Szabad Föld, 2015. január-június (71. évfolyam, 1-26. szám)
2015-02-27 / 9. szám
A vidék családi hetilapja , 2015. február 27. Ráakadtam egy régi képre, amelyen a táplánypusztai pártiskola hallgatói vannak, akik 1950. február 6- tól április 7- ig voltak ott továbbképzésen. A képet a MASZOBAI Rt. (Magyar- Szovjet Bauxit és Alumínium Rt.) - a Székesfehérvári Könnyűfémmű elődje -ott tanuló csoportjából küldte valaki a gyárban dolgozó édesapámnak. Talán lesz, aki talál rajta ismerőst. Remsei István remsei49@ gmail.com JOGI ESETEK Síron túli perpatvar Az 1972-ben elhunyt férfi számára a sírhelyet özvegy felesége váltotta meg, aki utóbb nem tartotta már a kapcsolatot a férfi első házasságából való gyerekeivel. A sírhely huszonöt év után, 1997-ben lejárt volna, ekkor az özvegy és elhunyt férjének a fia együtt elmentek a temetőbe, ahol újabb huszonöt évre megváltották a sírhelyet, ezúttal közösen. A számlát a fiú nevére állították ki, de a sírhelyről rendelkezni jogosultként mindketten szerepeltek a temető nyilvántartásában. A sírt az özvegy gondozta, akinek az az ötlete támadt, hogy a temető más részein eltemetett rokonait áthozza ebbe a kettős sírba. Meg is tette, majd a korábbi helyett új síremléket készíttetett valódi márványból, amelyre azt írták: Drága szüleink - itt két teljes név jött - és szeretteik, ezután pedig három keresztnév következett, többek között az elsőként ide eltemetett elhunyt férjé. Pár évvel később az özvegyet is ide temettette a keresztfia. Újabb három év telt el, míg a férfi gyermekei észrevették, mi történt apjuk sírhelyével - vagyis, hogy a sírban egy csomó mindenki más is nyugszik, az eredeti síremlék eltűnt, az úton pedig édesapjuknak csak a keresztneve szerepel. Ekkor pert indítottak a temető üzemeltetője ellen, mondván: azzal, hogy idegeneket engedtek temetni az apjuk mellé, valamint olyan új síremléket hagytak állítani, amin az édesapjuk teljes neve nem is szerepel, megsértették a kegyeleti jogukat. Ezért részben kártérítést, részben az eredeti állapot helyreállítását kérték. A bíróságnak először azt kellett vizsgálnia, hogy a temető üzemeltetője megvalósított-e kegyeletsértést. Ehhez megvizsgálták az új sírkövet, és megállapították, hogy az sem jellegében, sem formájában, sem a felirat szövegével nem sérti az elhunyt emlékét. Hogy egy adott sírba kit temethetnek el, azt az dönti el, aki a sírhelyről rendelkezni jogosult, s aki általában azonos azzal, aki a sírhelyet megváltotta. Itt ugyan az utolsó számlát az elhunyt fia nevére állították ki, de eredetileg az özvegy váltotta ki a sírhelyet, és másodszor is jelen volt, amikor a sírhely ismételt megváltása megtörtént. A temető nyilvántartása szerint ezért mindkét fél jogosult volt rendelkezni a sírhelyről. A bíróság úgy döntött, hogy a temető üzemeltetője nem követett el kegyeletsértést, amikor hagyta, hogy az özvegy másokat temettessen a férje mellé, mert az özvegy jogosult volt rendelkezni a sírhelyről. Ezzel a bíróság azt is kimondta, hogy ha két ilyen jogosult van, akkor a sírhelyről különkülön is rendelkezhetnek, ehhez nincs szükség az együttes döntésükre. Dr. Tanács Gábor Az oldalpárt szerkeszti: DULAI SÁNDOR 06-1/489-8805, dulai.sandor@ szabadfold.hu Az olvasó oldala T7" •• •• • •• • Köszönjük KEDVES OLVASÓINK! A Szabad Föld Alapítványt több mint húsz évvel ezelőtt azért hoztuk létre, hogy a határainkon túl élő magyarokhoz eljuttassunk magyarországi kulturális kiadványokat. Ebben a segítségünkre voltak azok az olvasóink, akik személyi jövedelemadójuk egy százalékát nekünk ajánlották fel. Ennek köszönhető, hogy a múlt évben 10 940 forint értékben alsó tagozatos általános iskolásoknak szóló könyveket vásárolhattunk a kárpátaljai Nagyszőlősi Ugocsa Könyvesbolt számára. Kérjük önöket, személyi jövedelemadójuk egy százalékának felajánlásakor gondoljanak ránk az idén is. Ha szeretnének támogatni bennünket, akkor az adócsomagjukban található rendelkező nyilatkozaton a kedvezményezett adószáma sorba írják be a Szabad Föld Alapítvány adószámát: 18037449-1-41. A nyilatkozaton tüntessék fel a nevüket és adóazonosító jelüket. A rendelkező nyilatkozat az adóhatósághoz eljuttatható az adóbevallással együtt, de külön is - papíron vagy elektronikusan - 2015. május 20-ig. A munkáltatói adóbevallást kérők legkésőbb 2015. május 10-ig lezárt borítékban a munkáltatójuknak is átadhatják a nyilatkozatot. Országhatárainkon túli olvasóink nevében köszönjük támogatásukat! A Szabad Föld Alapítvány kuratóriuma BÜSZKÉK VAGYUNK RÁJUK. Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapott az idén a Magyar Kultúra Napján a Bogácsi Pávakör. Népdalkörünk 1976-ban jött létre azzal a céllal, hogy megőrizze a Palócföld, ezen belül Bogács község népdalkincsét, s azt továbbadja a fiatalabb nemzedéknek. A pávakör létrehozója Kodály Zoltán tanítványa és jó barátja, Bogács község szülötte, Víg Rudolf volt. Az együttes gyakran fellép a nagyközség lakói és a vendégek előtt. Híressé vált az itteni termálfürdő, fontos, hogy az ide látogatók a testi gyógyulás mellett lelki élményekkel is gazdagodjanak. A Bükkaljai Dalos Találkozóra minden évben várják országhatárainkon innen és túlról a Kodály-örökséget őrző népdalköröket, mert - ahogyan Kodály mondta - „a tűznek nem szabad kialudni". A pávakor tagjai lelkesen őrzik viseletükben, ízes palóc beszédükben a hagyományokat. Az együttes megalakulása óta számtalan helyen mutatkoztak be, jó barátságot kötve az ottani népdalkörökkel. Idehaza minden jeles ünnepen énekelnek a templomban és a községi rendezvényeken: a bogácsi Bükkvinfesten, a Tájak, ízek, hangulatok bogácsi eseményein, a szüreti mulatságon, a Márton-napi búcsún, a falu karácsonyváróján, a Színészliget új fáinak elültetésekor. A pávakör a szakma által elismerten működik: Víg Rudolfdíjas, Aranypáva-díjas, Vass Lajos-nívódíjas és háromszoros Vass Lajos-nagydíjas. A legfrissebb elismerést, a Csokonai Vitéz Mihály-díjat Benyovszki Mária, az együttes vezetője, a Bükkaljai Általános Iskola tanára vette át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Bauerné Fodor Katalin, Bogács