Szabad Föld, 1991. január-június (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-04 / 23. szám

1991. JÚNIUS 4. k Május 24-30.__________________ sür kmp Hacarc&a&Dói Belpolitika Miniszterelnöki számvetés. Ünnepi ülést tartott az egy éve hivatalba lépett kormány. Az ülésen Antall József miniszterelnök kö­szönetet mondott a kabinet tagjainak. Ez a kabinet egy új korszak, az alkotmányos rend első kormányaként kerül be a történelembe — mondta. Tagjai szinte új honalapításra vállalkoztak. A kortársi ítélet lehet kritikus, sőt kegyetlen, de az utókor objektív történé­szei értékelni fogják majd, mit jelentett eb­ben a helyzetben egy új korszakot nyitni. A miniszterelnök leszögezte: semmiféle ön­elégültséget, hamis optimizmust nem érez a kormány. Már csak azért sem, mert az átala­kulás következtében százezrek életszínvona­la csökkent, illetve forog veszélyben, s a tel­jes foglalkoztatottsághoz szokott társadalom­ban zavart okoz a munkanélküliség. Szakértők jönnek ... Hasznosnak és ered­­ményesnek értékelte az Egyesült Államok­ban tett látogatását Göncz Árpád köztársasá­gi elnök. A hazánk iránt megnyilvánuló ame­rikai jóindulat kézzelfogható jele, hogy már a héten szakértőkből álló küldöttség érkezik Washingtonból Budapestre, hogy felmérje a beruházási lehetőségeket. Kapcsolataink ör­vendetes alakulását segíti elő az a szenátusi törvényjavaslat is, amely a Magyarországot kommunista befolyás alatt lévőnek bélyeg­zett 1974-es törvényt gyakorlatilag hatályon kívül helyezi. Az államfő egyenesen ijesztő­nek nevezte, hogy mennyire optimistán ítélik meg a politikai és az üzleti élet vezetői eddig elért eredményeinket és jövőbeni lehetősége­inket. Neki kellett felhívnia a figyelmet a lé­tező társadalmi veszélyekre és arra, hogy a gazdaságban versenyt futunk az idővel. Pozsgay szerint... Magyarországon egy évvel ezelőtt csupán abban volt konszenzus, hogy a régi rendszert újjal kell felváltani. Az új pártok közül néhányan túl mohón és erő­teljesen nyúltak a hatalom után, s egyúttal elutasították az együttműködést azokkal a re­formerőkkel, amelyek nélkül nem követke­zett volna be a fordulat. Ez okozta a bizalom­­vesztést a koraszülött pártok és a választók között. Az Antall-kormány hivatalba lépésé­nek első évfordulója alkalmából adott inter­júban Pozsgay hangsúlyozta: a mai Magyar­­ország jogállam, a többpártrendszer, a sza­bad választások lehetősége, az ország szuve­renitása és függetlensége nem a kormány­nak köszönhető, hanem a történelmi fordulat vívmánya. E vívmányoknak köszönhető, hogy — Németországot leszámítva — ma Kelet-Európában Magyarország rendelkezik a legfejlettebb intézményekkel és a leghala­dóbb politikai renddel. Királyi vendégek: Göncz Árpádnak, a Ma­­gyar Köztársaság elnökének meghívására négynapos hivatalos látogatásra jött hazánk­ba XVI. Károly Gusztáv svéd király és fele­sége, Szilvia királyné. XVI. Károly Gusztáv az első svéd államfő, aki hivatalos látogatást tett hazánkban. Az igazsághoz tartozik, hogy az uralkodó inkognitóban már többször járt nálunk. A svéd királyi pár megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, utána pedig a Szilágyi Erzsébet fasorban a Wallenberg-em­lékművet. A svéd uralkodóval megbeszélése­ket folytatott Göncz Árpád köztársasági el­nök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Előkészületek a pápalátogatásra. Több ideiglenes határátkelőhely megnyitását ter­vezi a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága a pápa augusztusi látogatásá­nak idejére. Szombathelyen befejezéséhez közeledik a repülőtér melletti új vasúti meg­álló építése, így lehetőség nyílik majd a mise színhelyének mgközelítésére vonaton is. A misére érkezők elhelyezésére kollégiumi férőhelyeket foglaltak le az egyház helyi kép­viselői, és katolikus családok is jelezték: szí­vesen látnának vendégül zarándokokat. A váratlan kiadásokra elkülönített tartalék­­alapból a Nemzeti Előkészítő Bizottság két­millió-háromszázezer forint támogatást sza­vazott meg a pápalátogatásban érintett ön­­kormányzatok számára. Támogatásban ré­szesül egy kertbarátkor is, amelynek tagjai a helyszínek környékét kívánják felvirágozni. Alkotmánymódosítást javasol az MSZP. A kormány III/III-as törvénytervezete nem tisztítaná a közéletet, hanem a demokrácia ellen hatna. A törvényesített zsarolás intéz­ményét valósítaná meg, kormányzati és poli­tikai célokat szolgálna — jelentette ki Tóth András ügyvivő az MSZP sajtótájékoztató­ján. Bejelentették továbbá: a szocialisták is üdvözlik azt a történelmi tényt, hogy a június 30-i szovjet csapatkivonással negyvenhét év után végre nem lesznek külföldi csapatok Magyarországon. Az MSZP felhívta a figyel­met, hogy nem lenne kívánatos, ha olyan hangulat alakulna ki, amely sértené a szom­szédos népeket. Ők „Béke veletek!” felira­tokkal búcsúztatják majd a végleg kivonuló szovjet katonákat. Az MSZP-frakció alkot­mánymódosításra tesz javaslatot. Azt szeret­nék, ha a köztársaság alaptörvénye tartal­mazná, hogy hazánk területén többé nem tartózkodhatnak idegen hadseregek, és a ma­gyar hadsereg sem vethető be külföldön. Nem volt hazaáruló. A fővárosi főügyész — az ügyben folytatott új eljárás alapján — elejtette a vádat Száll József volt római nagy­követ ellen. Az 1971-ben emelt vád alapján a Legfelsőbb Bíróság Száll Józsefet hazaárulás bűntette miatt 15 évi szabadságvesztésre, 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonel­kobzásra ítélte. Az ügyben a fővárosi fő­ügyész megállapította, hogy Száll József el­len a vádemeléskor sem volt és ma sincs olyan adat, amely a bűncselekmény elköve­tését és a volt nagykövet bűnösségét bizonyí­taná. Egymondatos hírek. Magyar és román kö­­zös rendőrjárőrök munkába állítását tervezik a Berettyóújfalu és Nagyvárad közötti útsza­kaszon. • Megérkezett hazánkba az a brit ellenőrző csoport, amely az európai hagyo­mányos fegyveres erők csökkentéséről szóló szerződés teljesítésének gyakorló ellenőrzé­sét hajtja végre a kijelölt csapatoknál. • A Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti em­lékhelyén, a 301-es parcellában adták meg a késői végtisztességet a 35 éves korában ki­végzett Földes Gábornak, a győri Kisfaludy Színház néhai főrendezőjének, a Dunántúli Értelmiségi Tanács volt elnökének. Gazdaság Költségvetés ’90. A tavalyi állami költség­­vetés végrehajtásáról szóló törvénytervezet adatai szerint a bevételek 640 milliárd 897 millió forinttal, a kiadások 642 milliárd 266 millió forinttal zárultak. A költségvetési hiány tehát kisebb, mint 1,4 milliárd forint. A gazdaság bruttó nemzeti termékben kifeje­zett reálértéke 4,5 százalékkal csökkent, az egy főre jutó reáljövedelem 2-3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 4 százalékkal esett visz­­sza. Az infláció felgyorsult, a fogyasztói árin­dex 29, a termelői pedig 24 százalékkal em­­el­­kedett tavaly. Külföldi tőke magyar vállalkozásokban. Az iparban a vállalkozók 21,8 százaléka, az építőiparban 11,4 százaléka, a belkereskede­lemben és az idegenforgalomban pedig 26,7 százaléka dolgozik külföldi tőkével. A három szakterületen megvizsgált 16 ezer vállalko­zásból 3590-et alapítottak külföldi tőkével, s ezek közül 1449 zárta veszteséggel az elmúlt évet. Mindez az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium felméréséből derül ki, amelyből az is megtudható, hogy tavaly év végéig az iparba 40,2 milliárd, az építőiparba 6­ milli­árd, a belkereskedelembe és az idegenforga­lomba 12 milliárd forint értékű működőtőke áramlott be. Segítség Szabolcsnak. Két csomagterv ké­­szül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye súlyos gondjainak megoldására — jelentette be a miniszterelnök, aki kormánydelegáció élén járt a megyében. A rövid lejáratú csomag­terv a legégetőbb problémák lehetőleg azon­nali enyhítését szolgálja, a hosszú lejáratú pedig a gondok felszámolásának programját határozza majd meg. A kormány ugyanis se­gítséget kíván adni a Nyírség infrastruktúrá­jának jelentős fejlesztéséhez, a munkahelyte­remtő beruházások fokozásához, az egész­ségügyi és szociális gondok megszüntetésé­hez, a termékek értékesítéséhez, illetve az oktatási rendszer tökéletesítéséhez. A cso­magtervek elkészítésére a belügyminiszter vezetésével bizottságot hoznak létre. Idegenforgalmi dolláraktívum. Az idén az első negyedévben majdnem a kétszeresére nőtt az idegenforgalomból származó dollár­aktívum a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis március végéig a dollárbevétel 204 millió volt (31 százalékkal nőtt), a kiadás 138,2 milliót tett ki (ez 15 százalékos emelke­dés). Az egyenleg így 65,8 millió dollár aktí­vumot mutatott, szemben az 1990. év első há­rom havi 35,3 millió dolláros pozitív szaldójá­val. Támogatás a túlsúlyos sertések felvásárló­inak. A sertéstenyésztésben jelentkező fe­szültség oldása érdekében az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság döntése sze­rint a túlsúlyos (120 kg fölötti) sertéseket fel­vásárló szervezetek az igazolt mennyiséggel — csontoshús-egyenértékben — azonos mennyiségű export után többlet-exporttámo­gatást igényelhetnek. Ennek mértéke hasí­tott félsertés és darabolt sertéshús esetén plusz 10 százalék. A támogatást az 1991. ok­tóber 31-ig kiszállításra kerülő tételekre nyújtják. A támogatás igénybevételének fel­tétele, hogy a feldolgozóüzem az alapanyag­termelővel piaci áron közvetlenül szerződjön a túlsúlyos sertés felvásárlására. Friss élelmiszer német piacra. Friss gyü­­mölcs, tejtermék, húskészítmény és egyéb élelmiszer kerülhet közvetlenül a magyar termelőktől a német fogyasztók asztalára jú­lius 1-jétől. A Hungarocamion és a Balthazar Papp GmbH ugyanis megállapodott abban, hogy kismennyiségű élelmiszert (akár 100 ki­lós szállítmányt) is igen rövid idő alatt eljut­tatnak Budapestről Münchenbe, illetve on­nan Németország bármely részébe. Az áru­kat hetente egyszer a Hungarocamion hűtő­kocsija szállítja a német nagyvárosba. Az új szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a magángaz­daságok, a farmerek is bekapcsolódjanak az exportba. A fuvarozás költsége várhatóan az áru értékének mintegy 1,5 százalékát teszi ki. Liszt — kedvezményesen. A lisztet és a lisztből készült termékeket kapják olcsóbban a fogyasztók! E cél érdekében a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ferencvárosi malomüzeme a főváros­ban termelői áron, a boltokban kaphatónál 20-25 százalékkal olcsóbban forgalmazza a lisztet. A vállalat két hónapon belül mind a 14 malomüzemére kiterjeszti a kedvezmé­nyes értékesítést. Kemény exportfeltételek. Angol élelmi­­szer-ipari cégek vezetői szerint mezőgazdasá­gi termékeinknek jó hírük van a szigetor­szágban. Lehetőség volna az eddiginél több hús, tejtermék, konzerv importjára is Ma­gyarországról, ám ehhez a legmagasabb mi­nőségi követelményeket kell teljesíteni. En­nek fontos feltétele a csomagolás fejlesztése, ezért angol csomagolócégek gépekkel, felsze­relésekkel kívánnak részt venni a magyar termékek tetszetősebb megjelenítésében. Ilyen együttműködés a konzerviparban már kialakult. Méltányosabb elbánást kell kapnunk. Mégpedig pénzügyminiszterünk szerint, aki ellenzi, hogy Magyarország adósságelenge­dést vagy akár csak­­átütemezést kérjen. En­nek fejében kell szerinte a hitelezők részéről az említett méltányosabb eljárást kapnunk. Kupa Mihály ezt egy nemzetközi konferen­cián fejtette ki, ahol arról is beszélt, hogy a következő két évben a magyar kormány leg­fontosabb feladata az infláció elleni harc. El­mondta azt is, hogy 1993-ra szeretnénk meg­valósítani a forint teljes konvertibilitását, de anélkül, hogy veszélyeztetnénk a külső és belső stabilitást. Vagy átalakulnak, vagy megszűnnek. El­készült az a törvényjavaslat, amely szabá­­lyozza a mintegy 7000 hazai szövetkezet át­alakulását új típusú szövetkezetté. Az átme­net a nyár közepén kezdődne, és 1992. márci­us 31-ig tartana. Az át nem alakult szövetke­zetek esetében a cégbíróság a határidő lejár­ta után kimondja a megszűnést, a szövetke­zet vagyonát ezután fel kell osztani a javaslat szerint. Idézetek ► „Anekdotával kezdem. A peres fél végighallgatva a bíróság ver­diktjét, indulatosan felkiált: — Tisztelt Bíróság! Hát ez az igazság?! — Kérem, ez nem az igazság, ez az ítélet — válaszolja a bíró. Kérem, az Alkotmánybíróság döntése nem az igazság, ez az ítélet. Nem az igazság, mert valószínűleg nincs egyértelmű igazság ebben a keserves ügyben, s azért sem az, mert vé­gül nem a kárpótlás racionalitásáról, egész társadalmat érintő hatásáról döntöttek, ha­nem alkotmányossági kérdésekről, a törvény egyes pontjainak az alaptörvényhez való vi­szonyáról.” (Miklós Gábor, Népszabadság) ► „Száz szónak is egy a vége, mindennel elégedett vagyok, sok minden tetszik, csak a kormány stílusával nem tudok megbarátkoz­ni. Tegyenek elém bármilyen tetszetős adato­kat az illetékes hivatalok, akkor is állítom, hogy legyen bár ez a világ legnagyszerűbb és legeredményesebb kabinetje, egy kis sze­rénység, önuralom, precizitás és alázat nél­kül soha sem lesz képes megnyerni sokak tetszését.” (Szakonyi Péter, Kurír) ► „Miniszterelnök úr! Mandátumából még három év hátravan. Javaslom, vegyük úgy, hogy véget ért az érdemi szakasz előtti felkészülés tanulságokban gazdag egy éve, s innentől már élesebben mérjük az időt. Arra biztosan számíthat, hogy mi szigorúbbak le­szünk önnel és a kormányával, de gyanítom, önnek is így kell tennie. Vigye dűlőre a koalí­ciós pártok néhány lezáratlan belső ügyét, mert már ezt is elfogadják az emberek, csak cselekedjék.” (Engedi Nagy Mihály, Pesti Hírlap) ► „A demokrácia, a nagyobb szabadság kóros ösztönök előretörését is elősegítette, s egyre inkább burjánoznak, mert nincs az emberekben elegendő önkontroll, tartás. A vagyoni különbségek, a politikai, világ­szemléleti másság elviseléséhez nincs ben­nünk elegendő tolerancia. Sokan csak ma­gukkal törődnek, s egyre inkább gyűlölik az újgazdagokat. Egy részüket azért, mert ami­kor a többség még fegyelmezetten építette a szocializmust, s az ünnepeket önzetlen mun­kavállalásokkal köszöntötte, amazok már ak­kor ügyeskedéssel megvetették a mai gazda­ságuk alapjait.” (Keserű Ernő, Magyar Nem­zet) ► „A rendszerváltás nemcsak a kedvező körülményeknek köszönhető, hanem a régi rend gazdasági, politikai és erkölcsi, totális válságának. Annak, hogy immár tizenöt éve lelassult, megállt a fejlődés, és a keleti tömb­ben elkezdődött egy olyan méretű elszegé­nyedés, amit Európa országai évtizedek óta nem ismernek. A nyomor fenyegetettjei kö­zül sokan elkeseredésükben is úgy remélték: ha egyszer rendszerváltás, attól rögvest más lesz minden. De mivel a fű sem zöldebb, az ég sem kékebb, elhiszik, hogy fittyfene válto­zott, nem a rendszer.” (Pünkösti Árpád, Népszabadság) SZABADFÖLD 9 Balesetek, bűnügyek Tragédia a borospincében. A Borsod-Aba­­új-Zemplén megyei Tarcalon a borfejtés köz­ben keletkezett szén-monoxid megölte V. György 39 éves és V. Mihály 38 éves bodrog­­keresztúri pincemunkást, valamint F. László tarcali gépkocsivezetőt. A különös szeren­csétlenség okait szakértők vizsgálják. Agyonverte szobatársát. A Veszprém Me­gyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette Koronczi Ernő 41 éves vájárt, zalahalápi la­kost, mert alaposan gyanúsítható azzal, hogy Várpalotán a Veszprémi Szénbányák Válla­lat munkásszállóján — az elmérgesedett vita hevében — olyan súlyosan bántalmazta szo­batársát, hogy az illető belehalt sérüléseibe. Számlájukon 56 betörés. Autóktól a fajtisz­ta TartyaEgy szinte mnnben mozdítható zsák­mányra kivetette hálóját az a főképpen So­mogy megyében garázdálkodott, tizenöt tagú betörőbanda, amelynek a zimányi illetőségű Oláh Gyula volt a „prímása”, s amelynek a hatmillió forintra becsülhető bűnlajstromát a napokban állította össze a kaposvári rendőr­­kapitányság. Az Oláh-féle kompánia gyűjte­ményéből került elő többek között Magyari Béla, a kiképzett űrhajós és Ribánszki Ró­bert (Kádár János egykori munkatársa) ello­pott Zsigulija. Sikkasztó pénztáros. Meghamisította az el­­számolási bizonylatokat — 1988 közepe óta — és több mint egymillió forintot fordított a saját céljaira D. József a nádudvari termelő­­szövetkezet 43 esztendős pénztárosa. Sik­kasztás alapos gyanúja címén indult ellene rendőrségi eljárás. Újabb sírgyalázás. Hasonlóan a közelmúlt­­ban történt esethez, ismét sírrablók garázdál­kodtak a zalaegerszegi Göcseji úti régi teme­tőben. Huszonegy kripta kőfedelét bontották meg, s az aranytárgyak után kutatva feltör­ték és vandál módon feldúlták a koporsókat. Miután tavaly már az ország több temetőjé­ben előfordultak a jellegzetesen azonos mód­szerrel elkövetett cselekmények, a rendőrség kiterjedt nyomozást folytat az immár szerve­zetten működő, sírgyalázó banda kézre kerí­tésére. Egyebek Orosz földön, békességgel. Megemlékeztek az elesettekről a Don-kanyari emléktúra ma­gyar résztvevői. Az orosz falvakban élő em­berek mindenütt barátsággal fogadták a kül­döttséget, és készséggel mutatták be az egy­kori súlyos harcok színhelyét. Teljesen alap­talannak bizonyult tehát a voronyezsi városi vezetés aggodalma amiatt, hogy a hajdani megszálló csapatok mai hozzátartozói „irri­tálnák az orosz népet”. Egyébként a hatósá­gok is szívélyesen kalauzolták az Uriv, Koro­­tojag és Kamenka környékére látogatókat. Novo Uszpenkában hosszabb megemléke­zést tartottak: itt egy fakereszt felállításával rótták le kegyeletüket a gyászolók. Rosszul vállalkoztak. A Vállalkozók Párt­­jának minden eddigi vállalkozása vesztesé­get hozott — derült ki a napokban tartott saj­tótájékoztatón. Kivéve az italmérést, amiből viszont egy fillér sem folyik be a pártkasszá­ba. Sehogy sem tudja a párt rendezni anyagi ügyeit, nem tud elszámolni vagyonával. Oláh Imre megbízott alelnök védte ugyan a mun­dér becsületét: csalás nem történt, csak hűt­len kezelés. Ugyanakkor ügyészségi eljárás folyik egy másik alelnök, a kecskeméti illető­ségű Wolf János ellen. Az oldalt összeállították: Besze Imre, Medve Piroska, Németh Sándor, Sulyán Pál

Next