Szabad Ifjuság, 1955. január-március (6. évfolyam, 1-76. szám)

1955-01-30 / 25. szám

­ Fellendülnek a régi mozgalmak és újak születnek felszabadulási versenyben • Sok szó esett a bányász­tanácskozáson arról, hogy fel kell eleveníteni a régi, jól be­vált kezdeményezéseket, támo­gatni kell a kibontakozó új mozgalmakat. Az alábbiakban két nyilatkozatot közlünk egy régi és egy új kezdeményezés­ről. »Vegyék A„ minél többen“ Ruffli Lajos elvtárs, a pécsi szénbányák híres sztahanovis­tája. Módszerét a pécsi és pécskörnyéki meredek dőlésű telepeken lehet alkalmazni. Lényege az, hogy Valigura szovjet bányász tapasztalata nyomán nehéz szovjet fejtő­kalapáccsal fejti a szenet, s a fejtés és biztosítás szakosítva van: az egyik vájár állandóan fejt, a másik állandóan ácsol utána. Ezzel a módszerrel Ruffli elvtárs egy műszak alatt, meredek dőlésű fronton az eddigi 3-1­ 4 méteres telje­sítmény helyett 20 méteres hosszban fejtette ki a szenet. A kiváló munkamódszer sor­sáról Ruffli elvtárs a követ­kezőket mondta: — Kezdetben gyorsan terjedt, nagyrészt azért, mert a pécsi szénbányákban akkor szovjet szakemberek dolgoztak és gon­doskodtak szovjet típusú fej­tőkalapácsokról, a módszer is­mertetéséről. Most, miután a szovjet elvtársak elmentek, a vállalat vezetősége nem foglal­kozott megfelelően a mozga­lom terjesztésével. Igen ko­moly akadályt jelent az is, hogy a szovjet fejtőkalapá­csokban az alkatrészek elkop­tak, újakat pedig nem kapunk. Második akadály az, hogy a bányászok egy része idegenke­dett a nehezebb szovjet fejtő­kalapácstól és az új munka­­szervezéstől. — A felszabadulási verseny­ben újra felelevenítettük a módszert. Most szerveztem egy fiatalokból álló brigádot, s őket tanítom. Tapasztalatai­mat átadtam Komlón is. A pécsi trösztnél jelenleg 344-en dolgoznak ezzel a módszerrel, de ez még nem kielégítő ered­mény. Arra kérjük a trösztöt, hogy szerezzen folyamatosan alkatrészeket és új szovjet fejtőkalapácsokat. A DTSZ-től azt kérem, hogy segítsen, agi­táljon az új módszer mellett. Magyarázza meg, hogy ezzel a módszerrel nemcsak többet, hanem olcsóbban is lehet ter­melni, mert a szállítóberende­zéseket folyamatosan kihasz­nálhatjuk. Vegyék át még töb­ben a jó módszert s adjunk több, olcsóbb szenet az or­szágnak. Új anyagmentő brigádok Tatabányán Mi lesz az anyagmentő bri­gádokkal? A bányásztanácskozáson el­ismerően nyilatkoztak a tata­bányai fiatalok új kezdemé­nyezéséről, s Rákosi elvtárs felszólalása is foglalkozott a tatabányai úgynevezett „anyagmentő brigádokkal’“. Megkérdeztük Gátai Ottó elv­társat, a DISZ tatabányai vá­rosi bizottságának titkárát: mi­lyen eredményeket értek el eddig az anyagmentő brigádok és milyen további terveik van­nak? Gáti elvtárs a követke­zőket mondotta: —­ Eddig négy aknán: a VI- os, a XI-es, a XII -es és Vill­ás aknán szerveztük meg az anyagmentő brigádokat. Ezt a kezdeményezést Harmati Sán­dor DISZ-titkár indította el. Felkutatják az elhagyott vága­tokat, és összeszedik a felelőt­lenül otthagyott gépalkatrésze­ket, szerszámokat. Eddig több tízezer forint értékű anyagot szedtek össze a brigádok. Egye­dül a XI-es a­knán például 70 méter gumicsövet találtak egy darabban, ami rendkívül szük­séges a bányászoknak, és kevés van belőle. Természetesen ez a hanyagság megdrágítja a szén termelését. Éppen azért hoztuk létre a brigádokat, hogy ezzel is hozzájáruljunk a szén önköltségének csökkenté­séhez. Természetesen ez csak az emalk út. A másik: a nehe­zebb. Rendre, fegyelemre akar­juk nevelni a fiatal bányászo­kat, hogy a gazda szemével járják a bányát, s úgy dolgoz­zanak, hogy sem maguknak, sem másnak ne engedjék meg a pazarlást, ne kezeljék hűt­lenül a nép vagyonát. Az elkö­vetkező hetekben, a felszaba­dulási versenyben különben a bányásztanácskozás nyomán még több anyagmentő brigádot szervezünk. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 11. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Vasárnap, 1955 január 30 ÁRA 40 FILLÉR SPOR­TBARÁT­SÁG Véget ért a budapesti műkorcsolyázó Európa-bajnokság... A háromnapos versenyen ismét számos barátság szövődött, erősödött a sportbarátság. Képünkön: Marivenne Huet (francia), Jurek Eszter, Erica Batchelor (angol) és Manuela Angeli (olasz) A szénbányászat élüzemei A Szénbányászati Miniszté­rium és a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének értéke­lése alapján az elmúlt év utol­só negyedévében végzett ki­váló munkájukért a követ­kező bányák és üzemek nyer­ték el az élüzem címet: Pécs­­bánya, Várpalotai beszálló­bánya, Dorogi 11-es, Tatab­nyai VI-os, VII-es, XI-­ XV-ös és Keselőbánya, tová­bá a Középdunántúli Bány­szati Aknamélyítő Vállalat, Északmagyarországi Bány­szati Aknamélyítő Vállalat a Dorogi Bányagépgyártó Javító Vállalat. Épül, szépül Sztálinváros A sztál fóvárosi tanács pénte­ken este megvitatta első önálló várospolitikai tervét. A végre­hajtó bizottság a nyilvános ta­nácsülés elé olyan éves tervet terjesztett, amelyet a dolgozók százainak véleménye, javasla­tai és kívánságai alapján, a Hazafias Népfront programját szem előtt tartva készített el. Tapolczai Jenő tanácselnök be­­­­számolójában elmondotta, hogy a város fejlesztését az ez­­t idő szerinti 10 millió forintos­­ hitelkeretre, a felújítási költ­ségekre és a vállalati nyere­­­­ségrészesedésre alapozták. Je­­­­lentős összeg — mintegy négy és félmillió forint szerepel — számos ideiglenes lakás végle­ges rendbehozására. A terv gondoskodik a középületek csi­nosításáról, az utcák, a jár­dák és a parkok további ren­dezéséről, a közvilágítás kibő­vítéséről. A kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályát az építkezések befejeztével az anyás csecsemőotthonban he­lyezik el, így bővül a kórház ágyszáma. Négy új játszóteret, a Zalki-szigeten nyári úttörő­tábort létesítenek, szomszédsá­gában pedig úszómedencét épí­tenek. ­ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alaku­lását 1954-ben a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket százalékban a következőképpen teljesítették: Az 1954. évi termelési terv teljesítése százalékban: Kohó- és gépipari minisz­térium 100.3 Szénbányászati miniszté­rium Vegyipari és energiaügyi minisztérium 99.6 Könnyűipari minisztérium 101.9 Élelmiszeripari miniszté­rium 103.8 Építésügyi minisztérium iparvállaltai 93.2 Közlekedés- és postaügyi minisztérium iparválla­latai 105.7 Országos erdészeti főigaz­gatóság iparvállalatai 97.9 A helyi ipari vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövet­kezetek 113.2 százalékra telje­sítették 1954. évi termelési ter­vüket. A szocialista ipar 1954-ben 3.1 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban, ezen belül a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a helyi ipar termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek terme­lése 30.2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehézipar ter­melése 3.1 százalékkal keve­sebb, a könnyűiparé 9.5 száza­lékkal, az élelmiszeriparé 12.2 százalékkal több volt 1954-ben, mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évhez képest mintegy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a magánkis­iparral együtt) 1954-ben 4,7 százalékkal volt több, mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek­ gyártá­sa. A szocialista ipar 1954-ben 13 százalékkal több közszük­ségleti cikket termelt, mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cik­kek termelése 35,1 százalékkal haladta m­eg az előző évit. A legfontosabb iparcikkek termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen ala­kult: Az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés százaléká­ban, 1954-ben terven felül a töb­bi között mintegy 99.000 tonna kőolajat, 9700 koronát, 1100 fo­­gatos vetőgépet, 172.000 négy­zetméter húzottüveget, 7 millió négyzetméter pamutszövetet, 1,5 millió négyzetméter se­lyemszövetet, 48.000 női kabá­tot, 120.000 pár gyermekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar. Egyes fontosabb termékek termelési tervét nem teljesítet­ték. Például a szénbányászati minisztérium 650.000 tonna szénnel, a kohó- és gépipari minisztérium 165.000 tonna martinacéllal, az építésügyi minisztérium 206.000 tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a könnyűipari mi­nisztérium 1,2 millió pár pa­­mutharisnyával, 622.000 mun­karuhával maradt adósa a népgazdaságnak. 1954-ben több fontos köz­szükségleti cikk minősége ja­vult: például a fésűsgyapjú­szöveté, selyemszöveté, se­lyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé ,stb. Az élelmiszer­iparban javították a főzőkol­bász, gyulai kolbász, marga­rin, gyümölcsíz stb. minőségét. A javulás ellenére sok ipari termék minősége még nem kielégítő. Számos f­gyasztási cikk vá­lasztéka bővült, így például 1954-ben a női és férfi félcipő­ből 25—30, szandálból 40—45, férfiöltönyből 30—35, női ka­bátból 60—70 új modell, illet­ve gyártmányfajta előállítását kezdték meg. Az év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási-cikk gyártása indult meg, mint például a függesztett (hordozott) ku­­li­­vátoré, a négyzetbevető cso­­roszlyáé, a permetező porozó­gépé, az árokásó ekéé, a ház­tartási hűtőszekrényé, a por­szívógépé, a nylon és perion felhasználásával készült férfi­harisnyáé és fehérneműanya­goké, újfajta konzerveké stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg mű­ködését: többi között az ötéves terv olyan fontos létesítmé­nyei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykohója, a Szolnoki Szalmacellulózegyár stb. A lakosság jobb­ ellátása érdekében üzembehelyezték a debreceni Tejüzemet, valamint az ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Túrkevén, Bázakerettyén, Vámosmikolán stb.) új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év fo­lyamán számos meglévő üze­met bővítettek és korszerűsí­tettek. Több — főleg fogyasz­tási ipari — üzemet korszerű munkásvédelmi és üzemegész­ségügyi berendezésekkel lát­tak el. Az 1954. évre tervezett üzem­behelyezések egy része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területen vezettek be, illetőleg alkal­maztak szélesebb körben fej­­letebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai fejlesz­tés az iparban azonban álta­lában nem volt kielégítő. A műszaki szervezési intézke­dések mintegy kétharmadát az ipar nem az előírt mér­tékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyagtakarékoságra vonatko­zó intézkedések végrehajtá­sában. Az energiagazdálko­dás terén javulás mutatko­zott A szocialista iparban 1954- ben az egy munkásra jutó termelés 1,5 százalékkal ala­csonyabb volt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban csök­kent a termelékenység a Szénbányászati Minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. A termelékenység csökkené­se, valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidő­vel való nem megfelelő gaz­dálkodás folytán 1954. évben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez ké­pest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a villamos­­energia a martinacélönteés, a nitrogénműtrágya, az égetett tégla, a marha box férficipő, a marhahús, az adagolt vaj stb. önköltsége. A „Csepel’s tehergépkocsi, az aratócséplő­­gép, a penicillin, a szulfitcel­­lulóze, a finomított étolaj, a szénszappan önköltsége csök­kent. Beruházások, építkezések Az 1954. évi tervnek meg­felelően jelentősen csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg, mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954- ben a beruházások nagyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen ki­elégítését, mint az előző év­ben. Megnövekedett a mező­­gazdasági, a szociális, kulturá­lis és kommunális beruházá­sok és építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari és a közlekedési beruházások ará­nya csökkent. A beruházási tervnek meg­felelően csökkent 1954-ben az építőipar termelési terve is.­­Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette, ezen belül az épí­tésügyi minisztérium építő­ipari vállalatainak tervteljesí­tése 99,3 százalék volt. Az építési költségek 1954- ben az előző évvel szemben nem csökkentek Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkezetek azonban na­gyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elé­gítettek ki és csak kis rész­ben végeztek munkákat köz­vetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükségleteinek jobb kielégí­tése érdekében az év folya­mán többezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság építőanyagellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évi­nek tizennégyszeresét), 116.000 tonna meszet (az előző évinek több, mint kétszeresét), 87.000 tonna cementet (az előző évi­nek közel ötszörösét). A lakásépítkezések — főként a vidéki magánlakásépítkezé­sek — üteme 1954-ben meg­gyorsult. 1954. évben összesen közel 30.000 lakás épült, mint­egy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakáso­kon kívül több ezer új lakás építése van folyamatban. Ma­gánerőből kétszer annyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések 30 szá­zalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakás­­építési tervet nem teljesítet­ték. Mezőgazdaság A párt és a kormány határo­zatainak megfelelően a mező­­gazdaság az elmúlt évben je­lentős segítséget kapott: csök­kent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a ter­melési szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, a növényvédőszerekkel, a mező­­gazdasági kisgépekkel való ellátás. 1954-ben 400 millió forinttal több beruházást ka­pott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság terme­­lési kedve megnőtt, a tartalék­­területeket hasznosították, na­gyobb gondot fordítottak a nö­vényápolásra, fellendült az ál­latt­enyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátoltam a jobb termelési eredmények elérését. A gabo­­naneműek termésátlaga ki­sebb volt, mint 1953-ban: ke- Szén 103.4 Kőola­ 143.9 Martinacél 95.9 Hengereltacél 97.0 Gőzmozdony 114.5 Teherfelvonó 115.9 Borona 620.2 Tárcsás talajművelőgép 250.0­­ Traktoreke 171.0 I Nitrogénműtrágya 109.6 Foszforműtrágya 103.0 Cement­­ 89.3 Égetett tégla 83.8­­ Kerékpár 127.7 Motorkerékpár 102.4 Varrógép 116.1 Pamutszövet 108.4 Gyapjúszövet 134.0 Kötöttáru 132.8 Cipő 124.6 Férfiöltöny 142.4 Sör 118.0 Szalámik 107.0 Étolaj, ételzsír 112.1 Vaj 116.0 Szappan 120.3 Édesipari készítmények 139.8 Fethirais az ifjú traktoristák & traktoros* brigádok országos felszabadulási verseny­ért* (,'8. oldal) Bi'mutatjuk Xo­ugal-Xévid­orsíá^»! (7. oldal) Beszámoló a műkorcsolyázó Európa-bajnokság harmadik napjáról (8. oldal)

Next