Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 1. szám
2 SZABAD FÖLD CSENDES NAPÉV Ezerkilencszáznyolcvanhat. Évtizedünk második felének a kezdete, vagy ahogy a meteorológusok jellemzik: a Csendes Napév. Bár a hajdan oly félelmetes hírű Halley-üstökös február 9-i napközelsége, majd pedig, a déli féltekéről április elejéig megfigyelhető, hajnalonkénti fénycsóvája a babonás hiedelmeket is felvillanthatná. Szerencsére a földi jelek reménykeltőbb jövendőről tanúskodnak. 1986.: az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév, a jóakaratú tárgyalások, s köztük a nagy bizakodással várt csúcstalálkozó esztendeje. Idehaza szintén eseménydús időszakot jelez a csonka héttel belépett, még vadonatúj naptár. Megkezdődött a VII. ötéves terv, tizenhat település kapta meg a városi rangot, kongreszszusra készül a három nagy szövetkezeti ágazat, több jeles évforduló kínál majd ünnepi alkalmat a hagyományápoló megemlékezésre ... Mit ígér a maga szűkszavúságával is sokat mondó Gergelynnaptár? Az idén szerdával nyitott — és majd 365 nap múlva — ugyancsak szerdán, a jövő év első hetét megrövidítve fejeződik be. Amire már most érdemes felfigyelnünk: a 365-ből csak 253 a hivatalos munkanap, 112 napot — a szombatok, a vasárnapok és a piros betűs ünnepek — sorolnak a „pihenőnapok” kategóriájába. A „legdolgosabb hónap” címre július és október pályázhatna, 23-23 munkanappal, noha az előbbit igencsak megkurtítják a rendes évi szabadságolások. November, a rossz hagyományú év végi hajrá kezdete, az idén csupán 19 munkanapot számlál. Hanem a pihenőnapokkal társuló ünnepel ebben az évben is kiadósak lesznek. Alig hagy alább a farsang, máris itt a korán ránk köszöntő, háromnapos, március végi húsvét. A locsolkodást követő pénteken április negyedike, amihez a szombat-vasárnapi víkend-lehetőség kínálkozik. Május elseje csütörtökre esik, e rá következő egyetlen munkanapot vasárnapra kell áthelyezni. Tehát ismét hármas az ünnepi blokk (csak győzze a felkészülést a sütőipar, meg a kereskedelem). Augusztus huszadika szerda, a munkahét kellős közepe ... November hetedike megintcsak három napra egészíti ki az ünneplő-pihenő hét végét. A karácsony — rágondolni is enyhe bejglimérgezés! — szerda estével kezdődik és négy napon át, vasárnap estéig tart. A tavaly novemberi tél-előleg és a már-már tavasziasan enyhe december után most még inkább talányos a kérdés: vajon mire szánja magát az idei tél? És egyáltalán, jobban igazodik-e végre az időjárás a naptárhoz? Erre nézve csupán egyetlen biztató feltételezés kínálkozik, mégpedig a bevezetőben is említett napfoltminium, vagy miként az irodalmi nyelv elemezte: a Csendes Napév. Más szóval, a durván tizenegy évenként ismétlődő, és legutóbb az 1980- ban kezdődött ciklusnak most esedékes a félideje. Eddig — bizonyos kutatók szerint — a fokozott napfolttevékenységből eredő időjárási szélsőségek miatt a világ több táján hidegebbek voltak a telek, és az évszakok sem találták a helyüket. (Állítólag 1979 óta 1985 nyaráig, a Nap által sugárzott energia több mint 0,1 százalékkal csökkent.) Ha igaz, hogy a nyugalomba jutó naptevékenység a „visszamelegedést” segíti elő, akkor ugyebár az idei tél is enyhébb lesz, és talán a felborult évszakok is magukra találnak. Vannak persze más, tudományos alapon alátámasztott feltételezések is, amelyek közül dr. Berkes Zoltán magyar meteorológus megállapítása ismét aktuális. Szerinte ugyanis az utóbbi évtizedekben körülbelül egyhónapos eltolódás tapasztalható az időjárásunkban. A december őszies jellegű lett, viszont a március télies. Könnyen előfordulhat hát, hogy az idei korai húsvét, virágnyitás helyett fehérbe k öltözik. Mit jelez az idei évfordulónaptár? Február elsején lesz negyven esztendeje, hogy az 1946. I. törvénycikk hazánkat köztársasággá nyilvánította. Ugyanabban az évben, augusztus elsején született meg az új magyar forint. Rangos eseménysorozattal emlékezünk az idén nagy zeneszerzőnkre, Liszt Ferencre, aki százhetvenöt éve, 1811. október 22- én született Doborjánban, és száz esztendeje, 1886. július 31- én hunyt el Bayreuthban. (súlyán) . TÖRVÉNYTÁR " A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak munkaidejéről és munkadíjazásáról szóló rendeletből harmadik folytatásként a munkakörülményi fokozatokat ismertetjük. A rendelet öt munkakörülményi fokozatot állapít meg, amelyeket figyelembe kell venni a munkadíj-kategóriákba valóbesorolásnál. Ezek a fokozatok a következők : 1. Erőkifejtés. Itt a rendelet abból indul ki, hogy egy-egy fajta fizikai munkának mennyi az energiaszükséglete egy nyolcórás műszakban. Számításba veszik azt is, hogy a nagy erőkifejtés a munkanapnak hány százalékát teszi ki. 2. Különleges testhelyzet: ez alatt azt kell érteni, amikor a dolgozó a napi munkavégzés idejének hetven százaléka felett a normális testhelyzettől eltérő helyzetben kénytelen munkát végezni. 3. Hőhatás: a hőhatást kétféleképpen veszik számításba. Az egyik változat: a túlzott mértékű hősugárzás. A másik ártalom pedig az, amikor a nagy hő miatti erősebb páratartalom nehezíti a munkát. Az előbbi általában nyitott, az utóbbi zárt helyen jelentkezik. A hideg tekintetében hőhatásként veszik tekintetbe, ha a dolgozó tíz foknál hidegebb munkahelyen dolgozik. 4. Egészségi ártalom: egészségre ártalmas az a munka, amelynek folyamatos végzése a dolgozó egészségét fokozott mértékben veszélyezteti. 5. Veszélyes munkakörülmény: amely a dolgozót akár az anyag, akár a gyártás technológiája miatt veszélynek teszi ki, és amit védőberendezéssel teljesen elhárítani — például magasban végzett munka stb. — nem lehet. Lehetetlen tárgyaink Ezzel a címmel nyílik kiállítás a gödöllői művelődési központban február 7-én, 1982 és ’83 után immár harmadszor. Mit takar a cím? Olyan tárgyakat, amelyek funkciójuknak — tervezési vagy kivitelezési hibák miatt — nem felelnek meg, s így használóiknak sok bosszúságot okoznak. Nem egyedi eszközökről van szó, hanem szériatermékekről. Az előző „tárlatokon” láthattunk kidolgozatlan, aránytalan, ízléstelen gyermekjátékokat, torzszülöttekre szabott ruhadarabokat, girbegurba, lötyögő nyelű szerszámokat, nyithatatlan satut, nem vágó filmvágót, nem hegyező hegyezőt, széteső bútorokat, esztétikus, ám vasra alkalmatlan poharakat, háromkerekű biciklit, amellyel csak bukni lehet, hibásan gyártott műszaki felszereléseket és még minden mást. A többi között írott „lehetetlenségeket”: együgyű, magyartalan tájékoztatókat, használati utasításokat, versikéket. Az alábbi részlet például egy szocialista brigád naplójából való: „Van aki túlórázik / Van aki iskolázik / Dolgozunk is boldogan / Izzadunk is jó sokat.” Ebben legalább van némi logika (aki dolgozik, az néha megizzad), ám nyomokban sem lelhető ilyesmi abban a kávédaráló-prospektusban, amelyben a következő intelmet olvashatjuk: „Használati idő: 1 perc; szünetidő 25 perc. Ha a kezelési utasítást betartja, a kávéőrlő háztartásának hosszú időn át hasznos eszköze marad.” Az első kiállítást mintegy ötezren, a másodikat négyezerötszázan látták a nyitva tartás egy hónapja alatt. A véleményekről a vendégkönyv bejegyzései tanúskodnak. Íme egy csokorra való: „Igen hasznos, ügyesen megrendezett kiállítás. Nemcsak mosolyra késztet, de el is gondolkoztat.. „Ez van! Itt! Hát még, ami nincs itt!” „Sajnos, nem tudom idehozni a házunk felújítása során felszerelt mosdót, amelyen a túlfolyót úgy helyezték el, hogy mielőtt a víz elérné, elöl már kifolyik.” „Ez bizony így van. Az én bűvös kígyóm például öt perc használat után szétesett.” „Küldjenek meghívót a tisztelt gyártóknak is!” „Jó lenne, ha egy későbbi kiállítás arról számolna be, hogy milyen haszna volt a látottaknak, milyen intézkedés történt, kiket vontak felelősségre?” — Valóban, milyen hasznuk volt a kiállításnak? — kérdezem Varga Kálmántól, a művelődési központ igazgatóhelyettesétől. — A gyártók is megkapták a meghívót, Bosszankodunk címmel többük részvételével ankétot is rendeztünk. A kiállítás hatására például egy húsklopfolófajtától megvonták a „kiváló áruk fóruma”-elismerést. A Sabaria Cipőgyár viszont módosította kiszáríthatatlan bélésű gyermekcsizmáját, és az új csizmával BNV-nagydíjat nyert. — 1984-ben és ’85-ben miért nem rendezték meg? — Úgy láttuk, az előző évekhez képest nem tudunk sok újat mutatni. — S az idén tudnak? — Azt hiszem, igen. Több országos lap is közölte felhívásunkat, így máris érkeztek lehetetlen tárgyak Gödöllőn kívül az ország más vidékeiről is. Megállapodtunk az Országos Piackutató Intézettel, a Rádiókabaréval. A Héttel és néhány lap szerkesztőségével, amelynek ez a profiljába tartozik, hogy a kiállítást figyelemmel kísérik, sőt, ha igénylik, ők is önálló „standot” kapnak. A gödöllői kezdeményezés követőkre talált. Több művelődési ház jelezte, hogy ők is hasonló kiállítást szerveznek. Az összegyűlt anyagot egymás között kicserélik, s tervezik, hogy valahol Budapesten együttesen is bemutatják. Vajon, milyen meglepetésekkel szolgálnak majd ezek a kiállítások, hol, mi nyeri el a közönségszavazáson a „leglehetetlenebb tárgy” címét? Abból, amit Gödöllőre eddig elküldtek, magam ezt egy éjjeliedénynek ítélném oda, aminek belül van a füle. A szervezők ezúton is kérik az olvasókat, hogy kölcsönözzenek „lehetetlen tárgyakat” a kiállításra (rövid kísérőszöveggel ellátva), vagy javasoljanak ilyeneket. A kiállítás után visszakapják bosszúságuk okozóit. A gödöllői művelődési központ címe: Gödöllő, Szabadság u. 6. 2100 (Telefonszám: 06-28-20775, 06-28-20977, 06-28-20248). Dulai Sándor MESE Ma talán így végződne 1986. JANUÁR 1. SZABAD FÖLD A Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja Főszerkesztő: Eck Gyula Főszerkesztő-helyettes: Söptei János Major Lajos Szerkesztőség: Budapest. Somogyi Béla u. 6. 1978 Telefon: 138-821. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest. Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343-100, 336-130 Felelős kiadó: Till Imre, vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapesti, V., József nádor tér 1 1900. közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96 162 pénzforgalmi Jelzőszámra Előfizetési dH 1 hónapra 16 Ft, egy évre 192 Ft Beküldött kéziratot nem öltünk meg és nem adunk vissza. Index 25 77? to-9647. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0950