Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

2003-09-19 / 38. szám

■ 2003. SZEPTEMBER 19. ■ ■ MIT-HOL? LANTOS GITTA_______ I­V. Imrénének Szegilongra üzenjük, hogy Rakéta porszívójához való alkatrészt még a következő címen érdemes keresnie: Budapest VIIi. kerület, Baross utca 127. Telefonszám: 06-1/333-0302. Postai utánvéttel is elküldik, ha van a készletükben a keresett alkatrészből. Aprópénzbetétes mini pénzkazettát keres egy fővárosi olvasónk. Budapesten a VI. kerü­let, Bajcsy-Zsilinszky út 63. alatt található Kulcskirály szaküzletben vásárolhat ilyet többféle méretben is. Az üzlet telefonszáma: 06-1/312-2064. Fémből készült különböző méretű kormos csavaranyát szeretne vásárolni B. János főváro­si olvasónk. Felhívjuk figyelmét, hogy Buda­pesten, a IX. kerület, Mester utca 9. alatt talál­ható csavarszaküzletben biztosan fog kapni. Szintén itt találtunk fémből készült bútorhü­velyt is. A bolt telefonszáma: 06-1/215-1837. Több olvasónk keres rostélyokat különfé­le kályhákhoz, tűzhelyekhez, kazánokhoz. Számukra Nagy Sándor kecskeméti kisiparos címét adjuk meg, aki öntvények, rostélyok, tűzhelylapok készítésével foglalkozik, és min­ta alapján bizonyára tud mindenkinek segíte­ni. Címe: 6000 Kecskemét, Kinizsi utca 19. Te­lefonszáma: 06-76/320-185. Az A+B vegyiáru-szaküzlet címét küldjük Horányik Aladár levélírónknak, ahol különbö­ző tömítőanyagokat és ragasztókat forgalmaz­nak A pontos címük: Budapest IX. kerület, Li­liom utca 22. Telefonszám: 06-1/215-2849. 11 Hegedős Béláné budapesti olvasónk aján­dékba kapott egy üvegből készült sakk-készle­tet, melyek sajnos több figurája is eltörött egy költözés alkalmával. Kérdezi, hogy lehet-e pó­tolni valahogyan. Javasoljuk, hogy a törött fi­gurákkal fáradjon el a IX. kerület, Tompa utca 15. alatt található üvegtechnikai szak­üzletbe, ahol üvegből készített ajándéktár­gyakat is árusítanak. Az üzlet telefonszáma: 06-1/216-2808. Juhász László fővárosi olvasónknak üzen­jük, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat jár­művein felejtett tárgyakat a következő címen lehet keresni, illetve átvenni: 1072 Budapest, Akácfa utca 18. Telefonszám: 267-5299. A jár­műveken talált tárgyakat egyébként a jármű vezetőjének kell leadni, vagy a végállomáso­kon a forgalmi ügyeletesnek. Babos Lajos kiskunlacházai levélírónk olyan könyv után érdeklődött, amelyet a Libri könyvesbolthálózat árusít. Ügyfélszolgála­tunk földerítette a bolthálózat ingyenesen hív­ható zöld telefonszámát, amelyen olvasónk érdeklődhet, hogy melyik üzletükben kapható az általa keresett kötet. A telefonszám: 06-80/254-274. ____------------------------------------­Olvasóink kérdéseikre az alábbi telefonszámon is választ kaphatnak 06-30/992-9292 ADÓÜGYEK DR. MÉSZÁROS GYULÁNÉ Csömör János ózdi olvasónk kérdése: „Balesetet szenvedtem, és több hónapon ke­resztül táppénzen voltam. Már csak emiatt is elhatároztam, hogy az idén magam fogom el­készíteni az adóbevallásomat, önadózó leszek. Kérdésem, hogy a táppénz összege után kell-e adót fizetnem, vagy az adómentes?” A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény értelmező rendelkezései kö­zött a harmadik paragrafus 21. pontja határoz­za meg a bér fogalmát A hivatkozott szakasz alapján az adóköteles társadalombiztosítási el­látás - ilyen jövedelem a táppénz is - bérnek minősül. A bérjövedelem nem önálló tevé­kenységből származó jövedelem, így azt az ösz­­szevont adóalapba kell beleszámítani, és utána az adótábla szerinti adót megfizetni. Tekintettel arra, hogy a táppénz bérjövedelemnek számít, ezért e jövedelemhez kapcsolódóan - ameny­­nyiben a törvényben meghatározott feltételek is fennállnak - adójóváírás érvényesíthető. SmbadFöld SZERKESZTŐI ÜZENETEK A következő részlet, mely egy már többször idézett levélből való, a tanító-tanuló viszony egy meglehetősen szerencsétlen fajtájáról tudósít ékesszólóan. Sajnos oly sokan írhat­ták volna széles e hazában, sőt világban, hogy - kivételesen - általánosan közelítünk a kérdéshez. Köszönet illeti M. Sz. kedves levélírónkat, amiért soraival lehetőséget adott arra, hogy a sorsot ez irányból is „becserkésszük”. „Hétéves koromban anyukám beíratott az első osztályba. Engem a tanárnőm nem szeretett, és ezt ki is mutatta. Gyenge voltam matekból. Pedig még szorgalmit is írtam, hogy lássa, nem vagyok én lusta, nem va­gyok olyan, amilyennek ő tartott engem. Bizonyítani akartam. Több­ször is a fejem ütötte, mikor nem tudtam a feladatot megoldani. Az év végi bizonyítványomba is csak ennyit írt a szorgalomhoz: hanyag. Másodikba kerültem, de ez is sok szenvedéssel járt. Szüleimmel az első szülői értekezleten közölte, hogy nem fog átengedni, meg fog buk­tatni. Sajnos meg is buktam. Az egyik tanárnak készülő rokonom sokat foglalkozott velem, korrepetált matekból, de a szüleim kérvényezték, hogy ne kelljen pótvizsgáznom, mert ha azon átmentem volna, akkor ugyanaz a tanárnő tanított volna továbbra is. Úgyhogy lebuktam. El­végeztem a másodikat is, de rengeteget idegeskedtem, feszült voltam, és emiatt sokszor fájt a gyomrom. Rendszertelenül étkeztem. Volt még ar­­ra is példa, hogy egyáltalán nem ettem semmit. ” A fenti szövegben szereplő, gyermeklélek-nyomorító, „pikkelő” személy hivatalosan tanítónő. Elsőként nézzük meg szótörténeti megközelítésben, ki is volna a tanító, a tanár, idegen és összefoglaló, az óvónőt is e körbe vonó szóval: a pedagógus. A legkülönfélébb szó­tárak megegyeznek abban, hogy a pedagógus a „nevelés szakembe­re”, „nevelő”, „tanár, tanító, óvónő”, „oktató”, régebbi szóhasználat­tal pedig „mester”. A szó eredete a latinon át a görög „paid­agogosz”, melynek jelentése tulajdonképpen: gyermek­kísérő, gyermek­vezető. A pedagógus tehát egy olyan, oktatással, neveléssel foglalkozó sze­mély, akinek - mesterként - feladata a gyermek szellemi vezetése, tá­mogató kísérése, legfőképpen is a szellemiség útján. A fogalom ősi mintázatáról még többet tudunk meg, ha a magyar szavakat vesszük górcső alá. A ’tanár’ szó tövét a „ten” szógyök mély hangrendű párja, a „tan” szolgáltatja. „Adjunk hálát Tennek..- e mintegy 7-800 éves, hun-székely-magyar rovásírással készült szöveg még az Is­ten (és Ten - „Öreg Isten”) nevének e rövid megfogalma­zását használja. Az égi Tennek - akinek ősi ábécénkben még külön képjele, hieroglifája is van! - a szellem magasából földre alászállott párja a Tan. A ’tan­ár’ tehát - legmélyebb lényege szerint - isteni küldetést lát el: ’tan­ít’, ’tan­ácsot’, azaz isteni sugallatot ad, s ’ok­tatóként’ a létezés és a dolgok okát világítja meg; vezeti, kíséri rábízott gyermekeit (ne feledjük, mit tanít a katekizmus az emberről: Isten gyermekei!). Visszatérhetünk a görög, latin szócsaládhoz is: Isten fiát a ’tan­ítványok’ „Mesterinek szólítják. Mindezek után már könnyen ért­hető, miért íródott egybe a történelem során oly sokáig (s manapság új erősödésben) a papi-szerzetesi és a tanítói, azaz a „teni” és a „tani” szerepkör! A tanár nevelői munkássága ugyanezt az irányt hangsúlyozza: a ’nevel’ szó töve a ’nő’ gyök, vagyis aki neveli, az neveli­­­észben, lélek­ben s testben egyaránt­­ a ’növ­endéket’, a kis gyermekcsírát, azaz: „emberpalántát”! Az ’óvó-nő’ óvó-nevelő, védő-nevelő, őriző, vigyá­zó, ügyelő szerepkörének isteni összefüggései pedig ezek után már nem is szorulnak magyarázatra. A tanár kezében összpontosuló erő - már csak forrása okán is - óriási. Ha visszaél helyzetével, és e túlvilági hatalmát túl­világivá vált­ja, akkor van a baj, mert a gyermek feltétlen szellemi és lelki adomá­nyokra van hitelesítve, nem pedig feltételhez kötött, versengő, adok­­kapok viszonyra. Az úrhatnám pedagógussal szemben a gyermek ki­szolgáltatott, nem érti, mi történik vele, mit várnak tőle, s szorongani kezd. A szorongás pedig rontja a teljesítményt, s így a tanár hamaro­san „igazolva láthatja” saját előítéletét: ez a gyerek rossz, buta, lusta. A sorselemzés elmélete és gyakorlata szerint gyermeki közösség „örökös” tagjává válni, a gyermekkort a „végtelenségig” meghosszab­bítani - mégpedig a társadalom „beleegyezésével” - úgy lehet, ha va­laki pedagógusi pályát választ. A kérdés mindig az, hogy az „örök­gyermeket” tudattalanul mi mozgatja lelke mélyén, mikor tanárnak, óvónőnek áll. Az-e, hogy - bentragadva,saját haragjaiban, megbán­tott gyermekségében - saját iskoláskori sérelmeit bosszulja meg a ke­ze alá vezényelteken, vagy­ az, hogy - felnőtt hivatással, játékos ember­ként - gyermeki életörömét nyújtsa (ameddig csak lehet) önmaga és azon szerencsések számára, akik épp attól szerencsések, hogy ilyen mesterük adódott. (Ismerek óvónőt, aki úgyannyira együtt él, alkot apró emberkéivel, hogy maga is csupa festék, kulimász, maszat, neve­tés, mire véget ér a rajzfoglalkozás...) Adott két tanító. Mindkettő rendelkezik tehetségekkel, saját múlttal, élettel, sorssal. Az egyik morcos, sötét, lélektelen, kártékony - így alakult. A másik derűs, világos eszű, csupaszív, igazi mester. S van egy (sok) gyermek ilyen meg olyan adottságokká. Vajon melyik gyermek melyik tanítóval kerül kapcsolatba? Ez bizony már a gyer­mekek, későbbi felnőttek életét, sorsát vakítja (és viszont). Egyéni sorsaink így fonódnak össze mind nagyobb és nagyobb varkocsba, s duzzadnak végül közös sorsfolyammá... DR. LUDVIGH KÁROLY LELKEK, SORSOK, ÉLETEK Írásunkban a büntetőjog kapvető fogalmai­vá, a fontosabb bűncselekmények tényállá­­saivá ismertetjük meg az olvasót. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert a közv­emény­­ben rengeteg tévhit él a büntetőjoggá kapcsolatban, ami gyakran ve­zet az igazságszolgátatásban val csaódáshoz. Sokakat már az igazságszolgátatás szó is nagyon félrevezet Leg­többen szó szerint értelmezik, és emiatt elvárják, hogy a bíróság „igaz­ságos” ítéletet hozzon. De mi is az igazság? Ki az, aki az igazságot tudja, vagy ki tudja deríteni? Úgy gondolom, ebbe az irányba nem szabad el­térülnünk, hiszen jogtudományról van szó, amelynek - sajnos - nem tárgya az igazság abban az értelemben, ahogy azt legtöbben képzelik. A félreértések elkerülése végett meggyőződésem,hogy a bírósági ha­­tározatok helyesek. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy példát a bünte­tőeljárásban először a rendőrség nyomoz, ezt követi az ügyészségi sza­kasz, és csak harmadik állomás a bírósági eljárás. Ez azt jelenti, hogy egy eset átjában három szűrőn megy keresztül. Előfordu­lz is, hogy a rend­őrség már a nyomozás matt megszünteti az ügyet, mert az vagy nem bűn­­cselekmény, vagy a nyomozás - mondjuk ismeretlen tettes ellen - nem hozott olyan eredményt, amellyel tovább lehetne folytatni az eljárást Természetesen a bíróság is hibázhat, sőt már a nyomozati sza­kaszban is előfordulhat tévedés. Ezek a melléfogások, ha kiderülnek, olyan következményekkel járnak, hogy miattuk akár az egész eljárást is meg kell ismételni. A büntetőjog tehát fel van készülve arra, hogy egy bekövetkezett eljárási hiba miatt - ami befolyásolta a bíróság dön­tését - korrigálni tudjon. De mi a bűncselekmény? Ennek fogalmát a Büntető Törvény­­könyvről (1978. évi IV. törvény, továbbiakban Btk.) szóló törvényben találjuk. Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gon­datlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kisza­bását rendeli el. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági trendjét, az állampolgárok személyét vagy­ jogait sérti, vagy veszélyezteti. Ebből ki kell deríteni azt, hogy bűncselekményt nem csak tevőleges magatartással lehet elkövetni, hanem úgy is, hogy kar­ba tett kézzel ülünk a helyünkön. A bűncselekmény két csoportra osztható: lehet bűntett vagy vét­ség. Előbbi az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség. A bűncselekményt az elkövető tudatossága szempontjából két csoportra szokás bontani: az egyik a szándékos, a másik a gondatlan­ságból elkövetett. Szándékosságot követ el az, aki magatartásának kö­vetkezményeit kívánja, vagy e következmé­nyekbe belenyugszik. Az elkövető tudatossága abban nyilvá­nul meg, hogy ismeri a cselekménye végre­hajtásához szükséges körülményeket és tényeket, tudja, hogy a maga­tartása veszélyes a társadalomra, az úgynevezett eredmény-bűncse­lekmények esetében pedig tisztában van azzal, hogy magatartása al­kalmas annak előidézésére. Nem kell azonban tudnia, hogy a magatartása milyen törvényi tényállásba ütközik, és hogy a törvény milyen büntetéssel fenyegeti. A tények ismerete mindig a konkrét bűncselekmények viszonylatá­ban vizsgálandó, így például az élet elleni bűncselekményeknél az elköve­tőnek azt kell tudnia, hogy a sértett élő személy, az általa alkalmazott esz­köz és elkövetési mód pedig alkalmas az emberi élet kioltására. Az elkö­vetőnek a mindenapi tapasztalat és általános felfogás, illetve ilyen ismere­tek alapján kell tisztában lennie a tényekkel. Ha a bűncselekménynek úgynevezett minősített esete is fennáll, akkor az e körbe tartozó tényeket is ismernie kell. Tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén a tudatnak magában kell foglalnia a cselekvési kötelezettséget és lehetőséget is. Az egyenes szándék esetén az elkövető kívánja a következménye­ket, és ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja. Az eshetőleges szándék esetén az elkövető a következményeket nem kívánja, de azokkal szemben közömbösen viselkedik, belenyugszik abba, hogy a következmények megvalósuljanak. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt az a személy, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyel­műen bízik azok elmaradásában. Úgyszintén az is, aki e következmé­nyek lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A gondatlanság a bűnösség egyik megnyilvánulási formája, mely­nek két alakzata van, a tudatos gondatlanság és a hanyagság. A gondat­lan magatartás csak akkor válik bűncselekménnyé, ha a Btk. az adott tör­vényi tényállás gondatlan alakzatát is büntetni rendeli, így például a gon­datlan magatartással okozott könnyű testi sértés nem bűncselekmény. Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradá­sában. Tudatos gondatlanság esetén az elkövető nem kívánja, és nem is nyugszik bele magatartása lehetséges következményeibe (illetve az eredmény bekövetkezésébe), hanem éppen ellenkezőleg: bár köny­­nyelműen ugyan, de bizakodik, hogy azok elmaradnak. Könnyelmű bizakodás akkor állapítható meg, ha az elkövető ezt valamire alapoz­ni tudta, így például bízhatott saját (esetleg a sértett) képességeiben, ügyességében, avagy valamilyen külső okban, ami megakadályozhat­ta volna a következményeket. DR. KISS PÁL AZ ORVOS VÁLASZOL DR. SZIRMÁK ESZTER „TRICHOMONAS” jeligére két levelet is kap­tam, amelyekben olvasóink a tri­chomonas fertőzés lényegéről, a megelő­zés lehetőségeiről érdeldődnek. A trichomoniázis a hüvely vagy a húgycső megbetegedésével járó, nemi úton terjedő nyavalya, melyet a tri­chomonas vaginalis nevű ostoros egysejtű okoz. E kórokozó megfertőzheti a nők és a férfiak húgyivarszerveit egyaránt, a tüne­tek azonban főként nőkön jelentkeznek, közülük körülbelül húsz százalék esik át e fertőzésen a termékenységi korában. A férfiaknál a kórokozó megtelepszik a húgycsőben, a prosztatában és a húgy­hólyagban, de csak ritkán okoz tüneteket. Kimutatása esetükben nehezebb, mint a nőknél. Nőknél a betegség első tünete a zöl­des-sárgás, habos hüvelyi váladékozás. Ez a folyás lehet kisfokú is. A külső nemi szervek érzékennyé, fájdalmassá válnak, a nemi aktus is fájdalmas lehet. Súlyo­sabb esetben a külső nemi szervek be­gyulladnak, megduzzadnak. Hólyagfer­tőzésre emlékeztető gyakori, fájdalmas vizelés is jelentkezhet. A férfiak általában panaszmentesek, de észlelhetnek rövid ideig tartó habos, gennyszerű váladékcsorgást a húgycsőből, és vizelési panaszok is felléphetnek. E pa­naszok férfiaknál általában reggel jelent­keznek. A húgycső érzékeny lehet, és a pé­­nisz nyílásán kis nedvesség jelenhet meg. A herék fájdalmasságát is okozó mellékhe­­re-gyulladás ritka, de előfordulhat. Szö­vődményként felléphet prosztatagyulla­dás is, noha ebben e kórokozó kórtani sze­repe még egyértelműen nem tisztázott. A panaszmentes, de fertőzött férfiak köny­­nyen megfertőzhetik a partnerüket A diagnózist nőknél a hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálatával és a baktéri­um kitenyésztésével nyerjük. Férfiaknál reggel, vizelés előtt kell mintát venni a hímvessző végén megjelenő váladékból. A vizelet tenyésztése is szükséges, mert ez­zel nagyobb valószínűséggel mutatható ki a trichomonas jelenléte, mint a mikrosz­kópos vizsgálattal. A fertőzés elsősorban nemi érintke­zés útján terjed. Ritkán az úszómedence vizével, illetve egyéb érintkezés útján. A kezelés akkor hatásos, ha a fertőzött egyén mellett annak partnerét is egyidejű­leg kezeljük. A megelőzésben fontos, hogy ügyeljünk a családi higiénére. Ne használ­juk egymás törülközőjét, ne fürödjünk egy­más vizében. Tisztítsuk meg használat után a kádat, a vécét A fertőzés gyanújakor pedig haladéktalanul keressük fel az orvost. „Bs-VITAMIN” jeligére. A B6-vitamin hiánya leggyakrabban gyógyszerkölcsönhatások következtében, így például tablettás fo­gamzásgátló szedése mellett és rendsze­res alkoholfogyasztáskor lép fel. Tünete gyengeség, a száj, a nyelv fájdalmassága, gyulladása, ingerlékenység. Kezelése a vi­tamin pótlásából áll, illetve a kiváltó ok kerüléséből, megszüntetéséből, „CUKROS LETTEM” jeligére. A cukorbeteg diétájának meghatározásában az élelmi­szerek szénhidráttartalmának van alap­vető szerepe. A zsírban szénhidrát nem található, így elviekben korlátlanul fo­gyasztható például a szalonna, de csak önmagában. Természetesen a súlytöbb­lettel is bíró cukorbetegnek nem csak a szénhidrátra, hanem az összes kalóriára is gondot kell fordítania. A tejben például deciliterenként öt gramm szénhidrát ta­lálható, így egyszerre két deciliter fo­gyasztható reggelire a megengedett egy zsemle mellett. A táplálkozás átgondolása mellett a rendszeres testmozgásnak is fontos szere­pe van a betegség kezelésében, különös te­kintettel a nemkívánatos súlytöbblettől való megszabadulásban. A friss levegőn végzett séta, kerékpározás, kocogás vagy futás nem igényel különösebb feltételeket, szinte bármikor és bárhol gyakorolható.

Next