Szabad Föld, 2021. július-szeptember (77. évfolyam, 26-38. szám)

2021-08-27 / 34. szám

2021. augusztus 27. ♦ A vidék családi hetilapja 15 Kultúra Több ez véletlenek láncolatánál Dharma, az örök körforgás: erről szól a Berettyóújfaluban született Szűcs Péter első, sodró lendületű családregénye. Lapjain olyan, a valóságban is megtörtént személyes drámák és történetek elevenednek meg, amelyeket a szerző utazásai során vagy mint saját családi örökségét ismert meg. N­egyvennégy éves korára a szerző széles, nagy ívű utat járt be, sokat látott a világból. Utazásai során komoly élményanyaggal lett gazdagabb. - Az első regényem történetei hosszú évek óta formálódtak ben­nem. Körülbelül másfél évtizede tudatosan gyűjtöm, vadászom azo­kat a szavakat, neveket és monda­tokat, amelyek belekerülhetnek egy valamikor megszülető regénybe. De a történetszövéshez ezeknél sokkal többre van szükség: inspirációra és ihletre mindenképpen, hogy az ember mesélni kezdjen. A Dharma megírása közben különös módon azt tapasztaltam, hogy a történetek önmagukat írják, ehhez pedig rá kell feküdni arra a csodálatos áramlásra, ami az alkotás maga. A 14 hónap alatt megszülető kötet rendkívül szigorú napirendet diktált. A szerző a mai napig reggel öt és hat óra között kel, elkészíti a kávéját, majd félóra­ óra olvasás következik. Mielőtt azonban leülne a számítógép elé, jógázik és medi­tál, hogy testben és lélekben is rá­hangolódjon a történetmesélésre. Rendszerint 8-9 óra között kezdő­dik az írás, ami szerencsés időszak­ban 11-12 óráig tart. - Biharnagybajomban, a nagy­­szüleimnél töltött vakációk idején, az ő elbeszéléseiket hallgatva már gyerekként pontosan tudtam, hogy valamikor regénybe foglalom az ott hallottakat. A családunk gondolko­dását, világlátását meghatározó események rendszeresen szóba ke­rültek a nagykonyhában. Háborúk, forradalmak, nélkülözések elbeszé­lései, izgalmas, megható vagy éppen drámai történetek, ezekkel együtt pedig derűs, szerethető hét­köznapi apróságok hangzottak el. Nagybátyja Biharnagybajomban született, 1956-ban, 21 éves korá­ban hívták be katonának Budapest­re. Átállt a felkelőkhöz, de hogy pontosan mi történt vele, azt so­káig nem lehetett tudni.­­ A nagyszüleimtől hallottam először róla, aztán ahogyan tervez­gettem a könyvet, egyre több és több történet jött elő Amerikába vagy Brazíliába emigráló magya­rokról, az 1956-os forradalom után új utakat keresőkről, katonaszöke­vényekről. Elkezdett bennem dol­gozni egy történet, amit úgy láttam magam előtt, mint egy filmet: meg­elevenedett dédnagymamám és a nagymamám minden elbeszélése, az ő hangjukon hallottam szokat­lannak tűnő mondataikat is. Legtöbbször az említett nagybá­csi története került szóba, akinek a neve egy márványtáblán azóta is olvasható a Budapesti Képzőművé­szeti Egyetem rektori folyosóján. A szerző elolvasta az intézmény könyvtárában fellelhető korabeli vallomásokat is, ahogy más kordo­kumentumokra is lelt.­­ Dédnagyanyám negyven éven át írt leveleiben kérdéseket fogal­mazott és küldött minden létező helyre - az ’56-os Intézettől kezdve a Hadtörténeti Múzeumig -, hogy kiderüljön, pontosan mi történt a fiával Budapesten 1956 októberétől 1957 januárjáig. Nagybátyámat a szovjet katonák ölték meg, de tör­ténetét tovább szőttem a kötetben. Miközben Szűcs Péter egyre mé­lyebbre ásott a családi legendá­riumban a saját gyökereit is keres­ve, szabadúszó újságíróként megte­remtette magának a lehetőséget, hogy az elmúlt öt évben többször is megkerülhesse a Földet. Az utazá­sai alatt azt vette észre, hogy vélet­lenek láncolatának tűnve elkezde­nek egymásba kapcsolódni a kü­lönböző történetek. Mindenhol történt valami figyelemre méltó, ami hozzáadott egy-egy epizódot a formálódó kötethez. - Minden találkozásnak, város­nak vagy beszélgetésben hallott történetnek jelentősége lett, és elin­dított egy másik, mélyebb folyama­tot. Számított az is, hogy ki ült mellettem a repülőn Párizs és Mumbai között, és az is, hogy kivel elegyedtem beszélgetésbe Ecuador­ban egy egykori gyarmati vonaton. Miként az is, amikor Rio de Janeiro városában üzenetet kaptam a nagyszüleim falujából, Biharnagy­­bajomból. A pár soros üzenetben az állt, hogy egy 94 éves brazil özvegyasszony szeretettel és me­­sélnivalóval vár: „Rendkívül bol­dog, hogy Rióban és az otthonában üdvözölhet valakit Magyarország­ról, aki ugyanabból a faluból szár­mazik, mint a volt férje.” Luzia ki­lencven is elmúlt, és rövid idő alatt annyi életörömöt öntött belém a Copacabanán, mint senki más. Csodálatos mozaikokból formá­lódott a Dharma, míg végül meg­ható egésszé állt össze. Minden ol­vasójának mást üzen. Az elsőköny­ves szerzőnek az íróvá válásról, az életfeladat megtalálásáról és az örök körforgás megváltoztathatat­lan rendjéről szól. Sokak szerint öntudatot, identitást ad a bihari településen élőknek, másoknak pe­dig abban segít, hogy megtalálják önmagukat vagy hogy nyitottab­­bak és elfogadóbbak legyenek. Természetesen ahogy az utazás­nak, úgy az írásnak is lesz folytatá­sa, Szűcs Péter most a Kiliman­dzsáró csúcsát szeretné meghódíta­ni. (Történetei online utazási maga­zinjában, a Peters Planeten olvasha­tók.) Második regénye is készül: ebben egy olyan történetet fog el­mesélni a kilencvenes évek vidéki Magyarországáról, amelyben sokan magukra ismerhetnek majd. Balogh Boglárka Éveken át gyűltek a könyvbe rendezett történetek A kötetben szereplő biharnagybajomi nagyszülők FORRÁS: CSALÁDI ARCHÍV Igazán halhatatlan a soul királynője! M­ostanság nagy divatja lett a világhírű énekesek életéről készített filmeknek, így került vászonra a nehéz sorsú Judy Garland vagy a drog- és alkohol­függő Amy Winehouse története - ebbe a sorba illeszkedik a Respect című alkotás, amely tisztelgés az őstehetség Aretha Franklin előtt. Az életrajz röviden: kislányként baptista lelkész apja detroiti temp­lomának kórusában gospeleket énekelt (érthető,­ hogy Michigan állam saját „természeti kincsének” tekinti a 18 Grammy-díjas dalszer­ző-énekesnőt), évekkel később pedig már világszerte ünnepelt sztárként tündökölt. Hosszabban? Az atyai szigor és a vallás súlyos béklyói alól kitörni próbáló Aretha tizenévesen már kétszeres leány­anya. Elviselt egy megalázó, bán­talmazó házasságot, patriarchátusi korlátok közé szorulva. Minden fronton kétségbeesve kereste a saját hangját, küzdve a démonai és az alkohol szorításában. S mind­eközben aktívan részt vett a feke­ték polgárjogi mozgalmában is. Liesl Tommy filmje elsősorban az énekesnő zenei útkeresésére és karrierjére fókuszál, így szerencsére bővelkedik dalokban. Érdekesség, hogy a soul királynője 2018-ban, 76 éves korában bekövetkezett ha­lála évében maga választotta ki az életrajzi film főszerepére Jennifer Hudsont: az Oscar-díjas színésznő elképesztően hiteles alakítást nyújt­v­a legyen szó a színpadon csillogó világsztárról vagy az alkoholtól teljesen szétesett nőről, akit a négy gyereke elhanyagolása miatti bűn­tudat is gyötör­­, és a csillagokat is leénekli! Emellett a külső hasonló­ságuk is meghökkentő! A film végén elsöprő erővel csendül fel az áhítattal teli Amazing Grace, mely az akkor 29 éves éne­kesnő karrierjének legfontosabb al­buma lett. A zene és Jennifer Hud­son ott már valóban mennyei ma­gasságban szárnyal­­ Aretha Frank­lin pályájának ikonikus csúcsán. (szijj) <o Aretha Franklin ■ Jennifer Hudson a Respectben - kísérteties a hasonlóság! FORRÁS: QUANTRELL D. COLBERT FORUM HUNGARY

Next