Szabad Föld, 1978. július-december (34. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-02 / 27. szám
2 SZABAD FÖLD Előttem a Duna! A komp a túlparton. Állok, s előttem a víz: a Duna. A vízen túl, a parton zöld fal, nyárfák, füzek. Út kanyarodik le a révhez, ott a komp, utasokat vár, pihen. Arra tovább Szalkszentmárton. Lentebb Dunavecse s még lentebb Dunaföldvár. Petőfi lépteit őrizheti egy-egy kavics arrafelé és versek sora őrzi a tájat. Előttem a Duna. 1. „Duna, latin Danubius, görög Isztrosz (Hister, Ister), német Donau, cseh, szlovák, orosz Dunaj, román Dunarea, szerb-horvát Dunav, Európa második legnagyobb folyója, Közép-Európa és hazánk főfolyója. Hossza 2860 km, 8 ország területén folyik keresztül ... Magyarországi szakasza 417 km.” (Új Magyar Lexikon.) Tudom, Bécsből, Pozsonyból érkezvén szeretettel, szerelemmel simul a folyam a győri, komáromi partokhoz. Élteti, neveli a partok vízbehajló ágú fáit, bokrait és — senki nem tudhatja hol — titokzatos mélységeiben az öreg, hatalmas harcsákat. Tudom, ifjú erővel vágja át magát, fürödve szépségben a visegrádi szirtek alatt, s mint aki választani nem tud, járja körül Szentendrét és Vácot. Tudom, ékszerdoboz csatjaiként szokás emlegetni a fölötte átívelő budapesti hidakat, s tudom, méltóságos szalagként rajzolja föl hazánk szívének térképét az érkező, repülőgépen éppen leszállni készülő vendég látóhatárára. Mégis, az én Dunám, az csak lépésnyi, s nem koszorúzzák hegyek, csak simuló halmok, s a halmokon házak, emberek. 2. Szűkebb hazámat, a Mezőföld löszpartjait Ercsi határánál köszönti a Duna. Valaha vízimalmokat hajtott, jókedvű molnárok dalait hallgatta. Ercsiben Csiky Győző mondhatna még róluk valamit vagy a halászok, ott a parthoz bújt házaikban. S aztán szólhatna a Duna is, pajkosságairól, az adonyi sziget füzeseiben, nyárfásaiban susogó vizekről és leányokról, legényekről Szeretettel igazgatta a lórévi révészek, az apostagi hajósok csónakját s ha befagyott, nagynagy jóindulatát mutatva néha csónak nélkül is megtűrte hátán az embert. Ám tél után, tavaszszal vagy még aratás előtt, koranyáron láz fogta el, végignyargalt az adonyi utcákon, elfutott a pentelei házak alá és Földváron, a kendergyár völgyén fölfutott a daruhegyi határig. Mostanában megcsendesedve, megcsendesítve hordozza hátán a vasércet szállító hajók terhét veszi, mintha a világ kezdete óta ez lenne a dolga, mintha ősöreg Isterként sem csinált volna egyebet, minthogy hordja-vigye a dunaújvárosi kohók acéllá izzó ércét. Állok az én lépésnyi Dunám mellett. Mögöttem hajók érkeznek, sokkarú óriásként daru nyúl markolójával az uszályok gyomrába. 3. Valaha egy téli hajnalon, ott, ahol most békésen nézelődöm, szovjet tengerészgyalogosok bújtak a parthoz, s aztán a parton törtek előre. Az egység parancsnoka, Bisztrov Viktor Pavlovics, egy alkalommal újra ellátogatott oda, a Duna lépésnyi partjára. Nézte a vizet, előtte a fák, a háta mögött a kikötő, a kikötő fölött a város, a város szélén a Dunai Vasmű kéményei. „Sok harcosom pihen itt...” — mondta, s szeme a dombtetőt figyelte, ahonnan akkor fegyverek szórták a tüzet. Nézte a vizet, és szavakat illesztgetett össze, Dunaj, Duna, Dunaújváros. Szava nyomán most ércszállító hajók érkeznek. Csónakok, halászok és kajakozók járják a vizet, a parton fiúk, lányok, sétálók nevetgélnek. Értik-e, hallják-e a szülőföldről, a múltról s a jövőről beszélő folyó szavát? 4. A komp már csöndesen dohog a víz hátán. A révész kötelezhet a partra, aztán újra old és indul vissza, így kötve össze a két partot, mint az én lépésnyi Dunám, a mi 417 kilométerünk a Donaut a Dunajjal, DunayvaL Vincze István EGY JÓ PÁSZTOR... (MÉSZÁROS ANDRÁS rajza) TÖRVÉNYTÁR A Minisztertanács 30/1978. (VI. 10.) számmal módosító rendeletet adott ki a műszakpótlékról. A rendelet értelmében az eddigieken túlmenően a műszakpótlék kiterjed a következő ágazatokra: az építőipar; a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás; a szállítás és hírközlés; a kereskedelem; a vízgazdálkodás; a személyi és gazdasági szolgáltatás ; az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás. Ezen ágazatokban a műszakpótlék kötelezően a szövetkezeti dolgozókra is kiterjed, kivéve a mezőgazdasági szövetkezeteket. Kiterjed továbbá a műszakpótlék több költségvetési szervre is. Fizethető műszakpótlék a mezőgazdasági szövetkezetekben is, amely nem haladja meg a fenti ágazatokra előírt mértéket. A módosító rendelet tisztázza a több műszakos munkahely fogalmát is. E szerint több műszakos munkaidőbeosztású az a munkahely, illetőleg munkakör, ahol a napi üzemelési, illetve szolgálati idő meghaladja a dolgozók napi törvényes munkaidejét és ezért a dolgozók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos munkájukat. A műszakpótlék mértéke — a meghatározott kivételektől eltekintve — a következő: az éjszakai műszakban végzett munka után a törzsbér negyven százaléka; a folytonos munkarendben — éjjel-nappal, szünnap nélkül üzemelő munkahely — végzett munka után a havi törzsbér tíz százaléka a délutáni és az éjszakai műszakpótlékon felül. Délutáni műszaknak számít általában az a műszak, amelynek több mint a fele a 14—22 óra közötti időtartamra esik, az éjszakai műszak pedig általában a 22— 6 óra közötti idő. Ez a rend lit 1978. július 1. napján lép hatályba. Terpeszkedő kerülgetés Terpeszkedők? Ülnek, senkivel nem törődnek, aztán addig izegnek-mozognak, amíg végül a maguk helye mellett a másét is elfoglalják. Elterpeszkednek a vonat padján, vagy a piac árusítóhelyén, ahol éppen tehetik ezt. Nemcsak sokszoknyás aszszonyságok terpeszkednek, hanem szavak, kifejezések is. Megkopott nyelvérzék, kényelmesség, restség jóvoltából íródnak ilyen mondatok: „Már folynak az előkészületek az egészségi hónap megrendezésére, amelyre az előző évekhez hasonlóan májusban kerül sor. A hónap alkalmából az üzemekben előadásokra, ankétokra kerül sor. Bejelentették egy több napos találkozó szervezését is, ezen sor kerül vetélkedőre is.” Jelentésekben, előadásokban, mozgalmi tájékoztatókban írásban és élőszóban az előbbieken kívül még sok mindenre SOR KERÜL. Az már szinte megszokott, hogy táncmulatságot, előadást, versenyt, színházi bemutatót, sohasem tartanak, rendeznek, intéznek, vizsgálnak. Az előadásra sor kerül, ami után vitára kerül sor, majd a vita hevében esetleg tettlegességre is sor kerül. Az csak természetes, hogy ilyen eset után vizsgálatra kerül sor. Majd az ügy tárgyalásán a vád- és védőbeszédek kerülnek sorra, legvégén sor kerül az ítélet kihirdetésére is. Ha fellebbeznek, vagy újabb fejlemények kerülnek sorra, akkor nincs izgalom, akkor soha nem lesz vége a kerülésnek ... Csak akkor, ha véglegesen elintézést NYERT az ügy. Mert nyerni is sokfélét szoktak kissé lusta fülű, lusta kezű atyánkfiai. Vagy: sokféle nyerés jelentkezik a részükről, addig amíg a teljes készlet kimerítést nem nyer. „A község járdái domború kiképzést nyertek.... s ha a csapadékvizet elvezető árkok teljes kiépülést nyernek, sor kerülhet más munkálatokra is” — írják, mondják. Pedig a falu járdája, akár betonból öntötték, akár salakból döngölték, megelégedne maga mellett az árok kiásásával is, nyerés nélkül különösen, ha a maguk domborúságát már úgyis elnyerték ... Amire valamiért — pénz, erő vagy akarat híján — nem került sor és nem is nyert elintézést, esetleg lerendezést, az leginkább JELENTKEZIK. Nálunk, mostanában különösen a problémák jelentkező természetűek. Legalábbis a jelentésekben, szóbeli tájékoztatókban. „Sok probléma jelentkezett az év folyamán. Egyik visszatérő problémaként jelentkezett a túlterhelés. Problémaként jelentkezik továbbá a hiányosságok sora...” Az előbbiekkel együtt gyakorta jelentkezik még a tervek hiánya vagy a kapacitás szűkössége, a határidő csúszása, eltolódása, be nem tartása, jelentkezik a felkészületlenség, jelentkezik a hanyagság, jelentkezik a leltárhiány. Ez utóbbiak után szinte törvényszerű, hogy végül a rendőrség is jelentkezik. így az egyszer jelentkezett a túlterhelés — derül ki a pontos meghatározásból —most kénytelen volt visszatérni és visszatérő problémaként jelentkezni. S ha nem jelentkezett és sor került elmondására, vagyis a probléma felmutatására, azaz a probléma élére állítására, netalán sarkítására — de nem folytatom, mert abból újabb problémák kerülhetnek sorra. Ám az máris bizonyos, hogy a visszatérő probléma visszatérő jelentkezése is sikertelen volt. A túlterhelés? Úgy kell a túlterhelésnek, miért kerülgeti a lényeget jelentkezéssel, problémaként? Sor kerül, nyer, jelentkezik, terpeszkedő asszonyságokhoz hasonló kifejezések. Elfoglalják más helyét, terpeszkednek, kényelmeskednek. A sok terpeszkedő, más helyét elfoglaló kifejezés a lényeget kerülgeti, kissé el is ködösíti. Mintha nem maga a táncmulatság, az előadás, a járda domborúsága, a túlterhelés lenne a mondanivaló lényege, hanem az, hogy ezekre sor kerül, hogy ezek jelentkeznek. Az olvasók, a hallgatók pedig azzal nyernek, ha egyszerű, világos beszéddel állnak eléjük. Mindenféle ködösítő, terpeszkedő, lényeget kiszorító kerülgetés nélkül várják a szót. Dán líra. JÚLIUS 2. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Szerkesztőség: Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6. Telefon: 138-821 Postacím: 1978 Budapest Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100, 142-220 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 7,20 forint, negyedévre 21,60 forint Beküldött kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza Index: 25 777 78—2640 Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950