Szabad Föld, 1998. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-03-17 / 11. szám
1998. MÁRCIUS 17. Kerülővel Haza Nyolc éven át járta kamionnal Európát, a Közel-Keletet, s a megtett utak hosszát százezer kilométerekben lehetne számolni. Aztán egyszer tett egy kis kerülőt Budapestről Kerekegyházára, ami alig 80 kilométer, és elköszönt a hosszú utaktól. A kunpusztai tanyán ismét feltalálta önmagának a kicsit elfelejtett tegnapi világot. Benne a csendet, a más törvényű életet, amelyben itt élő ősei munkálkodtak. Elköszönt zajtól, motorfüsttől, szerelővasaktól, úti okmányoktól, féltett rakományoktól, és újra fölfedezte az egykor itt hagyott környezetet, és a családdal egyetértésben otthont teremtett magának, olyat, amit azóta messze földről eljönnek megnézegetni. -Tanyamúzeum, így nevezik, de mi benne élünk. Ha többen vagyunk, itt a kisházban is befűtjük a kemencét, s a lakott tűzhelyen főzünk, amit magam csináltam. A kinti új kemencében kenyeret sütünk, megvan hozzá minden. Egyedül a gémeskút vizét nem ihatjuk, mert az elapadt. Az újonnan fúrt kútból iszunk, ami negyven méter mély, mert itt, a Hátságon az első víznyerő rétegben nincs többé utánpótlás. - De az udvaron is akad még rendeznivaló. - A szín mellett, ahol az öreg szerszámok, eszközök gyűlnek, most alakul a kovácsműhely. A felszerelés együtt van, de be kell rendezni. A fújtatót már beállítottam. A falakat még burkolnom kell, azután habarccsal lesimítom. Az üllő, a fogók, kalapácsok azután kerülnek a helyükre. No meg a füst útját is ki kell alakítani. Itt munka is lesz, mint valamikor is volt, nem csak azért épül, hogy mutogassuk. - Mindent egyedül tervez, végez? - Máskor is maguk csinálták az öregek. Persze nem minden szakmunkát, de amit ki-ki megtehetett, azért nem mentek a szomszédba. - Valóban, a régi tanyán élő parasztember kicsit mindenhez értő kellett legyen. De ez az utóbbi években feledésbe merült. - Ha visszajöttem, a magam lábán kell hogy megállják. És ez olyan, hogy amikor a kemencét raktam, eszembe jutott: a régiek is úgy csinálták, hogy a kenyérsütés melegénél az aszalni való almát, körtét, szilvát is megfonnyasztották. Én hát mindjárt úgy építettem, hogy az aszalót is megcsináltam. - Hány hold öleli körbe a tanyát? Megterem-e a jószágok számára minden takarmány? -Tizenöt hektár itt a mienk. A lovak, a tehenek, a szamár, a birkák, az aprójószág részére szűkösen megadják a földek a mindennapit. A gyümölcs, szőlő az innen messzebb esik, s olykor ha itthon minden munka összeérik, alig jut idő kapálásra, permetezésre. - Nagy a forgalom? -Feleségem a Tanyamúzeum mindenese. Megtanult szépen németül is, így az idegenforgalom hozta vendégeket ő kalauzolja. Most éppen Pesten néhány napos továbbképzésen készül az új szezonra, mert mióta a mi tanyánk is egyik látványossága a kiskun puszták világának, megnőtt a forgalom. - Tavaly hányan fordultak meg itt, a Rendek-tanyán? -Ennek is ő a számontartója. Amit én a községben készült összesítésből tudok, kereken 200 ezer látogatója volt - persze ebben minden más idegenforgalmi hely is benne van - a községet körbefogó nevezetességeknek, és azok közül sokan látogattak el ide is. - A lovak talán a kocsizási igényeket szolgálják? - A szamárral együtt. Emellett a munkák nagyobb részét a fogattal látom el, természetesen a nehezebb gépi munkákat kivéve. - De hiszen abban is szakember. -Nézze, nekem a gépekből elegem volt. Az istállóbeli trágyázás, jószággondozás az természetes. De ha géptől, autótól olajos a kezem, azt nehezen viselem. Ha véletlenül Pestre kell mennem gépkocsival, előtte már ideges vagyok. Én hazajöttem, ide, ebbe a világba. Azóta itthon vagyok. Meg lehet ezt érteni? Olyan természetes hangon teszi fel a kérdést, hogy csak igenlő lehet a válasz. Mert világunkat már szinte teljesen körbefonta a túlhangsúlyozott modernség, mely az elidegenedés görcseit is hordozza. Ám itt, a tanyán találkozhatunk az emberség nyugalmával. Fábián Gyula BORZÁK TIBOR FELVÉTELE Múlt év őszén mutatta be a televízió A Szórád-ház című, négyrészes filmsorozatot. A közelmúlt vidéki Magyarországán játszódó történetben az író, Marosi Gyula a háromgenerációs család életének sorsfordulóin keresztül mutatta be változó világunkat. A tv-sorozat remek szereplehetőségeket kínált a színészeknek. A városi művezetőből munkanélküliként falura visszaköltöző - s földműveléssel új életet kezdő - Szórád fiú szerepében Szarvas József remekelt. Mihályfi Imre rendező e munkáját nevezték be a hagyományosan megrendezésre kerülő monte-carlói nemzetközi televíziós fesztiválra. Idén a zsűri A Szórádházban nyújtott alakításáért Szarvas Józsefnek ítélte a legjobb férfi színésznek járó Ezüst Nimfa-díjat. A negyvenéves színművész tíz évadot töltött el a Vígszínház társulatában, ahol remek karakterszerepeket játszott. Ebben az évadban a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. Filmen a mostanában a mozikba került Zimmer Feriben látható. A tervek szerint hamarosan újabb részekkel folytatódik a nagy közönségsikert aratott Szórád-ház. (lovass) HAGYOMÁNYŐRZŐ Sándor napja ma vagyon...” Midőn a Nap a Kosban van, a föld felébred, a gyökerek erőt vesznek, a fák bimbóznak és zöldülnek, az emberek pedig örvendeznek a madarak énekében és a szántóvetők munkájában. Ükapáink kalendáriuma foglalta e sorokba a csillagászati tavasz kezdetét, melynek időpontja március huszonegyedike, Benedek névünnepe. A Halak jegyéből a Kos csillagképbe lépő Nap ezen a napon halad át az Egyenlítő magasságában az égen, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, éppen keleten kel és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve: napéjegyenlőség. Ettől fogva az északi féltekén - s így természetesen nálunk is - a nappalok hossza a nyári napfordulatig egyre erőteljesebben növekszik. Mivelhogy március derekára már rendszerint uralomra jutnak a télutóval viaskodott, langyosabb légtömegek, a kertekben s az ébredező határban is elkezdődik a mind sürgetőbb dologidő. Erre utal a népi kalendáriumban tizenhetedikén Gertrúd napja, mely a sokasodó kinti tennivalók révén igencsak „megereszti a munkát". A VII. században élt Szent Gertrúd apátnő névünnepét régebben guzsalyütő napként is emlegették. Ami azt jelentette, hogy az asszonyoknak ilyenkor már be kellett fejezniük a téli elfoglaltságnak számító fonást, szövést, hogy felkészüljenek a rájuk váró kikeleti feladatokra, a nagytakarításra, meszelésre, veteményezésre. Gertrúd napjával osztozik - korunk polgári naptárában is - az írek patrónusának, Szent Patriknak a névünnepe. Tiszteletében akad olyan elem, ami talán a mi érdeklődésünket is felkeltheti. Ezen a napon az ír férfiak zöld rekettyelevelet tűznek a kalapjukra, amelynek zsenge tüskéi a tavaszponton álló napot jelképezik. Ugyanakkor az ősi hagyomány alapján visszavágják a rekettyebokrokat, hogy a növény hajtásának növekedését, áttételesen a nap sugarainak erősödését siettessék. E sugarak az idén már januárban-februárban megerősödtek, de azért reméljük, hogy Sándor, József, Benedek is - ahogy a néphitből formált, rímes mondás ígéri - zsákban hozzák a meleget. „Sándor napja ma vagyon, átbillegtünk a fagyon” - köszöntötték a jeles név viselőit tizennyolcadikán az első kihajtásra készülődő pásztorok. Több hiedelem fűződött a következő napon Szent József (a názáreti ács és Jézus Krisztus nevelőapja) névünnepéhez. Ekkorra várták és várják ma is sokfelé a messzi vándorútjukról visszatérő gólyákat. Ha piszkos volt a tolluk, abból bő termést, tisztaságukból szűk esztendőt jósoltak. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József napja után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet a földbe, azt is hozzátették, hogy az ekkori rossz idő hetekig eltarthat, így aztán hideget is hozhat Benedek, a szeszélyes tavasz kapunyitója. Sulyán Pál ^_______U ZaaLtűLAAa yj/ _______JSubád f 6u) 17 N Szigorúan ellenőrizetlen hírek Mostanában olykor-olykor bírálat éri a sajtót, miszerint gyakorta közöl innen-onnan kiszivárgott híreket, amelyeket az illetékes hatóságok nem a nyilvánosságnak szántak. Az alábbi értesülések egyike sem kiszivárogtatott, senki által meg nem erősített, viszont szigorúan ellenőrizetlen hír, ezért hitelességükért még a szerző sem vállal felelősséget. Átugrotta a luxusvilla magas kőkerítését egy nyolcvannyolc éves asszony - aki kérte nevének mellőzését és szétmarcangolta a parkban békésen legelésző nílusi krokodilust, valamint a három őrző-védő harci kutyát. A rendőrségi kommandó rövid idő alatt elfogta és ártalmatlanná tette az idős hölgyet, aki tettét beismerte. Azzal védekezett: nem tudta, hogy a parlament már elfogadta az állatvédelmi törvényt... ♦ Repülő csészealjat látott X. Y. a múlt hét vége egyik estéjén. A helyszínre érkező szakemberek megállapították, hogy a csészealjak valódiak voltak, azokat a felesége vagdosta a feljelentő fejéhez, mert ittasan tért haza a kocsimából. ♦ Feloldják a fürdési tilalmat a Duna és a Tisza magyarországi szakaszán november elseje és február huszonnyolcadika között. ♦ Felrobbant a méregtől egy Fradi-szurkoló, amikor a játékvezető nem adott meg egy tizenegyest kedvenc csapatának. Szakértők szerint az eset nincs összefüggésben az elmúlt évi robbantássorozattal... ♦ Rendőrökre támadt két ittas, garázda férfi egy kültelki szórakozóhelyen. A helyiségben tartózkodó N. N., többszörösen büntetlen előéletű fiatalember a rendőrök segítségére sietett, és megfékezte a támadókat. N. N.-t ezután a helyszínen megbilincselték, és hatósági közeg elleni erőszak megakadályozásának alapos gyanújával előállították és őrizetbe vették. N. N. a kapitányságon őszinte megbánást tanúsított... ♦ Nem kell autópályadíjat fizetniük az M3-as úton azoknak a hatvanöt éven aluliaknak, akik Budapest és Pécs között a 6-os utat veszik igénybe... ♦ Álarcos férfi rontott be az egyik bankfiókba, és egy fegyvernek látszó tárggyal arra kényszerítette az alkalmazottakat, hogy nyissák ki a páncélszekrényt, és azonnal helyezzék bele a magával hozott öt-tízezres bankjegyekkel teletömött zsákot. A banktisztviselők némi vonakodás után engedtek az erőszaknak, és teljesítették az álarcos férfi utasításait. Az ismeretlen ezután sapkáját hátrahagyva gyalogosan elmenekült. A hamarosan a helyszínre siető rendőrök megállapították, hogy a zsákokba gyömölszölt tízezres bankjegyek egytől I egyig valódiak. A bűnjeleket I azonnal le is foglalták... -mégy- DALLOS JENŐ RAJZAI II ÉVFORDULÓK ! " A nap lovagja Egyik regényének címe Bródy Sándorra is ráillik. A nap lovagja, a feltörekvő nagyvárosi értelmiség jellegzetes figurája önéletrajzi ihletésű alakmása a 135 éve, 1863. március 15-én született írónak. A századforduló és a huszadik század elejének ünnepelt újságírója, szerkesztője, írója a modern magyar próza és dráma egyik úttörője. „Mindenki, aki magyarul ír, olvas, adós Bródy Sándornak” - dicsérte Kosztolányi Dezső. Móricz szerint „ő hozott új szemet a nézésre, új hangot a szólásra, új akarást az életre”. Könnyű és gyors sikereket aratott pályája elején. Nem küzdött érte keservesen, de nem is teljesedett ki tehetsége, amit pazarló kézzel szórt szét. Kortársai visszaemlékezései szerint úgy élt, evett-ivott, bánt a nőkkel, mint egy Krúdy-hős. Kusza és gazdag életművének igazi műfaja a novella, egyik fő erőssége hajlékony és kifejező nyelvezete a nagyvárosi zsargon és a falusi tájnyelv játékos keveréke, írásai élményanyaga és tárgya álmok, vágyak, légvárak, tervek, szerelmek szövedéke. A nagyvárossá vált Budapest mohó törtetőit szókimondó bátorsággal éppúgy ábrázolta Az ezüst kecske című pesti karrierregényében, mint a lét peremén élő, kiszolgáltatott kisembereket színműveiben. Naturalizmust és romantikát ötvöző alkotásaiban érzékenyen ábrázolta a szociális konfliktusokat, bírálta a polgári életformát, s az önkritika és az öncsalás egyaránt erős oldala volt. „Mily gyönyörűség, ha az ember a maga őse, úttörője - és ha kell, áldozata - lehet!” - vallotta büszkén. L. I.