Szabad Föld, 1995. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-05-09 / 19. szám

10 SZABAD FÖLD ­ GS társfá Amerikában is lehetséges Az Oklahoma City egyik irodaháza elleni terrorakció­­ az összeomlott épület romjai alól ki­mentett súlyos sebesülteket, a zuho­gó esőben kézzel törmeléket kieme­lő emberek sorát, a megtalált holt­testeket, a fájdalom és reménykedés egymást követő hullámait arckifeje­zésükkel is megmutató, a romok mellett álló hozzátartozók képeit az egész világ látta a televízió képer­nyőjén - általános vélemény szerint mindenekelőtt azt az amerikai véle­kedést söpörte el, hogy az USA tu­lajdonképpen védett a terrorizmus­tól. A mondás, amelyet évtizedek­kel ezelőtt Sinclair Lewis, a regény­író még könyveimként is felhasz­nált, akkor a fasizmusra célozva - „Ez nálunk lehetetlen” -, az utóbbi évtizedekben a terrorizmussal kap­csolatban éledt újjá. Amerikaiak, akik csodálkozó fejcsóválással bá­multák az európai repülőtereken géppisztollyal járkáló rendőröket és katonákat, nem értették, miért kell a Downing Street 10. számú háznál, a brit kormányfő rezidenciájánál és más európai államférfiak hivatalá­nál és lakásánál is biztonsági őrizet, most valószínűleg megértőbbek lesznek. (Nemrég ugyanis egyelőre elvetették azt a javaslatot, hogy a washingtoni Pennsylvania Avenue Fehér Ház előtti szakaszán tiltsák meg az autóforgalmat az elnök vé­delmében...) Amerikában mostanáig az volt a vélemény, hogy ami terrorakciók, merényletek dolgában eddig ott tör­tént, az csak egy olyan, az ország egészétől eltérő körülmények kö­zött élő városgigászban eshetett meg, mint New York - s ami New Yorkban történik, az semmiképpen sem jellemző az egész USA-ra. Tény, hogy ami az USA történe­tében számon tartott terrorakciókat illeti, a színhely valóban a legtöbb esetben azonos volt. 1920-ban a New York-i Wall Streeten egy, va­lószínűleg amerikai anarchista által elhelyezett bomba 40 embert ölt meg, több százan sebesültek meg. A New York-i La Guardia repülőtéren kilenc halottja volt az 1975-ben tör­tént bombamerényletnek, ugyan­csak 1975-ben négy embert pusztí­tott el az a bomba, amelyet egy New York-i bárban helyezett el a magát „Puerto Ricó-i szabadságharcos­nak” nevező csoport, 1993-ban pe­dig a World Trade Center New York-i iker-felhőkarcolói elleni bombamerényletnek hat halálos ál­dozata és ezer sebesültje volt. A nem New York-i terrorcselekmények kö­zül számon tartják azt az 1983-as robbantási kísérletet, amelynek Wa­shingtonban a szenátusi épület el­pusztítása lett volna a célja - a me­rénylőt a tett elkövetése előtt elfog­ták. 1970-ben Wisconsinban egy fegyvertervező szakember elleni bombatámadásban a tudós meghalt, a tettesek „békeharcosnak” minősí­tették magukat. Tizenegy éve nyo­moznak eredménytelenül egy levél­bombákkal közéleti vezetőket meg­ölni vagy megsebesíteni akaró vidé­ki (?) terrorista ellen; most Oklaho­ma rémnapja után két újabb ilyen le­vélbomba indult útnak, az egyik Sacramento egyik szövetségi intéz­ményébe került, a másikat egy postai tisztviselő felbontotta, mert gyana­kodott. Súlyosan megsebesült. Az április 20-án történt tragédia olyan városban történt, amelyet nemcsak azért szoktak „Amerika szí­vében lévő városnak” emlegetni, mert a középnyugati szövetségi ál­lam, Oklahoma nincs nagyon távol az USA földrajzi közepétől, a fővá­ros, Oklahoma City pedig nagyjából az állam közepén fekszik, hanem azért is, mert éppen olyan város, amelyre különösen büszkék az USA polgárai. Van ugyan néhány felhő­karcoló-szerű magasépülete, de alap­jában megőrizte az amerikai kisváros otthonos hangulatát. A belváros egy­­egy forgalmasabb pontjától eltekint­ve Oklahoma Cityben mindig békés és áttekinthető kisvárosban érezte magát a polgár, holott a városnak 1990-ben 444 719 lakosa volt. A terrorakció utáni órákban a ta­nácstalan, éppen csak munkába kez­dő nyomozók köréből olyan feltéte­lezések hangzottak el, hogy a ször­nyűséget iszlám fundamentalisták, esetleg arabok követték el. (Az USA-ban 1994-ben nyolcmillió isz­lám vallású polgárról tudtak. Mivel a vallás megjelölését hivatalos irato­kon nem mindig kívánják meg, való­színűleg ennél többen vannak; az iszlám USA-beli követőinek csak kis része arab származású, a fekete bőrű népességben jelentős az iszlámhívők aránya.) Igen hamar kiderült azonban, hogy ennek a feltételezésnek nincs semmi alapja, a nyomozásnak eddig semminő bizonyítéka nincs iszlám kapcsolatra. A merényletet követő héten egyre több szál vezetett külön­böző szélsőjobboldali csoportok, szélsőséges félkatonai szervezetek és azok tagjai felé. Kiderült, hogy Mark Koemke, egy „Michigani Mi­lícia” nevű fegyveres jobboldali szervezet vezetője, szinte egy idő­ben a robbantással, részletes faxüze­netet küldött Steve Stockmann texa­si képviselőnek, s ebben pontosan vázolta a merénylet elkövetésének menetét. Koemke és családja a fax továbbítása után eltűnt Michigan államból, Stockmann képviselő pe­dig azt mondja: azonnal utasította irodáját, küldjék át a faxot az FBI- nak, a Szövetségi Nyomozó Irodá­nak. Több embert gyanúsítottak az el­ső héten a merénylettel kapcsolat­ban. Egyetlen személy már hamaro­san őrizetben is volt: a 27 éves Timothy McVeigh, aki egy jobbol­dali fegyveres szervezet tagja. McVeigh kijelentette: nevén kívül más semmit nem mond, megtagad minden együttműködést a hatósá­gokkal. (A férfit másfél órával a merénylet után tartóztatták le gyorshajtásért. Egy rendszám nél­küli autóban száguldott, a kocsiban engedély nélküli fegyver is volt. Csak 24 órával később kapcsolták össze ügyét az oklahomai robban­tással.­ Már nem tanúként, hanem vádlottként szerepelt öt nappal a merénylet után a Nichols testvérpár is. Az ő farmjukon volt a „Michi­gani Milícia” egyik fegyver- és rob­banóanyag-raktára. Az ügyész a robbantást követő hatodik napon McVeigh ellen a robbantás elköve­téséért, a Nichols testvérpár ellen a robbanószerkezet elkészítése és szállítása miatt emelt vádat. Clinton elnök teljes támogatásá­ról biztosította azt a terroristaelle­nes törvényjavaslatot, amelyet a kormány hamarosan a kongresszus elé terjeszt. Az elnök kiegészítő ja­vaslata: adjanak külön pénzt az FB­I-nak állandó terrorelhárító köz­pont létesítésére. Ennek joga lenne titkosszolgálati eszközöket is fel­használni a terrorizmus elleni küz­delemben. A magát az utóbbi évtizedek ter­roristatámadásaitól mentesnek, vé­dettnek érző USA-ban megváltozott a közhangulat. Még ha nem is fo­gadható el a Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt a gondolatot elemző ve­zércikkének végkövetkeztetése: „Ok­lahoma Cityben az élet éppoly veszedelmes, mint Bejrútban, Szarajevóban vagy a gázai övezet­ben” - az amerikaiak nem csak a csillagos-sávos lobogót eresztették félárbocra. Megértették: sajnos, ott is lehetséges. Gárdos Miklós Oklahomai terrorakció 1995. MÁJUS 9. Biztonságos, kamatozik és könnyen elérhető.. Kincstári Takarékjegy Biztonságos Mint minden Magyar Állampapírra, a Kincstári Takarékjegyre is érvényes a soha el nem évülő állami garancia. A befektetett összeg és kamatainak visszafizetését az állam szavatolja. Kamatozik És nem is akárhogyan! A Kincstári Takarékjegy 1 éves futam­idejű, sávos kamatozású értékpapír, mely az első félév után különösen kedvező kamatot nyújt. Például ha Ön a hetedik hónapban váltja vissza Kincstári Takarékjegyét, akkor a kamat mértéke a hetedik hónap első napjáig számított évi 26%. A teljes, 27%-os kamat a lejárat napján válik esedékessé. Könnyen elérhető A Kincstári Takarékjegy 10.000 és 100.000 Ft-os címletekben folyamato­san váltható és visszaváltható több mint 2600 postán. Hát ilyen még nem volt! A Kincstári Takarékjegy mindenki szá­mára elérhető, aki kisebb-nagyobb megtakarításainak elérhető, biztonsá­gos, egyszerű és kedvező befektetést keres. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next