Szabad Föld, 1982. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)

1982-12-19 / 51. szám

14 SZABAD FÖLD A KÉPERNYŐN: Albérlők, találmányok, szórakoztató műsorok lovagi vacsora siklós várában A hosszú előszoba. Vészi Endréről köztudomású, hogy Budapest központú író, alakjainak zöme valamiképpen kötődik a fővároshoz, mondanivalóját félhomályos mellékutcák, vén házak ihletik, Írásainak sorsára pedig általában jellemző, hogy novellából rádiójátékká, majd tévéfilmmé alakulnak. Az átváltozás folyamán természetesen gyarapodnak is új vonásokkal, de veszítenek is valamit. Ez utóbbit állapíthattuk meg A hosszú előszoba megtekintését követően is. A játék Budapesti trilógia főcímmel jelentkezett a képernyőn, tehát egy történethármas első részeként. A műsort beharangozó előzetes ígérete szerint jellegzetesen fővárosi figurák elevenítik meg az író gondolatvilágát, ők szólnak kiszolgáltatottságról, kapzsiságról, céltalanságról, nagyjában-egészében az emberi kapcsolatok tartósnak látszó megromlásáról kínálnak látleletet. Sokszor említett jelenség, hogy olvasás vagy rádióhallgatás közben saját képzeletünkkel egészítjük ki az író betűinek, szavainak világát, egyéniségünkhöz mérten szürkébben vagy színesebben. A képernyőn megelevenedő történetek már nem engedik meg ezt a szabadságot, az alakok személyisége, mozgása, mindenfajta megnyilvánulása adott, a szemünkkel felfogott valóság ritkán hagyja fantáziánkat csapongani. Ilyenkor ütköznek ki erőteljesebben a hibák, a repedések, amelyek korábban rejtve maradtak. Miből is támadt hiányérzetünk? Elsősorban abból, hogy az előszobából nyíló odúk lakóit nem a valóságból „másolta” az író, hanem önmaga teremtett egy kísérleti „tenyészetet”, amelynek alakjait saját akarata, törvényei szerint mozgathatta. A bemutatottak sorsa valamiképpen félresiklott, s ebben a helyzetben bizonyos sémáknak voltak kénytelenek engedelmeskedni. A háziaszszony egy régen halott férfi arcképének bűvöletében létezett, úgy élt együtt a festménnyel, akár egy hús-vér emberrel, de legalábbis egy szentképpel. A tévérendező természetesen erőszakosnak mutatkozott, csak a filmje érdekelte, s annak készítésétől fűtve, mindenen és mindenkin átgázolt. (Ki tudja, miért, engedély nélkül is belesett némely lakóhoz, például az éppen öltözködő lányhoz.) Gold Lajos, a film főalakja, zsákutcában rekedt értelmiségi, pontosan nem derül ki, hogyan jutott odáig. Azt sem tudni, honnan, s miért jelent meg Holdenner (Zenthe Ferenc), kész birkapaprikást, kenyeret, terítéket kínálva mesebeli terülj-asztalkámhoz hasonlítható hátizsákjából. Aztán ott volt még Tóth Rózsi, a telefonkezelő, aki egy vállalat munkatársainak minden beszélgetését lehallgatja, mindenkiről sokat tud, emiatt a kádból rángatja ki egy haragos férfi, s amúgy fürdősótól habosan értesül arról, hogy munkahelyéről kirúgták. Sorolhatnánk még ezeket a sarkított, s ebből következően olykor mesterkéltnek ható helyzeteket, amelyekről rögtön látszik, hogy az érdekesség kedvéért fogalmazódtak. Ehhez pedig lebegősebb, mesebelibb hangulat illet volna, ám Kerényi Imre valóságjátékot rendezett. A színészek teljesítették, amit vállaltak, de az életre keltett figurák sajnálatosan idegenek maradtak. Az író nem adott nekik lábat, amellyel a földön állhattak, járhattak volna. A könyv komédiája, Ráth-Végh István tudománytörténeti írásainál alig van népszerűbb olvasmány. Az általa fellelt és felhalmozott kincset úgy teszi közzé, hogy nem rontja hitelét, ám kerüli a fennkölt előadásmódot, és mindenki számára érthetően beszél egy-egy érdekességről. Ez jellemzi a könyvről szóló részt is. Mindez nem a csütörtök esti összeállításból derült ki, azzal bizony a bevezetőben elmondottakat nehéz volna igazolni. A jó szándékot valószínűleg a keretjáték erőltetése vitte félre. Csábító gondolat, hogy a manapság divatos krimielemekkel fogjuk meg a nézőt, s az már fél siker, de ez az elképzelés nem mindig válik be. Talán jobban jártunk volna azzal az egyszerű megoldással is, hogy valaki elmondja a figyelemre érdemes tudnivalókat, esetleg megelevenítve egy-egy részletet. A két csetlőbotló betörő idétlenkedése a lényeget takarta előlünk. A műsor elé ez a felirat kívánkozott volna: 10 éven felülieknek nem ajánlott! Ötletmeccs. Szögezzük le, hogy nem vetélkedő, nem is alakul azzá, s így minden ilyen irányba terelése zsákutca. Akár hangsúlyozzuk, hogy „véresen komoly” , akár nem. És mert — úgy látjuk — nagyon is komoly, a játékos „meccs” elnevezés sem egészen illik rá. Vitray Tamás ismét sűrű bozótosba kezdett ösvényt vágni. A népgazdaság számára fontos, behozatalt helyettesítő, költségeket csökkentő ötletekre, exportra is alkalmas találmányokra ma nagyobb szükség van, mint bármikor volt. Indokolt tehát, hogy ezek létezéséről, sorsáról a közvélemény értesüljön, és kapjon hírt majd arról is, mi lett velük, a bennük rejlő érték csakugyan mindannyiunk javára vált-e? Egyfelől tehát indokolt, hogy egy társadalmi ügy pályája mindenki szeme láttára alakuljon, másfelől viszont kételkedhetünk is abban, hogy a nyilvánosság közvetlenül befolyásolhatja az adott szabadalom sikerét. Ha csak nem arra gondoltak, hogy illetékesek mozgékonyabbá válnak a megvalósításban, hiszen tevékenységük az országos figyelem „kereszttüzében” zajlik. Fontosságával indokoltságával együtt sem hiszszük azonban, hogy népszerű tévéadás lehet később, ahhoz túl sok a szakmai tudnivaló, amely a „menedzserek” megnyeréséhez nélkülözhetetlen, de a közemberek számára — bocsánat — fárasztóvá válhat. Az sem lenne baj, ha a témákat előre közölnék, hogy a legilletékesebbeket ne mulasszák megtekinteni. Akar velem játszani? Nem bánta meg, aki Benedek Miklós hívó kérdésére igennel válaszolt. Valóban változatos, szórakoztató összeállítást kaptunk, amely többféle közönségigénynek igyekezett eleget tenni. A legjobb részek természetesen azok voltak, amelyekben valódi írók szövegét valódi színészek szólaltatták meg. Mindjárt a kezdeti bohócjáték, a főszereplő, valamint Szacsvay László és Cseke Péter közreműködésével. A változó véleményű kritikuskettős: Gelley Kornél és Kálmán György megjelenítésében. Kállai Ferenc kitűnő monológja az Ibsen-drámából. Garas Dezső felejthetetlen alakítása a kiöregedett színész alakjában. A műsor egészében afféle múltidézésnek hatott, Benedek valamiért mellőzte a kortárs szerzőket, s jobban bízott a már kipróbáltakban. Vagy ennek az összeállításnak java részével szerepel hosszabb ideje színpadokon is. Molnár György rendezése jól alkalmazkodott a forgatókönyvíró elképzeléseihez, az édes-mézes operettrészleteket megfelelő karikírozással tálalva tette fogyaszthatóvá. Az adás jól pergett, de egy gondolatnyival hosszabb volt a benne rejlő tartalomnál. I. M. Villamos pályán az „ingavonatok”... Ez év nyarán kezdtek hozzá Borsod megyében a Sajóecseg és Kazincbarcika közötti vasúti vonalszakasz villamosításához. A beruházó a MÁV Miskolci Igazgatósága, a munka beruházási összköltsége pedig 49,5 millió forint lesz, amely egy 16,3 kilométeres szakasz „megújhodását” eredményezi Az átadás várható időpontja 1983. május 15. Ennyit a tényről és a számokról, és most arról, ami ennek az emberi vonatkozását jelenti. Mindnyájunkat érintő kérdés napjainkban az energiatakarékosság, a vasúti vonalak villamosításának pedig köztudottan ez a lényege Ezen a vonalszakaszon például — a gázolaj és kenőolaj megtakarításával — egy év alatt több mint 15 millió forintot lehet nyerni. Mondhatjuk nyugodtan azt, hogy mindnyájunk zsebére... Figyelmet érdemlő szempont az is, hogy az Ózd és Miskolc közötti szállítási teljesítménynek (áru- és teherszállítás egyaránt) a 26,3 százaléka a Sajóecseg, Kazincbarcika és Berente közötti vonalon történik. És persze nem mindegy, hogy milyen gyorsan! A munkák befejeztével az itteni tehervonatok Záhny—Debrecen—Budapest irányában összefüggő villamosított vonalon közlekedhetnek. A személyszállításnál sem mindegy, hogyan utazunk. Jóllehet a Kazincbarcika és Miskolc között naponta ingázó embereket nem túlságosan érdekli, milyen meghajtású mozdonyok viszik őket a munkahelyeikre, és haza, az viszont már nagyon is, hány perc alatt és milyen körülmények között teszik meg ezt az utat. A villamosítás ezen a vonalszakaszon körülbelül 15 perces időnyerést eredményezne. S a mai, „stopperos” világban ugyan ki nem örülne ennek. Az sem közömbös a bejáró dolgozóknak, hogy a MÁV Miskolci Igazgatósága a munkák befejeztével elővárosi jelbgű ingavonatokat szeretne leeállítani, amelyek mindenképpen csökkentenék a zsúfoltságot, s emelnék a személyszállítás kulturáltságát. Ha minden a tervek szerint alakul, a munkálatok első szakaszát az év végén zárják. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát szállítási igényeit a jövő év elején már vitamosított vonalszakaszon tudják kielégíteni. K. G. Sikeres esztendőt zárt a legnagyobb magyar utazási iroda, a nyolcvanesztendős IBUSZ. A 10,6 milliárd forintos forgalom öt százalékkal magasabb az előző évinél. Az idén 600 ezer külföldi vendég érkezett hazánkba az IBUSZ révén, az országjáró túrákon 260 ezren vettek részt, 21 ezer hazai üdülő és csaknem 200 ezer magyar turista külföldi utazását szervezte meg az iroda. 1983-ra 38 országba körülbelül 300 útvonalra tesznek utazási javaslatot. A programok négyötödét 10 000 forint alatti áron bonyolítják, 16 százalékos a 10—25 ezer forintos utak aránya, a fennmaradó négy százalékba pedig a 25 ezer feletti (a legdrágább 100 ezer forint) luxus utak tartoznak. A jövő évi kínálatokat a külföldi szolgáltatások és a közlekedés drágulása miatt kisebb áremelkedés jellemzi. A tengerparti utaknál jövőre is 20-40 százalékos kedvezmény jár az elő- és utószezonban és egyes programoknál engedményt adnak a nyugdíjasoknak és a gyerekeknek. Újdonság lesz jövőre a társasutazás Kínába, Kenyába, és külön érdekesség a Transzszibériai Expresszel való utazás. Az érdeklődők választhatnak német, francia, angol nyelvtanfolyammal egybekötött utazások közül is, és eljutnanak az IBUSZ-szal a Forma I. világbajnoki autóversenyre, s a moszkvai dzsúdó-világbajnokságra igen változatos a belföldi utazások választéka, egynegyedében újdonságokat kínálnak ezeknél a programoknál is. Száztíz üdülőhelyre legalább 25 ezer vendégnek készítettek ajánlatot, amelyek között szerepel hegyvidéki, vízparti, gyógy- és speciális program. Különböző lehetőségek várják a falusi üdülést kedvelőket és a nászutasokat is. Bridzs-partit szerveznek Pécsre, lovaglást Üszögpusztára, szörf-tanfolyamot Agárdra. Andornaktályán ökörsütés lesz, aki pedig szeretne végigenni egy igazi lovagi vacsorát, az eljuthat az IBUSZ-szal Siklós várába. Az országjáró túrák résztvevői csaknem 400 útvonalon járhatják be hazánkat. Az autós turistákra is gondoltak: huszonkét útvonalat, négy üdülőhelyet ajánlanak számukra. (merly) 1982. DECEMBER 18. Otthoni balesetek: előzzük meg! A számadatok meglepőek. Kiderült ugyanis, hogy a balesetek kétharmada otthon történik, az üzemi balesetek száma pedig csökken. Mindenkit érhet baleset. A csecsemőt, a kisgyermeket, az aktív korosztályt, az idős korúakat egyaránt. Sajnos, gyakran előfordul, hogy például a kisgyermek feje beszorul a járókába, kiesik az erkélyről, gyógyszerrel megmérgezi magát, elektromos áramütést szenved stb. Az aktív korosztállyal pedig baleset történhet például: háztartási tevékenység vagy szórakozás, illetőleg otthoni sportolás közben, ugyanakkor az idős korosztályt elesés, háztartási gép okozta baleset stb. fenyegeti. A lakásokban sok a veszélyhelyzet. Elcsúszhatunk a fényesre lakkozott parkettán, vagy a fürdőkádban, ránk zuhanhat a rosszul rögzített polc, stb. Az otthoni balesetek számának csökkenése csak megelőzéssel érhető el Ezzel a kérdéssel foglalkozott egy legutóbbi sajtótájékoztatón a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Állami Biztosító. Megalakult a Hazafias Népfront Országos Elnökségének keretében a Balesetvédelmi Társadalmi Munkabizottság. A balesetek megelőzését szolgáló propagandát a népfrontmozgalom eszközeivel fejtik ki. Megkezdődik az ismeretterjesztő és felvilágosító munka mindenhol, ahol csak erre lehetőség van. Miután az otthoni balesetek megelőzése a különböző korosztályokra sajátosan jellemző, a munkabizottság együttműködik a Művelődési Minisztériummal, az ifjúsági mozgalmakkal. Egyúttal a Társadalmi Munkabizottság az Állami Biztosítóval közös pályázatot hirdet, olyan ötleteket és javaslatokat kérnek, amelyek a balesetek megelőzése érdekében felvilágosítást adnak. „Előzzük meg a baleseteket” jeligére az Állami Biztosító Központja, Budapest, Üllői út 1. sz. 1823, 1983. június 1-ig várja a pályázatokat. A legjobb pályázatok díjazásban részesülnek és azok anyagát a sajtó is ismertetni fogja. Hegesztőgépek javítása Szervizkapacitásunk bővítésével lehetőséget teremtettünk ívhegesztő berendezések — szervizére, — javítására, — felújítására, — korszerűsítésére. Rövid határidő, kedvező ár, kiváló minőség — ezekre garancia a WB££É@r Bosors Szövetkezet, amely két évtizede az ország legnagyobb hegesztőgépgyártó üzeme. IlSI|lszír VISZEK kéressé fel szervizrészegünket: JS mina PC CT Budapest XIII., Véső u. 5. lv Telefon: 297-692, 296-248