Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 2. szám

10 SZABAD FÖLD Indokolatlanul magas tenyészh­­atárok A prémes tenyészállatok közül elsősorban a gö­rények és rókák sok­ esetben csillagászati áron kel­nek el Nem volna semmi baj, ha ezt az állat mi­nősége, tenyészértéke indokolná, és a termelt prém is magas áron kelne el. Ezzel szemben a legfeljebb 2 ezer forintot érő tenyészgörényekért — kihasz­nálva a vevő hozzá nem értését — 3-5, sőt 6 ezer forintot is elkérnek. Van olyan szövetkezeti nagy­­gazdaságunk, ahol nem sajnálták a megfelelő mi­nőségű import állatért az 5-6 ezer forintot. Csak­hogy a magánkínálatban általában nem ezekért az állatokért, illetve származékaikért kérnek annyit, hanem satnya, rosszul fejlett egyedekért, amelyek a tenyészállatok minimális súlyát (nőstény 90 dkg, hím 180 dkg.) sem érik el. Az eladótól minden esetben el kell kérni az­ ille­tékes intézmény törzskönyvezési lapjait, sokszor ki fog derülni, hogy ilyenek nincsenek. Két dolog, a súlymérés és a törzskönyvi másolatok hiánya meg­óvhatja a vásárlót a pénze elvesztésétől. Sok eset­­ben a több ezer forintért vásárolt tenyészállatok prémjéért csak néhány száz forintot hajlandó a hoz­záértő kereskedelem adni. Kiemelkedően magas az ezüstrókák ára is. Van, aki 15-16 ezer forintot is elkér egy-egy állatért. Ez az ár olyan magas, hogy Európa legjobb tenyésze­teiből importált állatokért­ kérnek ekkora összeget. A kékróka kanok 6000-6500 Ft-os ára szintén nincs arányban értékükkel. A tenyészállat árképzésének íratlan szabálya, hogy a prémérték 2-2 1/2-szeresét, kivételesen, igen magas tenyészérték esetében há­romszorosát kérik az élőállatért. Minden kalandorkodásnak megvan a maga ne­gatív következménye, ami nemcsak az egyént, ha­nem az egész ágazatot súlyos helyzetbe hozhatja. Különösen akkor áll ez fenn, ha nem készpénzben fizetnek, hanem törlesztéses alapon. Ugyanis az el­adó, ha 3 ezer forintért adja a tenyészállatot, ak­kor prémértékben 3 ezer forintot érő prémmennyi­séget követel. Ez a gyakorlatban sokszor 10 élő­állattal egyenlíthető ki. Ezek szerint mintegy két­éves állatszaporulat kell az adósság kifizetéséhez. Bármilyen jó legyen a vásárolt tenyészállat, ha nem kapja meg a szükséges jó tartást (takarmány és elhelyezés) rendkívül satnya, gyenge prémértékű utódok felnevelésére lesz képes. Ez még súlyosbítja a helyzetet. Nem célszerű ismeretlen tenyésztők bizonytalan tenyészértékű állatait megvásárolni, és ezt tetézni elégtelen minőségű takarmányozással. A takarmány­­ellátás kielégítő megszervezése után szabad csak tenyészállatot vásárolni. DK Pártos Miklós Zöldségújdonság: a földi cseresznye Peruból származik, de nálunk is nagy bizton­sággal termelhető, egy­, nyári növény, mely éve­lőként is tartható. Ma­gasra növő, lágy szárú növény, mely kis sárga virágokat hoz és a ter­més, kis lampionokban fejlődik ki, cseresznye— dió nagyságú, lila és sárga színű. Vetése március ele­jén, homokos földbe, fó­liával letakart cserép­ben vagy ládában tör­ténjen, melyeket napos helyre tegyünk és 15 fo­kos hőmérsékleten csí­ráztassunk. A csírázás után kis edényekbe — tejfölös pohárba vagy műanyag zacskókba tűz­deljük — az utolsó fa­gyok után ki lehet ül­tetni ládába, konténer­be vagy szabad földbe napos helyre. Sovány és trágyamentes talajba ül­tessük és tápoldatozni sem szabad. Viszont na­ponta öntözzük, hogy hamar megerősödjön. Ha elérte a megfelelő magasságot, karózni kell. A termése augusz­tus és október között érik be. Ekkor a lam­pionok elszáradnak, a gyümölcs magától le­pottyan. Ha az idő hű­vös, melegebb helyre kell vinni és október után is tovább terem. Hűtőszekrényben vagy hűvös helyen a gyü­mölcs hosszabb ideig is eláll. A lampion szerű burkot nem szabad le­venni, így tartósságát jobban megőrzi. A lila és sárga gyümölcsök kompodnak vagy salátá­nak­ készíthetők el, ily módon még a félig érett gyümölcsök is felhasz­nálhatók. Kevés cukor­ral és ecettel, vagy cit­romlével azonnal fo­gyasztásra is alkalmas. Ízletes, rostmentes sava­nyúságot, vagy kompó­­tot kapunk. Téli eltérés­­re is fel lehet használ­ni. Zalavári György Budapest Nyúltenyész­tésünk ma és holnap Az elmúlt évtized a nyúlh­ústermelés legdi­namikusabb időszaka volt. Az 1981- es 82-es években elértük az évi 37 ezer tonna exportot és az 50 millió dollár­­bevételt. Ezután egy zu­hanás következett be . 1984-ben már csak 24 500 tonna volt a ter­melés, az exportárak csökkenése miatt pedig a dollárbevétel a felére esett vissza. Az elmúlt — 1985-ös­ évben — a csökkenés mérséklődött, sőt, az október-novem­beri felvásárlás már meghaladta a tavalyi időszak szintjét. Mivel a nyúlhús 98 százalékát a háztáji gazdaságok termelik, ez az ágazat különösen ér­zékeny az árakra és a költségekre. Amíg 1981- ben az éves átlagár 46,50 volt élősúly kilo­grammonként, 1983-ban 43,60 forintra süllyedt, miközben a költségek 20 százalékkal növeked­tek. Az 1985-ös átlagár azonban már minden eddiginél magasabb volt, 47,60 forint. A Nyúlhústermelési Gazdasági Társaság vállalta, hogy a terme­lés csökkenését megál­lítja, sőt azt fokozni fogja. Ennek érdekében már 60 ezer darab fran­cia import tenyésznyu­­lat hozott be, melyből 40 ezret ingyenesen adott ki. Meghirdette a kedvezményes nyúlket­­rec-akciót. Célul tűzte ki az átlagár további növelését, további fel­árak segítségével, és szeretnék elérni az idén az ötvenforintos átlagos felvásárlási árat. Az or­szág nagy részén a kör­­nyei receptúra szerinti tápokat kívánják gyár­tani és forgalmazni. Már megállapodtak ebben a Környei Mezőgazdasági Kombináttal és a Ma­lomiparral. Ilyen feltételek mel­lett joggal számítanak 5—8 százalékos terme­lésemelkedésre. De ez sem fogja a külpiac igé­nyét kielégíteni — 10— 15 százalékos növekedés kellene. — Már a múlt évben is minimális volt az élőnyúlexport, 1986- ban pedig csak vágott nyulat szállítunk. A külpiacon nehéz az ára­kat tartani. A környező országok jóval olcsób­ban kínálják a nyulat. Mi csak minőséggel tu­dunk versenyezni. Ezért a súlyhatárokat szigo­rúbban kell venni. Sz. L.: Új árak Már 1985. december 29-től érvényes a nyúl új téli felvásárlási ára, mely 1986. május 31-ig a fehérnyúl esetében 52 Ft/kg, színes nyúlnál 49 forint. Az átmeneti ár — az előző téves közlésünktől eltérően — csak 1986. június 1- én lép életbe. Ismerjük meg: endivia saláta Tőlünk délebbi és nyu­gatabbra fekvő országok­ban széles körben fogyaszt­ják és termesztik az en­divia salátát. Sajnos ná­lunk nem tudott elterjed­ni, pedig fodros levele nemcsak a levélzöldség­félékre jellemző sok és értékes ásványi anya­got tartalmaz, hanem rend­kívül tetszetős, így salátás és hidegtálak díszítésére is kiválóan alkalmas. Íze ke­sernyés, talán ezzel is ma­gyarázható, hogy nálunk sokan idegenkednek tőle. Az endivia közeli rokona a fejessalátának. Helybe­vetéskor hosszú, mélyre hatoló gyökérzetet fejleszt, tűzdelés esetén ■— amikor a főgyökér megsérül — a gyökerei csak a felső 15- 20 cm-es talajrétegben maradnak. Levelei a vi­lágoszöld, sötétzöld árnya­lattól egészen a vöröses színűig változhatnak. Maga a levélszélek fodrosságá­­nak mértéke is fajtatu­lajdonság. Apró magja — valamivel nehezebb, mint a fejessalátáé — csírázó­képességét 4—5 évig tartja meg. Fény- és hőigénye gya­korlatilag megegyezik a fejessalátáéval. Hőmérsék­leti optimuma 16 C-fok körül van, nem szereti a nagy meleget, de a hideget viszonylag jól tűri. Át­­teleltetésre nálunk nem al­kalmas. Hosszú flappalok hatására a fejessalátához hasonlóan fejképzés nélkül magszárat fejleszt. Talajban nem válogatós, a szerves anyagban szegény talajokon is jól fejlődik és kötött talajon is jó mi­nőségű fejet képez. Érzé­keny a magas mésztarta­­lomra, ilyen esetben a le­veleken sárgulás (klorózis) lép fel, nem bírja a túl­­trágyázást és a szikesedés­­re hajlamos talajokat. A táplálóelemek közül a levelek kifejlesztéséhez elsősorban sok nitrogént vesz fel a talajból. Ezért a trágyázás alkalmával elsősorban a nitrogén utánpótlására kell nagyobb gondot fordítani! Előveteményként már­cius közepén,a végén ültet­jük szabadföldbe. Tavaszi termesztéshez 7-8 hetes, nyári-őszi termesztéshez 6—7 hetes palántaneveléssel kell számolni. Egy négyzet­­méteren 7—800 palánta ne­velhető fel a megnyúlás veszélye nélkül. Kisebb csírázási veszteséggel szá­molva, ehhez 1­0 mag szükséges. A tavaszi ülte­­tésűeket lehet­ valamivel sűrűbbre ültetni, egy négy­zetméterre kb. 17 darabot, a nyári ültetésű fajták na­gyobb térállást igényelnek. Ápolása kapálásból és­­ öntözésből áll elsősorban. Az ültetett növényeket csak inkább sekélyen ho­­rd­juk, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. A rostos levelek halvá­nyítással zsengébbé tehe­tők. A kifejlett fejeket nagy cseréppel, papír­zacskóval lehet letakarni vagy több növény esetén a külső leveleket össze­kötni. Ez meglehetősen kisüzemi módszer, ugyan sok bajlódást, fáradtságot igényel, de az így nevelt növény nemcsak zsengébb lesz, hanem kesernyés ízé­ből is veszít. Dr. Terhe István A szőlődomb-felújítási kísérletem A nyár folyamán kísérletet végeztem az elöregedett és így kevés tápanyagot termelő szőlőlevelek leváltásának, illetve egészséges, újonnan fejlődött levelek termésnöve­kedés és minőségjavító hatásának a kipróbálására. Az eredménnyel meg voltam elégedve. A tavaszi hajtásválogatás idején három lugasművelésű, simavesszővel telepített „Eger 2”, egymás mellett lévő szőlőtőkét jelöltem ki és sorszámoztam meg Hajtásválo­gatáskor mindhárom tövön negyven-negyven fürtöt hagy­tam. A többit hajtásával együtt kitördeltem. Mikor a te-, tejezés ideje elérkezett, mindhárom tőkén a vesszőket a felső fürt felett hat levélre tetejeztem. Az 1-es tőkén a hónaljhajtásokat a régi mód szerint teljesen kitördeltem: a 2-es tőkén az újabb időkben a szakemberek által javar­lott két-három levelet meghagytam hónaljhajtásonként: a 3-as tőkén a hónaljhajtásokat olyan hosszúra hagytam, hogy leveleik pótolni tudják a fürtök alatt lassan elöre­gedő és így kevésbé termelő leveleket. AZ eredmény a következő volt: 1- es tőke: 10 fürt, 13 kg, 14 százalékos cukorfok­­,82 kg összes cukor; 2- es tőke: 40 fürt, 15 kg, 16 százalékos cukorfok 2,40 kg összes cukor; 3- as tőke: 40 fürt, 19 kg,­­18 százalékos cukorfok 3,42 kg összes cukor. Az íz-, zamat-, aroma-, illatanyagokról csak kóstolás útján győződhettünk meg, de így is elmondhatom, hogy nagyon megérte a fáradtságot. Tudom, hogy e három tőke terméséből általánosítani nem lehet, de annyit bizonyít, hogy érdemes a módszer­rel kísérletezni. Id. Kanta Gyula Aki tud, segítsen! Gál Lászlóné (Csanytelek, Oláhszállás, 12. 6647) a kertbarátok segítségével ki­­wi,­­étkezési spárga, hor­tenzia, citromsárga és lila óriásvirágú krizantén, pi­ros virágú étkezési vajbor­só, vegeta szaporítóanyagá­hoz, valamint egy szálkás szőrű tacskó hím kiskutyá­hoz szeretne hozzájutni. Kizárólag cserébe tudna adni, levélbeni megegyezés alapján: fehér csicsóka, amerikaimogyoró, sáfrány, jázmin, kása, főző- és ko­­pasztökmagot, többszínű évelő csillagvirág, és kard­virág, kávébab, törökszeg­fű, japánszegfű, zinnia, le­gényvirág, szalmavirág, fe­hérmák, és póréhagyma szaporítóanyagát, magját. 1986. JANUÁR 11. r ÜZENJÜK '] JÁNOSI LÁSZLÓ, Pécs. A birs, nevezzék azt birs­körtének, vagy birsalmá­nak, ugyanolyan védelmet igényel, mint az alma. A gondosan megtisztoga­tott, elsűrűsödött, felesle­ges ágaktól megszabadí­tott bokrok tél végi lemosó permetezését, az almafáké­val együtt, végezheti Neo­­pollal, vagy Báriumpoli­­szulfiddal (5%-os oldattal), vagy Agrollal is. A to­vábbiakban pedig ugyan­csak az alma védelméhez­­készült kombinált szert használhatja szükség sze­rint a birs védelméhez is. Férgességét ugyanúgy az almamoly, vagy a keleti gyümölcsmoly okozza. D. SÁNDOR, Biharnagy­­bajom. A tél folyamán föld alatti fészkeikben, ter­­ményraktáraik közelében szendergő hörcsögök való­ban nagy kárt okozhatnak a termények, többek kö­zött a kukorica megdézs­­málásával. Nagymértékű elszaporodásuk semmikép­pen sem kívánatos, irtásuk azonban a termelők össze­fogását is igényli, mert csak úgy lesz eredményes. Irtásukhoz, gyérítésükhöz a Gulyás—Palotás-féle hör­csögirtó patron használ­ható. Meggyújtva égő ré­szével kell a hörcsöglyuk­ba csúsztatni, s utána a nyílást természetesen be kell fedni, földelni. Tudo­másunk szerint a hajdú­nánási Rákóczi Mgtsz ál­lítja elő, de a mezőgazda­sági-kertészeti szaküzletek­ben is kapható. Méreg­jelzés nélküli szer ugyan, de meggyújtva kifejezetten mérgező, tehát nagyon óvatosan kell vele bánni. NAGY LÁSZLÓ, Jász­apáti. A nyúl jól bírja a száraz hideget. Legkedve­zőbb hőmérséklet 5,—15 C-fok, de a fagypont alatti hőmérsékletet is jól­­ tűri. Csak a széltől, huzattól, nedvességtől kell óvni és lehetőleg vastagon almoz­ni. Ilyenkor adjunk több szemeteséget és gondoskod­junk langyos ivóvízről. A ketrec házi készítéséhez a lapban rövidesen adunk alapelveket. A vásárolható ketrectípusokról részlete­sen majd a Kistenyésztők Lapja februári számában olvashat. VIRÁGÚ BORBÁLA, Székesfehérvár. Az aján­dékba kapott mikulásvirá­got 18-20■ C-foknál semmi­képpen se tartsa melegebb helyen, inkább hűvösebb 15-16 C-fokos szobában, világos helyre úgy helyez­ze el, hogy — noha ettől egyelőre nem kell túlságo­san védeni — közvetlen napfény ne érje. Rend­szeresen öntözze lágy eső­vízzel, vagy hólével úgy, hogy földlabdája a cserép aljáig átnedvesedjen, gyö­kere soha ne száradjon ki, de pangó víz ne álljon alatta. A kiszáradásra és a túlöntözésre is, a levelek sárgulásával és elhullatá­­sával reagál. Ilyen gondo­zás mellett a növény 3-4 hónapig is gyönyörűen megtartja szépségét, majd elvirágzása után a díszítő értékéből már erősen vesz­tett növény felére vágható vissza.

Next