Szabad Föld, 1996. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-04-30 / 18. szám

14 SZABAD FÖLD MM­MMIMIMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMIMMMMMMMMMM M 13 M 3 m Rokkantak '■ M [5] (Részletek a vezető politikusoknak küldött állásfoglalásból.) Α M Örömmel értesültünk, a kormány illetékesei végre rájöttek arra, |­ hogy igen sok a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjas. Nem M 2: öregségi, hanem „rokkant’-nyugdíjasokról van szó. Persze nem azok el­­m J *­ len kívánunk szót emelni, akik valóban rokkantak, velük együtt érzünk. [|| M Környezetünkben körülnézve úgy tűnik, hogy ők vannak kevesebben. A || többség az úgynevezett „exrokkantak” köre. Kik is ők? M | Gazdaságilag tönkrement, felszámolt vállalatok, szétvert téeszek m­­g „nagyjai”, akik nem kevés jövedelemre tettek szert a megelőző évek jo­­g so­­rán. Érdekes módon nem a munkanélküli-segélyt és az azzal járó meg- eg­yi aláztatást vagy a jövedelempótló támogatásért való sorbaállást választót­­a­d­ták, hanem rokkantnyugdíjba menekültek. Noha olyan egészségnek­­ örvendenek, hogy egyesben lehetne szántani velük, és a jó nyugdíj mel­­­­lett kiegészítő tevékenységet folytatnak ügyesen megszerzett földbirto­­k­o­­kon, vagy társaságokat alapítanak. Persze az adóbevallásban mindezen M M tevékenységük veszteséges. Feltesszük a kérdést: milyen bizottságok mé­g százalékolták le ezeket az embereket? A válasz is megvan. A „szegény g M rokkantak” egymásnak adogatták át az információt, hogy hová kell men­­jg­e­ni, és mennyit kell letenni. 3 díj Javasoljuk tehát, hogy állítsanak össze az ország minden részéről m­i egy speciális bizottságot, amelynek tagjai senkinek sincsenek elkötelez­­g­é­ve, és vizsgálják felül a rokkantsági jogosultságokat. g Negyvennégy aláírás M írj Battonya g Gg Eltűntek a papírok Nekünk volt egy szép szőlőnk, amit a nagyüzemi telepítésnél kiszántottak. Kap­tunk helyette egy öreg szőlőt, amit gyö­nyörűen rendbe hoztunk. Most pedig a földrendező bizottság vezetője elvette, mert azt mondta, hogy nincs az uram ne­vén. Elővettük a régi szerződést, a nevén volt. Kikerestük a térképen, ott fehéren volt bejelölve mint foglalt magánterület. Erre Hajdár János azt mondta, azért vette el, mert nem műveltük meg. Ez ha­zugság! Adtak helyette olyat, ami évek óta nem volt még felszántva sem. A leg­rosszabb az, hogy a vita során elvették az összes papírjainkat, és ezek szőrén-szálán eltűntek. És még az aranykoronánkból is „eltűnt” huszonnyolc. Mi öreg emberek vagyunk, a férjem 82 éves. Talán ilyen öreg emberekkel nem volna szabad ilyen csúnyán bánni. Stájer Ernőné Tinnye Paprikás hús Április 2-i számukban írtak a betyá­rok egyik eledeléről, a paprikás húsról. Ennek receptje olyan egyszerű, hogy akár ma is el lehetne készíteni. A pász­torok egy „rúgott borjút” megnyúztak, kipucoltak, feldaraboltak. Sós, papri­kás lében megfőzték, jól besűrítették. Ezután leszűrték a húst, és még apróbb kockákra vágva, vékonyan kiterítve megszárították. Ezt érdemes volt újra megfőzni, de konyha híján szárazon is el lehetett rágcsálni, mint a cibakot. (A rúgott borjú az az állat, amelyet az anyja már nem enged szopni.) Bókás Bátor Budapest Sötétség és bűz Az önkormányzatnál állítólag nem tudnak rajtam segíteni, most már csak a nyilvánosság erejében bízom. Ugyanis egy kocsma szomszédságában lakom, amelynek az udvari vécéje az ajtómtól 6 méterre van. A bűz beárad a lakásomba. De most még rosszabb lesz a helyzet, mert az ajtómmal szemben emeletet építenek a kocsmára. Úgyhogy most már sötétség vesz majd körül. Hatvanhét éves, beteges özvegyasszony vagyok. Özv. Dóka Jánosné Tokaj Nekem egy lovam van, de négy unokám, így tudtam a „családot” egy képre összehozni. De a lovamnak is van egy csikója, az is rajta akart lenni a fotón. Bardon Gyula Csabrendek Köszöntjü­k édesanyánkat Hamarosan 70 éves lesz Nagy Mihályné, született Kacziba Mária, a mi édes­anyánk. Őt szeretnénk anyák napja alkalmából 17 tagú családja nevében köszönteni. Sorsa egyszerű, mégis kész regény. Abból vizsgázott egész életében kitűnőre, ami­ből a leggazdagabb asszonyok közül is sokan megbuktak. Ez pedig a szülői szeretet. Úgy tudott öt gyermeket felnevelni, hogy szeretete, amellyel körülvett bennünket, nagyobb hatással volt ránk, mint a legnagyobb szigor. Soha nem parancsolt, de min­dig úgy kért, hogy nem lehetett kitérni. Ezúton is köszönjük végtelen türelmét, amelyet csak megközelíteni, de fe­lülmúlni nem lehet. Köszönjük, hogy megtanított bennünket a munka szereteté­­re, ami lehetővé teszi számunkra, hogy helyt tudjunk állni az élet minden terüle­tén. Fónainé Nagy Éva Kecskemét Kérdezték Kiss Jánosné, Karcag. A mellék­­épületek és a melléképítmények elhe­lyezésére, a védőtávolságok betartására vonatkozó előírásokat általánosságban az Országos Építésügyi Szabályzat tar­talmazza. A polgármesteri hivatal ettől eltérő módon is rendelkezhet a helyi adottságok és körülmények ismereté­ben. Vincze Balázs, Seregélyes: A mun­kanélküli-járadékot a területileg illeté­kes munkaügyi kirendeltség állapítja meg és folyósítja, az igénylő pontos adatainak és körülményeinek ismereté­ben. Kardos Gáborné, Iregszemcse: A fiatalkorú munkavállaló évenként öt munkanap pótszabadságot kaphat, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. Gyulai Sándorné, Pilis: Biztosított bedolgozónak csak azt lehet tekinteni, akivel megállapodást kötnek. A megál­lapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek tel­jesítése esetén a bedolgozó havi díjazá­sa eléri a kötelező legkisebb munkabér harminc százalékát. A biztosított dol­gozót négy naptári hét szabadság illeti meg, amelynek idejére a megállapo­dásban meghatározott díjazás, de leg­alább a kötelező minimálbér harminc százaléka jár. Marik Zoltán, Méra: Az árvaellá­tás az árva 16. életévének betöltéséig jár. Ha az árva valamely oktatási in­tézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok idejére, de legfeljebb 25. életévének betölté­séig jár. Számos érdeklődő olvasónk részé­re közöljük: A nyugdíjkorhatár foko­zatos emeléséről, az átmenet szabályai­ról a kormány a nyugdíjreform kon­cepciója keretében kíván dönteni. Az előnyugdíj megszüntetéséről ennek ke­retében kell rendelkeznie. A megszű­nés pontos időpontja még nem ismert, de várhatóan megszüntetésére ebben az évben nem kerül sor. A való életet tükrözi Rendszeres olvasójukként szeretettel gratulálok a Pulitzer-díjjal való kitüntetésük­höz. A Szabad Föld hangja realista, a való életet és helyzetet tükrözi. Nem kíván szükség­szerűen a hatalmon lévő koalíciós kormány lapja lenni, és nem érezni ki mondandójából, hogy valamelyik párthoz kívánna húzni. Tehát politikai állásfoglalás nélkül tartja a kezét az ország életének az ütőerén, legfontosabb célkitűzése a magyar vidéki ember igényei­nek szolgálata, így hát mégis politizál, mert nem söpri szőnyeg alá a hibákat, megmutatja a szegénységet, őszintén ír a létminimum alatt élő emberek sorsáról. Gondolom, mind­ezért kapta ezt az értékes díjat. Kívánok önöknek további nagyszerű eredményeket. Ágoston Hunor nyugdíjas Szigetújfalu Dózsa György unokái? Egyesek itt most Dózsa György unokáinak nevezik magukat, így akar­nak szavazatokat szerezni. Éppen csak arról feledkeznek meg, hogy Dózsa szabaddá - parasztokká - akarta tenni a jobbágyokat. Most pedig a kész helyzetre fittyet hányó akarnoksággal éppen a régen letűnt cselédsorsot eről­tetik a magyar parasztság nyakára. Mi itt, az ország déli részén igencsak fé­lünk a jövőtől, leginkább attól, hogy lassan, de biztosan visszatér a múlt. A szükséges technikai háttér hiánya ugyanis fokozza a kézi munka igényét, így a mostani téesztagok többsége rö­videsen csak úgy tudja a családját el­tartani, ha a majdani földbirtokosok­hoz szegődik cselédnek, béresnek, esetleg részkapálást, részaratást vállal. A fiataloknak pedig osztályrészül jut, hogy megismerik a sokat szidott múlt rendszert, mégpedig nem őseik elmondása, hanem a valóság kemény ténye alapján, tehát a saját bőrükön. Földes Péter Mélykút Nyílászáró Nekem már nemcsak a beszivárgó idegen szavakkal van bajom. Elég nekem az a sok bugyutaság, amit a szakemberek magyarul kitalálnak. Itt van például ez a „nyílászáró”. Szerintem nyílás akkor van egy há­zon, ha megreped a fal. Ennek a ke­zelésére pedig nincsenek szerkeze­tek. Egyébként pedig az épületeken ajtók és ablakok szoktak lenni. Hát miért nem lehet ezt a mindenki által ismert kifejezést használni? Vagy ezután a népdalt nem úgy fogjuk énekelni, hogy „Ajtó ablak nyitva­­tárva / kislány a babáját várja”, hanem azt daloljuk, hogy nyílászáró nyitva­tárva? Szőke László Tiszalök Ez van! Kedves Földeáki úr, baráti körünkben elemeztük az április 2-i számban megjelent Kedves Olvasóink! cikkét. Az a véleményünk alakult ki, hogy annak írója nem jól em­lékszik a múltra, és a jelent is másként ítéli meg, mint mi, idősebb kisemberek. A mező­­gazdaság kollektivizálása bizony mellbe vágta a parasztságot. Abban viszont egyetér­tünk, hogy később egész jól elboldogultunk. A fiatalok azonban nem elmenekültek a városba, hanem bevonultak. Hangoztatták, hogy szüleik önként beléptek a téeszbe, de ők a városban szeretnék építeni a szocializmust. Mint parasztkáderek, meg is kapták a leg­jobb állásokat a tanácsokon, pártbizottságokon. Később még összkomfortos lakást is kaptak. A szülők pedig odahaza dolgoztak a téeszben, munkaegységre, de inkább részesmunkában és művelték a háztájit. Valóban csakhamar eltűntek a zsúpfedeles kis házak. Mi viszont nem emlékszünk arra a kisemberi ügyeskedésre, aminek szerkesztő úr szerint a 70-es évek magyar mezőgazdasága világhírét köszönheti. A rendszerváltással nagyon rosszul jártunk. A téeszekben már kevés a régi földtu­lajdonos. És a téesz is kevés, mert a többségüket szétverték. Maradt a sok műveletlen föld. Az ellen mégis tiltakozunk, hogy ebből a külföldieknek is adjunk. Abban megint igaza van, hogy nem csupán a hajdani elvtársak gazdagodtak meg. Minálunk Somogy­ban például Kádár János alaposan odacsapott az első titkárnak egy luxusvilla építése miatt. Aki nem volt párttag, könnyebben átcsúszott. De Jánossy professzor úrnak végleg nincs igaza abban, hogy nem szabad összehasonlítani. Legfeljebb tudomásul vesszük, hogy ez van. Szerkesztő úr felteszi a kérdést: „Miért nem akarjuk most kitanulni a piacgazdasá­got?” Tessék mondani, hol tanítják? Lévai Ferenc Nagyatád Szánd meg, isten! Tanulókkal, pedagógusokkal telt meg a hajdúhadházi könyvtár olva­sóterme a magyar kultúra napján. Az ünnepségre ugyanis egy neves színművészt hívtak meg, hogy sza­valja el a Himnuszt. A versmondás el is kezdődött. Szenvedélyesen, pátoszosan. Érződött benne a rutin, de mintha a művész egy kicsit fáradt lett volna. Valóban. A verset így fe­jezi be: „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel!” Felszisszen­nek a diákok, sápadnak a pedagógu­sok. A vers ugyanis így végződik: „Szánd meg, isten, a magyart / Kit vészek hányának!” Sugdolódzás, a diákokat megnyug­tatják, hogy ők emlékeznek jól. A ne­ves színész pedig szemlesütve beoson az irodába, és felveszi a megérdemelt tiszteletdíjat, ami egy kisnyugdíjas félhavi jövedelme. Zsadányi Lajos Hajdúhadház Madzagon rángatnak A mélyen tisztelt Nemzetközi Valu­taalap, valamint a Világbank úgy csi­nál a magyar néppel, mint mi az isko­lában a magunk fabrikálta papri­kajancsival. Ha a madzagját húzgál­­tuk, mozgott a keze meg a lába. Ró­lunk még a bőrt is lenyúzzák ebben a nyugati demokráciában. Madzagon rángatják a magyar népet, Amerikával etetik. Hogy hallgasson, behozták a rablógazdaságot, azóta nem alszik a nép nyugodtan. Noskó Elek Cserhátszentiván 1996. ÁPRILIS 30. Ha visszahoznák azt a régi rendszert, amikor a benzin árában a kötelező biz­tosítás is benne volt, akkor most nem lennének kénytelenek megválni kedves autójuktól azok, akik a kocsit keveset használják. (Sasvári Józsefné, Komárom) Úgy lehetne a legjobban megfogni Torgyán urat, ha kineveznék pénzügy­miniszternek, és azután elszámoltat­nák, hogy miért nem tudta hipp-hopp rendbe hozni a költségvetést. (Sípos János, Veszkény) Szerintem az ifjúság mai helyzeté­ért elsősorban az állam, másodsorban a szülői ház marasztalható el, és csak harmadsorban a pedagógus. (Péli And­rás, Monostorpályi) Tessék megfigyelni, az erdélyiek, a felvidékiek harcolnak a magyarságu­kért, mi pedig engedjük az anyaföldet pusztulni. (Bugle Lászlóné, Lábatlan) Ne feledjük a régi mondást: nem az a fertő, ami bemegy a szátokon, hanem az, ami kijön: az átok, a káromkodás. (B. Öt­vös Margit, Budapest) A mai világot nem az állandóan pa­naszkodó, fáradt, pesszimista embe­rekkel lehet megmenteni, hanem azok­kal, akik jézusi áldozattal, önzetlen erőkkel rendelkeznek. (Mag Mátyás nyugalmazott lelkész, Ózd) Földjeink műveletlenek, üzemeink szétszedve állanak, mert az ország ve­zetői csak egymással vannak elfoglal­va. (Zsigmondi Károly, Szentendre) C_IH]®OD(MI[m)ad­] Címek , olvasóink kívánságára. Cseh Köztársaság Nagykövet­sége, 1064 Budapest, Rózsa u. 61. Szerencsekerék Információs Központ, 1091 Budapest, Kálvin tér 7. Országgyűlési Könyvtár, 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3. Magyar Testnevelési Egyetem, 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Kós Károly Alapítvány, 1114 Budapest, Villányi út 8. Aranykereszt Ápoló Otthon Kft., 1238 Budapest, Felső Duna­­sor 24. A Köztársasági Elnök Hivata­la, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 3-5. Miniszterelnöki Hivatal, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. Le­vélcím: 1357 Budapest, Pf. 2. Népjóléti Minisztérium, 1051 Budapest, Arany J. u. 6-8. Interkoncert Budapest Művé­szeti Rt., 1051 Budapest, Vörös­marty tér 1. Anyaoltalmazó Alapítvány Ott­hona, 1201 Budapest, Török Flóris u. 228. Magyarországi Románok Szö­vetsége, 5700 Gyula, Dózsa György út 8. Magyar Természetgyógyász Ka­mara, 6000 Kecskemét, Izsáki út 80. Ciszterci Nővérek Boldogasz­­szony Háza, 2623 Kismaros, Pf. 10. A Munkanélküliek és Álláske­resők Egyesületeinek Országos Szövetsége debreceni irodája meg­szűnt. A helyes cím: 1086 Budapest, Magdolna u. 5-7.

Next