Szabad Föld, 2020. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2020-06-05 / 23. szám

2020. június 5. ♦ A vidék családi hetilapja 46| Tudomány Nyakunkon az űrturizmus Végre a dinók is eljutottak az űrbe. Ez már önmagában is világhír, de az ennél nagyobb szenzáció csak az, hogy az emberiség történetében a krónikások elő­ször jegyezhették fel, hogy egy magáncég embert, sőt embereket juttatott fel a világűrbe. Mert Elon Musk és cége, a SpaceX 2020. május 30-án este való­ban történelmet írt. N­éhány dolgot azért mindjárt az elején tisztázni illik. Mert az említett dinoszaurusszal az a hely­zet, hogy az csupán játék - mi más is lehetne, hiszen a dinók a földtör­téneti középkorban, 65 millió évvel ezelőtt lényegében kihaltak, és a hozzájuk hasonlatos egyedek, ame­lyek máig közöttünk élnek, ma még aligha kerülhetnének fel egy űrhajó­ra­­, ott lebegett a Crew Dragon kabinjában a világűrben már kétszer is megfordult, kifejezetten veterán­nak számító 49 éves Robert Behnken és az 53 éves Douglas Hurley asztro­nauta mellett. A világ minden fontos televíziós társasága élőben közvetí­tette, amint a játék dinó ellebeg a kamera lencséje előtt. Ez egyrészt jó hír, mert azt jelzi, hogy a tudósok­ban és mindazokban, akik összehoz­ták ezt a kilövést, megbújik az örök gyerek lénye, és függetlenül attól, hogy egy ilyen űrutazás fölöttébb megkívánja a tudományosságot, a fegyelmet és komolyságot, arra is ráirányítja a figyelmet, hogy lám, milyen egyszerűen, letisztultan lehetne és lehet élni. A másik, amiről illik szót ejteni, az az állam szerepe. Mert az lehet, hogy a Dél-afrikai Köztársaságból származó, az elektromos járműveket is fejlesztő és gyártó Tesla vállalatot, a SpaceX űrprogramot megálmodó és működtető 48 éves Elon Musk rengeteg kísérlet és kudarc után el­érte azt, hogy embert lőjön föl az űrbe, ám egyedül ezt nem tehette volna meg. A NASA, az USA kor­mányzati űrhivatala szerepe nagy és elévülhetetlen ebben a misszióban, még akkor is, hogy az elsődleges dicsőség a SpaceX programé. A 2002-ben létrejött vállalattal a NASA már igen hamar, 2006-ban szerződést kötött, mert a magáncég­ben meglátták a tudományos, kom­munikációs, háttéripari és szállítási kapacitási lehetőséget. Az USA-ban zajló űrprogramok sok tekintetben zsákutcába kerültek, és a NASA a XXI. század második évtizedére azt is elérte, hogy csak akkor tudtak embert feljuttatni az űrbe, ha ehhez az egykori hidegháborús ellenfélnek számító nemzet, az oroszok segítsé­gét kérték. Nem véletlen, hogy az amerikai nagy televíziós társaságok nem csupán Musk és csapatának történelmi sikeréről adtak hírt, hanem a tudósításaikat olyan sza­lagcímmel látták el, hogy amerikai földről (Florida, Cape Canaveral) kilenc év óta először startolt olyan jármű, amelyik embereket szállított. Merthogy a sikerből mindenki szeret lecsippenteni kisebb-nagyobb darabot Nem véletlen, hogy Donald Trump amerikai elnök is a helyszín­ről követte a kilövést, majd azon nyomban, a történelmi pillanathoz igazított szavakkal egy kalap alatt nyilatkozott a tudósok dicsőségéről és arról, milyennek is kell láttatni az Amerikai Egyesült Államokat: „Nem lehetsz első a Földön, ha második vagy az űrben.” Majd azt is mondta, hogy a modern világot azok az em­berek építették fel, akik mertek koc­kázatot vállalni, és egyértelművé tette, hogy az űrutazás jövője ma már az állami és a kreatív magán­­szektor együttműködésében rejlik. Ezúttal senki sem említette, hogy a SpaceX Falcon-9 hordozórakétájá­ra illesztett Crew Dragon eredetileg május 27-én startolt volna, de az időjárás akkor közbeszólt. Nem mintha május 30-án már ragyogó égbolt várta volna az asztronautákat de egy űrhajó kilövését kicsit más léptékkel kell mérni ahhoz képest, hogyha az egyik boltban nem ka­punk kenyeret, akkor talán lesz a másik üzletben. Egy kilövés ára függ a súlytól, amit a rakéta magával visz, vagyis a szórás nagy. Egy kilogram­mért elkérnek 3-5 ezer dollárt (vagy­is 1-1,5 millió forintot), vagyis a végösszeg elérheti az akár 70-100 millió dollárt is. Sem a SpaceX veze­tői, sem a NASA tudós vezérkara nem szerette volna, ha a közvetítése­ken egy felrobbanó és széthulló űr­hajó roncsai lennének láthatók, aho­gyan történt ez 1986. január 28-án a Challenger katasztrófájánál, amikor is hét űrhajós meghalt, vagy 2003. február 1-jén a Columbia űrsikló tragédiájánál, amikor a jármű a sike­res küldetést követően a visszatérés­kor robbant fel, fedélzetén hét aszt­ronautával. S hogy mennyire nem egyszerű egy tárgyat az űrbe küldeni, az is mutatja, hogy a SpaceX tudósai egy nappal a Crew Dragon kilövése előtt Texasban egy másik hordozóra­kétát (Starship) teszteltek, amelyik szinte azonnal felrobbant, miután begyújtották a hajtóművét. A Crew Dragon űrhajósainak az a feladata, hogy kapcsolódjanak a Föld körül keringő nemzetközi űr­állomáshoz, ahol számos kísérletet, megfigyelést végeznek el. Misszió­juk lényege azonban, hogy a sike­res küldetést és visszatérést köve­tően összegyűjtsék a tapasztalato­kat, elemezzék az adatokat, mert erre épülve újabb küldetések indul­nak, és idővel, már jövőre azt is lehetővé tennék, hogy akinek van elengedő pénze, űrturistaként fel­juthasson a világűrbe. F. Tóth Benedek Mintha Mézga Aladár űrhajójáról mintázták volna. Miután a Crew Dragon Föld körüli pályára állt, óránként több mint 27 ezer kilométeres sebességgel suhant a Nemzetközi Űrállomás felé Történelmi pillanatok tanúi voltunk. A rakéta légköri útja Magyarországról is megfigyelhető volt Elon Musk nem csupán arról híres, hogy az emberiség jövőjét képzeli el akár a Marson, hanem a tudósaival arra is képes, hogy szükség esetén gyors fejlesztésbe fogjanak. Ez tör­tént akkor is, amikor 2018 nyarán egy kölyök-labdarúgócsapat tagjai egy thaiföldi barlangban rekedtek. Musk tudósai napok alatt megépítettek egy olyan minikapszulát, amit be lehet küldeni a vízzel elárasztott barlang járataiba, s amely képes egy embert életben tartani, amíg a felszínre ér. A minikabint a mentés során végül nem alkalmazták, de a terveket Musk már úgy módosítja, hogy a kapszulát akár az űrben is be lehessen vetni, emberéleteket mentve ezzel, amíg meg nem érkezik a segítség. Az üzletemberért számosan ra­jonganak szerte a világon. Sokan korunk egyik legzseniálisabb álmo­dozójának mondják, mások a képre­gényhős után úgy hívják: az Igazi Vasember. Személye viszont leg­alább annyira megosztó, mint pél­dakép - mondván, álmaiból jelen­tős hasznot húz. Elon Muskot a Forbes tavalyi listája a világ 40. leggazdagabb embereként említet­te, vagyonát mintegy 20 milliárd dollárra becsülték. Mindezt úgy érte el, hogy soha egyetlen cent fi­zetést sem vesz fel (jövedelme cé­geinek nyereségéből származik). Nevéhez fűződik például a PayPal fizetési rendszer, a SpaceX, a Tesla technológiai fejlesztési cég. Dél- Afrikából azért költözött el, mert nem akart katona lenni, Kanadában az egyetemen fizikát és közgazda­ságot tanult, a kaliforniai Szilícium­völgybe pedig azért ment, hogy le­hetőséget, s főként forrásokat te­remtsen tervei megvalósításához. Legnagyobb álma az, hogy embert juttasson el más bolygókra. A Hol­don gyorsan túllépett, a Mars vi­szont annyira megragadta a fantá­ziáját, hogy még könyvet is írt arról, az ember hogyan lenne képes a vörös bolyón élni. Főleg úgy, hogy aki oda indulna, annak számolnia kell azzal, hogy vissza soha nem tér. IGAZI VASEMBER

Next