Szabad Föld, 2009. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-09 / 2. szám

FOTÓ: SHUTTERSTOCK SlABADÍŰLD IA magyar vidék lapja 2QQ9. január 9. A hét témája Zseblátószög: elég lesz a pénz? CSÖKKENŐ FOGLALKOZTATOTTSÁG MELLETT enyhén növekvő bérek - a növekedést javarészt megették az áremelkedések, ez volt 2008-ban. A KSH adatai alapján annak jártunk utána, mennyit kerestünk tavaly. Év végén a béralku csatározásaitól hangos a sajtó. A szavak visszhangzanak a fejekben: infláció, energiaárak, béremelés, munkanélküliség, világválság... Magyar átlagos pénzke­resőnk tavaly nettó 120 200 forintot vitt haza minden hónap végén. A közmondásos átlagpolgár természetesen nem létezik, lássuk tehát a szaftos részleteket: ki, hol és mennyit tett zsebre. Fizetést nyilván csak az kap, aki dolgozik, és tapasztalatunk szerint ez fordítva is igaz: aki nem kap fize­tést, az jobbára nem dolgozik. Vagy­is ha a kereseteket akarjuk szemügy­re venni, először arról kell beszél­nünk, hányán mozgolódtunk a munkaerőpiacon. 4 millió 206 ezren próbáltunk Magyarországon mun­kajövedelemből megélni, ebből 327 ezer társunknak nem volt szerencsé­je, vagyis sem munkához, sem jöve­delemhez nem jutottak. Csökkent az aktivitás, vagyis egyre többen men­nek nyugdíjba, ezzel egy időben azoknak a száma is nőtt, akik dol­goznának, de nem kapnak állást: arányuk a munkaképes korú lakos­ság 7,8 százalékára emelkedett. A munkanélküliek közel fele több mint egy éve próbál kenyérkereset­hez jutni. Régiónként elképesztő el­térések tapasztalhatók a munkanél­küliek arányában: Közép-Magyar­­országon „csak” 4,7 százalék - míg Észak-Magyarországon 13,4 száza­lék, majdnem a háromszorosa az előbbinek. Összességében jelentő­sen csökkent az alkalmazottak szá­ma a közszférában, októberig vi­szont enyhén nőtt a gazdaságban ­­ami vélhetőleg jelentős csökkenést mutatna, ha a KSH gyorsjelentése tartalmazná az év utolsó két hónap­jának statisztikáit is. Becslések alap­ján eddig körülbelül 15 ezren vesz­tették el állásukat a válság miatt. Ha valaki mégis azon szerencsé­sek közé tartozott, hogy munkál­kodhatott a világ jobbításán, a fize­tési lapja merőben eltérő összegeket mutatott attól függően, hogy hol, melyik szférában, milyen munka­körben húzta az igát. A KSH számai szerint a közszférában dolgozni még mindig jóval kifizetődőbb, mint a piacon: a köz szolgái - akik cirka 720 ezren szolgáltak minket tavaly - bruttó 215 ezer forintot, mig a többiek bruttó 195 ezret ke­restek havonta. A közterhek befize­tése után a különbség szinte elol­vadt: 120, illetve 128 ezer forintból kellett gazdálkodnia tavaly a két csoport tagjainak. Hasonlóképpen nem mindegy, hogy fizikai vagy szellemi munkát végzett valaki: a piac az utóbbit ré­szesíti előnyben. A kétkezi munkát végzők nettó átlagkeresete 90 ezer forint körül alakult, mig az íróasztal mögött gubbasztó kollégák átlago­san 154 ezer forintot tehettek zseb­re. Érdekes dolog, hogy míg a köz­szféra béreinek átlaga hajszálnyival magasabb a versenyszféra juttatá­sainál, a szellemi dolgozók átlago­san húszezer forinttal többet keres­nek a piacon, mint a közért való szolgálatban. Meghatározza keresetünket az is, hogy a gazdaság mely területén munkálkodunk. A fizikai munkát végzők bérezésében jóval kisebbek az eltérések: tavaly az erdőgazdál­kodásban tevékenykedők vitték ha­za a legkevesebb pénzt, havi 69 ezer forintot, a legjobban a bányászok, az energiaipari és a vegyipari dol­gozók jártak, akik 110 és 120 ezer forint körüli összegeket kerestek. A szellemi dolgozók közül a közszfé­rában a szociális területen tevé­kenykedők kullognak leghátul, 105 ezer forinttal. A versenyszférában a textilipari szakemberek keresnek legrosszabbul, akik 119 ezer forint­ból élnek egy hónapban. A legjob­ban a pénzügyi szektorban keres­hetnek a tanult emberfők: 227 ezer forintot visznek haza havonta, bár ez inkább a vezetők kiemelt bérezé­sének köszönhető, ami felhúzza az átlagot. A szakmák közül az infor­matikust becsülik meg a leginkább anyagilag. Fizetésünket nemcsak a szak­mánk, hanem a cégen belüli beosz­tásunk is meghatározza. Erre vo­natkozólag a KSH nem tett közzé adatokat: a Figyelőnet internetes portálnak nyilatkozó gazdaságku­tató cég, a Watson Wyatt szerint a versenyszférában a középvezetők bruttó 500-700 ezer, a felső vezetők 1-2 millió forint körül keresnek. A felső vezetők bére hat-tízszerese a fizikai dolgozók keresetének. Bár országos szinten tavaly 8 százalék körüli értékkel nőttek a bérek, a re­álbér a versenyszférában csak 1,3 százalékkal emelkedett, a közszfé­rában viszont 1 százalékkal csök­kent. Összességében tehát a több bérből sem vehettünk több mindent tavaly; az idén pedig a Figyelőnet által megkérdezett cégek még ki­sebb, átlagosan 5 százalékos bér­emelést terveznek. Tanács Gábor Európa nyugati és keleti fele meglehetősen különböző ké­pet mutat nemcsak a jövedelme­ket, hanem a háztartások kiadásait illetően is. Étte­remre és hotelre a spanyolok és a görögök költenek legtöbbet - a háztartások kiadásának e tétel több mint 18 százalékát teszi ki -, miközben Litvániában (3,1 százalék) és Romániában (4,3 százalék) ez lényegesen alacsonyabb. A lakásfenntartás költségei a dánoknál és a svédeknél a legmagasabbak, ők a jövedelmük több mint harminc százalékát lakhatásra költik. Ruhá­ra, cipőre a legtöbbet, a keresetük mintegy tíz százalé­kát a görögök költik, míg Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában ez nem haladja meg a 4 százalékot. Az élelemre és élvezeti cikkekre költött összegek az unióhoz később csatlakozó országokban lénye­gesen magasabbak (Románia: 37,8 százalék, Bulgária: 31,8 százalék), mint a „régi” uniós államokban. A Gfk Geomarketing 41 európai or­szágban végzett felmérése szerint az európaiaknak 2008-ban fejenként átlagosan 12 500 euró állt ren­delkezésére fogyasztási cikkek megvásárlására. Az első helyen Liechtenstein áll évi 44 851, a másodi­kon Luxemburg 28 192, a harmadik helyen Svájc 26 842 euróval. Az utolsó helyet a listán Moldova foglalja el, évi 788 eurós vásárlóerővel. Hazánk - 2007-hez képest 3 helyet visszaesve - Litvánia (5582) mögött és Lengyelország (5529) előtt, a sor 28. helyén áll az évi 5549 eurós egy főre jutó vásár­lóerővel. (farkas) Hármat esve

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék