Szabad Föld, 2017. július-december (73. évfolyam, 27-52. szám)

2017-12-08 / 49. szám

A vidék családi hetilapja ♦ 2017. december 8. Történelem Kegyeletsértés hitelvesztéssel? IGAZI SZENZÁCIÓRÓL sajnos nem számolhatok be Pruck Erika felperes által, a közismert nevén Terror Háza ellen kegyeleti jog megsértésének ügyében indított per harmadik felvonásáról. Egyelőre mindenki mondja a magáét, amit ezúttal három tanú vallomása színesített. B­izonyára ismerik a történetet: az 1956-os forradalom hatvanadik év­fordulójára elárasztották az orszá­got az új „nemzeti panteonba” emelt személyek arcképeivel. A tervek szerint ők személyesítették meg azokat a hősöket, nőket, férfiakat, fiatalokat és időseket, akik hitelesíthetik '56 történetét. Csakhogy az egyik kép miatt, amelyen egy fiatal fiú látha­tó a szétlőtt Budapesten bandukolva, vállán puskával, vita támadt. A Közép- és Kelet­európai Történelem és Társadalom Kutatásá­ért Közalapítvány, vagyis a kampányt szer­vező Terror Háza Múzeum szerint a képen Dózsa László színművész látható, az ő neve szerepelt nagybetűkkel a plakáton, ámde je­lentkezett Pruck Pál lánya, hogy szerinte pedig az édesapja szerepel a fotón. E vitát eldönteni gyürkőzött neki a Fővá­rosi Törvényszék, s mivel Pruck Pál meghalt, a per kegyeletijog-sértés megállapítására in­dult. (Az elhunyt személyéhez fűződő jog a személyiségi jog speciális területe, a meghalt személy emlékének megsértése miatt lehet pert indítani.) Ne hallgassuk el: ha kiderül, hogy tényleg Pruck látható a képen, akkor valószínűleg alaposan ki kell nyitnia pénz­tárcáját a Terror Házának. Pruckék egyelőre azt kérik, hogy a közalapítvány ismerje el, hogy a Pruck Pált ábrázoló 1956-os fénykép mellé tévesen Dózsa László nevét írták, fejez­zék ki sajnálkozásukat, ezt hozzák nyilvá­nosságra, valamint, hogy a plakátokon sze­repeljen helyesen a név. Ám a Terror Háza nem hátrál, köti az ebet a karóhoz, gyaníthatóan saját tévedhetetlen­ségükbe vetett, megingathatatlan hitük miatt. Az 1956-os Intézet történelmi források és antropológiai jegyek - köztük Dózsa Lász­ló és Pruck Pál arcának és fülformájának vizsgálata­­ alapján hiába bizonyította be, hogy a képen Pruck Pál szerepel; hiába, hogy Dózsa László is bejelentette: kegyeleti okok­ból lemond arról, hogy az ő neve szerepeljen a plakáton; és a közalapítvány tudós történé­sze, a képek kiválasztását és a végső döntést hozó Horváth Miklós professzor is hiába vonta vissza korábbi véleményét, közölve: a fotón valóban a gyerek Pruck Pál látható - a per zavartalanul folytatódik. Az viszont most kiderült, miért is gondol­ták, hogy a képen a színművész látható. Úgy tűnik, ennek legalábbis két oka van. Az egyik: amikor eldöntötték, hogy a forradalom 60. évfordulójára elárasztják plakátokkal az or­szágot, mindenhonnan kértek, és gyűjtöttek is eredeti fotókat. Ezeket két csoportra osztották: voltak ismert, vitathatatlan nevek és arcképek - ilyen például Mind­szen­ty -, és voltak kevés­bé ismert, vagyis kutatandó nevek és képek. Dózsa László fotója - hogy úgy mondjam -már korábban „belakta” a Terror Házát, ismert volt: Dózsa ezzel a fotóval és az általa elő­adott történettel körbehaknizta az országot, vagyis ez kutatás nélkül került be ama bizo­nyos panteonba. Pontosabban annyi ellenőr­zés történt, hogy megkérdezték: ő van-e a képen, mire Dózsa habozás nélkül felismerte magát... A másik ok - bár ezzel nem nagyon dicsekedtek a mostani tanúk - vélhetően el­kerülte a figyelmüket: a forradalomról tudó­sító amerikai magazin, a Life közölte először ezt a fotót, és képaláírásában pontosan meg­jelölte a kisfiú nevét. Az eredeti szöveg: „On a man’s mission, Pal Pruck, 15, was one of the many brave teen-agers who fought in the revolution. (Ami magyarul annyit tesz: Az ember küldetése, Pruck Pál, 15 éves, az egyik olyan bátor tinédzser, aki a forradalomban harcolt.) Kicsit vicces, hogy az alperes kérte e két sor hivatalos fordítását is, mire a bíró meghökkent: „Az intézet nem tudja megol­dani ennek a mondatnak az értelmezését?” Az alperesi ügyvéd válasza: „Nem az értel­mezést nem tudjuk megoldani, csak a perjogi szabályok szerint kérjük a fordítást.” A mi értelmezésünk: időhúzásból fordíthatják nyugodtan akár urdu nyelvre is a szöveget, Pruck Pál a világ minden nyelvén Pruck Pál lesz, és nem Dózsa László... A harmadik tárgyaláson részt vevő tanúk - valamennyien a Terror Háza Múzeum al­kalmazottjai - vallomásait hallgatva úgy tűnik, talán már maguk sem hiszik, hogy Dózsát látják a képen. De ezt egyelőre még nem mondhatják ki, próbálják védeni az in­tézet álláspontját. Mindenesetre most úgy ért véget a per, hogy megkapták Pruck Pál lá­nyától az édesapjáról megőrzött gyerekkori fotókat, hogy vizsgálják meg azokat az inté­zetben rendelkezésre álló technikával, s ha belátják, hogy tévedtek, amire 15 napjuk van, akkor véget érhet a per. Ha nem, folyta­tás január 27-én. (Amikor megjelenik ez a cikk, a határidő még nem telt le, ha fordulat következik, ter­mészetesen értesítjük olvasóinkat.) (szűcs) Hirdetés GYŐR JANUÁR 31. VESZPRÉM FEBRUÁR 3. DEBRECEN FEBRUÁR 10. BUDAPEST FEBRUÁR 16. KÖZREMŰKÖDIK AZ ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR JEGYEK: TEX.HU FONOGRAF.ZIKKURATUGYNOKSEG.HU A plakát falfestmény formájában is megjelent Zuglóban. Fönt látható a hivatalos név: Dózsa László, lent pedig a közvéleménye: Pruck Pál KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE

Next