Szabad Föld, 2022. január-június (78. évfolyam, 1-25. szám)
2022-04-22 / 16. szám
Történelem Subad főm A magyar vidék lapja Főszerkesztő: Néző László (laszlo.nezo@mediaworks.hu) Főszerkesztő-helyettes: Varga Attila (attila.varga@szabadfold.hu) Lapszerkesztők: Habik Erzsébet (erzsebethabik@szabadfold.hu) Szijjártó Gabriella (gabriella.szijjarto@szabadfold.hu) T. Németh László (nemeth.laszlo@szabadfold.hu) Olvasószerkesztők: Balázs Éva (eva.balazs@szabadfold.hu) Budai Horváth József (jozsefhorvath.budai@szabadfold.hu) Rovatvezetők: Az olvasó oldala Dulai Sándor (sandor.dulai@szabadfold.hu) Gazdaság, Külvilág Markos Mária (maria.markos@szabadfold.hu) Házunk tája 0. Horváth György (gyorgy.horvath@szabadfold.hu) Hazai élet Puskás Kati (katalin.puskas@szabadfold.hu) Ezt írtuk: Kutyaposta Szűcs Gábor (gabor.szucs@szabadfold.hu) Képszerkesztő: Vajda József (jozsef.vajda@szabadfold.hu) Főmunkatárs: Balogh Géza (geza.balogh@szabadfold.hu) Nyomdai előkészítés: EMU Stúdió Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt. 6729 Szeged, Szabadkai út 20. Felelős vezető: Szabady Balázs műszaki igazgató A szerkesztőség címe: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon: 06-30/515-7063,06-30/230-2681 E-mail-cím: szabadfold@szabadfold.hu A Szabad Föld-online: www.szabadfold.hu Alapító: Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft. Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. Székhelye: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Tel.: 06-1/460-2507 Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató Terjesztési igazgató: Bulyáki Iván Hirdetésfelvétel: Telefon: +36-1/460-2529 Fax: +36-1/460-2579 E-mail: hirdetes@mediaworks.hu Kiadói megrendelés és reklamáció: 06-46/99-88-00-s telefonszámon vagy az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen. A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. A szponzorált cikkeket (X) megjelöléssel vagy szaggatott keretben jelentetjük meg. ISSN 0133-0950 Index: 25 777 Online: ISSN 1587-1320 Tv-műsorújság: Modern Line Kiadó Felelős vezető: Rideg Zoltán ügyvezető Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél vagy az ország bármely postahivatalában. Postacím: 1900 Budapest Tel.: 06-1/767-8262 E-mail: hirlap@posta.hu; hirlapelofizetes@posta.hu. Külföldre előfizethető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1097 Budapest, Táblás u. 39. Tel.: 06-1 /348-4060, fax: 06-1 /348-4050 www.hungaropress.hu Terjesztik: árusításban a HÍRKER Zrt. és a Lapker Zrt. E lapszám ára 350 Ft. Előfizetési díj: egy évre 14 880 Ft, fél évre 7680 Ft, negyedévre 4080 Ft, egy hónapra 1400 Ft Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Ezzel a jellel kívánjuk hangsúlyozni, hogy lapunk minden esetben a környezetvédelem pártján áll. MATESZ* print-audit Kiadványunk példányszámát a Matesz hitelesíti Lapunkat rendswresen szemlézi a megújult www.observer.hu IMEDIA www.imedia.hu 2022. április 22. ♦ A vidék családi hetilapja Kereszt a köpenyen A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON számos lovagrend lelt otthonra. Az egyházi alapítású, Szentföldről hazatérő templomosok, johanniták és a Német Lovagrend tagjai is szolgálták a királyt, továbbá magyar király hívta életre az első világi alapítású lovagrendet. A szentföldi hadjáratok nagy lovagrendjei közül a templomosok és a johanniták is a XII. században jelentek meg a Magyar Királyság területén. A templomosok központja a dalmáciai Vrána lett, és főként horvát városokban álltak rendházaik, de azonkívül Győrött, Esztergomban, Székesfehérváron és Budán is. Részt vettek II. András szentföldi hadjáratán, és vitézül küzdöttek a tatárok ellen a muhi csatában. Jakab nagymestertől kezdve rengeteg tagjuk odaveszett. A megmaradtak viszont bőséges jutalmat kaptak IV. Béla királytól. A templomos rend magyarországi tagjainak nem esett bántódásuk a hírhedt franciaországi per után, többségük vagyonukkal együtt átléphetett a johannitákhoz, és valószínűleg a pálosok közé is sokan beálltak. A magyar nép „vörös barátoknak” is nevezte a templomosokat, minden bizonnyal a ruhájukon viselt kereszt színe miatt, más feltevések szerint viszont a feloszlatásuk utáni vérengzés után kapták ezen nevüket. Ki hű, ki engedetlen A XIII. században a köznép által csak kereszteseknek nevezett johannitáknak már 19 rendházuk volt szerte az országban. Tagjaik három osztályt alkottak: nemesi lovagok, papok és fegyveres szolgák. Ők is ott voltak II. Andrással a Szentföldön, szolgálták Nagy Lajost nápolyi hadjáratai során, Zsigmondot pedig a török ellen. Tagjuk, Tallóci Jován vezetésével védték meg Nándorfehérvárt 1440-ben a szultánnal szemben, de Hunyadi oldalán is harcoltak johanniták az 1456. évi diadal idején. A rend magyarországi szervezete egészen 1576- ig működött. Mivel II. András bizton számíthatott a templomosokra és a johannitákra, ezért letelepítette hazánkban a Szentföldről menekülni kényszerülő Német Lovagrendet. Dél-Erdélyben a Barcaság lett az otthonuk, feladatuk pedig a határ védelme. A teutonok azonban engedetlen alattvalóknak bizonyultak: engedély nélkül építettek kővárakat, új területeket foglaltak el, saját pénzt verettek és önálló államot akartak kialakítani. András ezt nem tűrte, és 1225-ben seregével kiűzte őket az országból. Európában az első A Károly Róbert által alapított Szent György Lovagrend volt az első világi alapítású lovagrend, a korábbi egyházi alapításúak után. Később hívták életre a Pólyarendet, a Térdszalagrendet és még jó néhányat. A lovagi kultúra hazai terjesztése mellett I. Károly azért alapította a rendet, hogy a kiskirályok elleni küzdelem közepette megerősítse a hozzá hű főurakat. A rend egyetlen fennmaradt emléke az oklevél és az azon függő pecsét. A pecsét azt a jelenetet ábrázolja, amikor a legenda szerint Szent György legyőzi a sárkányt. A rendalapítás korábbi eseményeinek véglegesítése 1326. április 24-én, Szent György napján, Boleszló esztergomi érsek, a magyar püspöki kar és a magyar király jelenlétében történt. Lovagi szolgálatuk kettős identitású volt, mert a rend félig egyházi, félig világi kötődésű jelleggel rendelkezett. Egyházi feladatukból fakadt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és az elesettek védelme, támogatása. Ugyanakkor ezek a lovagok elsősorban a királyi testőrség tagjai voltak, és emellett bizalmi pozíciókat kaptak, fontos udvari méltóságokat töltöttek be. Valószínűleg a koronaőrzés is az ő tisztük volt, hiszen Károly Róbert hozatta Visegrádra a Szent Koronát, ahol aztán mintegy kétszáz éven keresztül őrizték a Fellegvár öregtornyában. Emellett a lovagi tornákon a rend tagjai adták a király kíséretét, és a szabályok ellenőrzése is a feladatukat képezte. „A Szent György vitézek rendjének szabályai” szerint a társaságnak egyszerre 50 tagja lehetett, 51 rendes tagja maga a király, Károly Róbert volt. Vitézei fekete, térdig érő, csuklyás posztóköpenyt viseltek, a köpeny belsejébe írták jelmondatukat: I. V. I. S. H. F. S. Ez a hét latin szó rövidítéséből állt: „In veritate iustus sum huic fraternali societati.” Magyarul: valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. Királytól a trónkövetelőig Hasonló céllal hívta életre a Sárkányrendet Luxemburgi Zsigmond 1408. december 12-én, az uralma konszolidációjában oroszlánrészt vállaló bárókat válogatta be tagjai közé. A rend kezdetben 24 tagot számlált, és ebbe beletartozott maga a király és hitvese, Cillei Borbála is. „Mi tehát az ősi ellenség, a sárkány veszélyes követőinek és pogány meg szkizmatikus (szakadár) vitézeknek legyőzésére nyíltan viselni akartuk társaság, societas módjára a sárkány jelvényét vagy képét, melynek farka a nyaka közé fonódik a hátközepén fejétől a farkáig fehér mélyedésben vörös kereszt van, miként a Szent György zászlaja alatt vitézkedők (lovagok) fehér mezőben veres keresztet hordanak.” Ez a cikkely arra utal, hogy a Szent György Lovagok Testvéri Társasága még működhetett a statútum kiadása idején. A rendjelvényt a két vállnál felerősített, fonott zsinórra fűzve hordták, mindig a bal oldalon. Azt, hogy maga Zsigmond is viselte a jelvényt, több portré mellett bizonyítja a nagyváradi sírjában talált zománcos sárkányékszer. A kezdeti létszám hamar bővült, Zsigmond ugyanis diplomáciai célokra is felhasználta a rendet. Tagjai közé emelt Vas Ernő és V. Albert hercegek vezetésével 23 stájer és osztrák főurat, Hervoja bosnyák vajdát, számos itáliai előkelőséget, Vlad Dracul havasalföldi trónkövetelőt (Drakula, vagyis Vlad Tepes apját), Ferdinánd aragón királyt és fiait, V. Henrik angol királyt, Erik dán királyt, Jagelló Ulászló és Vitold litván nagyherceget. A Sárkányrend nem szűnt meg Zsigmond halálával. Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet, majd Hunyadi Mátyás és Habsburg III. Frigyes is adományozott jelvényt, minden bizonnyal II. Ulászló is élt ezzel a lehetőséggel. Az 1480-as években valószínűleg a Báthory család vezetésével a rend a királytól független főnemesi társasággá alakult. Miärle Tamás Johannita lovagok Miskolcon - a csapat a rend történelmi és harcászati múltjának bemutatására esküdött fel A Sárkányrend jelvénye Templomos elegancia A Szent György Lovagrend alapító oklevele