Szabad Föld, 2001. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-04-27 / 17. szám

Lubác­föld HAZAI ÉLET A vezetékes víz csak álom a tanyákon Lezárult a népszámlálás, az eredmények összegzése még tart. Az országos felméréstől függetlenül Csongrád és Bács-Kiskun megye határában tizenöt település külterületi házait járva felmérték, milyen körülmények között élnek errefelé. B. PAPP LÁSZLÓ R­eneszánszukat élik a tanyák - szo­kás mondogatni, s bár ez első hal­lásra üdvözítően hangzik, nem egy­­­­értelműen jó hír. A külterületeket új­ból benépesítőknek csak kisebb része menekül a természetbe, keres a nagyvárosi forgatagot megelégelve egészségesebb környezetet. Sok család egyszerűen nem tudja fenntartani városi életét, eladja a panellakást, olcsón vesz egy ta­nyát, s a különbözetet feléli. Beilleszkedésük nehezen megy, sokuk nem ért a gazdálkodáshoz, a tősgyökeresek idegenkednek tőlük.­­- A Mórahalom környékén megkérdezet­tek döntő többségének a tanya az állandó lak­helye, külterületi ingatlanját és földjét a válasz­adóknak csupán három százaléka tartja hob­biból. Hozzájuk hasonló még az a kilenc száza­lék, akik intenzíven gazdálkodnak, de ugyan­csak nem állandó lakhelyükként jelölik meg a pusztát. A válaszadók ötödrésze vallotta, hogy tanyáján kívül rendelkezik más lakóingatlan­­nal is - veszi számba Rácz Attila vidékfejlesz­tési menedzser a Homokháton tavaly készített felmérés eredményeit. A megyehatáron is át­nyúló kistérségbe tizenöt település tartozik, az itt élő 43 ezer ember közül 19 ezer a tanyai. Az ő életüket, igyekezett felderíteni a kutatás, amelynek feldolgozott eredményei mostaná­ban láttak napvilágot. A válaszadóknak közel kétharmada nyugdíjas, és csupán egynegyedük rendelke­zik állandó munkahellyel. A megművelt föl­dek jórészt saját tulajdonban vannak, az át­lagos teleknagyság öt és tíz hektár között mozog. A homokháti tanyákat jórészt a má­sodik világháború előtt húzták fel, de nem ritka a száz évnél régebbi épület sem. A házak negyede épült 1945 és 1980 között, és csak minden huszadik tanyáról mondható el, hogy húsz évnél fiatalabb.­­ A kis népsűrűség és az épületek szétszórtsága miatt drága a közmű­vesítés, kevés házhoz vezet rendes út. A ho­mokos talajon télen-nyáron bajos a közleke­dés. Vezetékes vízzel a háztartások elenyé­sző hányada rendelkezik, a gázt az ingatlanok ötödébe vezették be - sorolja a mutatókat Rácz Attila. A kutatás kiderítette, a tanyasi háztartások harmadának visszatérő gondja a belvíz és a csapadék elvezetése, sokakat bosszantanak a szeméttelepek.­­ A környé­ken sehol sincs szabályos hulladéklerakó. Az időjárás szeszélye szerint olykor napokig vi­szi a bűzt, hordja a szemetet a szél némelyik épület felé - részletezi a mindennapi kelle­metlenségeket Matula Anikó, a Homokhát Gazdaságfejlesztési T­ársaság ügyvezetője. A tanyasiak gondjaik megoldását nem vár­ják mástól. A válaszadók több mint fele bizto­sította a kérdezőket arról, hogyha pénzzel nem is győznek, de munkájukkal hozzájárulnának a fejlesztésekhez. A helyzetükön saját erejük­kel is lendíteni akarók aránya különösen Pusz­tamérges térségében magas, itt százból kilenc­vennyolcan ajánlották fel munkájukat a bajok orvoslására. - Sok múlik azon, hogy egy-egy település vezetősége mennyire vonja be az embereket a döntésekbe, mennyire őrzi a kö­zösséget, beleértve ebbe a községen kívül élő­ket is. Pusztamérges ilyen téren mintafalu - magyarázza Matula Anikó. Noha errefelé is egyre több a mobilkészü­lék, a válaszadóknak még így is kevesebb mint a fele említett otthonában működő telefont. Sokuknak a községbeli nyilvános készülék marad. Hetven százalékuk a faluban intézi a mindennapos bevásárlást, a tanyai boltokban csak a megkérdezettek tizenhárom százaléka fordul meg rendszeresen. - Több mint százra tehető azoknak a száma, akik kívülálló segítők­re szorulnak. Nagy feladat az ellátószolgálat új­jászervezése, a népesség elöregedésével egyre többen kénytelenek a falugondnokok segítsé­gére hagyatkozni - mondja Rácz Attila, akitől megtudtuk, a külterületen élők átlagéletkora 53 év, a legidősebb 98 éves. A kutatók arra is választ vártak, hogy miért élnek tanyán a kikérdezettek. Egyhar­­maduk a nyugodt és csendes életkörülménye­ket, majdnem ugyanennyien a gyökerekhez való ragaszkodást említették. Nyolc száza­lékuk éppenséggel a távlatok miatt vállalta a tanyasi életvitelt, minden ötödik viszont azt mondta, csak körülményei kényszerítik arra, hogy külterületen éljen. A homokháti külterületen élők átlagéletkora ötvenhárom év Kohanek miklósfelvétele Tornatermekben is bemutatják a Szent Koronát ________BORZÁK TIBOR________ - Nézőcsúcsokat döntöget történelmi film­­jeivel Van-e titka sikerének? - Nincs. Megértem, mi érdekli az embere­ket, mi az, ami lelkük mövén foglalkoztatja őket, mi az, amit nem mondtak ki vagy még ma sem mernek kimondani. Ha ezek a gondolatok tör­ténelmi köntösben, egy bizonyos történelmi helyzetbe ágyazódva fogalmazódnak meg, akkor van esély arra, hogy sokak érzéseivel össze­találkozzon az alkotó.­­ Honfoglalás, István, a király, Sacra Corona (Szent Korona). Olyan témákat választ, melyeket nem könnyű filmre vinni, ráadásul a történelem­tudósok máig vitáznak róluk. Miért épp ezeket választja? - Szeretem, ha vitatkoznak a filmjeimen. A történelem csomópontjairól, legjelentő­sebb konfliktusairól, a Szent Korona eseté­ben pedig egy jelképről van szó. A Honfogla­lásról megoszlottak a vélemények, a Sacra Corona esetében is heves vitákra számítok. - Miért? -F­z egy fikciós történelmi játékfilm. A for­gatókönyvet Nemeskürty István írta. Minthogy nem dokumentumfilmet forgattunk, meg­engedhettük magunknak, hogy úgy mutassuk be a nézőknek a Szent Korona születését, aho­­­y gyan mi gondoljuk. Ezzel nem saját igazunkat­­ akarjuk hangoztatni, hanem arra szeretnénk is felhívni a figyelmet, hogy érdemes foglalkozni a régi idők sorsfordító kérdéseivel. - Nem gondolja, hogy a nézők egyszerűb­­­­ben gondolkodnak errről?­­ - De igen! Nem biztos, hogy a téma érinti­­ meg a nézőket, hanem az a sugárzó hit, ami a képsorokból árad feléjük. Ehhez persze az iz­galmas alaptörténeten kívül szükséges a sze­replők meggyőző játéka, a látványos képi vi­lág, a film szellemiségéhez igazodó zene. Szá­momra az a történelmi időszak, melyet a Sacra Corona bemutat, azt bizonyítja, hogy kétszáz évvel végleges letelepedésünk után, Szent László idejében, amikor végzetes belháborúk dúltak, volt remény az újbóli felemelkedés­re. Ez erőt adhat a mai elcsigázott, hiteha­­gyott, cinikus lelkeknek. Valljuk be őszintén: sokan belefáradtak az elmúlt tíz évbe is, hi­szen annyiszor becsapták őket.­­ De nem szabad feladni. - Mindig bizakodóan kell a jövőbe tekin­teni. Ha nem is máról holnapra, de talán né­hány évtized múlva a magyarság ismét szeb­ben, jobban, becsületesebben, tisztessége­sebben élhet. Nemcsak gazdasági, hanem szellemi vonatkozásban is. - Most ugyancsak történelmi időket élünk. Lehet, hogy ezredév múlva valaki eb­ből is filmet csinál majd? - Nem kizárt. Az imént a múlt üzenetéről beszéltünk. Hadd mondjam el, hogy a Sacra Coronában bemutatjuk, miként teremtett ha­zát rendíthetetlen türelemmel és kitartással a megvakított Vazul unokája, László király. Visszanyúlt az istváni örökséghez, István szent­té avatásával megteremtette az országalapító kultuszát, és a mindenkori halandó királyok fölé helyezte a nemzetet jelképező Szent Koronát. Birodalmi méretű országot hozott létre, példát mutatott, hogyan lehetünk nemcsak megbecsült tagjai, hanem tevékeny alakítói a nyugati népek szövetségének úgy, hogy közben keleti gyö­kereinket sem veszítjük el. Most, a XXI. század elején a magyarság ugyanilyen kihívás előtt áll. És iszonyatos félelmek vannak bennünk. - Hogyan készül a filmjeire? Bújja a tör­ténelmi könyveket? - A szellemi-történelmi hátteret Nemes­kürty tanár úr adja. Én pedig elolvasom a té­mával kapcsolatos kiadványokat. A Szent Ko­ronáról legalább száz kötetet gyűjtöttem össze. Érdekeltek az egymásnak élesen el­lentmondó történészi vélemények is. Noha játékfilmet készítettünk, amelyben érvénye­sül a művészi szabadság, alapvető történelmi kérdésekben pontosnak kellett lennünk. Erre Györffy György, László Gyula és Nemeskürty István életműve volt a garancia. - Hogyhogy ismét játszik a filmben az olasz világsztár, Franco Nero? - Franco Nero ezúttal nem a főhőst alakít­ja, hanem kisebb, ám dramaturgiai szempont­ból fontos szerepben tűnik fel. Gellért püs­pökként nagyszerű alakítást nyújt. Nem kért érte pénzt, baráti szívességből vállalta el. Az utóbbi tíz évben sokat dolgoztunk együtt, meghívtam a Julianus barát, a Honfoglalás fő­szerepére, és portréfilmet forgattam róla. So­kat beszélgettünk Rómában és Budapesten. - A Sacra Corona a multiplex mozikban látható. A kistelepülésekre el sem jutnak? - Dehogynem! Még a millenniumi eszten­dőben szeretnénk a kistelepüléseken élőknek is bemutatni a filmet. Másodlagos forgalmazá­si struktúra segítségével iskolák tornatermé­ben, művelődési házakban, kiürült mozi­termekben vetítjük le a Sacra Coronát. -A következő film? - Sok életem van, ám a folytatást nagyban befolyásolja a mostani produkció fogadtatása. A V­I Rendezik a gyulai tavakat Gyulán és a város környékén lévő nyolc tóra ka­pott összesen tizenhárommillió forint vissza nem térítendő környezetvédelmi támogatást az önkormányzat. A tavaknak csapadékvíz-elveze­tő szerepükön túl turisztikai jelentőségük sem elhanyagolható. Rendezési tervek készülnek a Hunyadi-, a Liget-, a Wesselényi-, a Pali-gödör-, az Erkel-, a Rákóczi- és a kisökörjárási tóra. Templomi hangversenyek falvakban Koncertek és mesterkurzusok követik egymást az idei nemzetközi Rába-fesztiválon, amelynek keretében több rábaközi község templomában tartanak hangversenyeket. A programsorozat Szanyban kezdődik, majd Árpás, Beled, Rábacsanak, Rábaszentandrás és Vág követ­kezik. A fesztivál keretében a falvak mellett Csor­na és Pápa városában is rendeznek koncerteket. 2001. ÁPRILIS 27. 5 Vízkárelhárító munkát kapnak A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ és az FM-hivatal közös kezdeményezésére a vízkár­elhárítási létesítmények fenntartása címmel májustól induló közhasznú program százötven­­százhatvan munkanélkülinek nyújt féléves meg­élhetést. Terveik szerint átlagosan negyvenöt­­ezer forintos bruttó bért adnak a dolgozóknak. Leleszi gyerekfúvósok A közelmúltban ünnepelte huszonötödik születésnapját a tarnaleleszi kisdiákokból verbuválódott Szűk Mátyás ifjúsági fúvós­­zenekar, amelyet megalakulása óta Rákóczi Péter vezet. Az együttes számos nemzetkö­zi elismerést mondhat magáénak, három­szor megszerezte a fesztiválzenekar minő­sítést is. Most is teljes erőbedobással pró­bálnak a leleszi gyerekek, nyáron ugyanis fel­lépnek a siklósi várfesztiválon. Új esperes Szatmárban A tiszántúli református egyházkerület legné­pesebb egyházmegyéjében, a szatmáriban et­től az évtől új esperes irányítja az egyházi éle­tet. Bartha Gyula, a csengeri műemlék temp­lom lelkésze a Fehérgyarmaton szolgáló Balogh Tihamért váltja, aki több mint egy évtizedig áll közmegelégedésre az egyházmegye élén, s meg­gyengült egészsége miatt kérte nyugdíjazását. Az új esperes negyvenhat éves, felesége is lel­kész. A fehérgyarmati gyülekezet lelkipászto­rának egyhangúlag Szalai Lászlót választották. Hajszálon múlott Eljárás indult egy Veszprém megyei ékszerbolt bérlője ellen, aki másfél millió forint értékben 189 pár lábbelit és tizenhat csomag zoknit lo­pott el a szomszédos üzletből. A gyanúsított éjszakánként a két boltot elválasztó rács és fa­­rostlemez elmozdításával jutott be a cipőüz­letbe. A cipőboltban gyanították, hogy a tolvaj a szomszédból jön, ezért a rácsot és a farostle­mezt hajszálakkal kötötték össze, melyek a legutóbbi besurranás alkalmával elszakadtak. A helyszíni szemlén a gyanúsított azt mondta, a holmikat becsempészték hozzá. Egymilliárd egri lakásokra Négy év alatt egymilliárd forintot költenek la­kásépítésre és támogatásra Egerben. A város három pályázata révén mintegy háromszázmil­lió forint támogatást nyert el a Gazdasági Mi­nisztériumtól, ezt egészíti ki önkormányzati pénzből. A programban 38 szociális bérlakás épül fiatal pároknak és nyugdíjasoknak, 26 ott­hon krízishelyzetbe került családoknak, s tető alá hoznak 24, piaci áron kiadható bérlakást is. A város cigányok lakta részeiben nagycsaládo­soknak építenek szociális lakásokat. Segítség Gulácsnak, Kispaládnak A Pest Megyei Önkormányzat közgyűlése el­lenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el T. Mészáros András közgyűlési elnök előter­jesztését az árvízkárt szenvedett Gulács és Kis­palád megsegítésére. A határozat értelmében a megyei önkormányzat a 2001 -2002. évi álta­lános tartalékkeret terhére tizenötmillió forin­tot különített el.

Next