Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-08 / 14. szám

Bratislava, 1967. Április B. Ara­d,— Köt XVIII. Évfolyam, 14. szám. Az erdők hónapja az új irányítási rendszer jegyében Interjú FRANTISEK H­A­G­A­R­A elvtárssal, az SZNT erdő- és vízgazdaságügyi megbízottjával Az április már megszokottan minden évben az erdők ünnepe. Ilyenkor mérjük fel érdemlegesen jelentőségüket az emberek egészsége és pihe­nése, valamint népgazdaságunk szempontjából. Ez évben az ünnepi han­gulatba az átszervezés láza is vegyül, mivel az erdő- és vízgazdaság fon­tossága új minisztérium és megbízotti hivatal létesítését hívta elő. Meg­kértük Frantisek H­a­g­a­r­a elvtársat, az SZNT erdő- és vízgazdaságügyi megbízottját, tájékoztassa olvasóinkat az átszervezés módjáról és szüksé­gességéről. Elsősorban hogyan szervezték meg az állami erdőgazdaság irányítását? — A CSKP KB 1966 decemberi pl­- feladata lesz, hogy az illetékes szér­­numának határozatával összhangban vekkel együtt kidolgozza a faföldot­­az erdő- és vízgazdaság kivált a Föld-­gázóipar, papír- és cellulózegyárak művelésügyi Minisztérium jogköréből, hosszúlejáratú fejlesztési tervét. Az és a Nemzetgyűlés elnöksége 1967. erdőgazdaság illetékes szerveit olyan január 12-én törvényrendelettel Erdő- irányban vezetjük majd, hogy a tűzi- és Vízgazdaságügyi Minisztériumot fa részarányát fokozatosan csökkent­létesített. Ezt követően a Nemzeti Tanács 1967. február Szlovák sük, méghozzá a lomblevelű fák ese- 17-én tében az eddigi 25—27 százalékról Erdő- és Vízgazdaságügyi Bizottságot 1980-ig körülbelül 11 százalékra, a létesített, amelynek végrehajtó szerve, tűlevelű fáknál pedig körülbelül 4—7 az Erdő- és Vízgazdaságügyi Megbí- százalékra. A tűzifa részarányának tetti Hivatal. Ugyanakkor két erdő­ csökkentése más erdei készgyártmány gazdasági szakágazati igazgatóság is (választék) mennyiségének növekedé­­alakult, az egyik a cseh országrészek, sében jut kifejezésre, elsősorban a másik pedig Szlovákia erdőgazdaság roszanyag, a gömbfa, haszonfa­­ épül a gának irányítására. A kisebb terme­­letfa­ stb. részarányának növekedé­sében, amelyek gazdasági hatékony­sága sokkal kedvezőbb, mint a tűzi­fáé. b) Továbbá sokkal következeteseb­ben és rendszeresebben kell érvénye­sítenünk a fakitermelés folyamán a jobb minőségű, gyorsabb növekedésű, valamint a széllel és más kártevőkkel szemben ellenállóbb egyedek szelek­cióját (kiválasztását). Ugyanakkor a legjobb minőségű tájfajták védelmé­ről és kihasználásáról (erdősítésre és felújításra) is gondoskodni kell. Ez­zel kapcsolatban a legjobb minőségű tájfajtákat meg kell jelölni, védelmez­ni kell őket a kitermelés ellen, s ezen kívül az erdei fák vetőmagjának gyűj­tésére megfelelő kiváló fák és erdei növényzetek elismerésére vonatkozó irányelvek értelmében vetés útján szaporítani kell azokat. c) További feladatunk az erdőgaz­dasághoz nem tartozó területek erdő­sítése, a havasok erdősítése, a pata­kok és erek partjának beültetése, valamint a partok növényzetének létesítése. Szlovákiában például 200 régi-szervezési egységek, tehát az ezer ha olyan erdőgazdaság céljaira erdészetek, erdőgazdaságok, valamint nem használt terület van, amelyet a vállalati igazgatóságok továbbra is erdősítésre kellene kijelölni. Ezek változatlanul megmaradtak. A vállak egy része sziklás, nehezen erdősít­­eatt igazgatóságok az erdőgazdasági hető terület, a meredek déli lejtőkön üzemeket irányítják, amelyek erdésze- (például a dél-szlovákiai Karszt tekre, azok pedig erdőkerületekre ta- hegység, a gömöri és a pelsőci kör­­gázódnak. A Tátrai Néppark Igazgató- tet, Brezová pod Bradlom), vagy pe­­ságát közvetlenül az SZNT Erdő- és dió szarvasmarhákkal állandóan le- Vízgazdaságügyi Megbízotti Hivatala legeltetett terület. Ezzel összefügg az irányítja­ a kérdés is, hogy meg kell szüntetni a szarvasmarhák legeltetését az er­­ő — Miért volt szükség az átszere­dők tisztásain. Annak ellenére, hogy vetésre? a legelő állatok jelentős károkat „ . .,, „ . „ „ , okoznak az erdei kultúrákban, ezt a­­ Szlovákia erdőgazdaságának s a­ kérdést még eddig nem oldották meg tálságos problémáit így sikeresebben. Mezőgazdaságunk korszerűsítésével, egyéni módon oldhatjuk meg. Elsősor­ minőségének és gazdaságosságának ban az alábbi kérdésekre gondolok: fokozásáral összhangban ezt a kor­­a) a bükkfa, tölgyfa és más lomb-­olést is kell oldanunk levelő fák tenyésztésének és hatéko­­d) Továbbá itt van az alacson­­nyabb kihasználásának sajátságos kér- bükkösök, sarjerdők kérdése. Helyet­­­éseire mechanikus és kémiai feldől­­tak magastörzsű, (magból felnevelt) gázás útján. Igyekezni fogunk, hogy fákat kell telepíteni. Míg a sarjerdők Szlovákia fafeldolgozó iparát kibóvit- évi gyarapodása csupán a száza|é­­sük, korszerűsítsük és átépítsük, te­ kát a magastörzsű fák hát a szükségletek szerint módosít- eléri a 3­4 százalékot- és gyarapodása ennek az sok, hogy minél hatékonyabban ki erdőgazdasági jelentősége is lényege­­tudjuk használni az erdőgazdaságunk- sen nagyobb, mint a sarjerdőé. Ez ban rejlő kincseket. A lomblevelű annyit jelent hogy lehetőségünk­nyí. fákat nagyobb mértékben akarjuk ve­ ]ik a magastörzsí­ fák növényzetének gyi vagy mechanikus feldolgozással kiterjesztésére körülbelül további kihasználni mint eddig, különös te­ ezer hektárra, s így a fa évi ki­­kintettel a puha lomblevelű fákra, termelését is körülbelül 350 ezer köb­­amelyek túlnyomó része­vel Szlovákia méterrel fokozhatnánk, folyópartjain található. Azt akarjuk, e) A termelés munkaigényessége­­hogy fafeldolgozó iparunk és papír nek csökkentése az erdőgazdaság mű­­gyáraink termékeivel együtt az em­­szaki fejlesztése útján, beleértve a bérek munkája és tudása is a kis - gépesítés részarányának fokozását földi piacra kerüljön. A faanyag fel- (faként a nemesítő ténykedésben, rá­­dolgozatlan állapotban, nyersanyag-­lamint a fatelepeken), továbbá kő­ként való kiszállítása gazdaságig­nnizálás útján stb nem kifizetődő. Elvből szükséges a f) További fontos feladatot jelent fahulladék részarányának állandó a kitermelésre kerülő erdő megköze­­csökkentése és annak komplex ki- ,íthetősége és az erdei utak épí­tse, használása, például farostlemez ké­szítésére stb. Az új megbízotti hivatal (Folytatás a 2. oldalon) Szak­­melléklet Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát FALVAINK több­­ségére az is jel­lemző, hogy az utóbbi években a népi fogyasztási szövetkezetek új üzleteket, vendég­látókat építettek. A Nyitra Gerencséren melletti szin­tén új önkiszolgáló boltban vásárolhat a falu népe. A Ge­rencsér szívében levő üzlettel önkiszolgáló elégedett a falu lakossága, mert a vezetőnő még a „kisördö­göt" is előteremti, ha a vevők úgy kí­vánják. Gondolatok cukorrépavetés idején Beszélgetés négy járás agronómusával % A dunaszerdahelyi és komáromi járás az élen Problémák a gyomirtó vegyszerek alkalmazása körül 0 Baj van a csíraképességgel . A TAVASZI NAPSÜTÉSBEN, a vető­gépek zaja közepette látogattam meg négy járás mezőgazdasági termelési igazgatóságának agronómusait. Most, amikor földbe hull a mag, elégedet­ten gondolnak vissza a múlt évi bő termésre. Tóth István Dunaszerdahe­­lyen örömmel újságolta, hogy 439 má­zsás átlagos cukorrépa hektárhozam­mal országos méretben élre kerül­tek. De persze ettől szebb eredmé­nyek is születtek a járásban. A nagy­­abonyi szövetkezet 589, a padányi 537 mázsás hektárhozamot ért el, hogy csak kettőt említsünk a sok közül. Janecka Milan mérnök elmondotta, hogy a komáromi járásban is elérték a 439 mázsás átlagos hektárhozamot, de csak azért kerültek a második helyre, mert a dunaszerdahelyi járás nagyob területen termel cukorrépát. A galántai járás a 424 mázsás átla­gos hektárhozammal kissé lemaradt a két előző járástól, de ilyen termést eddig még nem értek el. Dicséretre méltó, hogy nagy területeken is ma­gas a hektárhozam. A sókszelecei szövetkezet 164 hektáron 515 mázsát, a deáki 91 hektáron 519 mázsát, Pe­red pedig 154 hektáron 516 mázsát termelt hektáronként. Az érsekújvári járásban az átlagos hektárhozam 413 mázsa, de a koltai 576, a libádi 524 és a csúzi szövetkezet szintén 524 mázsás hektárhozamot ért el. A felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy mind a négy járásban akadnak olyan mezőgazdasági üzemek, ame­lyek rekordtermést értek el. Az átla­gos hektárhozam is figyelemre mél­tó. Az agronómusok véleményéből viszont kitűnt, hogy a magas hoza­mok nemcsak a kedvező időjárásnak köszönhetők. Az utóbi években lénye­gesen megjavult a talajelőkészítés, a tápanyagellátás és a növényápolás. HÁROMSZOR LÁSSON ERET A FÖLD A fő talajelőkészítés a cukorrépa­­termesztés alfája-omegája. Ezt vallják az agronómusok a termelési igazgató­ságokon és a szövetkezetekben is. Csémi József, a nemesócsai szövetke­zet főagronómusa például kifejtette, hogy a tarlóhántás után már szep­temberben elvégzik a keverőszántást, október elején pedig a mélyszántást. A középszántással 450 mázsa istálló­trágyát szántanak a földbe. A műtrá­gya egy részét is ősszel juttatják a talajba. Ez a gyakorlat a komáromi járás minden mezőgazdasági üzemé­ben meghonosodott. Janecka Milan főagronómus szerint a cukorrépater­mesztésre szánt föld kivétel nélkül három szántást kapott és már október elején elvégezték a 30—35 cm mély­szántást. De ahol a termőtalaj vasta­gabb, 40—45 cm mélyen is szántanak. Nagy sikerrel alkalmazták az altalaj­­lazítókat. Kár, hogy kevés van belő­lük, mert idén még több hektáron akartak altalajlazítást végezni. HEKTÁRONKÉNT 200—250 KG MŰTRÁGYA TISZTA TÁPÉRTÉKBEN A mezőgazdasági üzemek általában a cukorrépa alá már megadják a 400 —450 mázsa istállótrágyát. Ennyi kell a magas hektárhozamhoz. Ám ez sem minden. A növények fejlődéséhez kü­lönféle műtrágya szükséges. A komá­romi járásban már a múlt évben is 200—250 kg műtrágyát adtak tiszta tápértékben hektáronként, de idén az adagot még emelni akarják. A ne­mesócsai szövetkezetben például 93 kg nitrogén műtrágyát, 87 kg foszfor­félét és 130 kg kálisot adnak minden hektárra. A cukorrépa tápanyagellátásához nagyban hozzájárulhat a trágyaleve­­zés is. Még mindig kevés helyen érté­kesítik és ebből a nitrogéndús trágya­féléből sok tönkre megy a gazdasági udvarokon. Például a dunaszerdahelyi járásban csak a cséfai EFSZ-ben mű­ködik trágyaleves öntözőberendezés, viszont a vásárvámosi és a somorjai EFSZ-ben kihasználatlanul áll, de ha­sonló sorsra van ítélve a Nagyszarvai Állami Gazdaságban is TRÁGYA ÉS CSAPADÉK A magas hektárhozamok említésé­nél, az agronómusok nem véletlenül mosolyogtak el, amikor a csapadék szóba került. „Mellénk szegődött az időjárás“ — mondogatták. Tény, hogy a sok csapadék feloldotta a ta­lajban levő tápanyagokat, és így a növények kellő mennyiséget vehettek magukhoz. Hogy csak egy példát em­lítsünk a dunaszerdahelyi járásban a szokásos 520 mm csapadék helyett 680 mm hullott. Az időjárás tehát se­gített a földműveseknek. De mi lesz akkor, ha az ég csatornái kevesebb esőt permeteznek a földre? A föld­művesek erre is felkészültek. A fő­­agronómusok véleménye szerint az elvetett cukorrépa 40—50 százalékát öntözhetik 1 MECHANIKUS ÚTON VAGY VEGYSZERREL Irtsuk a gyomot? A cukorrépa ápolása — főleg az egyelés — még mindig sok gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek, és lényegesen kihat a hektárhozamra is. Az érsekújvári járásban az EFSZ-ek 429, az állami gazdaságok viszont csak 350 mázsás hektárhozamot ér­tek el. Jozef Mudroch mérnök, járási főagronómus, a különbözetét azzal indokolja, hogy az állami gazdaságok lényegesen kevesebb munkaerővel rendelkeztek, és ezért megkéstek a répa egyelésével. Ez a példa is bizo­nyítja, hogy az egyelés mennyire ki­hat a hektárhozamra. Felmerül a kérdés, milyen módon gyorsítható a cukorrépa egyelése. Ahol elég munkaerő van, általában 5—6 nap alatt kiegyelik a cukorrépát. Tehát nem indokolt a gyomirtószer használata. Viszont a kevés munka­erővel rendelkező üzemekben kísér­letezni kell a gyomirtószerekkel. A dunaszerdahelyi járásban a múlt év­ben 328 hektáron alkalmaztak vegy­szeres gyomirtást, és 70—75 százalé­kos gyommentességet értek el. Mi­­kulec József növényorvos szerint azonban vigyázni kell a gyomirtó­szerek alkalmazásával. Gombán pél­dául szélben permetezték és a növé­nyek egy részére dupla adag került, így a növények nagy része elpusztult. Hasonló veszély áll fenn sebes eső esetében is. Ezért javasolja, hogy a koptatott vetőmagból azokba a táb­lákba, amelyekbe gyomirtószert per­meteznek, egy-két kilóval több ma­got adagoljanak. Nagyon elégedettek a Piramin gyomirtószer alkalmazásá­val. Ha lenne belőle elég, akár 1200 hektáron is alkalmaznák. Meg kell mondani, hogy a járási agronómusok egész télen agitálták az üzemek agro­nómusait, hogy minél több gyomirtó­­szert használjanak, viszont most, ami­kor szükség van rá, hiánycikk. ELŐBB KELLETT VOLNA ELVÉGEZNI A csírapróbákat Szép az idő, kedvez a cukorrépa vetésének, de a munka hevében egy­két hiányosság is előfordul. A galán­­tai járásban még csak a múlt hét végén végezték a csírapróbákat. Pe­dig ez nagyon fontos munka, mert ha a vetőmag csíraképessége tényleg olyan rossz, mint ahogy azt egyes mezőgazdasági üzemek kimutatják, akkor lényegesen többet kell vetni. Mert ha kevés növény kel ki, akkor már nem számíthatunk magas hek­tárhozamra. Pedig idén mindenütt magasab hektárhozamokat terveztek, mint tavaly. Erre feljogosítja a mező­­gazdasági üzemeket a múlt évi bő termés és természetesen a termelési tapasztalatok is. Ilyen magas hoza­mok mellett érdemes cukorrépát ter­melni. A nemesócsaiak például még kender helyett is inkább cukorrépát termesztenek. Földes Béla főökonó­­mus szerint 552 mázsás hektárh­ozam mellett minden hektár után 11150 ko­ronát kaptak a répáért (beleszámítva a prémiumot is), és még 1989 koro­nára értékelték a répaszeletet. A ter­melési kiadások viszont csak 5852 ko­ronát tettek ki. Ez a példa is bizo­nyítja, hogy magas hozam esetén ki­fizetődő a cukorrépa termesztése. BALLA JÓZSEF

Next