Szabad Föld, 2021. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-08 / 1. szám

A vidék családi hetilapja ♦ 2021. január 8. TARTÓS UTÓHATÁS Természeti katasztrófa sújtotta te­rületté nyilvánított a horvát kor­mány három megyét a földrengé­sek miatt: Sziszek-Monoszló (Sisak-Moslovacka) megyét, vala­mint Zágráb és Károlyváros (Kar­­lovac) megye egyes részeit. Az 5,2- es, illetve 6,3 erősségű közép-hor­vátországi főrengésnek hét halálos áldozata és 28 sérültje van, az utórengések pedig folyamatosak. Sziszek-Monoszló megye elöljárója a sajtónak nyilatkozva elmondta: csaknem 3000 épület vált lakha­tatlanná. A földrengés súlyos káro­kat okozott a 116 ezer lakosú megye négy városában: Sziszekben, Petrinjában, Glinan és Hrvatska Kostajnicában, valamint több járás­ban. A károk 50 ezer lakost érinte­nek. A térségben több száz gazda­sági épület, 11 iskola és szinte az összes templom megsérült, öt kö­zülük teljesen összeomlott. A leg­nagyobb gondot 500 család elhe­lyezése jelenti, a számuk pedig to­vább nő. Eddig 200 lakókonténer érkezett a megyébe, ezekből azon­ban legalább 1000-re lenne szük­ség. Zágráb megyében több mint 1000 ingatlanon, Károlyvárosban pedig 300 épületen okozott károkat a földrengés. Külvilág Hátra arc, brexiterek! Véget ért az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépési folyamatának átmeneti időszaka ja­nuár 1-jén. A négy éven át húzódó alkudozás megállapodással zárult. Új szabályok léptek életbe - ami alól egyre többen keresnek kibúvót. Van, hogy találnak is. H­iába fogalmazott úgy Boris Johnson, hogy új, az unió túl­zott bürokráciájától független kor­szak indul a királyság életében, és hogy szuverén országként Nagy- Britannia visszaszerzi globális sze­repét, egyre több kiváltságkereső esik ki a szekrényből. A kettős állampolgárság bebiztosítása felér­tékelődött az elit tagjai körében. Elsőként érdemel említést a brit miniszterelnök édesapja, akiről a végleges szakítást követően hamar kiderült, elkerülné a szabad mozgás megszűnésével járó korlátozásokat. A 80 éves Stanley Johnson - az egyik első brüsszeli tisztviselő, az Európai Parlament tagja, aki 2016- ban a maradás mellett kampányolt­­ francia felmenőibe kapaszkodva magyarázkodik francia állampol­gárságáról. „Nem arról van szó, hogy francia leszek, ha jól tudom, francia vagyok. Anyám Franciaor­szágban született, az ő anyja telje­sen francia volt, akárcsak a nagy­apja” - magyarázta a miniszterel­nök édesapja. Boris Johnson fiata­labb húga, Rachel Johnson, aki ugyancsak ellenezte a Brexitet, most édesapjához hasonlóan szin­tén francia állampolgárságot kért. Lord Nigel Lawson, a Brexit­­kampány elnöke, a királyság egy­kori pénzügyminisztere - aki 2001 óta egy délnyugat-franciaországi kastélyban él, és csak a törvényho­zás felsőházának, a Lordok Házá­nak vitáira járt Londonba - már 2018-ban is közfelháborodást kel­tett, amikor kiderült: állandó tar­tózkodási engedélyért folyamodott Franciaországban. Végül eladta franciaországi birtokát, és mi mást, mint a francia bürokráciát okolta azért, hogy nem kapta meg időben a tartózkodási engedélyt. Ezek után elgondolkodhatunk Guy Verhofstadt egykori kijelenté­sén. Az Európai Parlament volt Brexit-koordinátora úgy nyilatko­zott a Brexit-tárgyalások végső le­zárása előtt bő egy évvel: „Vannak olyan donorai a Konzervatív Párt­nak, akik támogatják a Brexitet, de közben EU-s állampolgárságot ke­resnek Cipruson. Bocsássák meg a franciámat, de az elit kicsúszik az átlagos brit állampolgárral" - utal­va ezzel Alan Howard és Jeremy Isaacs milliárdos üzletemberekre, Johnson kormányának bőkezű tá­mogatóira, akik Cipruson szereztek állampolgárságot a sziget úgyneve­zett aranyútlevél-programjának köszönhetően. E programban a be­fektetők kétmillió eurós ingatlan­­befektetésért cserébe kapnak ál­lampolgárságot. FORRÁS: BELFASTTELEGRAPH.CO.UK Apa és fia, Boris Johnson miniszterelnök édesapjának felértékelődött francia identitása január 1 -je után Újjáélednek a Ugyan mostanában a pizzafutikon kívül elég kevesen pattanunk moto­runk nyergébe, de azért kétkerekű kedvencünkről olvasni télen is öröm. így hát a vasparipák rajongóinak, s különösen a brit márkák kedvelői­nek ajánlom a BBC News cikkét, amelynek címe: India szerelembe esett a klasszikus brit motorokkal. klasszikusok A­z angol motorgyártás valaha a világ etalonja volt. A hanyatlás egyik oka az egyre olcsóbbá váló négykerekűek, a másik a fejlesztés elhanyagolása. Ez utóbbi forrása pedig az ismert angol önhittség, hogy ugyanis csakis az angolok gyárthatják a világ legjobb motorjait, és mire rájöttek, hogy ez nem így van, a japánok már lelépték őket, így azután a szigetországi motorok csil­laga a hatvanas évek vége felé már leáldozóban volt. Pedig egykor ket­ten voltak a legnagyobbak: a Beatles és az angol motorgyártás... Három típus tekinthető a legis­mertebbnek. Az első és legnagyobb a BSA, Anglia legnagyobb motor­kerékpárgyára volt. A név, BSA, a Birmingham Small Arms rövidíté­se, amely eredetileg egy kézilő­fegyver- gyártó céget jelentett. A másodiknak, egy internetes szak­újság lelkendezése szerint, minden álomgarázsban akadna hely. Mert ezen a vágólistán biztosan volna egy hosszú távú túrázó, egy városi szaladgálós, esetleg egy kanyarva­dász és valami enduro, télire. A szép és különleges kategóriához viszont a legjobb tipp egy igazán elegáns brit huligán, a Norton lenne. A harmadik angol etalon pedig a Royal Enfield, amelyből az első 1901-ben épült, s azóta ez a világ legrégibb motorkerékpár­márkája, amelyet még mindig gyártanak. Csak éppen nem Ang­liában... És itt jön képbe India, amely - ahogy föntebb is írtuk - szerelembe esett a brit kétkerekűekkel. Ennek vélhetően érzelmi okai is lehetnek - India évszázadokon át volt a brit gyarmatbirodalom egyik ékköve -, de komoly gazdasági megfontolá­sok is állnak a háttérben. Az ango­lok kezében az egykor emblemati­­kus márkák már nem voltak nyere­ségesek, az indiai menedzserek vi­szont bíztak egy jól ismert név feltámasztásában. (Ahogy történt ez a világhírű Jaguar és a Land Rover márkák esetében is, amelyek 2008 óta az indiai Tata Motors tu­lajdonai, és nekik sikerült ezeket ismét nyereségessé tenniük.) A BSA a múlt hónapban beje­lentette, hogy a márkát egy indiai milliárdos, Anand Mahindra fogja újjáéleszteni: tervei szerint elektro­mos motorkerékpárokat építene BSA márkanév alatt. „A klasszikus brit gép vonzó lenne egy fiatal vá­sárlónak éppúgy, mint egy vissza­térő versenyzőnek, aki át akarja élni fiatalságát” - mondta. A Nortont a BSA-hoz hasonlóan indiai cég vette át, hasonlóan ambi­ciózus tervekkel. A Norton legin­kább a motorsportban való részvé­teléről ismert. Leghíresebb modelljei egyike a Norton Interpol, amit az Egyesült Királyság rendőrsége hasz­nált. Az elmúlt hónapokban korlá­tozott mennyiségben elkezdték a Commando Classic kerékpár gyártá­sát, a teljes ütem 2021 elején indul. A történelmi Royal Enfield is indiai tulajdonban élvezi a sikert. A világ egyik legrégebbi kerékpár­márkája, amely még mindig létezik, már 1994 óta az indiai Eicher Group tulajdona. Nemrégiben bejelentet­ték, hogy új gyárat nyitnak Thaiföl­­dön, ott lesz a cég legnagyobb gyára, Indián kívül. A Royal Enfield az elmúlt évben 88 százalékkal nö­velte eladásait. Agresszív terjeszke­­désük célja: bejutni a világ legna­gyobb motorkerékpár-vásárló pia­cára, Ázsiába. A japán gigászokat ismerve, nem lesz könnyű dolguk... (szűcs) Egy klasszikus oldalkocsis BSA 1930-ból Erőnek erej­ével A Pentagon volt vezetői élesen kri­tizálták Donald Trumpot, amiért a haderő bevonásával akarja rendezni a választási vitát. Tíz volt védelmi miniszter - demokrata és republi­kánus egyaránt - véleménycikket írt arról, hogy ideje felhagynia a választási eredmények megkérdője­lezésével, hiszen hivatalosan is sor kerül az elektori szavazatok össze­­számlálására, amelyek alapján az alkotmány Joe Bident határozza meg a következő elnöknek „Az Egyesült Államok haderejé­nek bevonása a választási vita rendezésébe veszélyes, törvényte­len és alkotmányellenes területre vezeti az országot. A civil és kato­nai tisztségviselők, akik részt vesz­nek ilyen intézkedésben, felelős­ségre lennének vonva, többek közt egy lehetséges büntetőeljárás ke­retében, amiért intézkedésük sú­lyos következményekkel járt a köz­társaságunkra nézve" - írják a cikkben. Mark Milley vezérkari főnök is azt nyilatkozta, hogy a haderőnek nem feladata a válasz­tási eredmények eldöntése. Hozzá­tette: ők az alkotmányra esküdtek fel, nem pedig egy politikai pártra vagy vezetőre. Donald Trump hatalomátadása Joe Bidennek január 20-án lesz esedékes. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA

Next