Szabad Föld, 1994. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-24 / 21. szám
10 SZABAD FÖLD Templom körüli kaptárak... Milánó Róma után a legnagyobb olasz város. A maga varázsával, a Dómmal és az őt körülvevő kis városaival az ember életének részévé válhat, ha megszereti. Legutóbbi utamon igen érdekes „kalandom” volt. Elmentem Seregnóba, ami tulajdonképpen Milánó Szentendrére. Nos, itt ugyanúgy elfelejtik visszatenni az utcák és terek leesett névtábláit, mint nálunk, sőt még a helybeliek sem tudják, hogy például melyik a Hősök tere, hacsak az ember még hozzá nem teszi, hogy ott a rendőrség. Ezért aztán kicsit mérgelődve bolyongtam, hiszen eszembe sem jutott, hogy egy ilyen kis helyen több tízpercnyi idő kell, amíg megtalálom azt, amit keresek. Meguntam a kérdezősködést, már csak azért is, mert olasz hadarásom miatt orosznak vagy románnak néztek... Bementem hát egy szép kis templomba megnyugodni, s itt aztán megtörtént a csoda... Láttam, hogy az emberek a templomból kijövet nem az autójuk vagy az otthonuk felé tartanak, hanem a templom jobb oldalán megnyomják a tejüveggel „álcázott” ajtón a modern kaputelefon gombját, majd eltűnnek. Gondoltam, a mesebeli „szezám” varázsszóra nekem is kitárul a kapu, s esetleg kincset lelek. Hát leltem is. Egy fehér reverendás, hófehér köpenyes, tekintélyt parancsoló úr kinyújtotta segítő kezét. A bent lévő kis takaros boltban felemelte a telefont, utánaérdeklődött, megtudta hivatalos partnerem tartózkodási helyét, s amikor megmondtam, hogy Magyarország egyik nagy példányszámú hetilapjának munkatársa vagyok, ajándékot adott. A krisztálytiszta zacskóban volt fehér-, barna-, eukaliptusz-, gesztenye- és ezervirágméz, meg két kis keserű, alkoholmentes gyógyital. Segítem, Don Francesco Colzani szerzetes (túl a hatvanon) elmondta, hogy a Szent Benedek-rend tagja. Ez a kolostor - szép kis templomával - több mint százéves múltra tekinthet vissza, s lakói bizony nem adományokból tartják fenn magukat. Hatalmas méhészetük van, titkos és nyilvános receptjeik alapján dolgoznak, elfogadható áron adják a gyógyító, kipergetett mézet. A színes kaptárak ott sorakoznak a templom körül is. Rend, tisztaság és béke uralkodik... Azt a szót, hogy depresszió - itt nem ismerik. A méhészkedő barátokról viszont tud szinte az egész világ... Barsy Zsuzsa Kína: mérgező zöldségek Veszélyes rovarirtó szerek használta folytán tömegesen kapnak mérgezést az emberek Kínában. Tavaly több mint hatezren haltak bele ilyen mérgezésbe. A mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumok adatai szerint, amelyeket a hivatalos közlönyben hoztak nyilvánosságra, az utóbbi két évben majdnem 15 ezer ember halálát okozták a rovarirtó szerek - jelenti az UPI hírügynökség. A mérgezéses esetek száma tavaly 51283-ra emelkedett, az elhalálozásoké pedig elérte a 6156-ot. Ehhez még azt is hozzá kell számítani, hogy 60 százalékosra tehető azok aránya, akik elmulasztják a mérgezés bejelentését. Hivatalos körökben ezt a problémát nagyrészt a gazdasági reform számlájára írják, mondván, hogy az vetett véget a régi kommunáknak, ahol biztonságosan ellenőrizni tudják a rovarirtó szerek használatát. A mezőgazdasági minisztérium egyik tisztségviselője aggodalommal említette meg, hogy ma már 100 millió gazdaságban alkalmaznak növényvédő szereket, míg a múltban 600 ezer volt az ilyen termelői csoportok száma. 200-300 millió parasztgazda dolgozik közvetlenül vegyszerekkel, nagyon gyakran olyan fajtákkal, amelyeket más országban már betiltottak. Ellenőrzésre ijesztő módon egyre kevesebb a pénz és az ember. A nyereségvágy viszont mindinkább fokozódik - mondják kínai tisztségviselők. Az utóbbi öt évben majdnem ezer hongkongi lakos kapott mérgezést olyan - Kínából származó - zöldségféléktől, amelyeket ilyen szerves foszfáttal permeteztek. (MTI-Panoráma) MM m [MűdokMími J ogos volt a jelző használata. Kairóban április elején valóban rendkívüli jelentőségű egyezség született. Rabin izraeli miniszterelnök és Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője olyan megállapodást írt alá, amely mindenképpen első lépés az önálló palesztin állam megszületése felé. Ezt az államot közel öt évtizeddel ezelőtt kellett volna megalakítani. Az ENSZ 1947 novemberében fogadta el a Palesztinai terület felosztásáról szóló határozatot. Arab-Palesztina 11 000 négyzetkilométer területet, Zsidó-Palesztina mintegy 15 ezer négyzetkilométer területet kapott volna. Amikor (33 igen, 13 nem és 10 tartózkodás volt a szavazás eredménye a világszervezetben) a megszavazott felosztási tervet megismerte a világ, éppen polgárháború dúlt az arabok és a zsidók között. A polgárháborút derűsen nézték, bizonyos eszközökkel támogatták is a területen még népszövetségi mandátummal jelen lévő angolok. Trygve Lie ENSZ-főtitkár óta: „1947 decemberében Palesztinában fokozódott a rendzavarás. Az arabok ismételten kijelentették, hogy erőszakkal fogják megakadályozni az ország felosztásának végrehajtását. Úgy látszik, ezt a palesztinai zsidó lakosság elleni támadásokkal kívánták kihangsúlyozni.” 1948 áprilisában az ENSZ helyszínre küldött öthatalmi bizottsága jelentette: „A szomszédos arab államokból fegyveres arab bandák szivárogtak be palesztinai területre, és helyi arab alakulatokkal együttműködve erőszakos cselekményekkel igyekeznek megsemmisíteni az ENSZ közgyűlése határozatának célkitűzéseit.” A britek palesztinai mandátuma 1948. május 14-én járt le, akkorra tervezték az angolok a kivonulást. Tel-Avív városában május 14-én kikiáltották Izrael Államot. Másnap öt arab állam (Egyiptom, Transzjordánia, Irak, Szíria, Libanon és Szaúd-Arábia) egyes adatok szerint 45 ezer, más adatok szerint 21 ezer katonája lépte át a palesztinai határt. Azzam pasa, az Arab Liga főtitkára kijelentette: „Ez egy olyan irtóháború és nagyarányú mészárlás lesz, melyről a történelem úgy fog megemlékezni, mint a tatárjárásról és a keresztes háborúkról.” A megtámadott Izrael - a zsidó lakosság lélekszáma ekkor hétszázezer körül volt - a fizikai megsemmisítés fenyegetésével szemben védekezve szembefordult a támadókkal. A háború hét hónapon át tartott. A támadók vereséget szenvedtek, az egyenként és külön-külön kötött fegyverszüneti egyezményekben szereplő demarkációs határvonalakat Izrael nemzetközi határainak ismerték el. A második arab-izraeli háború 1956-ban volt. Egyiptom az izraeli hajóknak a Szuezi-csatorna forgalmából való kitiltása után a Sínai-félszigetről és a Gázai övezetből mind több fegyveres beszivárgást szervezett, szabotázsakciót indított Izraelbe. Válaszként a zsidó állam hadserege behatolt a Sínai-félsziget és Gázai-övezetbe, és megsemmisítette az ottani bázisokat, majd néhány nap múlva visszavonult, és fegyverszüneti egyezményt kötött Egyiptommal. A harmadik háború az 1967-es „hatnapos háború” volt. Mivel Egyiptom az állandó fenyegetés jegyében lezárta az Akabai-öblöt és a Tiran-szorost, követelte, hogy vonják vissza az egyiptomi-izrae lOLITIKAI HIRDETÉS i fegyverszüneti vonalról az ENSZ-csapatokat. Izrael hadserege szembefordult az ellene felvonuló egyiptomi, szíriai és jordániai hadsereggel. Hat nap alatt megsemmisítette a nála sokszorta nagyobb három arab állam hadseregeit, elfoglalta a Gázai övezetet, és a Sínai-félszigeten, a Szuezicsatorna partján állt meg. Szíriai egy kis sarkát, a Golán-fennsíkot, ahonnan be lehetett lőni több izraeli faluba, szintén elfoglalta. A negyedik arab-izraeli háború 1973. október 6-án tört ki; az egyiptomi és a szíriai támadásra Izrael azzal felelt, hogy a hadsereg Szíriában újabb ötszáz négyzetkilométernyi területet szállt meg, Egyiptomban pedig átkelt a Szuezi-csatorna nyugati partjára, és a kairói út 101-es kilométerkövénél állt meg, itt voltak egyébként október 25-én az első fegyverszüneti tárgyalások is... Az utóbbi években Arafat az Izraellel való megegyezés határozott híve lett. Most első lépésként önrendelkezési jogot kap a Gázai övezet (380 négyzetkilométer, 681 000 arab, 4000 zsidó lakos) és közel Jordánia határához a világ egyik legrégibb - és a tengerszint alatt legalacsonyabban fekvő - már a Bibliában is emlegetett, de a bibliai időknél több évezreddel idősebb Jerikó városa és környéke hosszú készülődés után megérkezett az első palesztin rendőrcsapat a Gázai övezetbe. Pár nap múlva kiadják az első PFSZ kiállította személyi igazolványokat, az első palesztin bélyegeket, és előkészületeket tesznek a palesztin tv-adások megkezdésére. Gárdos Miklós : 1994. MÁJUS 24. kiszámítható jövőt! A megbízható megoldás! Tisztelt Választópolgárok! Köszönjük, hogy a választások első fordulójában eljöttek, s oly sokan a Magyar Szocialista Párt jelöltjeire szavaztak Az egyéni mandátumok túlnyomó többségéről azonban csak a második forduló dönt Ebben 174 jelöltünk indul jó eséllyel. Kérem, hogy május 29-én jöjjenek el és szavazzanak újra a Magyar Szocialista Párt jelöltjeire. /Tisztelettel! Wft'l'*' UWJIoj/ Hornba MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT SX pHo. ■Hí