogultság, mellyel fogadjuk és örvendünk neki. Bajor Nagy Ernő TERMELŐSZÖVETKEZETEK! FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK! Állami gazdaságok) Szigetelési igényeiket kielégítjük Fűtő-, hűtő- és vízellátó berendezéseknél, melegházak, istállóknál stb. gépészeti és födém hűszigeteléseket vállalunk. Mathiász János TSZ Szentendre, Rákóczi F. M. 5. Telefon: 187