Szabad Föld, 2022. január-június (78. évfolyam, 1-25. szám)

2022-04-22 / 16. szám

Történelem Subad főm A magyar vidék lapja Főszerkesztő: Néző László (laszlo.nezo@m­ediaworks.hu) Főszerkesztő-helyettes: Varga Attila (attila.varga@szabadfold.hu) Lapszerkesztők: Habik Erzsébet (erzsebethabik@szabadfold.hu) Szijjártó Gabriella (gabriella.szijjarto@szabadfold.hu) T. Németh László (nem­eth.laszlo@szabadfold.hu) Olvasószerkesztők: Balázs Éva (eva.balazs@szabadfold.hu) Budai Horváth József (jozsefhorvath.budai@szabadfold.hu) Rovatvezetők: Az olvasó oldala Dulai Sándor (sandor.dulai@szabadfold.hu) Gazdaság, Külvilág Markos Mária (maria.markos@szabadfold.hu) Házunk tája 0. Horváth György (gyorgy.horvath@szabadfold.hu) Hazai élet Puskás Kati (katalin.puskas@szabadfold.hu) Ezt írtuk: Kutyaposta Szűcs Gábor (gabor.szucs@szabadfold.hu) Képszerkesztő: Vajda József (jozsef.vajda@szabadfold.hu) Főmunkatárs: Balogh Géza (geza.balogh@szabadfold.hu) Nyomdai előkészítés: EMU Stúdió Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt. 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Felelős vezető: Szabady Balázs műszaki igazgató A szerkesztőség címe: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon: 06-30/515-7063,06-30/230-2681 E-mail-cím: szabadfold@szabadfold.hu A Szabad Föld-online: www.szabadfold.hu Alapító: Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft. Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. Székhelye: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Tel.: 06-1/460-2507 Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató Terjesztési igazgató: Bulyáki Iván Hirdetésfelvétel: Telefon: +36-1/460-2529 Fax: +36-1/460-2579 E-mail: hirdetes@mediaworks.hu Kiadói megrendelés és reklamáció: 06-46/99-88-00-s telefonszámon vagy az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen. A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. A szponzorált cikkeket (X) megjelöléssel vagy szaggatott keretben jelentetjük meg. ISSN 0133-0950 Index: 25 777 Online: ISSN 1587-1320 Tv-műsorújság: Modern Line Kiadó Felelős vezető: Rideg Zoltán ügyvezető Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél vagy az ország bármely postahivatalában. Postacím: 1900 Budapest Tel.: 06-1/767-8262 E-mail: hirlap@posta.hu; hirlapelofizetes@posta.hu. Külföldre előfizethető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1097 Budapest, Táblás u. 39. Tel.: 06-1 /348-4060, fax: 06-1 /348-4050 www.hungaropress.hu Terjesztik: árusításban a HÍRKER Zrt. és a Lapker Zrt. E lapszám ára 350 Ft. Előfizetési díj: egy évre 14 880 Ft, fél évre 7680 Ft, negyedévre 4080 Ft, egy hónapra 1400 Ft Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Ezzel a jellel kívánjuk hangsúlyozni, hogy lapunk minden esetben a környezetvédelem pártján áll. MATESZ* print-audit Kiadványunk példányszámát a Matesz hitelesíti Lapunkat rendswresen szemlézi a megújult www.observer.hu IMEDIA www.imedia.hu 2022. április 22. ♦ A vidék családi hetilapja Kereszt a köpenyen A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON számos lovagrend lelt otthonra. Az egyházi alapítású, Szentföldről hazatérő templomosok, johanniták és a Német Lovagrend tagjai is szolgálták a királyt, továbbá magyar király hívta életre az első világi alapítású lovagrendet. A szentföldi hadjáratok nagy lovag­rendjei közül a templomosok és a johanniták is a XII. században jelentek meg a Magyar Királyság területén. A templomosok központja a dalmáciai Vrána lett, és főként horvát városok­ban álltak rendházaik, de azonkívül Győrött, Esztergomban, Székesfehér­váron és Budán is. Részt vettek II. András szentföldi hadjáratán, és vité­zül küzdöttek a tatárok ellen a muhi csatában. Jakab nagymestertől kezdve rengeteg tagjuk odaveszett. A megma­radtak viszont bőséges jutalmat kaptak IV. Béla királytól. A templomos rend magyarországi tagjainak nem esett bántódásuk a hírhedt franciaországi per után, több­ségük vagyonukkal együtt átléphetett a johannitákhoz, és valószínűleg a pálosok közé is sokan beálltak. A ma­gyar nép „vörös barátoknak” is ne­vezte a templomosokat, minden bi­zonnyal a ruhájukon viselt kereszt színe miatt, más feltevések szerint viszont a feloszlatásuk utáni véreng­zés után kapták ezen nevüket. Ki hű, ki engedetlen A XIII. században a köznép által csak kereszteseknek nevezett johanniták­­nak már 19 rendházuk volt szerte az országban. Tagjaik három osztályt alkottak: nemesi lovagok, papok és fegyveres szolgák. Ők is ott voltak II. Andrással a Szentföldön, szolgálták Nagy Lajost nápolyi hadjáratai során, Zsigmondot pedig a török ellen. Tag­juk, Tallóci Jován vezetésével védték meg Nándorfehérvárt 1440-ben a szultánnal szemben, de Hunyadi ol­dalán is harcoltak johanniták az 1456. évi diadal idején. A rend ma­gyarországi szervezete egészen 1576- ig működött. Mivel II. András bizton számítha­tott a templomosokra és a johanni­­tákra, ezért letelepítette hazánkban a Szentföldről menekülni kényszerülő Német Lovagrendet. Dél-Erdélyben a Barcaság lett az otthonuk, feladatuk pedig a határ védelme. A teutonok azonban engedetlen alattvalóknak bi­zonyultak: engedély nélkül építettek kővárakat, új területeket foglaltak el, saját pénzt verettek és önálló államot akartak kialakítani. András ezt nem tűrte, és 1225-ben seregével kiűzte őket az országból. Európában az első A Károly Róbert által alapított Szent György Lovagrend volt az első világi alapítású lovagrend, a korábbi egyhá­zi alapításúak után. Később hívták életre a Pólyarendet, a Térdszalagren­­det és még jó néhányat. A lovagi kultúra hazai terjesztése mellett I. Károly azért alapította a rendet, hogy a kiskirályok elleni küz­delem közepette megerősítse a hozzá hű főurakat. A rend egyetlen fennma­radt emléke az oklevél és az azon függő pecsét. A pecsét azt a jelenetet ábrázolja, amikor a legenda szerint Szent György legyőzi a sárkányt. A rendalapítás korábbi eseményeinek véglegesítése 1326. április 24-én, Szent György napján, Boleszló eszter­gomi érsek, a magyar püspöki kar és a magyar király jelenlétében történt. Lovagi szolgálatuk kettős identitá­­sú volt, mert a rend félig egyházi, félig világi kötődésű jelleggel rendel­kezett. Egyházi feladatukból fakadt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és az elesettek védelme, támogatása. Ugyanakkor ezek a lova­gok elsősorban a királyi testőrség tagjai voltak, és emellett bizalmi po­zíciókat kaptak, fontos udvari méltó­ságokat töltöttek be. Valószínűleg a koronaőrzés is az ő tisztük volt, hi­szen Károly Róbert hozatta Visegrád­­ra a Szent Koronát, ahol aztán mint­egy kétszáz éven keresztül őrizték a Fellegvár öregtornyában. Emellett a lovagi tornákon a rend tagjai adták a király kíséretét, és a szabályok ellen­őrzése is a feladatukat képezte. „A Szent György vitézek rendjének szabályai” szerint a társaságnak egy­szerre 50 tagja lehetett, 51­ rendes tagja maga a király, Károly Róbert volt. Vitézei fekete, térdig érő, csuklyás posztóköpenyt viseltek, a köpeny bel­sejébe írták jelmondatukat: I. V. I. S. H. F. S. Ez a hét latin szó rövidítéséből állt: „In veritate iustus sum huic frater­­nali societati.” Magyarul: valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. Királytól a trónkövetelőig Hasonló céllal hívta életre a Sárkány­rendet Luxemburgi Zsigmond 1408. december 12-én, az uralma konszoli­dációjában oroszlánrészt vállaló bá­rókat válogatta be tagjai közé. A rend kezdetben 24 tagot számlált, és ebbe beletartozott maga a király és hitvese, Cillei Borbála is. „Mi tehát az ősi ellenség, a sár­kány veszélyes követőinek és pogány meg szkizmatikus (szakadár) vitézek­nek legyőzésére nyíltan viselni akar­tuk társaság, societas módjára a sár­kány jelvényét vagy képét, melynek farka a nyaka közé fonódik a hátkö­zepén fejétől a farkáig fehér mélye­désben vörös kereszt van, miként a Szent György zászlaja alatt vitézke­­dők (lovagok) fehér mezőben veres keresztet hordanak.” Ez a cikkely arra utal, hogy a Szent György Lovagok Testvéri Társasága még működhetett a statútum kiadása idején. A rendjelvényt a két vállnál fel­erősített, fonott zsinórra fűzve hord­ták, mindig a bal oldalon. Azt, hogy maga Zsigmond is viselte a jelvényt, több portré mellett bizonyítja a nagy­váradi sírjában talált zománcos sár­kányékszer. A kezdeti létszám hamar bővült, Zsigmond ugyanis diplomáciai célok­ra is felhasználta a rendet. Tagjai közé emelt Vas Ernő és V. Albert hercegek vezetésével 23 stájer és osztrák főurat, Hervoja bosnyák vajdát, számos itá­liai előkelőséget, Vlad Dracul havas­­alföldi trónkövetelőt (Drakula, vagyis Vlad Tepes apját), Ferdinánd aragón királyt és fiait, V. Henrik angol ki­rályt, Erik dán királyt, Jagelló Ulászló és Vitold litván nagyherceget. A Sárkányrend nem szűnt meg Zsigmond halálával. Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet, majd Hunya­di Mátyás és Habsburg III. Frigyes is adományozott jelvényt, minden bi­zonnyal II. Ulászló is élt ezzel a lehe­tőséggel. Az 1480-as években való­színűleg a Báthory család vezetésével a rend a királytól független főnemesi társasággá alakult. Miärle Tamás Johannita lovagok Miskolcon - a csapat a rend történelmi és harcászati múltjának bemutatására esküdött fel A Sárkányrend jelvénye Templomos elegancia A Szent György Lovagrend alapító oklevele

Next