Szabad Föld, 2010. július-december (66. évfolyam, 26-52. szám)
2010-09-10 / 36. szám
i vidék családi hetilapja ♦ 2010. szeptember 10. idejében szólunk lível nyáron és szeptember elején is .És sok eső esett, továbbra is gondotkoznak a gyomok. Érdemes kihúzni, kiapálni azokat, nehogy beérjenek magaik, s a jövőben még jobban elszapoodjanak. Ha a talaj nem sáros, könnyen ehet szántani, s lassan elkezdhetjük a érték ásását is. Azokat a virághagymákat, amiket a nyári szünet kezdetén felfedtünk, most, szeptemberben a földbe akhatjuk. Ilyenkor kell elültetni a tavaszi hagymásokat és gumósokat, a náriszt, a tulipánt, a jácintot, a fürtös gyöngyikét, a sáfrányt, a hóvirágot és a őzikét. Ugyancsak most időszerű a gyerek telepítése vagy a kipusztult részek újravetése is, mert a tél kezdetéig megerősödhet a fű. Ilyenkor is lehet szaporítani sziklakerti évelő növényeket és átehet ültetni azokat. Eljött az ideje a díszpipacs, a szívvirág és a pünkösdi rózsa szaporításának is. Ez utóbbinál ügyeljünk arra, hogy napos, tápanyaggal jól ellátott talajba kerüljön. Tőosztással szaporítható, de ne nagyon aprózzuk el, legalább 3-4 hajtórügye maradjon. Akkora gödröt ássunk neki, amiben a csemete kényelmesen elfér, és ugyanolyan mélyre is ültessük, mint amilyen mélyen addig is volt, mert különben nem fog virágozni. Szeptember a betakarítás ideje, de ilyenkor vethetünk is, gondolva a következő hónapokra, sőt az egész évre. Laza, mélyen megforgatott, tápanyagban gazdag földbe kerülhet például a jégcsapretek és a piros hónapos retek magja. Mivel rövid tenyészidejűek, a vetéstől kezdve öntözni kell, ha éppen nem esik az eső. Ilyenkor érdemes sóskát és spenótot is vetni. Mindkét növény megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek: magas a rosttartalmuk, kevés energiát tartalmaznak, gazdagok ásványi anyagokban (vas, magnézium) és vitaminokban (CO, karotin), sőt a spenót fehérjében is dús. Míg a sóskát általában több évre vetjük, addig a spenót rövid tenyészidejű: vagy nagyon korán tavasszal, vagy ősszel kell vetni. Már most eltervezhetjük, hogy ősszel milyen gyümölcsfákat fogunk ültetni, hiszen a helyüket jó előre el kell készíteni. Ez azt jelenti, hogy a gödröket már ki lehet ásni és az aljára szerves trágyát tenni. Ültethetünk például köszmétét vagy más néven egrest. Ez a gyümölcs rendkívül gazdag szerves savakban, rostban, C-vitaminban és ásványi anyagokban; friss fogyasztásra csak a teljesen érett, beszínesedett és megédesedett bogyók alkalmasak. Mivel piacon alig kapható, érdemes házilag megtermelni ezt a mélyhűtésre, kompót- és szörpkészítésre is alkalmas finom csemegét. Régebben főleg bokorként termesztették, de az amerikai lisztharmat fertőzése miatt előtérbe került a törzses fácska művelési mód. P. J. Házunk tája |31 Kertek által kötött barátságok IGAZI KÖZÖSSÉGEKET KOVÁCSOLNAK a kertbarátkörök vidéken. Ezt láthattuk Zalaegerszegen és Balatonalmádiban, ahol a két kertbarátkör is egymásra talált. „Jó pap holtig tanul” közmondást komolyan veszik a zalaegerszegi kertbarátok. A téli hónapokban minden második héten találkoznak és szakemberektől hallgatnak előadásokat. Tavasszal gyümölcsösben, szőlőskertben tartott bemutatókon ismerkednek az időszerű munkák szakszerűségével, legutóbb egyikük szőlőjét metszették meg szakember irányításával. Nyáron testvérszervezetek tagjaival beszélgetnek a kertészkedés fogásairól. A nagyatádiakkal és a szlovéniai Csentén működő kertbarátkor tagjaival hosszú évek óta tart a barátság, augusztus végi kirándulásukon pedig a balatonalmádiakkal fűzték szorosabbra a kapcsolatot. Külön busszal ment az egerszegi csapat Balatonalmádiba, ahol a kertbarátkor elnöke, Pandúr Ferenc fogadta őket. A kisváros patinás, Vörösberény névre hallgató része egykor önálló település volt, s lakói örömmel dicsekednek azzal, hogy náluk még erősek az ilyen kis közösségek, mint amilyent a száznál több tagot számláló kertbarátkor segített életre. A kultúrház fedett teraszán rég nem látott rokonként, baráti ölelésekkel várták a zalaegerszegieket. A hátsó traktusban berendezett konyhából pörkölt illata áradt, a házigazdák reggeltől készültek a vendégfogadásra. Hamar kiderült, hogy az ország egyik legrégebbi kertbarát köréről van szó: 1965-ben Zalányi József pedagógus alakította meg kilenc társával, és Fábián Józsefről, a helybeli szőlész-borász és nemesítő tanárról nevezték el. Jelenleg 120 körüli a tagok száma. Kezdeményezésükkel alakult újjá az egykori, 1910-től működött polgári olvasókör. Nyugdíjasklubot hoztak létre, majd népdal- és táncdalkör is alakult. Most éppen a turisztikai látványosságnak számító szüreti felvonulásra készülődnek. Éves munkatervükben fő helyet kap a hagyományőrzés, ami főként a szőlő- és bortermeléshez kötődik, hiszen a napsütötte hegyoldalak levéből kitűnő olaszrizling bor érik a pincékben. Februárban metszési bemutatót tartanak, áprilisban borkóstolást szerveznek, majd kertbarát majálison ünnepük a tavasz eljöttét, nyáron pedig ott vannak a város borfesztiválján. Ősszel a Mártonnaphoz, majd a karácsonyhoz kapcsolódó hagyományokat elevenítik fel. Sikeresek a házi borversenyeik, amelyekből sokat tanulnak. Szakmai összejöveteleiket kéthetenként tartják, ahol előadásokk szép kertkát hallgatnak. Ezek között az egészség ragadós, szinteges életmódot segítő orvosi, valamint megkívánják ismeretterjesztő témák is szerepelnek. egymástól ízletes pörkölt tarhonyával és friss zöldségekkel volt a vendégváró menü. Maguk termelte zöldségek, borok és házi sütemények kerültek az asztalra. Az a gyakorlat náluk, hogy valamelyik szőlősgazdánál néhány sor szőlőt a kertbarát kör tagjai szüretelnek le, egyik tagjuk pincéjében kipréselik, a mustot erjesztik, majd nagy gonddal kezelik a bort. Éves munkatervük pedig úgy készül, hogy a születésnapok, a névnapok ünneplőinek listája is benne van, és gondoskodnak a soron lévő összejövetel „fehér asztaláról” is. Ahogy elnéztem, az önfeledt jókedv is kéznél van náluk, mert amint előkerült a tangóharmonika, nem kellett kéretni senkit a nótázásra, a táncra. Egykettőre elindult „a vonat Kanizsára” a vörösberényi és a zalaegerszegi kertbarátokkal. Bozsér Erzsébet . Déli kakukkfűszerszám különös, vonzó illatához és ízéhez kiemelkedő gyógyhatás is társul, ezért nem csoda, hogy népszerűsége töretlen. Egykor a fertőző betegségek egyik legfontosabb házi szere volt, kivonatát használták harctéri fertőtlenítőszerként is a háborúk idején. Sokoldalú gyógyító hatása miatt a kakukkfű szerepel a világ legtöbb gyógyszerkönyvében. Napjainkban nyákoldó, köptető formában élünk fertőtlenítő tulajdonságával, leggyakrabban a légcsőhurut kezelésében. Alkalmas az asztma, a dohányosok idült hörghurutja és a hörgőtágulat orvoslására is. Hatásos idegnyugtató, enyhíti a menstruációs görcsöket. A francia konyha klasszikus fűszere elsősorban étvágyjavító, gyomorerősítő, puffadást gátló hatásaként ismert. Nehéz levesek, főzelékek, zsíros, húsos ételek általános ízesítő és emésztés segítő fűszere. A kakukkfű évelő növény, a kerti utak szélén, az épületek déli, napsütötte oldalán vagy a sziklakertben jó helyet találhatunk neki. Mert kifejezetten fény- és hőigényes, árnyékban megáll a növekedése. Viszonylag téltűrő; a jól fejlett kis bokor a mínusz öt fokot is elviselt károsodás nélkül. Mivel lassan fejlődik, ezért hogy egy évig ne foglalja fölöslegesen a területet, célszerű palántát nevelnünk vagy kifejlett, kész növényt vásárolnunk. Ha öreg töveink vannak a kertben, ezekből tőosztással nyerhetünk új növényeket, de az erősen fás részeket ne használjuk föl. A kakukkfüvet a második évtől kezdve vághatjuk, először a májusi virágzáskor, másodszor pedig szeptemberben. A Nem csak szüretet célszerű a déli órákra időzíteni, fűszerez, mert ekkor a legnagyobb a növényben az gyógyíthat is illat- és ízanyagok aránya. Ügyeljünk, hogy elfásodott részeket ne vágjunk le, a betakarított zöldtömeget naptól védett, száraz, szellős helyen szárítsuk meg. (valló) Hirdetés IV. ÁLLATTENYÉSZTÉSI NAPOK IV. Kaposvári Állattenyésztési Napok Nemzetközi KAPOSVÁR V Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár 150 kiállító -1000 Időpont: 2010.szeptember 24-26. Helyszín: Pannon Lovasakadémia (Kaposvár,Guba S.40.) Szórakozás és szakma