Szabad Föld, 2021. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2021-04-01 / 13. szám
A vidék családi hetilapja , 2021. április 1. Riport a német parlamentben Kohl kancellár éppen a döntő adásvétel után két nappal kijelentette, hogy Drezdát újjá fogják építeni. A nemzet megmozdult, olcsó hiteleket ajánlottak, a befektetők érdeklődése megnőtt, ezért három nap alatt megnégyszereződött az ingatlanok értéke. Így történt, hogy a drezdai házra kapott hitel nagy részéből meg tudták venni a magyarországi kastélyt. Hat évig tartott a papírok beszerzése a műemlékvédelem alatt álló épület felújításához. Akkor még mindig érkeztek német letelepedők a Balatonhoz, s számukra Balatonbogláron és Siófokon Karin Weisswange, a hazánkban letelepedett nyugalmazott német lelkésznő látta el a szolgálatot. Zoltán pedig hobbiból faberakásos asztalok készítésébe kezdett. Rendeltek már tőle templomi szószéket is, amelyhez 23 vázlatot és 12 makettet készített. Aki így tud variálni, nem normális - állapítja meg erről a konkrét ügyről némiképp túlzó öniróniával. Az istálló közepén egy hatalmas, talán két méter átmérőjű, művészi edényben párologtató, az ablakpárkányokon pedig színes, tömör üveggömbök - származás szerint mind a közeli bolhapiacokról való. - A falu befogadta? - kérdezem. - Hát! - Legalább gróf úrnak szólítják? - Á, dehogy! Hát nem vagyok én gróf! De térjünk vissza az előzményekhez! A ’90-es évek második felében a friss kastélytulajdonosok megkeresték a környékbeli önkormányzatokat, hogy támogatnák-e az ő kulturális próbálkozásaikat, de úgy kidobták őket az ajtón, hogy csak úgy röpültek. Azért tartottak időnként önerőből koncerteket 160-180 embernek, és két festménykiállítást is rendeztek. Közben kampányszerűen zaklatták őket. A kastély előtti kereszt náci, és Weisswange Zoltánnak náci megjegyzései vannak - állította az ellenük szóló egyik feljelentés, ami persze képtelenség. A 41 méter hosszú pincéjét óvóhelynek kell kialakítani, és háború esetén lefoglalják bunkernek - szögezte le egy másik, humorosnak szánt támadás. „Menjetek vissza az öreg tanárhoz, s kérjetek tőle néhány pofont. Amikor a keresztről tanított, ti azt gyakoroltátok, hogy hogyan kell kitölteni a pártba való belépési űrlapot” - írta válaszlevelében a férfi. Lett is ebből egy évekig tartó per. És anyagilag is tönkre akarták tenni. Mialatt a kastély tetejét befedték, elhordott falait pótolták, az építkezés munkálatai közben hetente 2-3 ellenőrzést kaptak a nyakukba, és mint kiderült, a műemlékvédelem éves átlagban 12 névtelen feljelentést kapott Zoltán személyéről. A felújításra addig ráment öt házra való tetőcserép, négy házra elegendő tégla - így pénzforrásaik is elapadtak. Közben a feleség Alzheimer-kórja miatt egészen más gondjaik is lettek, míg három évvel ezelőtt az asszony elhunyt. Gyermekeik nincsenek, akik folytatnák az építkezést. - Száz év múlva, ha valaki a kastély kapcsán a levéltári iratokat kutatja, annak számára egy pörlekedő, erőszakos ember képe rajzolódik ki rólam - mondja keserűen a 80 éves ember. - Megnézném a magtárt - jelentem ki, mire nevetve mozdul egyet, hogy ott a 200 négyzetméteren csak lapjával lehet közlekedni. És autóba ül, hogy az 50 méteres emelkedőt megtegye, mert nem szeretné hosszú időre elintézni a térdét. A fűrészgépek, gyaluk mellett faliórák, a cserzett bőrök kupaca mögött kézzel hajtható varrógép, ötezer méter zsineg, színes fapálcikák köbmétere, máshol az élére rakott festmények, karikatúrák jól megférnek a kenyérdobozok és a saját készítésű, kerti partin használható, fára akasztható csillogó tárgyak tömkelegével. Van itt nyomdai sajtó, és a mintegy 50 neszkávésdobozból készített fali csavartároló rendszer előtt kristálycsillárból, állólámpából, asztali világítótestből jó néhány. Zoltán arra a lámpára a legbüszkébb, amelynek öntöttvas lába korábban egy német falu központjában az autóforgalomtól elzárt területet biztosította. Ahogy valami lecsúszik az asztalról, s magával ránt néhány értékes tárgyat, röstellkedik: - Itt még senki sem fotózott, borzalom, ami itt van! Az egymásba rakott öntöttvas bográcsoknál és egy Aladdin csodalámpájához hasonlatos teakiöntőnél már gyanút foghattam volna, de nem úgy lett... A sárgás kastélyba már nem kísér el. Rögtön úgy érzem magam ott, mint aki a színes világból egy fekete-fehér térbe lépett be. Egy gondosan lezárt emlékkazettába. Monokróm por lepi be a bútorok, háztartási gépek tömkelegét, a nejlonszatyrokból kibuknak a német és angol nyelvű könyvek százai-ezrei, az idő múlását várja itt egy rakáson a félretett vaskád, a húsdaráló, s a szatyrokba pakolt lakkozott vállfák garmadája is. Különféle kerti székek és olajfáklyák tanúskodnak arról, hogy valakik pezsgő életet álmodtak ide, egy külön szobában pedig egy betegágy és egy járógép árulkodik az élet drámai fordulatairól. Egykor a kietlen pusztán, amelyet most a sárgás klasszicista kastély ural, a középkorban egy falu feküdt, amelynek nevét már az 1332. évi pápai tizedjegyzékben is említették. Kétszáz évvel ezelőtt a kastélyt építtető alispánnak hétezer kötetes könyvtára volt itt, melyben megtalálható volt Sebastian Münster Cosmographiája 1569-ből, a Diumum Divini Amoris 1600-ból, Cornelius Tollius Itinerariuma az 1600-as évek közepéről, Mazarin 1663-as Le Testamente, Pázmány Péter Kalauza 1746- ból és Csokonai Vitéz Mihály kiadatlan levelei és versei is. A 2000-es években kulturális célú hasznosítást terveztek itt, de a tervek meghiúsultak - olvashatnám egy csontszáraz krónikában a kíméletlen tényeket. Weisswange Zoltán dolgozóasztalán a televízió távkapcsolója mellett a csatornák beosztása, huszonvalahány osztrák, német tévécsatornával. Hajnali egyig-kettőig televíziót néz, olvas, keresztrejtvényt bogarász. - Egy ideig úgy éreztem, semminek semmi értelme. Már nem emésztem magam az idő visszafordíthatatlan kereke miatt. A korom nem zavar, még mindig elkezdeném valahol. 239 millióra értékelték a kastélyt, nyilván jóval kevesebbért adnám oda valakinek. Jó lenne elmenni innét, Afrikába, bárhová, leginkább Thaiföldön tudnék élni, az a színvilág fekszik nekem. Ráadásul itt van ez a 12 és fél hektár is, a másik gond a nyakamon. Pedig a 6 hektáros park olyan romantikus rész, hogy azt el nem lehet mondani. Azon van hegy és völgy, szakadék és mocsár is, másfél óráig tart csak bejárni. A belépőben akkurátus sorban felfüggesztve 11 alig használt sétapálca. Odakint újra hűvös szél söpör végig a pusztán, meghajlít kórót, bokrot ráz, átsüvít a kopasz fák ágai között. A korinthoszi oszlopok jól bírják még az ostromot Az oszlopfőkön szinte rezegnek azok az akantuszlevelek! A lóistállóban kialakított lakórészt a házigazda által készített intarziás asztalok díszítik Alant egy falu, amelynek lakói nem fogadták be a kastély urát A természet szép, de előbbutóbb uralkodni fog az emberformálta kövek felett is Az üveggömbök gyűjtik a fényt, míg a kastélyban tárolt székek az elmaradt koncertekre emlékeztetnek