Szabad Föld, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-24 / 8. szám
1989. FEBRUÁR 24. Város szélén nem jó gazdálkodni? Bizony elég keveset hallunk a főváros peremkerületeiben gazdálkodó termelőszövetkezetekről, amelyek földterületéből el-elharap a nagyváros, telhetetlen terjeszkedésével, arra talán nem is gondolván, hogy nemcsak ház, lakás, de élelem is kell a túlságosan is felduzzasztott élethez. Budapest XVII. kerületében az ecseri Rákos Mezeje Tsz elnökétől, Somlói Jánostól kérdezzük: — Van-e gondjuk az úgynevezett felparcellázással ? — Van, de hangsúlyozom, nem ez lenne az alapvető probléma, ha a városfejlesztés összhangban lenne a már 40 éve megalakult jogelőd szövetkezetek gazdálkodásával. Nekünk most van egy nagyon nagy gondunk, hogy éppen itt, az irodaépület mellett a XVII. Kerületi Tanács kertes házakat kíván építtetni. — Az önök földjén? — Nem a mi területünket parcellázzák, de a baromfitelepünk elé akarnak építkezni. 75 ezer tojótyúkot tartunk, eredményesen gazdálkodik ez az ágazatunk. A közeli szarvasmarhatelepünkről nem is beszélve. Tőlem adhatnak házhelyet, de a szabály az, hogy 1000 méterre építhetnek lakóházat az állattartó teleptől, ez meg még kétszáz méterre sincs. A termelőszövetkezet felhívta erre az illetékes tervezők figyelmét, de ők csak egyetlenegyszer keresték meg a téeszt. A gazdaság vezetői elmondták kifogásukat, mégpedig az itt lakni kívánók érdekében. Kérték, az építési szabályokat vegyék figyelembe. Tovább már nem léphetnek ennek az ügynek az ellenében, mert csak annyi jutott tudomásukra, hogy a XVII. Kerületi Tanács 60 hektárnyi területet vásárolt a szomszédos termelőszövetkezettől. S ebből 40 hektár az előbb említett területre esik. Annyit látni az irodák ablakából, hogy az építési előkészületek folynak, a gáz, csatornázás alapjait rakják le ... Az elnök erős alkatú, megfontolt fiatalember. — Ám legyen — mondja —, a termelőszövetkezet felhívta a figyelmet ... Ha ezek a kertes házak mégis elkészülnek, nem hiszem, hogy lenne bárkinek is hirtelen 200 millió forintja, hogy ezt a jelenleg jól működő két állattartó telepünket ki tudná váltani. Kíváncsi lennék, hogy ki lenne az, aki arra kényszerítene bennünket, hogy ne tartsunk állatot, hiszen mi voltunk előbb itt, mint a kertes családi házak. S ha az ideköltözni kívánkozók számolnak is a bűzforrással, akkor előbb védő erdősávról kellene gondoskodni. — Vajon kit terhelnek majd az erdőtelepítés költségei? Ki tudja ezt megfizetni? — Véleményem szerint a telektulajdonosok, mert mi nem, az biztos. Végtére a tanácsoknak már együtt kellene működniük a gazdálkodó szervekkel. Nemcsak a termelőszövetkezetekre gondolok. De ha csak a mi szemüvegünkön nézzük ezt a kicsi városszéli világot, az mégis borzasztó, hogy ha bármilyen fejlesztést terveztek, minket nem kerestek meg, csak legutoljára tudtunk meg mindent, akár elektromos vezetékről, akár útról, akár valamilyen hálózatbővítésről volt is szó. Általában akkor szóltak, amikor a vetés már a földben volt. * Somlói János agrármérnöknek ez a tsz volt az első munkahelye. Most megválasztott első emberként a nyugdíjba vonuló elnök után szép kis nyereséges gazdaságot örökölt. Jó pár esztendeje tud a termelőszövetkezet öszszes gondjáról, bajáról, s természetesen a jóról is, amit a tagok munkájukkal megteremtettek. Nem vagdalkozik, csak tényeket tár fel. Azért száll síkra, hogy ne csak íróasztal mögül nézzék egyesek a világot. A mezőgazdaság úgyis elég kiszolgáltatott az elemi csapásoknak, nem kell még mesterségesen is szaporítani a bajt. Elég gond manapság maga a gazdálkodás. Nő az elvonás, kevesebb jövedelem jut a tagoknak. Ezért itt a Rákos mezején most elsősorban az új érdekeltségi rendszert kell megfelelően előkészíteni, és beindítani. — Ezenkívül — Somlói János szinte hangosan gondolkozik —, ami a legégetőbb, hogy az 1989-es gazdasági évben hitelfelvételünket kell szűkítenünk, ha törik, ha szakad. Ez a másik legnagyobb célkitűzésünk. Tavaly 200 millió forint különféle hitelekkel gazdálkodtunk. De ez ma már nem megy. Ezért azokat a termelő ágazatokat, amelyek az elmúlt időszakban nem megfelelő hatékonysággal működtek, fel kell számolnunk vagy gyökeresen átalakítanunk. Hogyan képzelik el az új érdekeltségi rendszert? — Elsősorban úgy, hogy az eddigi közös vállalatok helyett növeljük a kft.ket, és külföldi partnerek bevonásával nagyobb nyereséget ígérő vállalkozásokba kezdjünk. — Például? — Külföldiek részére olyan területet kívánunk biztosítani, ahol létrehozhatnak szabad vámövezeteket, s ha olyan üzleti ajánlattal keresnek meg bennünket, hogy esetleg ezeket a szabad vámterületeket közös tőkebefektetéssel továbbfejlesszük, akkor állunk elébe, a nagyobb gazdasági haszon reményében. Természetesen az előírásokat és szabályokat szigorúan betartva. Jelenleg már három ilyen szabad vámterület működik, megfelelő épülettel. Egyelőre még csak raktározásra adtunk ki épületeket, bérbe. A későbbiekben, ha már felmértük, hogy milyen a külföldi partner, mennyire megbízható és tőkeerős, elképzelhető, hogy valamely áru közös gyártását vagy bizonyos gyártmány továbbfejlesztését, esetleg szolgáltatások létrehozását szorgalmazzuk. Ami az új érdekeltségi rendszerükben érdekesség, hogy a szövetkezet keretei között belső vállalkozásokat hoznak létre, s talán nem is olyan klasszikus formában, mint ahogyan ezt már ismerik az országban. — Mi saját speciális viszonyainkhoz mérten próbálunk belső vállalkozásokat kialakítani. Ennek az a lényege, hogy minden szervezeti egység teljes önállóságot kap a gazdálkodásában, s csak két-három pont az, ami az összekötő kapocs a téesszel. Ezzel egyáltalán nem aprózódik el majd a termelőszövetkezetünk. A munkatársaink 15-20 évi szövetkezeti múlttal rendelkeznek, így aztán nyugodtan megadhatjuk a belső önállóságot. Előtérbe került tehát a gazdatudatos gazdálkodás. A megye legmodernebb takarmánykeverőjében ifj. Oroszlán Gyula műszakvezető nyomkodja a gombokat. Ebben a számítógépes világban az ember nem is gondolná, hogy elektronikai vezérléssel irányítható az állatok tápjainak összekeverése. — Feltételezzük, hogy itt nincs gond a takarmány minőségével. De azt hallottuk itt a környékbeliektől, hogy a táp, amit jelenleg árulnak az üzletben, telepeken, nem a legjobb. Önök is tudnak erről? — Sajnos, ez így is van, de erről nem szívesen beszélek, mert itt háború lesz az illetékes gabonaforgalmi vállalattal. Ugyanis a tápalapanyag-receptúrájukat az év folyamán többször is változtatják, s ez problémát okoz. S ha ez a helyzet nem változik, akkor lépünk egyet. A környei és herceghalmi takarmány-alapanyag a legjobb, ezért a kettő közül valamelyikkel szerződünk. Mert bármely vállalat ronthatja hírnevét, de a miénket meg akarjuk őrizni. * A Rákos Mezeje Tsz-nek az agglomerációs övezet több helységében van birtoka: Ecseren, Gyömrőn és Maglódon. S a főváros X., XVI. és XVII. kerületében jogos tulajdonosai a földnyelveknek. Igyekeznek is megszerezni Budapest fejlődési koncepciós terveit. Mert abból az érdekli őket, ami rájuk tartozik, s a saját fejlesztési terveiket megpróbálják ebbe beleilleszteni, tehát a fővárosnak is figyelnie kell rájuk. Barsy Zsuzsa Somlói János Falusi parlament a Lakitelken Minden családból jelen van egy képviselő Sehol egy plakát a közel ötezer lelket számláló Lakitelken, ami a falugyűlésre invitálta volna a lakosságot a borongás, ködös február első hétfőjén. Ennek ellenére zsúfolásig megtelt a több mint négyszáz személyes művelődési ház színházterme, ahol Hegedűs Béla, a Népfront helyi elnöke köszöntötte az résztvevőket, mint a falusi parlament képviselőit. Annál is inkább, mert szinte minden családból jelen volt egy képviselő. Nem is csoda, hiszen érdekük, hogy tájékozódjanak a falu eredményeiről, a politikai, gazdasági téren végzett munkáról és a tervekről. Mert bizony ebben a nehéz gazdasági helyzetben minden fillért meg kell ragadni, hiszen a korábban megszavazott tehóból sem juthat mindenre... Mielőtt átadta volna a szót, kérte, hogy emlékezzenek meg a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Miskó István országgyűlési képviselőről. A rövid kitérő után Major Józsefné tanácselnök beszámolójában széleskörűen tájékoztatta a hallgatóságot. " A kibontakozási programon dolgozva, halmozódó feszültségek mellett ismerkedünk az önálló gazdálkodás lehetőségével és felelősségével — mondta. — A szűkebb központi támogatás és kevesebb kötöttség mellett kell megvalósítani a kitűzött célokat. Mert a fejlesztési feladatok realizálását úgy ítéli meg a lakosság, hogy mennyiben hoztak változást a fejlődésben, az életkörülményekben. Így megkérdezik, hogy van-e elegendő építési telek, milyenek a településfejlesztési tervek és hogy milyen összeget fordít a tanács az alap-közművesítésre? Mert bizony ezekkel lehet javítani a lakosság közérzetét, mert ha netán mondjuk kilátástalannak látszik az öregek helyzete, akkor a fiatalság is eképpen viszonyul a végleges letelepedésnél, mondván: mi lesz, ha megöregszünk? Tehát ennek szellemében javítani kell a lakosság szociális helyzetét. — Néhány adat a múlt évről: A társadalmi munkát is figyelembe véve három kilométer hosszú gázvezeték, a Tőserdő üdülőterületén közvilágítás, vízöblítéses WC, 296 méter vízhálózat, egy kilométer portalanított út, majd az orvosi rendelő és lakás építése után áthúzódó beruházással, de elkezdődött a két tantermes iskola bővítése. Az 1990-ig tervezett gázprogramot a múlt év végéig befejeztük. Így valamennyi tanácsi intézményben és 769 lakóházban már a földgázenergia szolgáltatja a meleget. Szó volt még a tehóról, amit 1986-ban tanácsi rendelet állapított meg évi 700 forintban, melyet előre megtervezett létesítményekhez kértek a lakosságtól. Ennek ellenére a közelmúltban a teho további szükségtelenségét vitatták egyes lakók. A tanácstagok viszont úgy döntöttek, hogy nem vonják vissza a rendeletet. Emellett voksolt Gulyás József, a Szikra Tsz elnökhelyettese is, aki javasolta, hogy a kitűzött program teljesítése után egy újabb tehóból hozzák létre az öregek panzióját. Felszólalását nagy taps fogadta. A rendszeres és rendkívüli segélyekről is szó esett a válaszadások kapcsán, melyre 1,258 millió forint van biztosítva. A szociális étkezésen belül hatvanan, a házi gondozásban 75-en vesznek részt és az idősek klubjába naponta harminc rászorult jár be, ahol kétszeri étkezést, és rendszeres orvosi ellátást kap. Szóvá tették, hogy a kisnyugdíjasoknak nehéz beszerezni a drága gyógyszereket az árváltozások óta. A tanács ezeken is segít oly módon, hogy egy orvosi igazolás alapján kérelmet kell benyújtani és a tanács szakigazgatási szerve dönt a támogatás összegéről. A múlt évtől kezdve egy helyi kezdeményezés alapján, üzletekben, hivatalokban és üzemekben úgynevezett urnákat helyeztek el és ebbe bárki névvel és név nélkül is bedobhatja a kérdését. Talán így került a falugyűlés elé a szociális lakásépítési, vagy kedvezményes telekvásárlási kölcsönigénylés ügymenete, melyben olyan vádak érték a tanács vezetését, hogy baráti, rokoni kapcsolatok alapján adják ezeket a juttatásokat. Természetesen az elnök asszony cáfolta ezt. A BRG dolgozói kifogásolták a tőserdei Tölgyfa vendéglő üzemi kosztját, ami ehetetlen. És valaki felvetette, hogy a tüzépen kevés a szén és egyes építési anyagokat csak árukapcsolással lehet vásárolni. Ezzel kapcsolatban a kielégítőnek mondható választ a jelen levő UNIVERZfész vezetősége adta meg. Szinte észrevétlenül alakult át a beszámoló vitává, amelyből aktívan kivette a részét a hallgatóság, így többek között Sóbartó József nyugdíjas a közbiztonság hiányát kifogásolta. Rengeteg a vandál hajlamú ember, akik általában az éjszaka leple alatt tevékenykednek. Főleg ott, ahol gyenge, vagy hiányos a közvilágítás. Ezért javasolta a rend őreinek, hogy ezeket a helyeket is sűrűbben látogassák. Elmondta, hogy az idősek támogatására ő is hajlandó volna havonta egy bizonyos összeget áldozni. Kifogásolta az állami lakáshoz jutás tekervényes útjait és szólt arról is, hogy a segélyeket nem mindig a rászorultak kapják. Parádi József nyilvános telefont kért a Toldi utcába, Varga Lajosné ostyasütő pedig az ipara gyakorlásához nélkülözhetetlen telefon után érdeklődött. De mint azt Gyenes Géza, a Bács- Kiskun Megyei Távközlési Üzem vezetője elmondta, korlátozottak a lehetőségek. Jelenleg közel tíz szabad vonallal rendelkeznek, és ezek elosztásával okosan kell gazdálkodni. Talán majd a következő hálózatbővítés után ... Pápa György nevét szinte már mindenki ismeri a falugyűlésen, meglehetősen tájékozott ember hírében áll és ha csak mód és lehetőség van rá, minden fórumon elmondja a köz érdekében az észrevételeit. És ezúttal sem kímélte a tanács vezetőit, mikor több nyíltságot kért az események valódiságát illetően. Győző Molnár Imréné az óvónői lakást hiányolta, holott üresen áll a négyszobás bérlakás, de a községbe költözött óvónő mégsem kaphatta meg. Rozsnyói Zoltán, a tanács társadalmi elnökhelyettese a kábeltévé bekerülési költségét sokallta, ami 7-10 ezer forint körül van, pedig állítólag 6-800 család tart rá igényt. Azon túl az alternatív szervezetek munkájához kért támogatást. Még számos hasznos felszólalás hangzott el. Tartalmas falugyűlés volt. Kép és szöveg: V. Kerekes Ferenc Pápa György A falugyűlés résztvevői Sóbajtó József SZABADFÖLD 5