Szabad Föld, 2020. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2020-04-03 / 14. szám

2020. április 3. ♦ A vidék családi hetilapja A­z ezredforduló óta meredeken ível felfelé a Czigány Dezső (1883-1937) festményei iránti kereslet, és ennek megfelelően az árai is. 1991-ben még csak 48 ezer forinton ütötték le aukción az egyik művét, 2001-ben már 17 millióért - tud­tuk meg Martos Gábor műkereskedelmi szak­írótól. Jelenlegi legmagasabb árát, 52 millió forintot 2007-ben érte el. Ezt azóta többször is megközelítette; legutóbb 2018-ban 50 millió forintért talált gazdára az 1910 körül készült Csendélet almákkal és virággal. (Nem ugyanar­ról a festményről van szó, csupán az adott évi legdrágábbakat emeltük ki.) A XX. század egyik legnagyobb magyar tehetségének tartott művészre többek között Cézanne, Gauguin, Matisse munkássága és stílusa hatott Czigány életművének legtöbb darabját arcképek, aktok és csendéletek alkot­ják. A legmagasabb árakat rendszerint csend­életei érik el, ezek és tájképei fogynak legin­kább - a portrék esetében már a színvilágában felsejlik a festő személyiségének sötétsége... A kortársai sokszor csak így emlegették: a férfiördög. A festőművész ugyanis nemcsak az ecsettel, de a szavakkal és bókokkal is mes­terien bánt, nők tucatjait csavarta ujjai köré. Eddig akár még irigyelhetnénk is, csakhogy Czigány zaklatott életét rejtélyes nőügyek és tragikus halálesetek sorozata kisérte. Itt van rögtön a neve! Wimmer Dezső, egy pesti zsidó bádogosmester fia a családi le­gendárium szerint szerelemre lobbant egy cigánylány iránt, de mivel a lány szülei csak közülük valót fogadtak el, a hollófekete hajú fiatalember nemcsak cigánynak vallotta magát, de a cél érdekében a családnevét is Czigányra változtatta. Élete nemes egyszerűséggel a nők és a művészet vonzásában telt. Már gyermekko­rában kitűnt rajz- és festői tehetségével, na meg zabolázatlan viselkedésével. Rendre ki­csapták minden iskolából. Tehetségét Hollósy Simon ismerte fel, hamarosan mégis elküldte a fiaként szeretett Czigányt „extravagáns dolgai” miatt. Történt ugyanis, hogy Czigány egy kocsmai verekedésben leütötte Thorma János festőművészt. Ez az incidens nagybá­nyai létének végét jelentette. 1904 őszén Párizsba utazott, ahol képeit kiállították. Itt ismerkedett meg Ady Endré­vel, akiről kilenc portrét festett - hazai is­mertségét elsősorban ezeknek köszönhette. A kreatív emberek egoizmusa szembetű­nő, de Czigány Dezsőé meghaladta a művé­szekre általában jellemző önzés mértékét - írta róla Czeizel Endre orvos-genetikus, aki igyekezett megrajzolni a zabolázatlan termé­szetű festő pszichológiai portréját. Ennek ékes példája, hogy amikor Párizsból hazatér­ve megismerte a 18 éves, festőnek tanuló Trebiczky Máriát, majd gyorsan feleségül vette, ám első gyermekének megszületése olyannyira megrendítette, hogy hónapokon át képtelen volt ecsetet venni a kezébe. Má­sodik gyermekük megszületése után házassá­guk válságba került. A festő nem tűrte a kötöttségeket, otthon mindennapossá váltak a féltékenységi jelenetek, de a szerelem el­múlásán túl a gyermekek alkotást zavaró otthoni hatása is közrejátszhatott a súlyos­bodó konfliktusokban... Mígnem a 26 éves asszonyt egy reggel revolverrel a kezében, átlőtt halántékkal ta­lálták meg. Az ügyben eljáró királyi fő­ügyész meg volt róla győződve, hogy a festő lőtte agyon a feleségét. Czigány végül nem került vizsgálati fogságba, az esetet mint öngyilkosságot zárta le a rendőrség. A nem túl előnyös külsejű, alacsony férfi elképesztő vonzerővel bírt! A feleség várat­lan halála után Czigány - öccsének vissza­emlékezése szerint - tanítványul fogadta a Százados úti művésztelepen Okányi Swarcz Verát, egy 20-30 ezer holdas földbirtokos művészi ambíciókat dédelgető lányát, aki hamarosan öngyilkos lett. A festőművésznek nem kellett, búcsúlevelében ezzel magyaráz­ta tettét a fiatal szerelmes lány. Czigány Dezső végletek közt élt. Több más kortársa szerint is tudott heteken át lá­zasan dolgozni, majd hónapokig semmit sem festeni - ilyenkor ideje nagy részét csellózás­sal töltötte. A kétgyermekes özvegy 1912-ben újra megnősült, ám második feleségétől rövid, KASSÁK LAJOS diagnózisa a pályatársról: „A vadságig ingerlékeny, látható ok nélkül is komorságra hajló, démonikus szellemű lény volt - de mégis érthetetlen előttem, hogy a démon ennyire hatalmába keríthessen egy embert, aki naponta megfürdette lelkét Bach isteni zenéjében." A festő elképesztő vonzerővel bírt zaklatott házasság után elvált. Gyakran kó­borolt éjszakánként a pesti utcákon, és ilyen­kor Bébi becenévre hallgató revolverét is magával vitte. Egy éjjel agyonlőtt egy férfit, aki állítólag ki akarta rabolni. Mivel az áldo­zat csavargó volt, az esetet önvédelemnek minősítették, így Czigány büntetlenül meg­úszta. Harmadjára egy nála 13 évvel fiatalabb, jómódú értelmiségi családból származó lányt vett feleségül 1917-ben. Jó választásnak tűnt, Szilasi Borbála szerető anyja lett a gye­rekeknek. A család Franciaországba költö­zött, ahol a férj festett, a feleség pedig divat­szalont nyitott. A békés időszaknak a gazda­sági világválság vetett véget. A házaspár hazaköltözött, az időközben felcseperedő gyerekek maradtak. Rejtély, mi történt pontosan 1937 szil­veszter éjjelén. A házaspár lakásában tartóz­kodott Franciaországból nem sokkal koráb­ban hazatérő, ismert divattervező lányuk, Jutka és kétéves unokájuk, Panni. A festő három órakor megtöltötte a revolverét. Előbb alvó lányával és unokájával végzett, majd a feleségével. A rendőrségi jegyzőkönyvben az áll, hogy kikészítette a házmester újévi aján­dékát, a liftpénzt, kitette aranyóráját az asz­talra... Fiának írt búcsúlevelében tettét azzal magyarázta, hogy unokája és lánya élete ki­látástalan lett volna. Végül hajnalban Czi­gány Dezső magát is főbe lőtte. A „négyes gyilkosság” az újságok címlap­jára került, és megdöbbentette az embereket. A szörnyű családirtást a legtöbben a festő elmebetegségével magyarázták, az élő roko­nok azonban nem tudnak arról, hogy valaha is elmegyógyintézetben kezelték volna. Czeizel Endre az okok közt említette - a skizoid személyiségjegyek és szélsőséges ke­délyállapotok mellett - azt is, hogy Czigányt zavarhatta, hogy családja megélhetését a sógorának köszönhette; hogy felesége tava­szi műtétjekor már nem tudták eltávolítani az előrehaladott rákos daganatot; hogy 1937 végén már ellenségnek tekintették a hazai zsidóságot, a kikeresztelkedett festőnek sem kegyelmeztek volna... Magát Czigány Dezsőt is önmaga megfej­tésének szinte kényszeres igénye vezérelte, ezt bizonyítják önportréi. Nagyon széles skálán jelenítette meg magát. Megölt családtagjaival együtt temették el a Farkasréti református temetőben. Ravatalánál a lelkész, gróf Haller Gábor így búcsúztatta: „Torony volt, leomlott, és maga alá temette, akiket oly nagyon szeretett. Földi értelemben nem tudjuk megmagyarázni, miért.” (szijjártó) Történetek D­émonok BELEGONDOLTAK VALAHA, vajon milyen lett volna Rippl-Rónai József festészete Lazarine és Zorka vagy Márffy Ödöné Csinszka nélkül?! Szerelmi viszonyok, izzó szenvedélyek, magánéleti drámák formálják a festők művészetét. Czigány Dezső esetében mindez tragédiába torkollott: a legendás Nyolcak alapítója - akinek alkotásai napjainkban tízmilliókért cserélnek gazdát - kiirtotta a családját. Az ok ismeretlen. Vagy túlontúl sokrétű. Czigány Dezső: Gyerektemetés

Next