Szabad Föld, 2001. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-02-02 / 5. szám

A­z asszony hazaér a cekkerekkel. Járt a kenyeresnél, a zöld­­­­­égesnél és útba ejtette a hentest is. Már csukott szemmel is végig tudná csinálni a munka utáni, késő délutánba hajló prog­ramját. Fájtat, mert egyre nehezebb ennyi mindent felcipelnie, és fü­lel. Az ismerős zajokból tudja, ki mit csinál. A férje, aki a fotelba hányta a kabátját és széthajigálta a cipőjét, most a dolgozószobá­jában bámulja a számítógép kényernyőjét. Ő pedig rázendít: már megint odatapasztottad a feneked a székhez, és megvárod, hogy ki­folyjon a szemed az előtt a rohadt gép előtt. S jó ideje úgy van rendjén, hogy erre válasz sem érkezik. Már olyan ez, mint a köszönés, amelyre legfeljebb fejbiccentés a válasz. Mert mi mást lehetne mondani? Korábban a férj még csak tiltakozott, hogy nem úgy van az, hazám, ha én nem görnyedek, te nem tudsz teli cekkerrel hazajönni, a fizetésből még szerény vacsorára sem fut­ná. Kell ez a pluszpénz, még jó, hogy vannak megrendelők. Persze annyiban igaza van az asszonynak, hogy azóta nincsenek meghitt esték, nincsenek duruzsolva átbeszélt napok. De a tányér nem üres soha, sőt jut a gyereknek sílécre, mert kinőtte a tavalyit, és micso­da lebőgés lenne, ha az idén nem menne - mert nem mehetne - a srácokkal az Alpokba. No meg a kis Kata, aki már korántsem annyi­ra kis Kata, hiszen az idén érettségizik, nem tépkedtethetné vastagra nőtt szemöldökét a kozmetikussal és nem tisztíttathatná zsíros arcbőrét. És minek is ismételgetnie magát, úgyis tudja, hallja, a fe­lesége már a gyerekek szobája felé vette az irányt. Most éppen csí­pőre teszi a kezét, s rádörren a fiára: - Hol élsz te, disznóólban? Mi van az asztalodon? Mi ez a föl­fordulás? Hányszor mondtam, hogy rend legyen! - s így felpap­­rikázódva tépi fel a szomszédos ajtót, a lányáét. A lány pislog is, mint a béka a miskolci kocsonyában, és próbálja elhadarni, hogy na de anyu, én már levittem a szemetet, porszívóztam a nappali­ban, és megírtam a holnapi leckém. - Mondd el, mondd fel! - követelő­­dzik az anya, mert pontosan tudja, olyan a lánya, ha valamit egyszer elolvas, azt meg­érti. S ettől azt hiszi, tudja is. Eszes, azt senki sem vonja kétségbe, csak kitartása, akaratereje nincs. Dehogy is merülne el va­lamilyen tudományban! Elég neki a felszín. S nem hiszi, még akkor sem, ha ő a lelkét kiprédikálja, hogy ez kevés lesz a felvételihez. Per­sze hiába papol ő ennek a sértődékeny fruskának, aki máris a könnyeivel küszködik, hogy nem kap dicséretet. A szemét levitelé­­ért meg a porszívózásért, amelyekhez a mosogatás is hozzá szokott társulni. Hogy a mamának könnyebb legyen. Csakhogy a mama már nem azt díjazza, hogy neki könnyebb. A csudába is, ő aztán zokszó nélkül megcsinálja, amit kell. Még töb­bet is, csak a gyerek vigye többre. Sokkal többre. Legyen sikeres üz­letember, riporter, bankos, tőzsdés, modell. Bármi, bárki, csak törjön ki a szürkeségből, a középmezőnyből. Nem úgy, mint ők. Cseszák Gyöngyi KULIZOK Szabadföld CSALÁD - OTTHON A középiskola sorsfordító lehet Ebben a tanévben is sok ezer általános iskolai tanulót érint a továbbtanulás. Az utóbbi években ez nemcsak a nyolcadiko­sokra, de a negyedikesekre és a hatodikosokra is vonatkozik, hiszen egyre több gimnáziumban indult meg a hat-, illetve a nyolc­­osztályos képzés. HAHN KATALIN A felvételik március-áprilisban zajlanak. A nyolcosztályos gimná­ziumok saját hatáskörben döntik el, hogy tartanak-e felvételit vagy sem. Ezt már korábban nyilvánosságra hoz­ták. A hatosztályos gimnáziumokba decem­ber 15-ig kellett jelentkezni, a négyosztályos gimnáziumokba a határidő március 1-je. Et­től a tanévtől korlátlan számú jelentkezési helyet lehet megjelölni, de minden helyen részt kell venni a felvételi vizsgán. A felvéte­li feladatokat a középiskolák állítják össze. A lehetőségek bővülése sok szülőnek okozhat fejtörést. Végig kell gondolni, hogy a gyermek számára melyik megoldás a leg­jobb. Érdemes-e a hagyományosnál koráb­ban elkezdeni a középiskolát? A döntés nem egyszerű, még azok számá­ra sem, akik úgy gondolják, hogy ismerik gyer­meküket. A döntés a gyermekről szól, a leg­fontosabb szempont az ő személyisége. A jó tanulmányi eredmény mellett olyan tulajdon­ságokkal kell rendelkeznie, amelyek alkalmas­sá teszik magasabb szintű tanulási módszerek elsajátítására. A két iskolatípusban nem a tan­anyag eltérő, hanem a tanítás módszerei má­sok. Az általános iskola az életkori sajátossá­gokat figyelembe véve az átlagos képességű gyermekekhez igazítja a haladás ütemét, több a tanári magyarázat, segítség. A jobb képessé­gű tanulók könnyebben haladnak, kevesebb időt szánnak az otthoni tanulásra, mert az órán megtanulják az anyagot. Sok szülőnek nem tetszik, hogy gyermeke nincs megfele­lően terhelve, ezért magasabb iskolatípusba íratják be a gyermeket. Gyakran előfordul, hogy ez a váltás eredményromlást hoz, és csa­lódást okoz a szülőnek. Nagyobb probléma, hogy a gyermek életkora miatt - 10-12 éve­sen - nem tudja feldolgozni ezt a kudarcot, vagy évekbe telik, amíg helyrebillen az önérté­kelése. Az eredményromlásnak érzelmi okai is lehetnek. Ilyen korú gyermek nehezen vise­li el a barátaitól, a megszokott környezettől való elszakítást. Azt a következtetést von­ják le a gyengébb eredményekből, hogy az ál­talános iskolában megszerzett ötös nem volt megérdemelt. Joggal kérdezhetik a szülők: a nyolcadik osztály után miért nem okoz ilyen gondot az iskolaváltás? A gyermek személyisége alakul, fejlődik, ekkor már könnyebben éli meg a változást. Maradjon vagy gimnáziumban tanuljon, hat- vagy nyolcosztályosban? Ezeket a kér­déseket legelőször a gyer­meknek kell feltenni, ő mondja meg, mit szeret­ne. Nem célszerű akarata ellenére bármit is ráerőltet­ni. Végig kell gondolnia a családnak, képes-e a gyer­mek az önálló tanulásra, a tudás utáni vágy mint bel­ső erő kialakult-e, és meg­felelő-e a problémamegol­dó képessége. A különlegesen tehet­séges tanulók továbblé­pése indokolt. Sokszor az alacsony színvonalú ál­talános iskolai oktatás helyett választják a gim­náziumot. Fontos szem­pont lehet a döntéskor, hogy a szakirányú közép­iskolákba csak nyolcadik osztály után lehet beisko­lázni a gyerekeket. Ha nem biztos, hogy gyerme­künk felsőoktatási intéz­ményben folytatja majd tanulmányait, akkor érdemesebb várni, és a nyolcadik osztály el­végzése után dönteni. Sok gyermek számára az elkövetkező hónapok az első igazi megmérettetést jelen­tik. Az esetleges sikertelenséget nem szabad kudarcként elkönyvelni, hiszen a négy év alatt megszerzett érettségi bizonyítvánnyal is lehet felsőoktatási intézménybe jelent­kezni, semmi hátrány nem származik a rövidebb középiskolai évekből. BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE Fontos a gyermek megfelelő terhelése V­I­R­Á­G­L­A­R Jelez a szemaforcserje _ LOVAS KATALIN I­zgalmas élmény megfigyelni bizonyos nö­vények mozgását. A szemrevételezés ajánlható a felvételi izgalmakat éppen átélt ifjaknak is! Közismert, hogy a mimóza érzé­keny levelei érintésre hirtelen összecsukód­nak, és a levélnyél lekonyul. Semmi sem tör­ténik véletlenül a természetben, így a mimó­zánál sem: ezzel a villámgyors mozdulattal riasztja el a leveleit felfalni akaró rovarokat. A mimózához hasonló távírónövény vagy szemaforcserje pálhalevelei hő hatásá­ra elkezdenek szakaszosan mozogni, épp úgy, mint a távírópózna tetején a jelzőlapát. Elegendő egy lámpával megvilágítani a nö­vényt, és máris kezdődik a színjáték. A jerikói rózsa a növényvilág régi időjó­sa. Feltámadónövénynek is nevezik, mert képes hosszú évek múltával életre kelni. Száraz, sanyarú időszakokban kusza fonal­­gombolyagként sodorja a szél a sivatagon át, ám amint az eső közeledtét érzi, elkezdi összecsukott, gubancos szárait kibontani, amelyekkel az esőt szivacsként felszívja és sokáig tárolja. Nem kell sem mimózát (bár nagyon szép növény), sem távírónövényt vagy jerikói ró­zsát nevelni ahhoz, hogy megfigyeljük az időjárás változását jelző növényeket, hiszen már egy erdei vagy mezei séta során is sok időjós növényt találhatunk. A tél végén elő­bújó hóvirág zárva tartja szirmait, ha esőt érez, és ugyanígy tesz a mindenhol előfordu­ló százszorszép. A tavaszi hérics lehajtott szárral jelzi: rossz idő következik. „Sárga virágát bontja a som” - mint Áprily Lajos írja egyik szép versében -, és vi­rágzásával jelzi, hogy vége a télnek, immár nem kell fagytól tartani. Közvetlen közelünkben a muskátli pelyvaszárai már néhány órával korábban tudtunkra adják, hogy eső közeleg. Ennek az a magyarázata, hogy a vékony szárak felegye­nesednek, amint megnövekszik a levegő pá­ratartalma. GYALOG JUDIT VADÁSZKÁPOSZT­A Hozzávalók: 1 kg káposzta, 15 dkg hú­sos füstölt szalonna, 2 pár virsli, 2 dl tejföl, só, bors, babérlevél. Vékony csíkokra vágjuk a megtisztított káposztafejet, és besózzuk. Kockákra vág­juk a szalonnát, ropogósra pirítjuk. Bele­tesszük a levétől alaposan kinyomkodott káposztát, borssal és babérlevéllel ízesítjük. Fedő alatt, időnként megkeverve a saját levében pároljuk. Ha majdnem puha, beleka­­rikázzuk a virslit. Tálalás előtt elkeverjük a tejföllel. Kiadós, jóízű egytálétel. FEJESKÁPOSZTA­FOGÁSOK LUCSKOS KÁPOSZTA Hozzávalók: 50 dkg sovány sertésoldalas, 1 kg káposzta, 5 dkg margarin, 2 csa­pott evőkanál liszt, 1 csokor kapor, néhány szál csombor, 2 dl tejföl, só. Nagyobb darabokra vágjuk a húst, és annyi vízzel, amennyi ellepi, feltesszük főni. Mikor félig puha, beletesszük a laskára vágott káposztát, a kaprot és a csombort, és fedő alatt készre főzzük. A margarinból a liszttel világos rántást készítünk, besűrítjük vele a káposztát, és alaposan összeforraljuk. Tálalás előtt kidobjuk a fűszereket, s a tányérban megtejfölözzük a fogást. KÁPOSZTÁS POGÁCSA Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 2 dkg élesztő, 25 dkg pirított káposzta, 2 evőkanál zsír, 2 tojássárgája, 1,5 dl tej, só, bors, 1 tojás a kenéshez. Zsíron megpirítjuk a finomra vágott, besózott, kinyomkodott káposztát, és kihűt­jük. Összegyúrjuk és hűvös helyen pihentetjük a tésztát. Kinyújtjuk, majd megszór­juk a káposzta felével. Ezután háromba hajtjuk, majd hűtőszekrényben fél óráig ismét pihentetjük. Újra kinyújtjuk, és rászórjuk a maradék káposztát, hajtogatjuk, hűtjük. Félujjnyira kinyújtva pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, a tetejét tojással megkenjük. Sü­tőlemezre téve megsütjük, frissen tálaljuk. 2001. FEBRUÁR 2. 15 RENDES EMBER * A VICC POÉNJA; MÁSODIK RÉSZ JOGI...; IV­MŰSOR VOLT KÍNAI MEG­HAJLÁS (KOTAN)­­­­ÉPÍTŐ­JÁTÉK A MEIT­NERIUM VEGY­­JELE TELI CSA­PADÉK CSENDES DON­ JURA­SZAKASZ KIS NESZTA A VICC POÉNJA; ELSŐ RÉSZ► V V _______­ "V”V V V Ő­­ KERTI MUNKÁT LASSAN VÉGEZ( VEGE, ANGOLUL­ ) ZENETÖR­­TÉNESZV NAGYON MEGSZID› SZINTÉN ›V ADOLF WINKEL­MANN FILMJEI • GYÓGY­NÖVÉNY ABLAK­KERET!­­› SZUTYOK› V V HOLLAND SAJT­VÁROS PORTU­GÁL FOCISTA VOLT‹ V HANG­JEGY› OROSZ NAPILAP AZONOS BETŰK‹ DÍSZTÁV­IRAT, R.› 'T­ AFRIKAI TÖRZS› NAPTÁRI IDŐSZAK DIVAT­ÉKSZER HEGY­CSÚCS !› ELŐTAG, LÉGNYOM.›V• V S.U.A.‹ VIETNAMI TÁBORNOK ARAB KÖLTŐV. JAPÁN ASZTALI­TENISZE­ZŐ› V V KUTRICA‹ EREDETI ‹ ... IMRE, ÍRÓ VOLT‹ V ÕSKU KÖZEPE! NŐI NÉV ‹­­ V OROSZ VÁROS (MUROM)› DUNAI KÖZSÉG AMPER $ k a "V" RITKA NŐI NÉV› AZ EGYIK TÖRPE ** Készpénznek veheti! ** Küldje be ezt a logót a FeleSkandi rejtvényújság szerkesztőségébe és KISEBB LÁNY­TESTVÉR ¡ A GRAMMA BÖRTÖN, ARGÓ BARA. RITKA MADÁR› V MELY SZEMÉ­LYEK? LO­VAK­RÉMÜLET¡ 1 naponta 1000 Ft-ot nyerhet a­­ Netmester Produkcióval (www.netmester.hu , 72/257-300) közös pályázatunkon! A pontos feltételek a FeleSkandi rejtvény­új­ságban olvashatók. További 5 pályázatunkon 50.000 Ft nye­reményt sorsolunk ki. CSÁT, BECÉZVE, JÓLESIK! Pistike magyaráz a barátjának: - Tudod, az én új apukám olyan rendes ember. — ... .Mk (A barát válasza a rejtvény fő soraiban olvasható.) A megfejtéseket kérjük február 9-ig levelezőlapon szerkesztőségünk postacímére (1428 Budapest 8., Pf. 52) beküldeni. A nyertesek névsorát a Szabad Föld 2001/8. szá­mában közöljük. A január 12-én megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Ezt én is tudtam, de miért rigó? A sorsoláson három nyertesünk háromezer forint értékű könyv­­utalványt nyert: Ábrahám Jánosné, Budapest X.; Sándor Lászlóné, Jászberény; Talata János, Dánszentmiklós. A jutalmakat postán küldjük el a nyerteseknek.

Next