Szabad Föld, 2017. július-december (73. évfolyam, 27-52. szám)

2017-10-27 / 43. szám

A vidék családi hetilapja ♦ 2017. október 27. FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT, MTI Luther asztala Wartburg várában GÁLYARABSÁGTÓL EGYMÁS TISZTELETÉIG Magyarországra a protestantizmus tanai egyes kuta­tások szerint már az 1526-os mohácsi vész előtt el­jutottak, nem kizárt, hogy Mária királyné is rokon­szenvezett az új hitelvekkel. Tömegesebben először a Felvidéken jelent meg a cipszerek (német ajkú lakos­ság) körében, a német egyetemekről hazatért ösz­töndíjas diákok révén. A török a kereszténység belső vitáiba nem szállt be, ezért a meghódított területe­ken a nép között szabadon terjed­hettek a protestáns hittételek, el­sősorban a néppel együtt élő fe­rences szerzetesek révén. Ilyen volt például Dévai Bíró Mátyás, az első magyarországi reformátor, vagy Sztárai Mihály, aki 120 gyü­lekezetet alapított a Dráva men­tén. Ez idő tájt már az egész hó­doltságban és azon kívül is terjed­tek a protestáns tanok. A század közepére az addigi lutheránus (evangélikus) gyülekezetek többsége Kálvin tanait vallotta magáénak, illetve már eleve ezekre a tanok­ra váltottak a hívek a katolikus tanításból. 1567-ben pedig, vagyis 450 éve Debrecenben megalakult a Magyarországi Református Egyház. A század végére a lakosság 90 százaléka protestánsnak vallotta magát. Ilyen alapokról indult a Habsburgok által vezé­nyelt ellenreformáció. A cuius regio, eius religio (akié a föld, azé a vallás) elve alapján az arisztokráciát igyekeztek visszatéríteni, elsősorban befolyásos hi­vatalok ígéretével, a jobbágyoknak pedig követniük kellett földesuruk vallását. Később - különösen I. Li­­pót uralkodása idején - már erőszakosan léptek fel, a vallásukhoz végsőkig ragaszkodó prédikátorokat eladták gályarabnak. Az erőszak a XVIII. században enyhült, hivatalt azonban továbbra is csak azok tölt­hettek be, akik letették a dekretális (rendeleti) esküt a Szűzanyára - ezt egy protestáns nem tehette meg, így hivatalt sem kaphatott. A nyomás a felvilágosult II. József türelmi rendelete nyomán tovább enyhült, ami az 1848-49-es reformok által lett a múlté. A római katolikus és a protestáns egyházak kö­zötti ellentét napjainkra feloldódott, az egyházak vezetői már nem azt keresik, ami elválasztja őket, hanem azt, ami összeköt. Évforduló NEMZETI NYELV, NYOMDÁK, ISKOLÁK A hitelvekből következett, hogy a protestantizmus a Bib­liát közvetlenül a hívő kezébe akarta adni: olvassa, lehe­tőleg naponta; merítsen belőle erőt, útmutatást; vasár­naponként pedig a templomban hallgassa a prédikációt is, vagyis a Szentírás magyarázatát. Ennek azonban több akadálya is volt. A hívek nem értették a Biblia eredeti - héber, görög - nyelvét, de még az egyházban elterjedt latint sem. Először tehát le kellett fordítani a Szentírást a nép nyelvére. Luther amúgy a wartburgi „fogságát" is erre használta fel - megalapozva ezzel az irodalmi német nyelvet. Hasonlóképpen tette ezt a gönci esperes, Károli Gáspár is. Munkájával 1590-re készült el. A fordítás után a Bibliát sokszorosítani kellett, így Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás Magyarországon a reformáció hatásá­ra terjedt el. A nyomdák közül a leghíresebb talán Huszár Gálé volt Debrecenben. Az anyanyelvű Bibliát azonban olvasni is kellett, így a gyülekezetek, ha módjuk volt rá, elemi iskolákat alapítottak, tanítókat képeztek, a gyüle­kezetekbe prédikátorokat Ezt a célt szolgálták a XVI. században megalapított híres református gimnáziumok is, például Debrecenben, Sárospatakon, Pápán. Ezekben a középiskolákban a századok során irodalmunk olyan nagyjai is tanultak, mint Csokonai, Kölcsey, Petőfi, Arany, Jókai, Ady, Móricz, akiknek világlátása, művészete innen eredeztethető. Nem hiába teszi fel a költői kérdést a római katolikus Illyés Gyula A reformáció genfi emlékmű­ve előtt című versében: „Hiszed, hogy volna olyan-ami­lyen / magyarság, ha nincs - Kálvin? / Nem hiszem." MIT JELENT ÖNNEK A REFORMÁCIÓ? Andrásfalvy Bertalan néprajztudós: Római katolikusként vallom, hogy a reformáció megújította az egyházat, amely elkanyarodott a krisztusi szeretet parancsától. Mindkét félnek van tanulnivalója egymástól, mind a mai napig. Az öku­­mené szellemében élek, feleségem evangélikus, így személyesen is tapasztalom a Biblia tiszteletének, a zsoltáréneklés kedves szokásának értékét. Nyilas Zoltán református esperes: A reformáció ura Jézus Krisztus. Az új, reformált, megtisztult élet csak ott és akkor formálódik, ahol és amikor Jézus belép a templomba, a gyülekezetbe, a családba és az ember szívébe. Ennek öröme és dina­mikája öt évszázadon át a mai napig látható és ta­pasztalható. Somogyi Győző festőművész: A reformáció magyar csodája, hogy a nemzetet nem szakította szét, hanem a felekezeti viták fölé emel­kedve növelte mozgásterét a két pogány, a török és a német között. Luther Playmobil figura: A reformáció hatása a játék­piacra ~r SOLAK Mi a fő különbség a római katolikus és a protestáns hit­elvek között? Számos lényegeset és kevésbé lényegeset említhetünk, ráadásul a protestáns egyházak teológiája, vagyis az Istenről szóló tudománya sem pontosan egye­zik. Ha mégis meg szeretnénk érteni a protestáns hittéte­lek lényegét, akkor érdemes az úgynevezett solákhoz fordulnunk. A sola latin kifejezés, az egyedüliségre utal. Négyet plusz egyet ismerünk. Sola scriptura Az első és legfontosabb, mert valamennyi többinek alapja a Sola scriptura. Vagyis egyedül az írás, ami a Bibliára utal. Eszerint a hitnek az egyedüli alapja a Szentírás - szemben a római katolikus látással, amely szerint a Szentírás mellett a Szent Hagyományoknak is szerepük van. A Szentírás a hit egyedüli, Istentől kinyilatkoztatott forrása. Ezért aztán számos, a Bibliából le nem vezethető hittételt nem is fogadnak el a protestánsok: ilyen például a pápai tekintély, az ereklyék tisztelete, a papi nőtlenség. Sola fide A megigazulás és az ebből következő üdvözült örök élet egyedül a hit által lehetséges, a jó cselekedetek ennek nem előfeltételei, hanem következményei. Más szavakkal: a saját üdvösségünket nem tudjuk kiérdemelni, kimun­kálni jó cselekedetekkel, ez egyedül a Krisztus váltságha­­lálának elfogadása által lehetséges. Sola gratia Az „egyedül kegyelem által" arra vonatkozik, hogy a hi­tünk egyedül Isten kegyelmén múlik, ahhoz mi semmit sem tehetünk hozzá. Solus Christus Egyedül Krisztus a közvetítő Isten és az ember között. Általa van üdvösségünk, akihez személyesen fordulha­tunk a papság és a szentek közbenjárását kiiktatva. És mindez összefoglalva: Soli Deo gloria - Egyedül Istené a dicsőség.

Next