Szabad Föld, 2006. július-december (62. évfolyam, 27-52. szám)
2006-10-13 / 41. szám
A Mona Lisa, a kismama zt mondom: festmény - azt mondod: Mona Lisa! Tízből tízen biztosan ezt válaszolják. Mitől lesz egy kép a világ leghíresebb festménye? Talán mindenki ismer nála szebbet, szívhez szólóbbat, felkavaróbbat - és mégis... A Louvre-ban minden látogató Signor Giocondo feleségét akarja látni, előtte mindig tömeg nyüzsög. Mi lehet az oka? (Azon túl persze, hogy egy idő után minden híres dolog a hírneve miatt lesz egyre ismertebb.) Az első ok minden bizonnyal az, hogy ez a kép egyszerűen tökéletes. Benne sűrösödik mindaz, ami a reneszánsz művészet csúcsa, amit Leonardo, az életről, a természetről, az emberről gondolt. A mű 1503 és 1505 között készült. Hogy ki volt a modell, arról máig vita folyik, valószínűleg Firenze egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb polgárának, egy Francesco del Giocondo nevű selyemkereskedőnek a fiatal felesége, Lisa. A mester maga is igen jól sikerültnek tartotta ezt a képét, a szívéhez nőtt, éveken át mindenhova magával cipelte, nem is akarta eladni. Később I. Ferenc francia királynak olyannyira megtetszett a mű, hogy végül rávette az idős mestert, adja el neki. Így került a Louvre-ba. Mindig híres képnek számított, különösen nevezetessé akkor vált, amikor 1911-ben egy olasz férfi - megelégelvén, hogy nemzete kincsét Franciaország birtokolja - ellopta. Akkor az egész nemzetközi sajtó figyelme a nyomozásra irányult. A kép csak két év múlva került elő, Firenzében. Mona Lisa varázsa a mosolyából ered. Ha a Gioconda-mosolyról, a Mona Lisa rejtélyről írt cikkeket, tanulmányokat egymás mellé helyeznénk, talán az Egyenlítőt is körülérné a papírfolyam. Ezt a különleges alig-mosolyt, szelíd-komoly derűt, madonnás és mégis érzéki arckifejezést évszázadok óta próbálják megfejteni. A legkülönösebb elméletek születtek róla. Például, hogy Leonardo saját magát festette meg női alakban, s e rejtett titkon mosolyog. Egy holland kutató elektronikus módszerrel vélte megtalálni a kulcsot. Egy általa kifejlesztett érzelemfelismerő szoftver eredményei alapján kijelentette: a da Vinci-kép 83 százalékban boldogságot, hat százalékban félelmet és két százalékban dühöt fejez ki... Már régebben felvetődött, hogy az arckifejezés minden bizonnyal egy áldott állapotban lévő asszonyé. Most tudományos bizonyítékot is találtak erre. Francia és kanadai kutatók láthatatlan infravörös sugarakkal és speciális infrakamerával vizsgálták a festmény különböző rétegeit. Kiderült, hogy a mester a modellt eredetileg egy nagyméretű gézfátyolból készült köpenyben ábrázolta, amilyet a kor terhes női viseltek. Később festette rá a sötét ruhát. A hölgy társadalmi és anyagi helyzetéből gazdag felékszerezettség következett volna, de Lisa aszszony nem visel ékszert, csakúgy, mint abban a korban az állapotos nők - íme a megfejtés! A többi pedig Leonardo művészete. (újlaki) Mosolyának nincs párja SZABADidIó ! A vidék családi hetilapja Kormánybuktató vereség Gallipolinál Súlyos vereség az angoloknak, felemelkedés a törököknek - ezt hordozza a történelmi név: Gallipoli. Kilencven év után tudományos kutatók, régészek terepe lett a híres-hírhedt csatatér. A hajdan szemben álló nemzetek - britek, ausztrálok, új-zélandiak, illetve törökök - tudósai a legkorszerűbb technikával tárják fel a helyszínt, hogy még többet tudhasson meg az utókor e különös történetről. A főbb lövészárkok, parancsnoki pontok, hadműveleti területek rekonstruálásával igyekeznek újraalkotni a színteret, mivel Törökország szeretne világörökségi védelmet kérni újkori történelmének e jelentős pontjára. A Dardanellák márvány-tengeri kijáratánál elterülő, festői szépségű tájon ma egy Gelibolu nevű kisváros fekszik. A környék egyébként dúskál az ókori leletekben is, amelyek a régészek szerint a közeli Trója romjaival vetekedhetnek. A katonai-régészeti ásatások bizonyára több ezer éves maradványokat is felszínre hoznak majd. Az 1914-es év végére az európai frontokon állóháború alakult ki, százezrek hasaltak a lövészárkokban, nem mozdultak a frontvonalak. A hadban állók nem számítottak ilyesmire, már rég szó sem volt arról, hogy „mire a levelek lehullanak”, mindenki otthon lesz. Más hadszíntereket kellett keresni. A briteknek például már régóta fájt a foguk az olyan stratégiai fontosságú tengerszorosokra, mint a Boszporusz és a Dardanellák, többször is próbálkoztak megszerzésükkel. Úgy ítélték meg, Törökország belépése a németek oldalán a világháborúba 1914 novemberében végre meghozta a lehetőséget. Winston Churchill, az admiralitás első lordja - a haditengerészeti minisztere hadműveletben konokul erőltette a tengeri akciókat meg a felkészületlen, stratégiailag megalapozatlan partraszállást, „kézi vezérléssel” mindent egymaga irányított. Az eredmény: csúfos vereség Gallipolinál, teljes kivonulás 1916-ra. Churchill nagyot bukott, magával rántva az egész kormányt, s egy ideig úgy tűnt, hogy talán egész karrierjének vége. (Mint tudjuk, nem így történt. S tanult a saját hibájából: a második világháborúban a normandiai partraszállás már iskolapéldája volt minden haderőnem összehangolásának, s így sikerrel járt.) A hosszú habozások, majd az ezt követő önfejű döntések oda vezettek, hogy csak az angolok több mint kétszázezer embert vesztettek, sok tízezret az ausztrálok és az új-zélandiak. Állták ugyanakkor a sarat a törökök, akiket az a Mustafa Kemal pasa vezetett, aki később Kemal Atatürk néven a modern Törökország megteremtője lett. A véres csata részleteinek napjainkban már nincs különösebb jelentősége, kilencven év után az egykor szövetséges és ellenséges nemzetek tudósai együtt, békében kutatják a múltat a szépséges tengerparton elterülő csatatéren. U. Á. Rókamanguszták Mókás formájuk, játékosságuk révén közkedveltek a rókamanguszták (vagy másképpen szurikáták). Afrika déli félsivatagos területein, szavannáin élnek, így például a Kalahári-sivatagban. Mellső lábaikon erős, hoszszú karmokat viselnek, ezzel ássák szerteágazó üreglabirintusaikat, amelyekben éjszakáikat töltik. Az állatvilágban ritka „szociális érzékenység” jegyében üregszállásaikat gyakran megosztják az afrikai földi mókusokkal. Főként rovarokat és puhatestűeket fogyasztanak, de nem vetik meg a növényi táplálékot sem. Mesteri ügyességgel fordítják föl az utukba kerülő kisebb köveket az alattuk meglapuló ínyenc zsákmány reményében. Gyakorta helyezkednek az őrt állók posztjára; ilyenkor két lábra állva ellenőrzik, nincs-e valamilyen veszedelem a közelben. Az Animal Planet tévécsatorna e hónapban tűzte műsorára a róluk szóló filmsorozatát, amelyet hétfőnként 19 órai kezdettel vetítenek Rókamanguszták udvarháza címmel. v. 1. ÉVENTE HATMILLIÓ LÁTOGATÓ tekinti meg a Louvre leghíresebb képét. Tavaly új helyre, egy négyévi munkával felújított kiállítóterembe költöztették, ahol egy 12 méter magas, körbejárható betonfalon lóg, külső és belső világítással ellátott biztonsági üvegbura alatt. Fotózni, filmezni szigorúan tilos. A francia kulturális közélet nagy felháborodására az átalakítás közel ötmillió eurós költségvetését - nem titkolt reklámcéllal - a japán Nippon kereskedelmi televízió finanszírozta. Kukkantsunk a Marsra! Egy asztalt is észrevenne a vörös bolygó felszínén az amerikai űrhivatal (NASA) legújabb, Mars-felderítő keringőegységének kamerája, amely hihetetlen részletgazdagságra, harminc centiméteres felbontásra képes (a korábbiak legföljebb csak egy-két méteres részletet tudtak megmutatni). A kutatók szerint ezzel egyben új fejezet is kezdődik a bolygó felszínének megismerésében, hiszen a részletgazdag felvételek (amelyeket a napokban tettek közzé) egyértelművé tehetik a korábbi - a képek tökéltelenségéből adódó - bizonytalan feltételezéseket. Erre bizonyság az itt közölt felvétel is a bolygó nyolcszáz méter átmérőjű Victoria-kráteréről. A képen tisztán kirajzolódik az eróziótól csipkés szélű kráter, közepén (aljában) az érdekes mintázatú homokdűnékkel. V. L. _____családi kör ♦ Tudomány Középpontban a génhírvivő ágát a Nobel-díjat ugyan csak decemberben adják át, de a díjazottakat, illetve munkásságukat már most megismerheti a világ. Lapzártánkig az orvosi, a kémiai, a fizikai, valamint a közgazdasági Nobel-díjasok nevei láttak napvilágot. Az orvosi és kémiai Nobel-díjjal jutalmazott tudósok közös kutatási tárgya a genetikai információ. Iskolai tanulmányainkból ismerős lehet az úgynevezett hírvivő ribonukleinsavmolekula (mRNS) és annak a fehérjeszintézisben, illetve a sejt működésében betöltött szerepe. Az mRNS feladata abban áll, hogy a fehérjeszintézishez (új fehérjék „gyártásához”) szükséges információt (tudnivalót, híranyagot) veszi le a DNS-ről, majd ezt a fehérjeszintézis „gyárába”, a riboszómákhoz szállítja. (Emlékeztetőül: az mRNS-en tárolt információ határozza meg az aminosavak beépülésének sorrendjét.) És itt jön a két orvosi Nobel-díjas amerikai kutató, Andrew Z. Fire és Craig C. Mello munkássága, akik kimutatták az úgynevezett RNS-interferencia jelenségét. A fölfedezés lényege abban áll, hogy a ribonukleinsav-molekulának létezik egy mikro-RNS változata, amely nem veszi át az információt, s ha ez rákapcsolódik az mRNS-re (azaz a fehérjeszintézishez szükséges tudnivalókat szállító molekulára), akkor ezzel csökkenti vagy teljesen le is állítja a fehérjék termelését. A kutatók által feltárt szabályozási mechanizmusnak a géntechnológiai eljárások során, illetve a gyógykezelésben, ezen belül is elsősorban a rákos daganatok gyógyításában veheti hasznát a világ. A kémiai Nobel-díjas Roger D. Komberg kutatásának területe szintén a genetikai híradás. Az már eddig is ismert volt a tudósok számára, hogy a DNS-ben tárolt, a fehérjék fölépítését meghatározó genetikai információ legelőször egy RNS-molekulára kerül át. Ez a folyamat az átírás (transzkripció). Ám hogy ez pontosan miként megy végbe a sejtmaggal rendelkező fejlettebb élőlények sejtjeiben, nos ezt a meglehetősen bonyolult folyamatot térképezte föl, írta le először az újdonsült Nobel-díjas, szintén amerikai kutató. Fölfedezése elsősorban a biotechnológia területén kamatoztatható; a gének kapcsolódási módjának megismerésével jobban tejelő tehenek, nagyobb vitamintartalmú gyümölcsök állíthatók elő. Amerikaiaké lett az idei esztendő fizikai Nobel-díja is, amelyet John C. Mather és George F. Smoot kapott. A díjjal a két fizikus azon munkásságát ismerték el, amelyet a világegyetem, a galaxisok, a csillagok és a naprendszerek kialakulásában meghatározó szerepet játszó folyamatok kutatásában mutattak föl. Nagy érdemük, hogy kifejlesztették és (műholddal) az űrbe juttatták azt a készüléket, amellyel mérni tudták-tudják a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Mérési eredményeikkel pedig alátámasztották az ősrobbanás elméletét: pontosan olyan háttérsugárzást mértek, amelyet ez a teória mindeddig csak feltételezett. Az idei közgazdasági Nobel-díjat Edmund S. Phelpsnek ítélte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, aki - talán mondanunk sem kell - természetesen szintén amerikai. A rangos elismerést a gazdaságpolitika rövid és hosszú távú hatása közötti összefüggések feltárásáért érdemelte ki a Columbiai egyetem közgazdász professzora. (valló)