Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

2003-09-05 / 36. szám

MUNKATÁRSAINKTÓL GYÜMÖLCSÖS. Az aszály és a rendkívüli hőség miatt a szokásosnál jóval előbb érnek gyümölcseink. Emiatt egymásba csúsznak, torlódnak a szüreti munkálatok is, indokolt tehát jól átgondolni a betakarítás ütemezését, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. Az egyik legnagyobb feladatot a téli alma betakarítása jelenti, amire már most kell készülnünk. Ennek része a gyümölcstároló alapos kitakarítása (kimeszelése) és fertőtlenítése (tíz köbméteres légtérre számítva egy kénlapot égessünk el). Már most készítsük elő a téli alma tárolására szánt rekeszeket is: súroljuk át valamennyit fertőtlenítőszeres vízzel. Az almaszüretet reggel, a harmat fölszáradása után kezdjük. Minden gyümölcsöt egyenként, óvatosan marokra fogva, csavaró mozdulattal válasszunk le a termőrészről. A magasabb koronájú fákról létrával szedjük a termést, a fák ágaira csak akkor másszunk, ha ez elkerülhetetlenül szükséges. Fontos, hogy a szedőedényből a rekeszekbe is kíméletesen kerüljön az alma, ne törődjön, ne nyomódjon meg közben, mert akkor kevésbé lesz eltartható. A rekeszekbe gyűjtött termést ne hagyjuk a napon, különben az alma héja megperzselődik. Vigyük mielőbb a hűvös tárolóba. Készüljünk a mandula, a mogyoró és a dió szüretére. Tisztítsuk meg alattuk a talajfelszínt, ha pedig gyepes a fák alja, kaszáljuk le a füvet és vigyük komposztra. Sorra érnek a szilvafajták is, azonban jó tudni, hogy lekvárkészítésre azok a szilvák a legalkalmasabbak, amelyek a kocsányuknál már töppedtek, ráncosak. SZŐLŐ. Az almákhoz hasonlóan jelentősen korábban élnek az egyes szőlőfajták. Mégis előfordul, hogy - nyereségvágyból - éretlen szőlőt visznek piacra a termelők, a kereskedők Ami azért baj, mert a szőlő nem utóérő, azaz ha féléretten szedik le, olyan is marad. Teljes érésben a bogyók a fajta jellegének megfelelően színeződnek (aranysárgává, zöldessárgává válnak, az arra jellemzőeknél kialakul a rozsdás pontozottság), kissé megpuhulnak és a héjuk áttetszővé lesz. További jellemző, hogy a kocsány és a bogyónyél bámulni, fásodni kezd, a bogyók leve sűrű édes, ragadós lesz, a magvak pedig könnyen elválnak a belső húsos résztől. A szőlészek körében ismert a fogyasztási és a technológiai érettség fogalma. A fogyasztási érettség azt jelenti, hogy a szőlő beltartalmi értékei már olyan arányban kifejlődtek, hogy a termés étkezési célra alkalmas. A technológiai érettség pedig arra utal, hogy a szőlő elérte azt az érettségi fokot, amely a belőle készítendő bor (például minőségi vagy asztali bor) előállításához szükséges. A bortörvény előírja, hogy a különböző minőségű borok mennyi természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból készülhetnek, így például az asztali bor legalább 13, a minőségi legalább 15, a különleges minőségű bor pedig legalább 19 tömegszázalékban kell, hogy tartalmazza azt a bizonyos természetes cukrot. Ezt a gyakorlatban mustfoknak nevezik, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy egy kilogramm mustban - tömegszázalékban kifejezve - mennyi cukor van. Ennek arányát mustfokcióval állapítják meg. A csemegeszőlő esetében a külső és belső érettség megállapítása egyaránt fontos. Itt is követelmény, hogy a termés vegye föl a fajtára jellemző színeződést, de fontos, hogy a bogyók maradjanak duzzadtak. A béltartalom tekintetében pedig a cukor és a savtartalom harmonikus arányai fontosabb, nem pedig a minél magasabb cukortartalom. VIRÁGOSKERT: A tavasszal virágzó évelők elöregedett töveit osszuk szét tenyérnyi gyökeres részekre. A meleg talajba telepített fióknövények - öntözés mellett - a fagyokig meggyökeresednek, és tavasszal már virágozhatnak. Ilyenkor telepíthetjük szét a legeredményesebben a húsos gyöktörzsű nőszirmokat, sásliliomokat, a gyökérsarjról terjedő gyöngyvirágot és a korai hagymásokat is. KERTI NAPTÁR A fáradozást, a többletkiadást nem fizeti meg a piac Gyermekcipőben jár a bioméhészkedés A bioméz készítése hazánkban még csak a kezdet kezdetén tart. Ezt a terméket Magyarországon nehezen lehet eladni. A természetes módszerek használata nagy kockázattal jár, és jelenleg nem is kifizetődő. MOLNÁR LAJOS Garzó Péter kilenc esztendeje mindössze egyetlen családdal látott neki a méhészkedésnek. Később megvásárolt egy egész méhészetet, és ma ötvennyolc családot tart a Békés megyei Battonyán. Garzó Péter szakmáját tekintve állatorvos, emellett végzett természetgyógyász. A méz nagy részét felvásárlóknak adja el, kisebb részét házától viszik el. A bioméhészet feltétele, hogy nem használhatók az antibiotikumok és az atka elleni vegyszerek, illetve előírás az is, hogy a méhészek bionövényeken legeltessenek. A battonyai állatorvos terméke lényegében bioméznek tekinthető. Garzó Péter tavasszal a repcén kezdi a legeltetést, utána jöhetnek az akácok. Ekkor Salgótarján felé viszi a méhcsaládokat. Az ország északi részén ugyanis két-három héttel később virágzik az akác. Később a kömény, az ánizs és a máriatövis várja Battonyán a visszaköltöztetett állományt. E növényt a békési településen több ezer hektáron magjáért termesztik. A németek viszik el a termést, drága gyógyszert készítenek belőle, ami a máj regenerálódását segíti. A máriatövis méz is igazi specialitás. Bár nem tartalmaz hatóanyagot, homeopátiás szernek tekinthető. Az atka ellen kapható szereknél a természetes eljárások sokkal olcsóbbak. Vegyszeres atkairtás helyett például oxánsavat, hangyasavat, vagy illóolajat alkalmaz a békési méhész. Még jobb eljárás az úgynevezett herefiasítás. A kaptárakba kereteket raknak, az anya ebbe rakja azokat a petéket, amelyekből nem nőivarú méhek és dolgozók lesznek, hanem herék. Az atka általában a herékbe petézik. A keretből a fertőzött példányokat Garzó Péter késsel kivágja, így az atkától természetes úton is megszabadulhat Antibiotikumokat a méhészek általában tavasszal a költésrothadás és a gyomorvérzés megelőzésére alkalmaznak. A természetes védekezés lényege ezzel szemben az, hogy a gyenge méhcsaládokat és a régi, bámuló, feketedő lépeket nem hagyják meg. Ügyelnek arra is, hogy folyamatosan tisztán tartsák a méhitatókat. - Arra nem gondoltam, hogy termékeimet hivatalosan is biomézzé nyilvánítsam - magyarázza Garzó Péter mert egy ilyen eljárás költségei nem térülnének meg. A virágzás idején a legtöbb növény bionak tekinthető, hiszen ebben az időszakban a gazdálkodók nem használnak vegyszereket, még a napraforgónál sem. Az akácot pedig sohasem permetezik. Az országban egyedül a debreceni Ökomené Szövetkezet vásárolja fel a biomézet Hatvanhárom tagjuk termékének értékesítésével évente száz-százhúszmillió forintos árbevételt érnek el. Arra törekednek, hogy a biomézet nagy tételben kiszerelve közvetlenül a fogyasztóhoz juttassák el. Hazánkban évente ezernyolcszáz tonna mézet termelnek. Ebből, durván számolva, csak kétszáz tonna nevezhető bioterméknek - tudtuk meg Szász Károly elnöktől. Az illóolajos készítmények azért alkalmasak az ökológiai szempontú védekezésre - főként az atkák ellen - mert a mézbe ezek a szerek nem rakódnak le. Vigyázni kell arra is, hogy legeltetéskor az ipari szennyeződésektől távol rakjuk le a méheket, a forgalmas főutaktól is legalább három kilométeres távolságot kell tartani. Csak olyan növénykultúrákra vihetők a méhek, amelyeket biotermesztésben használható vegyszerekkel kezeltek, és ezt a tényt permetezési naplóval is igazolják. A bioméhészkedés nem üzlet, hanem elhivatottság kérdése - jelenti ki a szövetkezet elnöke. - Jelenleg csak száz forinttal tudunk többet fizetni a természetes módszerekkel előállított mézért. Magyarországon, sajnálatos módon ezt a terméket nem lehet értékesíteni. Németországba szállítunk, de ott sem korlátlan a piac, csak egy meghatározott kör vásárol tőlünk. Egyre nehezebb az értékesítés. Jelenleg is öt kamionra való biomézzel rendelkezünk, ám eddig csak háromra valót tudtunk eladni. A máriatövis virágain is gyűjtögetnek a battonyai állatorvos méhei veress Erzsébet felvétele Csacsak szépe, a szerb szilva BOZSIK JÓZSEF ehezen olvasható és ejthető Csacsanszka lepotica szerbiai szilva neve, pedig lefordítva annyit jelent, hogy Csacsak szépe. S e gyümölcs valóban olyan, mint egy gyönyörű, megbízható gazdaasszony. Rendszeresen és bőven terem. Annyira magyaráló, hogy szinte kiugrik belőle a mag - miként azt Sipos Lajos fajtakutató mondta egyszer tréfásan. Csodálatos, hamvas gyümölcseiből lekvár és befőtt is készíthető, de miután július végén, augusztus elején érik, ezért a friss piacon is jól értékesíthető. Öntermékeny fajtáról van szó, porzópartnerre tehát nincs szüksége. SÁGI ZSOLT A rebarbarát hazánkban még nem ismerik eléggé. Pedig aki ezt a kiváló zöldséget egyszer megkóstolja, az a kertjében meg is honosítja. Étkezésre a növény föld feletti része alkalmas. Gazdasági értelemben vehető termése a vastag levélnyél, mely sokféleképpen elkészíthető. Finom kompót, leves, mártás főzhető belőle, de egyes országokban bor alapanyagául is szolgál. Felhasználják még gyümölcsízekhez és szörpökhöz. Kiváló ásványianyag-forrás, ezért táplálkozási értéke jelentős. Olcsón termeszthető, korán szedhető, ráadásul akkor, amikor még kevés a piacon a friss zöldség. A rebarbara szinte minden talajon kitűnően terem. Igénytelen növény. Óriási bokrokat fejleszt, ezért a tenyészidőszak alatt sok vízre van szüksége. Tőosztással és magról egyaránt szaporítható, de a kiskertekben - egyszerűsége miatt - a tőosztás inkább javasolható. A már felszedett tövek gyökértörzseit annyi részre vágjuk szét, hogy egy-egy részen két-három rügy maradjon. A dugványokat úgy ültessük el a talajba, hogy a rügyek felülre kerüljenek, és takarás után egy-két centiméteres földréteg fedje őket A tenyészterületet úgy alakítsuk ki, hogy egymástól másfél-kétméteres sortávolságra és egy-másfél méteres tőtávolságra kerüljenek a tövek. Csak a telepítést követő második évben kezdhetjük el a szedést. Az első évben a töveknek meg kell erősödniük. Óvatosan szedjük a levélnyeleket (lehetőleg mindig az alsókat), hogy a levélhónaljban lévő rigyek ne sérüljenek meg. Egy alkalommal egy tőről háromnégy levélnél többet ne szedjünk le, mert nagyon meggyengítjük a növényt. A rebarbara általában hat-nyolc évig is sikeresen termeszthető ugyanazon a területen. Rebarbara, az évelő különlegesség Kopogtató, szeptember 6. Kossuth rádió, 8.06-8.53 Fertődre, az Esterházy-kastélyba látogatunk, ahol megismerkedhetünk az idegenvezetővel, aki azokat a szépséges bútorokat, tárgyakat mutatja be a látogatóknak, amelyeket ő maga gyűjtött össze öt évtized alatt. Ellátogatunk egy cipészmester gyűjteményébe is, őt is pusztán a szép tárgyak szeretete indította arra, hogy egyre többet vásároljon, s végül gyűjtő lett. A szépségek birodalmában Horváth Katalin szerkesztő kalauzol. Éléskamra, szeptember 6. Kossuth rádió, 1230-1300 Takács András szerkesztő tervezett étlapja: Unger Károly nyár végi receptjei. Erdélyi ízek nyomában. Halünnep Szegeden. Műsorunkat Budapest körzetében a 107,8 MHz-en is hallgathatják. VESZELSZKY ÉVA Mózsa Zoltánné, Monorierdő. A csonthéjas gyümölcsfák (cseresznye, meggy, őszi és kajszibarack, szilva) szinte minden fertőzéses vagy élettani betegség tüneteként mézgásodnak. A mézga tulajdonképpen nem más, mint a sejtfal bomlásából enzim hatására képződő váladék, amely természetes védekezésként lezárja a sebeket, megakadályozza a sérüléseken keresztül a kórokozók bejutásá. Mézgásodnak a csonthéjasok mélyültetéskor, túladagolt vegyszerek perzselésekor vagy magas talajvíz esetén. Jellemző a mézgásodás a moníliagomba és a gutaütést okozó baktérium fertőzésekor is. Ugyancsak mézgásodás hívhatja fel a figyelmet a kéregrepedésekben áttelelő gyümölcsmolyok, valamint a fatörzsben és vastagabb ágakban rágcsálókéregmolyok jelenlétére is. Mindezek alapján a mézgásodás önmagában még nem eléggé jellemző tünet a fát károsító betegség meghatározására. Mint olvasónk írja, cseresznyefája elsősorban nagy esőzések után mozgásodik erőteljesen, ami alapján feltételezhetjük a magas talajvíz károsító hatását. Idős fáknál ebben az esetben csak a víz elvezetését ajánlhatjuk. Ezt megtehetjük tereprendezéssel vagy egyszerűbb módon, ha a fa koronacsurgóján kívül vízelvezető árkot ásunk. Ha csak időszakosan áll magasan a víz, a koronacsurgóban egyenletesen elosztva, néhány mélyebb szikkasztógödör is megoldhatja a problémát. A mély gödröket lazán, nagy kövekkel töltjük meg, üregeket hagyunk a víz számára. Tetejére apró kövekből záróréteget képezünk, majd arra egy ásónyom vastagságán földet terítünk, és azt gyepesítjük. Azt is írja olvasónk, hogy a fa felső ágai közül több szárad. A hajtáscsúcsok száradását, különösen a meggynél és a cseresznyénél az esetek többségében a moníliagomba okozza. Védekezésként a fertőzött ágakat - a gomba behatolásának helyét mutató mézgakiválás alatt - legalább egy jó arasszal levágjuk, a vágóeszközöket minden vágás után fertőtlenítjük. A vágási sérüléseket gombaölő szert is tartalmazó sebkezelő anyaggal (Fabalzsam, Fadoktor, propolisztartalmú méhviasz) gondosan lezárják. A csonthéjasok augusztus végéig még metszhetők, később azonban már kockázatos a beavatkozás. A megkésett fatisztogatási munkákat inkább lombhullás után végezzük el! Enciánfa jeligére. Az utóbbi években balkon növényként nagyon elterjedt enciánfa dugványozással könnyen szaporítható. Nyár végén a hajtáscsúcsokról levágott félfás hajtások vízben vagy tőzegben, illetve tőzeges földkeverékben jól gyökeresednek. Vízbe legalább arasznyi leveles hajtásokat tegyünk, amelyeken a vízbe kerülő részről az alsó leveleket - a rügyek megsértése nélkül - letisztítjuk. A gyökereztetés folyamán a vizet nem cseréljük, csak utánatöltjük. A gyökeres hajtásokat akkor ültethetjük földbe, ha a fehér gyökereken már párás réteg képződött. A gyökereztetés gyorsabb módja, ha a három-négyleveles féliás hajtásvégeket árnyékos helyen nedves tőzegbe vagy tőzeges földkeverékbe duggatjuk. A közeget gyökeresedésig nedvesen tartjuk, szükség esetén fóliával vagy betörtes üveggel takarjuk. A dugványokat kihajtás után többször visszavágjuk, hogy elágazó gyökeret fejlesszenek. Nyár végén, a hőmérséklet csökkenésével már lassabb a gyökeresedés. Ha az idő hűvösre fordul, a dugványokat tavaszig vigyük fagymentes, világos helyre, és földjüket tartsuk nedvesen.