Szabad Föld, 1977. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1977-09-25 / 39. szám

10 SZABAD FÖLD 05 l&GÁ¥§h€££‘€3t€&$€ IB llliS 'Bllli 11 illik Mlff AH lift ■ JE il li ff. Sikeres volt a „VII.” is A nagykőrösi Cifra-kertben a kertbarátok szep­tember 15—18. között megrendezett, VII. országos versenykiállításán Vastól—Szabolcsig, a megyei ver­senyeken legjobb eredményt elérő kertbarát közös­ségek és szakcsoportok mutatták be kertjeik, ház körüli gazdaságaik sokszínű és változatos termé­keit. Elhozták tagjaik legjobb, legéletrevalóbb bar­kácsolt kisgépeit, kerti eszközeit. A kiállítás kis­állat-tenyésztési bemutatóval is bővült. A kiállítás ünnepélyes megnyitásán részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. A kiállítás megnyitó beszédében Ham­mer József mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi ter­melés mellett, a háztáji és kisegítő gazdaságok és a kiskertek termékeinek a saját ellátáson túl, a la­kosság ellátásában is nagy a szerepe, és ez tovább­ra sem csökken. Kiemelte, hogy a kiállítás nemcsak a kertbarát mozgalom fejlődését, eredményeit mu­tatja igen híven, szemléltetően, hanem ismét jó al­kalmat nyújt a tapasztalatcserére is. . A kiállítás fő díjait­ és számos különdíját ünne­pélyesen adták át a kiállítóknak. A kertészeti kategóriában elismerő oklevelet ka­pott a gyulai, az orosházi, a kecskeméti, a salgó­tarjáni és peremkerületi, valamint a bicskei kert­barátok köre. A III. helyezéssel járó 2900—2000 fo­rintos díjat kapott a nyíregyházi és debreceni köz­ponti kertbarátkor, a szentesi kertbarátkor és áfész szakcsoport kiállítása. A II. helyezéssel járó 3000 forintos díjat nyert a csepeli és a dunaföldvári kert­barátkör. Az I. helyezéssel járó 5000 forintot a ba­lassagyarmati művelődési ház központi kertbarát­­köre, a 10 ezer forintos fődíjat és ezzel együtt a kertbarátok vándorkupáját pedig ez alkalommal a pomázi Hazafias Népfront Porpáczy Aladár kert­barátköre nyerte el. A kisállattenyésztési kategóriában elismerő ok­levelet kapott a dunaföldvári, a szeghalmi, a szent­lőrinci, a pécsi ÁFÉSZ, a Gorsium ÁFÉSZ lovasbe­­rényi kisállattenyésztési szakcsoportja. A III. he­lyezéssel járó 2000 forintos díjat nyert a Magyar Galambtenyésztők Szövetsége kecskeméti 125. sz. egyesülete, a Horizont ÁFÉSZ budapesti és a Sal­gótarjáni ÁFÉSZ karancslapujtői nyúltenyésztési szakcsoportja. A II. helyezéssel járó 3000 forintos díjat kapott a füzesabonyi és a pécsi ÁFÉSZ nyúl­tenyésztési szakcsoportja. Az I. helyezéssel járó 5000 forintot a Bákisz budapesti nyúltenyésztési szak­csoportja nyerte el. A barkács kategóriában elismerő oklevelet ka­pott Antal György gödi, Kass Ferenc balatonal­mádi, Szabó Zoltán egri, Kundra György békés­csabai, Papp Ferenc dunaföldvári kiállító. A III. helyezéssel járó 2000 forintos díjat kapott a duna­földvári kertbarátklub, Béki József albertirsai, Kor­mos Zoltán szarvaskendi kertbarát. A II. helyezés­sel járó 3000 forintos díjat kapott Guba Ferenc me­zőtúri, Póka István egri kertbarát. Az I. helyezéssel járó 5000 forintos díjat pedig Sziklai Gyula gödi kertbarát kapta. A SZÖVOSZ 2—2 ezer forintos első díját a döm­­södi ÁFÉSZ zöldségtermelő szakcsoportja és a po­mázi ÁFÉSZ nyúltenyésztő szakcsoportja, az 1500— 1500 forintos második díjait a miskolci Unió ÁFÉSZ zöldségtermesztési és a nagykőrösi ÁFÉSZ nyúlte­nyésztési szakcsoportja, az 1000—1000 forintos har­madik díjait pedig a Tata és vidéke ÁFÉSZ, vala­mint a Dél-pesti ÁFÉSZ nyúltenyésztési szakcso­portja nyerte el. Számos különdíjat adott a Vetőmagtermeltető, a Hírlapkiadó Vállalat, a Phylaxia, az Agrotröszt, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Magyar Kisállattenyész­tők Egyesülete is. Képeink csak szerény ízelítőt adhatnak a kiál­lításról, amelyet négy napon át szerte az országból sok ezren kerestek fel nemcsak szemlélődés, hanem valóban hasznos tapasztalatszerzés céljából is. Hajdú Júlia Sarlós elvtárs, a rendezők és kiállítók társaságában, nagy érdeklődéssel szemlélte végig a kiállítást A pomáziak kiállításának egy részlete a vándorkupával Egy-egy kis részlet az orosházi, a szentesi és a gyulai kertbarátok ízlésesen elrendezett, pompás termékkiállításából, s kép egy „paradicsomfáról” A must és a bor keltezéséről A mustok, borok kénezésétől sokan idegenkednek mondván: a ké­nes must vagy bor fejfájást okoz. Túlkénezés esetén ez valóban így is van, azonban a borkén (káliummetabiszulfit) mérsékelt adagolása (3 dkg/hl) esetén még a kénre érzékenyeknél sem tapasztalható kelle­metlen hatás. A must kénezésére már az előbbiekben kitértem. Az erjedés ked­vező lefolyásához, a borok letisztulásához, a fajtára jellemző illatok és ízek kialakulásához segít hozzá. Meggátolja az oxidációt, s a barna­törést. Előnyös hatását a kénezés csak akkor fejti ki, ha a must és a bor állandóan tartalmaz szabad állapotban levő kéndioxidot. Száraz boroknál (nem édeskés) 20—25 mg/l elegendő. Ennek a szintnek a tar­tását úgy érhetjük el, ha a must kierjedése után a bort is kénezzük. Kisüzemi vagy még annak sem tekinthető helyzetben a kénezésnek a legegyszerűbb módját kell választani. Ilyen a bor befejtése előtt az edények kénezése kénszelet elégetésével, hí-re Vn azbeszt kénszeletet számítva. A bor kénezése pedig 3 dkg/hl borkén hozzáadásával tör­ténik. Ez utóbbi esetben a borként kevés borban kell feloldani és úgy keverni a borhoz. A kénezésnek különösen akkor van jelentősége, ha a bor barna­törésre hajlamos. Erről úgy győződhetünk meg, hogy az erjedés befe­jezése után egy pohár bort 24 óráig szobahőmérsékletű helyen tartunk. Ha ez alatt a bor színe sötétül, vagy megbámul, feltétlenül kénezni kell még fejtés előtt. Ilyenkor a borkénadag 5 dkg/hl legyen. A további tennivalóknál a kénezésre még visszatérek. A mustok erjedését figyelemmel kell kísérni. Ha az erjedés nem indult meg, annak valami oka van. Előfordulhat, ha a must nagyon hideg, a túlzott kénezés hatására, vagy ha a javítással nem bántunk csínján. A hideg must erjedésének megindítására (ha a teljes mennyiséget melegebb helyen elhelyezni nem tudjuk) a must egy részének felmele­gítésével is érhetünk el eredményt, úgy, hogy megvárjuk, míg a zajos erjedése megindul és akkor hozzáöntjük a többi musthoz. Célravezető a hidegtűrő fajélesztő beszerzése is, és azzal, útmutatás szerint, az er­jedés megindítása. A túlkénezett mustokban szellőztetéssel és kéntűrő fajélesztővel lehet az erjedést megindítani. A túljavított (cukrozott) mustok kierjesztése nagyobb gonddal jár. A magas cukrot erjesztő fajélesztővel segíthetjük, azonban az utóerje­dés hosszú ideig eltarthat, sőt a tél folyamán le is állhat. Az utóerje­dést pedig, amely mellett a bor későn tisztul, később válik fogyaszt­hatóvá, ugyanolyan figyelemmel kell kísérni, mint a zajos erjedés le­folyását. A zajos erjedés rendes körülmények között 8—10 nap alatt megy végbe. Ezt követően a hordókat, edényeket fel kell tölteni. A kotyogót nem kell visszahelyezni, de az akonadugót vagy egyéb lezárási alkal­matosságot nem szabad szorosan beütni vagy rögzíteni, hogy a még felszabaduló széndioxid eltávozásának szabad útja legyen. Ha a feltöl­tésre nincs lehetőség és kisebb edénybe sem tudjuk a bort átfejteni, az edényben levő szabad térben, annak nagyságától függően, de hl-re számítva csak 12 szál kénszeletet égessünk el. Tóth Mihály 1977. SZEPTEMBER 25. Üzenjük ! KOVÁCS V. Pölöske. A pajorok és egyéb talajlakó kártevők ellen, mint már többször írtunk róla, jól bevált talajfertőtlenítő ro­varölő szer a Basudin 5 G. Ha a szerből 100 négyzet­­méterenként 30—35 dkg-t kiszórva, még szeptember folyamán, vagy a jövő hó­nap elején,­­amíg a kárte­vők a mélyebb talajrétegek­ben nem húzódnak), a ta­lajba forgat, sokat elpusz­títhat belőlük. A Fitból E a burgonyabogár és zöld­ségfélék hernyókártevői el­len használható permetező szer. A zöldségféléket, köz­tük a káposztát is károsító levéltetvek ellen az Unifosz 50 EC, vagy a Bi 58 EC 0,1 százalékos oldatával lehet eredményesen védekezni. KRSZTICS MIKLÓSNÉ, Bé­kásmegyer. A napraforgótányé­rokat akkor kell leszüretelni, amikor a magvai már beéret­tek, de még nem hullanak. Né­hány napra napos helyre ál­lítva, a magot könnyen ki le­het verni a tányérokból. A ma­got vékony rétegben, szellős, száraz helyen kiterítve, időn­ként megforgatva, jól szárítsa ki, így már nyugodtan tárol­hatja télire madáreledelnek, amelyért a madarak biztosan hálásak lesznek. NAGY M., Sátoraljaúj­hely: Gyümölcsösökben és erdészeti kultúrákban a nyúl- és szarvasrágás ellen a fák törzsére kenhető Cer­­vacol vadriasztó kenőcs, ku­koricatáblák, fiatal gyü­mölcsfák és erdősítések vaddisznó- és szarvaskárté­tel elleni védelmére pedig a Silvacol folyékony vad­riasztó szer használható. Ezt előírás szerint textildara­bokkal átitatva kb. 6 méte­renként 40—60, illetve 100— 120 cm magasan kell fel­függeszteni. Van, ahol a nyulak is távol tartják tőle magukat. DECZKI IMRE Mikepércs. Saját szükségletére mindig megtermeli a dughagymát, de sajnos az tavasszal rendsze­rint hamar felmagzik. Mit te­hetne, hogy ez ne következzen be? — kérdezi. Téli tárolásra is alkalmas hagyma termesztésé­hez legalkalmasabbak az 1 cm­­es, vagy annál kisebb átmérőjű dughagymák. Ezeket válogassa ki tavaszi ültetésre. A nagyobb méretű dughagymákat pedig már ősszel, vagy kora tavasszal külön ültesse el zöldhagymá­nak. Az üzletben vásárolt dug­­hagymát a válogatáson kívül hőkezelik is. Házilag mondván aszalják. Régebben a hagyma­termesztők ezt úgy oldották meg, hogy télen át a kemence fölé helyezett vessző- vagy nádrácson tartották a dughagy­­mát csaknem kiültetésig. Ha van olyan helyisége, ahol a dughagymát hasonlóképpen 15—30 C fok közötti hőmérsék­leten tudja tárolni, ott tárolja. A szakszerűen hőkezelt dug­­hagyma ültetés után lassabban fejlődik, nem , magzik fel, de később gyorsabban fejlődik és jobb termést ad, mint az, ame­lyik hőkezelésen nem esett át. METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉS a szeptember 22—28 közötti időre. A hét végére lassú felmelegedés várható, eső nélkül. Az éjszakák derül­tek lesznek, ennek követ­keztében a­­ hajnali mini­mum értékek fagypont kö­rül alakulnak. A minimum értékek általában 2—7 fok között, a nappali maximu­mok 18 fok körül várhatók. A reggeli órákban többfelé lesz köd. A jövő hét elején változékony időjárásra szá­míthatunk, a felhőzet meg­növekszik, elszórtan, főként az ország délnyugati ré­szén eső várható. Az éjsza­kai lehűlés mérséklődik, a hőmérséklet napközben az évszaknak megfelelő lesz. A hajnali legalacsonyabb hő­­mérsékleti értékek 7—12, a nappali értékek 20 fok kö­rül­ alakulnak.

Next