Szabad Föld, 2001. január-június (57. évfolyam, 1-26. szám)
2001-04-27 / 17. szám
Lubácföld HAZAI ÉLET A vezetékes víz csak álom a tanyákon Lezárult a népszámlálás, az eredmények összegzése még tart. Az országos felméréstől függetlenül Csongrád és Bács-Kiskun megye határában tizenöt település külterületi házait járva felmérték, milyen körülmények között élnek errefelé. B. PAPP LÁSZLÓ Reneszánszukat élik a tanyák - szokás mondogatni, s bár ez első hallásra üdvözítően hangzik, nem egyértelműen jó hír. A külterületeket újból benépesítőknek csak kisebb része menekül a természetbe, keres a nagyvárosi forgatagot megelégelve egészségesebb környezetet. Sok család egyszerűen nem tudja fenntartani városi életét, eladja a panellakást, olcsón vesz egy tanyát, s a különbözetet feléli. Beilleszkedésük nehezen megy, sokuk nem ért a gazdálkodáshoz, a tősgyökeresek idegenkednek tőlük.- A Mórahalom környékén megkérdezettek döntő többségének a tanya az állandó lakhelye, külterületi ingatlanját és földjét a válaszadóknak csupán három százaléka tartja hobbiból. Hozzájuk hasonló még az a kilenc százalék, akik intenzíven gazdálkodnak, de ugyancsak nem állandó lakhelyükként jelölik meg a pusztát. A válaszadók ötödrésze vallotta, hogy tanyáján kívül rendelkezik más lakóingatlannal is - veszi számba Rácz Attila vidékfejlesztési menedzser a Homokháton tavaly készített felmérés eredményeit. A megyehatáron is átnyúló kistérségbe tizenöt település tartozik, az itt élő 43 ezer ember közül 19 ezer a tanyai. Az ő életüket, igyekezett felderíteni a kutatás, amelynek feldolgozott eredményei mostanában láttak napvilágot. A válaszadóknak közel kétharmada nyugdíjas, és csupán egynegyedük rendelkezik állandó munkahellyel. A megművelt földek jórészt saját tulajdonban vannak, az átlagos teleknagyság öt és tíz hektár között mozog. A homokháti tanyákat jórészt a második világháború előtt húzták fel, de nem ritka a száz évnél régebbi épület sem. A házak negyede épült 1945 és 1980 között, és csak minden huszadik tanyáról mondható el, hogy húsz évnél fiatalabb. A kis népsűrűség és az épületek szétszórtsága miatt drága a közművesítés, kevés házhoz vezet rendes út. A homokos talajon télen-nyáron bajos a közlekedés. Vezetékes vízzel a háztartások elenyésző hányada rendelkezik, a gázt az ingatlanok ötödébe vezették be - sorolja a mutatókat Rácz Attila. A kutatás kiderítette, a tanyasi háztartások harmadának visszatérő gondja a belvíz és a csapadék elvezetése, sokakat bosszantanak a szeméttelepek. A környéken sehol sincs szabályos hulladéklerakó. Az időjárás szeszélye szerint olykor napokig viszi a bűzt, hordja a szemetet a szél némelyik épület felé - részletezi a mindennapi kellemetlenségeket Matula Anikó, a Homokhát Gazdaságfejlesztési Társaság ügyvezetője. A tanyasiak gondjaik megoldását nem várják mástól. A válaszadók több mint fele biztosította a kérdezőket arról, hogyha pénzzel nem is győznek, de munkájukkal hozzájárulnának a fejlesztésekhez. A helyzetükön saját erejükkel is lendíteni akarók aránya különösen Pusztamérges térségében magas, itt százból kilencvennyolcan ajánlották fel munkájukat a bajok orvoslására. - Sok múlik azon, hogy egy-egy település vezetősége mennyire vonja be az embereket a döntésekbe, mennyire őrzi a közösséget, beleértve ebbe a községen kívül élőket is. Pusztamérges ilyen téren mintafalu - magyarázza Matula Anikó. Noha errefelé is egyre több a mobilkészülék, a válaszadóknak még így is kevesebb mint a fele említett otthonában működő telefont. Sokuknak a községbeli nyilvános készülék marad. Hetven százalékuk a faluban intézi a mindennapos bevásárlást, a tanyai boltokban csak a megkérdezettek tizenhárom százaléka fordul meg rendszeresen. - Több mint százra tehető azoknak a száma, akik kívülálló segítőkre szorulnak. Nagy feladat az ellátószolgálat újjászervezése, a népesség elöregedésével egyre többen kénytelenek a falugondnokok segítségére hagyatkozni - mondja Rácz Attila, akitől megtudtuk, a külterületen élők átlagéletkora 53 év, a legidősebb 98 éves. A kutatók arra is választ vártak, hogy miért élnek tanyán a kikérdezettek. Egyharmaduk a nyugodt és csendes életkörülményeket, majdnem ugyanennyien a gyökerekhez való ragaszkodást említették. Nyolc százalékuk éppenséggel a távlatok miatt vállalta a tanyasi életvitelt, minden ötödik viszont azt mondta, csak körülményei kényszerítik arra, hogy külterületen éljen. A homokháti külterületen élők átlagéletkora ötvenhárom év Kohanek miklósfelvétele Tornatermekben is bemutatják a Szent Koronát ________BORZÁK TIBOR________ - Nézőcsúcsokat döntöget történelmi filmjeivel Van-e titka sikerének? - Nincs. Megértem, mi érdekli az embereket, mi az, ami lelkük mövén foglalkoztatja őket, mi az, amit nem mondtak ki vagy még ma sem mernek kimondani. Ha ezek a gondolatok történelmi köntösben, egy bizonyos történelmi helyzetbe ágyazódva fogalmazódnak meg, akkor van esély arra, hogy sokak érzéseivel összetalálkozzon az alkotó. Honfoglalás, István, a király, Sacra Corona (Szent Korona). Olyan témákat választ, melyeket nem könnyű filmre vinni, ráadásul a történelemtudósok máig vitáznak róluk. Miért épp ezeket választja? - Szeretem, ha vitatkoznak a filmjeimen. A történelem csomópontjairól, legjelentősebb konfliktusairól, a Szent Korona esetében pedig egy jelképről van szó. A Honfoglalásról megoszlottak a vélemények, a Sacra Corona esetében is heves vitákra számítok. - Miért? -Fz egy fikciós történelmi játékfilm. A forgatókönyvet Nemeskürty István írta. Minthogy nem dokumentumfilmet forgattunk, megengedhettük magunknak, hogy úgy mutassuk be a nézőknek a Szent Korona születését, ahoy gyan mi gondoljuk. Ezzel nem saját igazunkat akarjuk hangoztatni, hanem arra szeretnénk is felhívni a figyelmet, hogy érdemes foglalkozni a régi idők sorsfordító kérdéseivel. - Nem gondolja, hogy a nézők egyszerűbben gondolkodnak errről? - De igen! Nem biztos, hogy a téma érinti meg a nézőket, hanem az a sugárzó hit, ami a képsorokból árad feléjük. Ehhez persze az izgalmas alaptörténeten kívül szükséges a szereplők meggyőző játéka, a látványos képi világ, a film szellemiségéhez igazodó zene. Számomra az a történelmi időszak, melyet a Sacra Corona bemutat, azt bizonyítja, hogy kétszáz évvel végleges letelepedésünk után, Szent László idejében, amikor végzetes belháborúk dúltak, volt remény az újbóli felemelkedésre. Ez erőt adhat a mai elcsigázott, hitehagyott, cinikus lelkeknek. Valljuk be őszintén: sokan belefáradtak az elmúlt tíz évbe is, hiszen annyiszor becsapták őket. De nem szabad feladni. - Mindig bizakodóan kell a jövőbe tekinteni. Ha nem is máról holnapra, de talán néhány évtized múlva a magyarság ismét szebben, jobban, becsületesebben, tisztességesebben élhet. Nemcsak gazdasági, hanem szellemi vonatkozásban is. - Most ugyancsak történelmi időket élünk. Lehet, hogy ezredév múlva valaki ebből is filmet csinál majd? - Nem kizárt. Az imént a múlt üzenetéről beszéltünk. Hadd mondjam el, hogy a Sacra Coronában bemutatjuk, miként teremtett hazát rendíthetetlen türelemmel és kitartással a megvakított Vazul unokája, László király. Visszanyúlt az istváni örökséghez, István szentté avatásával megteremtette az országalapító kultuszát, és a mindenkori halandó királyok fölé helyezte a nemzetet jelképező Szent Koronát. Birodalmi méretű országot hozott létre, példát mutatott, hogyan lehetünk nemcsak megbecsült tagjai, hanem tevékeny alakítói a nyugati népek szövetségének úgy, hogy közben keleti gyökereinket sem veszítjük el. Most, a XXI. század elején a magyarság ugyanilyen kihívás előtt áll. És iszonyatos félelmek vannak bennünk. - Hogyan készül a filmjeire? Bújja a történelmi könyveket? - A szellemi-történelmi hátteret Nemeskürty tanár úr adja. Én pedig elolvasom a témával kapcsolatos kiadványokat. A Szent Koronáról legalább száz kötetet gyűjtöttem össze. Érdekeltek az egymásnak élesen ellentmondó történészi vélemények is. Noha játékfilmet készítettünk, amelyben érvényesül a művészi szabadság, alapvető történelmi kérdésekben pontosnak kellett lennünk. Erre Györffy György, László Gyula és Nemeskürty István életműve volt a garancia. - Hogyhogy ismét játszik a filmben az olasz világsztár, Franco Nero? - Franco Nero ezúttal nem a főhőst alakítja, hanem kisebb, ám dramaturgiai szempontból fontos szerepben tűnik fel. Gellért püspökként nagyszerű alakítást nyújt. Nem kért érte pénzt, baráti szívességből vállalta el. Az utóbbi tíz évben sokat dolgoztunk együtt, meghívtam a Julianus barát, a Honfoglalás főszerepére, és portréfilmet forgattam róla. Sokat beszélgettünk Rómában és Budapesten. - A Sacra Corona a multiplex mozikban látható. A kistelepülésekre el sem jutnak? - Dehogynem! Még a millenniumi esztendőben szeretnénk a kistelepüléseken élőknek is bemutatni a filmet. Másodlagos forgalmazási struktúra segítségével iskolák tornatermében, művelődési házakban, kiürült mozitermekben vetítjük le a Sacra Coronát. -A következő film? - Sok életem van, ám a folytatást nagyban befolyásolja a mostani produkció fogadtatása. A VI Rendezik a gyulai tavakat Gyulán és a város környékén lévő nyolc tóra kapott összesen tizenhárommillió forint vissza nem térítendő környezetvédelmi támogatást az önkormányzat. A tavaknak csapadékvíz-elvezető szerepükön túl turisztikai jelentőségük sem elhanyagolható. Rendezési tervek készülnek a Hunyadi-, a Liget-, a Wesselényi-, a Pali-gödör-, az Erkel-, a Rákóczi- és a kisökörjárási tóra. Templomi hangversenyek falvakban Koncertek és mesterkurzusok követik egymást az idei nemzetközi Rába-fesztiválon, amelynek keretében több rábaközi község templomában tartanak hangversenyeket. A programsorozat Szanyban kezdődik, majd Árpás, Beled, Rábacsanak, Rábaszentandrás és Vág következik. A fesztivál keretében a falvak mellett Csorna és Pápa városában is rendeznek koncerteket. 2001. ÁPRILIS 27. 5 Vízkárelhárító munkát kapnak A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ és az FM-hivatal közös kezdeményezésére a vízkárelhárítási létesítmények fenntartása címmel májustól induló közhasznú program százötvenszázhatvan munkanélkülinek nyújt féléves megélhetést. Terveik szerint átlagosan negyvenötezer forintos bruttó bért adnak a dolgozóknak. Leleszi gyerekfúvósok A közelmúltban ünnepelte huszonötödik születésnapját a tarnaleleszi kisdiákokból verbuválódott Szűk Mátyás ifjúsági fúvószenekar, amelyet megalakulása óta Rákóczi Péter vezet. Az együttes számos nemzetközi elismerést mondhat magáénak, háromszor megszerezte a fesztiválzenekar minősítést is. Most is teljes erőbedobással próbálnak a leleszi gyerekek, nyáron ugyanis fellépnek a siklósi várfesztiválon. Új esperes Szatmárban A tiszántúli református egyházkerület legnépesebb egyházmegyéjében, a szatmáriban ettől az évtől új esperes irányítja az egyházi életet. Bartha Gyula, a csengeri műemlék templom lelkésze a Fehérgyarmaton szolgáló Balogh Tihamért váltja, aki több mint egy évtizedig áll közmegelégedésre az egyházmegye élén, s meggyengült egészsége miatt kérte nyugdíjazását. Az új esperes negyvenhat éves, felesége is lelkész. A fehérgyarmati gyülekezet lelkipásztorának egyhangúlag Szalai Lászlót választották. Hajszálon múlott Eljárás indult egy Veszprém megyei ékszerbolt bérlője ellen, aki másfél millió forint értékben 189 pár lábbelit és tizenhat csomag zoknit lopott el a szomszédos üzletből. A gyanúsított éjszakánként a két boltot elválasztó rács és farostlemez elmozdításával jutott be a cipőüzletbe. A cipőboltban gyanították, hogy a tolvaj a szomszédból jön, ezért a rácsot és a farostlemezt hajszálakkal kötötték össze, melyek a legutóbbi besurranás alkalmával elszakadtak. A helyszíni szemlén a gyanúsított azt mondta, a holmikat becsempészték hozzá. Egymilliárd egri lakásokra Négy év alatt egymilliárd forintot költenek lakásépítésre és támogatásra Egerben. A város három pályázata révén mintegy háromszázmillió forint támogatást nyert el a Gazdasági Minisztériumtól, ezt egészíti ki önkormányzati pénzből. A programban 38 szociális bérlakás épül fiatal pároknak és nyugdíjasoknak, 26 otthon krízishelyzetbe került családoknak, s tető alá hoznak 24, piaci áron kiadható bérlakást is. A város cigányok lakta részeiben nagycsaládosoknak építenek szociális lakásokat. Segítség Gulácsnak, Kispaládnak A Pest Megyei Önkormányzat közgyűlése ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el T. Mészáros András közgyűlési elnök előterjesztését az árvízkárt szenvedett Gulács és Kispalád megsegítésére. A határozat értelmében a megyei önkormányzat a 2001 -2002. évi általános tartalékkeret terhére tizenötmillió forintot különített el.