Szabad Föld, 1972. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-14 / 20. szám
Győzelem és biztonság Amikor huszonhét évvel ezelőtt, május 9-én kigyúltak a győzelem örömtüzei Moszkvában, s Európa sok fővárosában — így Budapesten —, embercsoportok verődtek öszsze, boldogan köszöntve a sóvárogva várt napot, legtöbbjük szentül hitte: a szovjet csapatok nemcsak a fasizmus felett arattak örök dicsőséget, hanem magát a háborút is végleg legyőzték. Nem kellett több, mint három év, hogy ez a remény megcsappanjon. A sötét árnyékot nem is a fasizmus újjáéledése, hanem két győztes hatalom — az USA és Anglia — vezette földrészünk békéjére és biztonságára. Churchill emlékezetes agresszív beszéde után a nyugati hatalmak tűzfészekké alakították át Európa szívét. Megkezdődött a hidegháború, amely Nyugat-Németországban felélesztette a revansista erőket, az ő uralmuk nyomta rá bélyeget az NSZK politikájára. A háború hónapokon át „a levegőben lógott” ... Kevesen voltunk akkor Európában, akik nem vesztettük el az 1945-ös májusi reményt. Mégis minket igazolt az idő. Mert a mi reményeink immár kiapadhatatlan forrásból származtak. Abból, hogy a második világháború mégiscsak döntően változtatta meg az erőviszonyokat. A Szovjetunió a szemünk előtt óriássá nőtt, maga mögött érezve a győzelem önbizalmat adó lendületét. Kialakult a szocialista országok testvéri közössége, s Németország másik felén, az NDK-ban, a munkások és parasztok, a béke állama állta útját az NSZK reakciós törekvéseinek. A történelem új erőiben bízni — reális remény. Európa huszonhét év óta a béke kontinense. És ma már nemcsak a szocialista országok közössége küzd a további békés jövőért, hanem földrészünk közvéleményének színe-java is. Még Nyugat-Németországban is más szelek fújnak. A lakosság nagy része az európai biztonság, a háború elhárítása mellett száll síkra. Szinte egész Európa a biztonsági káz jegyében él most. És egy jelentős erőpróbára is figyel. Mire ezek a sorok megjelennek, a bonni parlamentben sorra kerül az úgynevezett keleti szerződések ratifikációs vitájára és talán a szavazásra is. A nyugatnémet parlamentarizmus furcsa játéka ez. Lehetővé teszi, hogy 249 elvakult képviselő esetleg megtagadja az egész Európa jövőjét kedvezően befolyásoló szerződések jóváhagyását, holott Európa népei és a nyugatnémet lakosság többsége is az európai enyhülés folytatását, a biztonság tartós rendszerét akarja. Bár ők 249-n (és mások is) jól tudják, taktikázni lehet, most, vagy később, de ez nem befolyásolhatja döntően kontinensünk sorsát. Az elmúlt huszonhét év megmutatta Európának, hogy se 249 képviselő, se egy-két nagyhatalom nem állíthatja meg a történelem új menetét, a szocializmus, a béke, a haladás erősödését. Ezek sokkal szilárdabban állnak. A győzelem vetette meg alapjukat. HEGYEK KÖZÖTT... Ez a három répáshutai felvétel három generációt örökített meg. Molnár Gáspárné, a tizennégy tagú énekkar szóló énekese mezei munkára megy. A februári budapesti országos „Röpülj Páva” versenyen elsők lettek Második képünkön: Lubai Vilmos erdész felesége. Háziasszony és sok dolga van az újonnan felépült családi házban. Végül: a kis Mátrai Zuzsika — nagy vödörrel Ő csak tölti, anyuka viszi a vizet. A nagyobb demokrácia, a jó pártmunka rendbehozta a karácsondi Kossuth Termelőszövetkezetet A társadalomtudományok művelői — politikusok, közgazdászok, szociológusok stb. — sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a nagyüzemek dolgozói miként szólhatnak bele érdemben üzemük, illetve szövetkezetük ügyeibe. Mit mondanak erről a gyakorlat emberei? — Olyan üzemi munkaszervezetet kell kialakítani — feleli Hegedűs János, a karácsondi Kossuth Tsz párttitkára, amelynek keretei között a szövetkezet tagjai nemcsak bele tudnak szólni a gazdálkodás kérdéseibe, hanem anyagilag is érdekeltek abban, hogy beleszóljanak. És ennek érdekében nagyon sokat tehet a pártszervezet. Ha a vezetést nem ellenőrzi a tagság... Karácsondon a téesz tagjai keserves leckét kaptak abból, hogy megfelelő ellenőrzés nélkül a legképzettebb szakvezetők is ferde irányba vihetik a gazdálkodást. Eleinte nem láttak, nem tudtak, nem értettek a tagok semmit abból a légvárakat építő homályos magyarázatokból, amelyekkel traktálták őket, csak később a következményeket érezték. Főleg azt, hogy a kiosztható jövedelem ijesztően lecsökkent. A 23 forintos munkaegységérték a felét sem jelentette annak, amelyet egy átlagos munkás megkereshet. Végül a pártszervezet vezetői kezdték vizsgálni az okokat, amelyek lejtőre vitték a termelőszövetkezetet. A párttitkár így foglalja össze az ügy tanulságait. Néhány évvel ezelőtt a lecsúszás legfőbb oka a termelőszövetkezeti demokrácia hiánya volt, de azt is láttuk, hogy ez az állapot nem változik meg a régi szokások, a régi munkaszervezeti keretek között. Vagyis attól nem lesz termelőszövetkezeti demokrácia, ha csak beszélünk róla. Brigádok önállósága Az új elnök, Lukács Sándor és a vezetőség első lépésként a brigádok önállóságának megnövelését tűzte napirendre. Azelőtt például néhány szakember és az elnök dolgozta ki a terveket, amelyeket a brigádok kézhez kaptak. Aztán következtek a meddő viták. A brigádok tagjai sokszor hivatkoztak arra, hogy lehetetlen a tervet teljesíteni, mert nincsenek meg hozzá a feltételek. — Vitáink persze azóta is vannak — szemlélteti a változást Paceli Jánosné, a nőbizottság elnöke, aki az egyik állattenyésztő brigádban dolgozik — de ezek nem feleslegesek. Megkaptuk például a fejőgépeket és ugyanakkor voltak a brigádunknak olyan tagjai, akik úgy gondolták, hogy maradhatnak a régi normák. Nem volt könnyű megértetni velük, hogy ez nem lenne igazságos, mert géppel jóval könnyebb a munka. Egy-egy brigád nagyobb hatáskört élvez. Egész évre megkapja a munkájához szükséges anyagokat, felszereléseket és abból a lehető legcélszerűbben és legtakarékosabban gazdálkodik. A brigád tagjai anyagilag közvetlenül érdekeltek a jó gazdálkodásban, mert megkapják a többletjövedelem 10 százalékát. Nemrég a körül zajlott a vita, hogy gyengébb takarmánnyal nehezebb ugyan jó eredményt elérni, de nem lehetetlen. Ezt bizonyították is a brigád tagjai: az egy tehénre eső tejhozamuk magasan felette van az országos átlagnak. Más brigádoknál is hasonló jó eredmények születtek. Így a néhány évvel ezelőtt még gyenge termelőszövetkezet megerősödött. Megszüntetett aránytalanság — Miután ilyen nagy a brigádok önállósága — magyarázza a párttitkár — az is könnyebben kitűnik, ha a brigádjövedelmek között aránytalanságok keletkeznek. Nemrég például a traktoros brigádnál működő pártcsoportunk tagjai jelezték, hogy a traktorosok keresete a szállítóbrigád tagjaihoz képest elmaradt. Ezt a rossz arányt aztán a téesz szakvezetőivel együtt közmegelégedésre megjavítottuk. Több és jobb munkáért több pénzt kapnak az emberek. Az ilyen és hasonló ellentmondások hamar „kiugranak” a téeszben, már csak azért is, mert a pártcsoportok kialakítása nem mechanikusan, brigádok szerint történik, hanem egy-egy brigád pártcsoportjában képviselve vannak a rokonszakmák brigádjának tagjai is. Az állattenyésztő brigád pártcsoportjának például néhány olyan tagja is van, akik a takarmányos brigádban dolgoznak és viszont. Tehát, ha valahol valami hiba keletkezik, együttes erővel könnyebben és gyorsabban megszüntetik. Ha pedig mélyebb a probléma, a pártvezetőség is segít a megoldásban. Ezért is vezették be azt a módszert, hogy a pártcsoportok rendszeresen beszámolnak a pártvezetőségnek a brigádok helyzetéről, gondjairól, hogy rendszeresen számoljanak be a munkahelyükön történtekről. — A másik irányú információáramlást pedig — mondja a párttitkár —, azt, amikor a vezetés ad számot a közös gazdaságban történtekről a tagok számára, többek között úgy biztosítjuk, hogy leírjuk a gazdálkodás főbb adatait, azok összefüggéseiről szöveges magyarázatot készítünk, sokszorosítjuk és egyegy példányt ebből a kis téesz újságból minden tag megkap. A bizottságok szerepe Ebben a közös gazdaságban a termelőszövetkezeti demokrácia fejlettségét mutatja az is, hogy a törvényesen előírtnál jóval több bizottság működik. A téesz vezetőinek és a téesz pártszervezetének kilenc bizottság segít abban, hogy közmegelégedésre intéződjenek el az ügyek. És hozzátehetjük, hogy a téesz pártszervezete is nagyon sokat tesz azért, hogy a téesz minden tagja gazdának érezhesse magát. Teszkó Sándor SZABAD FÖLD 3