Szabad Föld, 2021. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2021-05-28 / 21. szám

28] Egészségünk Hónapokig bujkálhat AZ ASZTMÁS BETEGEK légútjai szinte folyamatosan gyulladt állapotban vannak, a nyálkahártyájuk védtelenebb a kórokozókkal szemben. Súlyos betegség, nem megfelelő fenntartó kezelés esetén a koronavírus-fertőzés és annak szövődményei jelentenek számukra. fokozott rizikót V­áltozatos tünetekkel keseríti az érintettek életét az asztma: leggyakrabban fulladást, mellkasi nyomásérzést, terhelés, sport hatá­sára jelentkező nehézlégzést, vala­mint köhögést tapasztalnak a bete­gek. A diagnózist és a hatékony kezelést megnehezíti, hogy pana­szos és tünetmentes periódusok váltják egymást. Mivel az árulkodó jelek akár hosszabb ideig is elma­radhatnak, az asztmások egy része nincs is tudatában a betegségének.­­ Máskor előfordul, hogy hóna­pok telnek el a tünetek jelentkezése nélkül, így a beteg azt gondolja, nyugodtan abbahagyhatja a terá­piát. Ez azonban tévedés, az in­­halációs kortikoszteroid-tartalmú gyógyszereket folyamatosan, a pa­naszmentes szakaszban is használni kell, épp úgy, mint a cukorbetegek vagy a magas vérnyomással élők által szedett gyógyszerek esetében - hangsúlyozza prof. dr. Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Tár­saság Allergológiai és Légzéspatoló­giai Szekciójának elnöke. Az alka­lomszerűen jelentkező asztmás pa­naszok enyhítésére a többség csak rohamoldó inhalátort használ, ez azonban mindössze a tünetek átme­neti enyhítésére alkalmas, a légúti­­ gyulladás kezelésére nem. A következetes és hatékony te­rápia azért is fontos, mert bár a betegség nem gyógyítható, azon­ban a megfelelően beállított gyógy­szeres kezeléssel és a rendszeres orvosi kontrollal az asztmások tü­netmentes, teljes életet élhetnek, beleértve a sportokat és az egyéb fizikai aktivitásokat. Mivel az örök­letes hajlamon és számos ismeret­len kórfolyamat által kialakuló asztma gyulladásos betegség, a gyulladás kezelése és kordában tar­tása a legfontosabb feladat. Nagyot lépett előre a tüdő­­gyógyászat a kezelésében, hiszen míg korábban a rövid hatású hör­­gőtágítók használata volt a terá­piák alapköve, ma már az asztmá­sok többsége esetében javasolt a TUDTA? Magyarországon mintegy 310 ezer asztmás beteget gondoznak, becs­lések szerint 5-10 százalékuk sú­lyos asztmás, modern kortikoszteroid-tartalmú gyulladásgátlót tartalmazó inhalá­­ciós kezelés. Viszont a hosszabb távon is hatékony terápia kialakítá­sához a páciensek és a kezelőorvo­sok szoros együttműködésére van szükség, melynek fontos része az informatív és támogató beteg­edukáció. Éppen ezzel a céllal indult az a globális kampány, melynek május elejétől elérhető magyar weboldala néhány kérdésből álló teszttel segíti az asztmás betegeket annak felisme­résében, hogy állapotuk karbantar­tására az ajánlottnál nagyobb mér­tékben támaszkodnak-e a rövid ha­tású hörgőtágítójukra. Az asztma­­teszt.hu oldal elsősorban a betegek SABA-inhalátorukhoz kapcsolódó attitűdjeit és szokásait méri fel, az eredmények pedig segítenek abban, hogy a páciensek tájékozottan a terápiájuk hiányosságait felismerve fordulhassanak tüdőgyógyász szak­orvoshoz. H. E. 2021. május 28. ♦ A vidék családi hetilapja VÍRUSHÍREK SZEMÉLYES FELELŐSSÉG. Régóta nem látott alacsony szintre csök­kentek hazánkban a koronavírus­­járvánnyal összefüggő adatok, ami alapvetően azoknak köszönhető, akik már beoltatták magukat. A ví­rus most az aktív munkaképes la­kosság, a szülők és családfenntartók körében terjed inkább, a fertőzöttek átlagéletkora jelenleg 43 év - mond­ta Müller Cecília országos tiszti fő­orvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján. Minden­kit a védőoltások felvételére biztat, mert „csak az igazán biztonságos, ha egyénenként védetté válunk a vírusfertőzéssel szemben”. Müller Cecília hangsúlyozta továbbá, hogy ne feledkezzünk meg a második részoltás beadatásáról sem, ugyanis csak akkor lesz teljes és erős im­munvédelmünk a betegséggel szem­ben, ha mindkét adagot megkaptuk - kivéve az egydózisos Janssen­­vakcinát. Az 5 millió beoltott elérése után életbe lépett az újraindítás követke­ző fokozata, számos korlátozás megszűnt, azonban alapvető védel­mi intézkedések életben maradnak, hiszen a vírus még köztünk van. ENYHÜLŐ FELTÉTELEK: Rugal­masabb tárolási körülményeket ja­vasol a BioNTech és a Pfizer cégek közösen kifejlesztett vakcinájának az Európai Gyógyszerügynökség. A friss ajánlás szerint a mélyfa­gyasztásból használatra felolvasz­tott bontatlan fiolák a korábban megjelölt öt nap helyett akár egy hónapig is eltárolhatók normál hű­tőszekrényben, 2-8 Celsius-fok kö­zötti hőmérsékleten. Egy korábbi, márciusi javaslat szerint a vakcina szállítása és hosszan tartó tárolása esetén most már elegendő a mínusz 25 és mínusz 15 Celsius-fok közöt­ti hőmérséklet, szemben a koráb­ban jelzett mínusz 90 és mínusz 50 fokkal. Az oltóanyag tárolásának és felhasználhatóságának változása várhatóan jelentős hatással lesz a vakcinák elosztására és az oltási kampányok tervezésére. Eddig 3,5 millió adag Pfizer-BioNTech­­vakcina érkezett Magyarországra - tájékoztatta a Pfizer Gyógyszer­kereskedelmi Kft. az MTI-t. DÖNT A GYÁMHATÓSÁG. Javá­ban folyik a 16-18 éves korosztály oltása, számos országban pedig már a 12-15 év közötti gyermekek koronavírus elleni védőoltása is szóba került. A kamaszoknak az oltópontra érkezve többek között a kinyomtatott, kitöltött és aláírt szülői hozzájáruló nyilatkozatot is be kell mutatniuk. Ám e nyilatko­zat esetében olykor előfordulhat, a szülők egyike nem járul hozzá, hogy gyermekének beadják a vak­cinát.­­ Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők nem tudnak megállapodni gyerekük be­oltásáról, akkor a gyámhatóság dönt a kérdésben. Ez egyaránt vo­natkozik az együtt, illetve a külön élő szülőkre - mondta Kölcsényi­­ Soma ügyvéd, családjogi szakértő­­ az Indexnek. Megegyezés hiányá­ig van a kiskorú lakóhelye szerint il­­­­letékes gyámhivatalhoz kell kérel­­­­met előterjeszteni, ezt bármelyik­­ szülő megteheti. Kölcsényi Soma­­ szerint a téma újdonsága miatt nehéz helyzetbe kerülhet az eljá­rásba bevont szakértő, de minden egyedi ügyben a gyermek érdekét kell szem előtt tartani. Ha a szülők már nem élnek együtt és a szülői felügyeleti jogot korábban úgy rendezték, hogy azt a két szülő közül az egyik gyako­rolja, úgy ő fogja eldönteni, hogy megkapja-e a gyermek az oltást. A családjogi szakértő szerint azon­ban még ebben az esetben is fontos a külön élő szülő megfelelő tájé­koztatása, így többek közt az oltó­anyagról, az oltás időpontjáról és a gyermek oltás utáni állapotáról. h. e. I Regisztráció az oltásra: https://vakcinainfo.gov.hu/ Az asszisztens átadja egy pedagógusnak az oltási igazolást, miután beoltot­ták a Pfizer-vakcina második adagjával Nagykállóban Zsebdoki a láthatáron A népbetegségek hatékonyabb kiszűrése, valamint a beteg­­útszervezés új formája is lehető­vé válik majd az INNObyte Infor­matikai Zrt. komplex egészség­­ügyi digitális mérőeszközével és felhőalapú applikációjával. A Po­­cketDoki kiküszöböli az eddig lé­tező egészségügyi mérőeszközök szűkebb mennyiségű adatméré­sét és a külső eszközök korláto­zott feldolgozási képességét. Fo­lyamatosan vizsgálja ügyfelei egészségi állapotát, összefüggé­seket keres a népbetegségek ki­alakulásával és diagnosztizálásá­val kapcsolatban. A fejlesztés eredményeként a felhőalapú alkalmazás tárolja a páciens adatait, egészségügyi pa­ramétereit, orvosainak elérhető­ségét, és továbbítja a „távleletet" a központi adattárba. Az appliká­ció az utolsó mérések adatait okoseszközön tárolja, a beérkező adatokat pedig összeveti az ügy­félre jellemzőkkel, majd érthető adattá írja át. Az applikáció szük­ség esetén képes értesíteni az egészségügyi ellátó intézményt és az egészségügyi személyzetet, il­letve a hozzátartozókat. A fejlesz­tés egy későbbi szakaszában a betegút szervezésére is alkalmas­sá válhat. Azok számára pedig, akik nem boldogulnak az okoseszközökkel, digitális egészségügyi asszisz­tenst fejleszt a cég, így a „távle­letet" ők is megkaphatják. Az in­telligens, a természetes emberi hangra hasonlító „beszédrend­szer" képes lesz kérdésekre is válaszolni, ezáltal elősegítve az ügyfélközpontú és részletesebb információcserét. A projekt a Széchenyi 2020 program kereté­ben valósul meg. (he) Tréningezzen Szaglásvizsgálattal és -tréninggel segítenek a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak­­sebészeti Klinikájának Poszt-Covid Szaglás Ambulanciáján azoknak a pácienseknek, akiknek a koro­navírus-fertőzés után is fenn­maradtak a szaglásukat érintő panaszaik. A Covid-betegség után sokak­nak megváltozik a szaglása: nem vagy tompábban érzik az illatokat, míg mások kellemetlen, bűzös szagokat kezdenek észlel­nek. Mindkét jelenség kivizsgá­lást igényel, amennyiben három hétnél tovább tart - figyelmeztet dr. Tamás László, a klinika igaz­gatója. Egyelőre nem tudni biztosan, miért okoz a koronavírus-fertő­zés szaglásvesztést. Úgy tűnik, a

Next