Szabad Föld, 2009. július-december (65. évfolyam, 27-53. szám)
2009-08-28 / 35. szám
Riport hogy reggelre Hevesbe éljenek. Megragadta őket ez az őrült ötlet, bólogat a polgármester, Kovács Gyula, már épp rájuk fért, hogy kiengedjék a gőzt. S ne legyenek olyan görcsösek, mint az ország. A termálfürdőjéről is ismert falu férfiúi azért hétköznap is megtalálják a módját, hogy levezessék a stresszt. Az egyik műemlék épületükben működik ugyanis a régió egyetlen házi sört készítő üzeme, a Kapucinus Sörfőzde. - Úgy ébredtünk egy reggel, hogy egy ilyenre feltétlen szükségünk van - erősködik Sólyom Norbert és Szűcs Péter. Ők a kétorrú járgány, a KITROEN megalkotói. A két kettévágott Citroen BX típusú autót nemcsak vaktában hegesztették össze. Két eleje van, ám arra is ügyeltek, hogy megmaradjon a működő hidraulika. Állítólag ettől a világon egyedülálló a „Céh Primitív” névre hallgató egymotoros jármű. A kormányát a két vezetőnek - a jobb oldalon és a balon ülőnek is - egyszerre kell tekernie ahhoz, hogy valamerre haladjanak. Ha elvétik, csak egy helyben pörög a masina. Mi tagadás, ilyesmit már láttunk, de a bátyusok véletlenül sem célozgattak a politikára... Aki lentről felfelé játszik, annak akkor sem gurul a labda, ha teljes erőből rúgja. Aki meg lefelé támad, annak akkor is röpül, ha épp lazsál. Bölcs belenyugvással kommentálja a tehénlepényekkel tarkított ivádi hegyoldalban felfestett ferde focipályán zajló meccset a nógrádi Terény polgármestere. Mindez persze nem arról jut eszébe, hogy a falucskájuk az elutasítottak maroknyi csapatába került a működéstelen önkormányzatok támogatására kiírt pályázaton. Fáy Dániel amúgy a reformkori politikus és irodalmár, Mikszáth által a „nemzet mindenesének” nevezett Fáy András leszármazottja. Nemesi családját 26 generációra, 1243-ig vezeti vissza. A legenda szerint egyik ősük a tartárjárás után, a muhi csatában felajánlotta lovát a menekülő királynak, ezért nyerte kiváltságait. A kései utód, Fáy Dániel kevéssé romantikus módon, önkormányzati választáson szerezte tisztét. Eztán viszont nem az történt, ami várható lett volna, hogy riválisát földbe döngöli, ellenkezőleg, ő lett az alpolgármester. Belátták, mindkét program megvalósításra érdemes. A jó palócok és tót atyafiak lakta falu első embere építészmérnök, ezért szívügyének tekintette, hogy a régi parasztházaikat helyi védelem alá helyezze. Maga is egy ilyenben él a családjával, hat gyermekével. Akkor érdemes egy épületet védeni, ha élet van benne. Ezért három tucat házunkba attrakciót visznek az ott lakók. Az egyik asztalos-, a másik cipészműhelyt rendez be, a harmadik kosárfonót, a negyedik meg az orsós magnókból álló gyűjteményét tárja a világ elé - magyarázza a polgármester. Érdeklődöm, hol találjuk Terényt, ami arról is nevezetes, hogy ott gyerekeskedett Szent-Györgyi Albert. Ezt az eligazítást kapom: „úgy lehet odatalálni, hogy az ember az útelágazásoknál mindig a rosszabbik utat választja...” A csórtak öntudatosan lépdelnek a csuka-mobillal. Aminek története is kerekedik: Mátyás király hajdan a Fehérvár melletti faluba tévedt, s beüzent a fogadósnak, hogy csukára éhezett. Csakhogy a rafinált vendéglős elsinkófálta a hal máját. A királynak azonnal feltűnt e hiányosság, mire a fogadós hebegve-habogva így magyarázkodott: a csóri csukának nincsen mája, mert megette a pap kutyája. Csór nevét mégsem az elcsórásból eredeztetik, hanem egy besenyő törzs nevéből. A község mai lakóinak találékonyságát mutatja, hogy februárban útjára bocsátották a Föld Könyvét. Az ezeroldalas, bőrkötéses kötet „utazó nagykövetként” járja útját, mindegyik település továbbadhatja a szomszédjának, így a határokon átlépdelve körbeérheti a Földet - reméli az ötletgazda, az egyetemistából lett polgármester, Csete Krisztián. Itt az a fő szabály, hogy ne lepődj meg semmin. Sem azon, ha Teskánd polgármestere egyik percben még a csattogó kacsával tereli a férjét a versenypályán, a másikban meg már piros arcot fest magának, és vásári komédiázik a színpadon. Sem azon, ha a bélapátfalvi Boros Maya, aki civilben egy temetkezési vállalkozónál szorgoskodik, elmagyarázza, hogyan toborozta lánycsapatát, amivel rendre kifigurázzák a zenei paródiákból élő Irigy Hónaljmirigy együttest. Hisz mennyivel pikánsabb, ha egy nő énekli, hogy: „Én vagyok én, a numerakirály”! Vajon ennyi őrület után mit találhattak ki a házigazdák?! Hangulati felvezetésként Ivády Béla Bobi kutyája vontatta WC-tartállyal sétálgat. Aztán jönnek az egri tűzoltók, akik előkapják a fecskendőt, s a váraszói tó vizével frissítik fel a visongó közönséget. Majd bevizezik a nemes Ivádyak földre terített, 17 generációra visszanyúló, ötezer nevet felsoroló családfáját. A családfa ágain szereplők zöme Ivády családnevet visel, ugyanis a zárt völgykatlanban fekvő falu rokonházasságairól vált híressé tudós körökben. Ám az egymás közt házasodás, mellyel a földjük felaprózódását próbálták akadályozni, nem okozott genetikai károsodást, sőt, számos kiváló koponya került ki az Ivádyak közül. E família három galoppozó versenyzője tűnik fel hamarosan. Két Ivády Gábor futólépésben végighúz a víztől síkos családján egy harmadik Ivádi Gábort, aki gyerek létére nemigen tiltakozhat. - A verseny győztese nem az lesz, aki előbb ér a célba, hanem akire én azt mondom - szögezi le rutinosan Ivády Gábor. Egy biztos: minden induló „demokratikusan” 1 perc 10 másodperc alatt teljesíti a távot. Ha félrevonulunk a nyüzsgésből, és távolról figyeljük a rögtönzött medencében, a „magyar tengerben” lubickoló kölyköket - mert a keneseiek tényleg hoztak néhány kannányi balatoni vizet, hogy feljavítsák az ittenit, kideríthetjük, miben is rejtőzik az ivádiság. - A fiam szerint az nem lehet, hogy ne legyen Ivádon fészkünk - meséli Ivády Magdolna. A mérnök asszony az ország másik felében, Mosonmagyaróváron volt termelési vezető egy élelmiszergyárban. Ám amikor az édesanyja beteg lett, szó nélkül hazaköltözött, hogy ápolja őt. Úgy jött Ivádra, mint aki alaszkai expedícióra készül egy szál magában. Egy félig-meddig idegen faluba csöppent, ahol egyre több az idegen arc, s egyre kevesebb a rokon. Valami erő mégis idehúzza, ideköti az elszármazottat. Előbb belebetegszik az elzártságba, a túl mély csendbe. Aztán felfedezi a maga titkos gombászóhelyeit, s lassan azt veszi észre, hogy beleszövődött a közösségbe. Valahogy így vonzotta vissza a faluja a polgármestert, Ivády Gábort is, aki reklámszakember volt, mielőtt hazatért. Azóta a hírverésben éli ki fantáziáját. A Parlament előtt koldul, nulla forintból megrendezi a Bátyus Galoppot, türelmetlen szerelmeseket ad össze. Mert az a rögeszméje, hogy Ivád lehetne a magyar Las Vegas. Pontosabban: sok közül az egyik rögeszméje... wu*** Van, akinek mindig lefelé gurul a labda... Három Ivády Gábor az ivádiak családfáján 2009. augusztus 28 Szabad foton A magyar vidék lapja