Szabad Szó, 1946. június (3. évfolyam, 123-146. szám)

1946-06-06 / 126. szám

xm jfcrfgg % A magyar kultúra sikere a Szovjet­ Unióban Jó tíz esztendő előtt megláto­­gathajmni a Komi Köztársaság fővárosát, Sziktikvárt.­­ aki­ket a magyar tudósok még ma is csúfnevükön zűr Jeneknek neveznek, legközelebbi rokonai a magyarságnak. A szik­tikvári Nemzeti Múzeumban magyar te­rem van. A terem falait Rákó­czi, Petőfi, Kossuth és Rákosi Mátyás képei díszítik. A mú­zeum könyvtárában megtaláltam Petőfi és Arany összes költemé­nyeit, Madáchot, Katonát, né­hány kötet Jókait, Mikszáthot és Ady Endre két első kiadású könyvét. A komi iskolákban részletesen tanítják a magyar történelmet. Komi nyelven ol­vasható Petőfinek, Aranynak és Adynak jónéhány költeménye. Néhányezer kilométerre Szik­­tikvártól délkeletre, Taskendben (az ottani múzeumban) látható egy szoba, amelynek ugyancsak magyar vonatkozása van. Ebben a szobában Vámbéri Ármin munkáit őrzik és térképeket, raj­zokat, amelyek Vámbéri útját mutatják. A világjáró magyar tudósnak igen nagy tekintélye van Szovjet-Közép-Ázsiában. És nemcsak ott. Az egyik legna­gyobb orosz író, Nikolaj Tihonov (a Szovjet­ Unió írószövetségének elnöke) regényt írt Vámbéri Árminról. Pár héttel a háború kitörése előtt jelent meg orosz nyelven, új tömegkiadásban (150.000 példányban) Vámbéri Ármin önéletírása. Ugyancsak 1941-ben jelent meg a nagy szovjet matemati­kusnak, E. Kollmannak „A két Bolyai“ című tanulmánya. A szovjet egyetemeken azt tanít­ják, hogy a két Bolyai vetette meg a modern matematika alap­jait. A magyar orvostudomány kiválóságai közül elsősorban Semmelweis Ignácot ismerik, de a szakemberek előtt a Korányi név sem ismeretlen. Ha mindaz, amit itt felsorol­tunk, csak egy-egy vidéket, vagy egy-egy „szakmát“ foglal­koztat, a magyar kultúra egyik­­másik képviselője az egész Szovjet­ Uniót meghódította. Mindenekelőtt Petőfi Bárutor. PETŐFI már a múlt század hetvenes éveiben ismert, sőt népszerű köl­tő volt orosz földön. Az akkori demokratikus mozgalmak költői egymással versenyezve ültették át orosz nyelvre Petőfi forradal­mi verseit. A múlt század nyolc­vanas éveiben, amikor a cári cenzúra kegyetlenül üldözte a haladó értelmiséget, nagyon sok orosa és ulerda forradalmi köl­temény csak úgy jelenhetett meg« *«» e költeményeknek szerzője elhallgatta nevét és főként­­ Petőfi szerepelt. Petőfi neve alatt forgott köz­kézen mintegy félszáz orosz és ukrán forradalmi költemény. A nagy Októberi Forradalom győzelme után Petőfi Heineval és Byronnal versenyezve terjedt el az egész Szovjet­ Unióban. Pe­tőfiről 1920-ban Peter Kogan akadémikus írt tanulmányt, amely a Moszkvai Állami Könyv­kiadó kiadásában jelent meg. A tanulmányban kitért Petőfi kortársaira is és főleg Arany János balladáiról adott pozitív értékelést. Petőfit a vi­lágirodalom egyik legnagyobb költőjének nevezte. Három évvel később Szovjet- Oroszország közoktatásügyi nép­biztosa, Anatol Luncsarszkij írt tanulmányt Petőfiről és ugyan­csak ő fordította oroszra Petőfi hatvankét költeményét. Egyetlen magyar író sem ara­tott olyan hatalmas sikert a Szovjet­ Unióban, mint Petőfi. A MODERN MAGYAR ZENÉSZEK közül Bartók Bélának van ko­moly súlya a szovjet zeneéletben. Népszerű orosz földön Reinitz Béla néhány dala. Reinitzet jól ismerik Moszkvában. A magyar építészet remekei sem ismeretle­nek a Szovjet­ Unióban. A fegyverszünet megkötése után újra nagy érdeklődés mu­tatkozik a Szovjet­unióban a magyar kultúra iránt. Szent-Györgyi Albert működésével a Tudományos Akadémia foglalko­zik. Fejér Lipót munkáit Koll­­man matematikus tanulmá­nyozza. Rövidesen megjelenik a Szovjet­ Unió Tudományos Aka­démiájának kiadásában a ma­gyarok eredetéről végzett kuta­tások eredménye, amely nagyon sok új adatot hoz nyilvánosság­ra , de felhasználja a magyar kutatók munkásságának ered­ményeit is. Az Állami Könyvkiadó ter­vezi a legjelentősebb ma élő magyar írók egy-egy munkájá­nak kiadását. Ebben a sorozat­ban jelenik meg Illyés Gyulá­nak, Heltai Jenőnek, Zilahi La­josnak, Kárpáti Aurélnak, Dar­vas Józsefnek és Kovár Lőrinc­nek egy-egy könyve. Szándékosan nem emlékeztem meg azokról a magyar tudósok­ról, írókról, festőkről és zené­szekről, akik az utolsó­ 25 esz­tendőben a Szovjet­ Unióban él­tek. Ezek közül egyik-másiknak munkáit az egész Szovjet-Unió ismeri. A SZOVJET­UNIÓBA EMIGRÁLT TUDÓSOK ÉS ÍRÓK nagyon sokat dolgoztak azon, hogy a progresszív magyar iro­dalmat és tudományt ott népsze­rűsítsék. Nem kis mértében ne­kik köszönhető, hogy a Szovjet- Unió népei olyan nagy érdeklő­déssel várják a magyar írók munkáit. Mivel a Szovjet­ Unióban a tu­domány, irodalom és művészet nemcsak egy kis réteg magán­ügye, hanem egy-egy jó könyvet milliók és milliók olvasnak és a tudomány eredményei is millió­kat érdekelnek, a magyar tudó­sok és magyar írók szovjetunió­beli sikerei nagyjelentőségűek. Élés Béla Értesítés A marosvásárhelyi rabbi­hivatal értesíti mindazon hí­veit, akiknek hozzátartozóit 1944 évben az első transzport­tal szállították el és biztos tudomásuk van arról, hogy a kiválasztásnál bal oldalra kerültek, azoknak halálozási évfordulóját (Jahrzeit)­ fo­lyó év június hó 6-án (Sivan hó 7), csütörtökön kell meg­tartani. A második transz­porttal elszállított és bal ol­dalra kerültekért folyó hó 8-án (Sivan hó 9) szombaton kell megtartani. A harmadik transzporttal elszállított és baloldalra kerültekért folyó hó 17-én (Sivan hó 18) hét­főn kell megtartani. Mindhárom évforduló al­kalmával az emlék­mécset előző este kell meggyújtani és Kádist mondani. , Rabbi hivatal fi Olvassa a­­ „Szabad Szó“-t SZABAD SZÓ A Magyar Népi Szövetség fokozott figyelmet szentel a nő mozgalomnak Beszélgetés Szűcs Margittal, a MNSZ központi női bizottságának tagj­ával székelyföldi szervező útjának tapasztalatairól" Marosvásárhely, június 4. Szűcs Margit, a Magyar Népi Szövetség női csoportja köz­ponti vezetőségének tagja orszá­gos szervező körútja során Ma­rosvásárhelyre érkezett s több napon keresztül tanulmányozta az itteni helyzetet. — Véleményem szerint Ma­rosvásárhelyen még nincs meg a tökéletes és annyira kívána­tos női egység — mondotta Szűcs Margit munkatársunk­nak. — A város asszonyainak egy része még nem látta be, hogy a Magyar Népi Szövetség női csoportjában van a helye. A szervezeti élet iránt érdeklő­dés nyilvánul meg, de a nő tár­­sadalmró szétforgácsolja erejét. Az egyházi női szervezeteken kívül Marosvásárhelyen a kere­kedő, valamint az iparosasszo­nyok szövetsége működik. Vala­mennyi fent említett szervezet­­áldásos tevékenységet fejt ki, de, hogy úgy mondjam, teljesen a régi alapon. Azt értem alatta, hogy a női szervezeteknek leg­több tagja csak a jótékonyko­dásban látja feladatát, nem véve tudomásul, hogy a változott idők nagy és új feladatokat rót­tak a nőtársadalomra. MINDENKINEK DOLGOZNIA KELL —■ Kevesen vannak Marosvá­sárhelyt olyan nők, akik érdek­lődnek népük és mindnyájunk sorskérdései, égető problémái iránt s akik tevékeny részt kí­vánnak venni abban a munkában és küzdelemben, amellyel új vi­lágunkat akarjuk felépíteni. Tu­dom, hogy a legtöbben úgy gon­dolkoznak, hogy a nőnek az a feladata, hogy női hivatásának eleget tegyen. Be kell látnia azonban minden asszony testvé­remnek, hogy ez az álláspont nem időszerű. Ma mindenkinek fokozottabb mérték­ebn kell dol­goznia­, olyan feladatokat is­ vállalva, amelyek az egyéni ön­zés szemüvegén keresztül nézve talán idegenek, kényelmetlenek. Sokan azt hiszik, hogy ha női­­ szervezeti életre akarjuk rábe­szélni őket, akkor ki akarjuk ragadni otthonukból, meghitt családi körükből, kényelmükből. _ Nem, mi nem ezt akarjuk. Kényelmüket, nyugalmukat, ott­honukat már úgy is feldúlta, a háború. Mikor munkára hívjuk őket, azért tesszük, hogy a szét­rombolt otthonok újra felépül­jenek, a régi családi élet újra­­ megteremtődjék s életünkből ki­küszöbölődjék mindaz, ami a bér­kés, zavartalan, dolgos, boldog életet gátolná. nA NŐK NEM LEHETNEK CSAK ANYÁK“ __Mi a véleménye a politizáló nőről ? __ Nagyon jól tudom, hogy úgy a férfiak, mint a nők nagy­része, ha politizáló nőről hall, elhúzza a szája szélét. A politi­záló nőben még ma is nagyon sokan amolyan politikai kékha­­risnyát, feminista jelszavakat hangoztató amazont látnak. Mi­kor mi szervezeti életre akarjuk rávenni a nőket, nem a feminis­ta mozgalom szellemében tesz­ek ezt A második világháború bebizonyította, hogy a nők nem lehettek csak nők, csak any.­­Nem lehettek csak anyák azért, mert a háború elrabolta az apá­­kat s azokat, akik apák lehet­tek volna. A háborús években a nőknek egyedül, támasz, férfi nélkül kellett helyi állatok. A nők bebizonyították, hogy meg tudnató a maguk lábán. — Ha a veszély idején férfi­,­ként viselkedtek, akkor igenis vállalniuk kell a tartós béke, az emberibb élet megteremtéséért is azokat a feladatokat, ame­lyekkel megbízzák őket. Akik idegenkednek a nők közéleti sze­replésétől, akik lenézik a nő­mozgalom jelentőségét, azoknak álljon itt válaszul egy kolozs­vári hostáti asszony mondása. ..Nekünk mindig azt mondták a férfiak, hogy a nőnek csak any­­nyi­­­v­a legyen, hogy tudja, ha az eső értik, eresz alá kell állatni. Vájjon mi lett volna, ha a há­­bor­­reiben eszünkből, erőnkből os'' le futotta volna.“ FALVAKAN NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS Jártam Sáromberkén, Szová­­tán, Nyárádmagyaróson, Ré­gemben, Nyárádszeredában. A falvakon azt tapasztaltam, hogy a dolgozó nők, ha a sürgős me­zei munka idején nem is érnek rá szervezeti életet élni, öröm­mel fogadnak mindenkit, aki női problémákról, női feladatokról beszél nekik. Megállapítottam továbbá, hogy azokban a hely­ségekben, ahol nagyobb értelmi­ségi rétegek vannak, már sok­kal lanyhább a női szervezke­dés iránti érdeklődés. Nyárád­ezeredában például valósággal megdöbbentett az értelmiségi nők érdektelensége. Ha olyan tanítónőkkel találkoztam, akik­nek halvány alapfogalmuk sincs mai életünk problémáiról, akik csak egy foglalkozást űznek, s azt hiszik, hogy feladatukat el­végezték akkor, ha növendékei­ket írni, olvasni megtanították. Teljesen elfelejtik, hogy a taní­tónőnek más feladata is van, hogy neki kell a nép felvilágosí­tásával foglalkozni. Jellemző a nyárádszeredai tanítónők érdek­telenségére, hogy többszöri meg­hívásomra is csak egyetlen egy tanítónő, Botos Sándorné jött el a megbeszélésre, holott a fel­szólaló nyárádszeredai dolgozó asszonyok nagy érdeklődést ta­núsítottak a felvetett kérdések­kel szemben. A nyárádszeredai értekezleten jelen voltak Sóvá­rad, Vadad, Székelytompa fal­vak kiküldöttei is.­­ Az országos központ erős elhatározása, hogy a jövőben még fokozottabb figyelmet szen­tel a női mozgalomnak s min­dent elkövet, hogy a női szer­vezetek az ország valamennyi helységében megerősödjenek, il­letve megalakuljanak — fejezte be érdekes és tanulságos tájé­koztatását Szűcs Margit. A közigazgatás gazdaságos alapon való átszervezése, a közigazgatás menetének leegyszerűsítése, meggyorsítása és összehangolása céljából. Az államgépezet megerősítése. Kíméletlen harc a korrupció és bürokrácia ellen. A közhivatalnokok munka és éle körülményeinek meg­tartása. __ '(A­ demokratikus pártok tömbjének programnyilatkozatából.')] I Manu­—Antonescu—Slatianu klikk felel is a szívjetellenes háborúért — állapítja meg a „Graiul Nou“ A Vörös Hadsereg román­­nyelvű lapja, a „Graiul Nou“, foglalkozik az Antonescu per politikai mérlegével. A lap a pernek rendkívül nagy politikai jelentőséget tulajdonít és a kö­vetkezőkben elemzi az eredmé­nyeit: 1. Antonescu fasiszta-legio­­nista kormánya a „történelmi“ pártok vezéreinek politikai és erkölcsi támogatásával és tény­leges részvételével jött létre. 2. A „történelmi“ pártok ve­zérei naponta tevékenyen együtt­működtek az Antonescu kor­mánnyal. 3. A „történelmi“ pártok ve­zérei üdvözölték a szovjetellenes háborút, támogatták és tevéke­nyen részt vettek ebben a hábo­rúban. A Graiul Nou megjegyzi, hogy a Vörös Hadsereg szétoszlatta azokat az illúziókat, amelyeket Maniu, Mihalache és Bratianu tápláltak a szovjetellenes hábo­rú kapcsán. De — írja — senki sem tudja visszaadni Romániá­nak a 625 ezer háborús halottat és a 600 ezer polgári áldozatot. A Vörös Hadsereg lapja hatá­rozott hangon teszi fel a fele­lősség kérdését. A „történelmiek" felelős vá­laszát nemcsak a román nép várja, hanem az Egyesült Nem­zetek is, elsősorban a Szovjet­ Unió. A Szovjet­ Unió nem tud­ja elfelejteni legjobb fiainak ki­ontott vérét abban a háborúban, amelyet a Maniu—Antonescu— Bratianu klikk erőszakolt ki.“ Eltemették Ciobru rend­őrtisztet Marosvásárhely, június 4. Kedden délután nagy gyászoló tömeg kísérte utolsó útjára Cio­­botaru rendőrtisztet, aki köte­lességének teljesítése közben életét vesztette. Ciobotaru ko­porsóját a rendőrség udvarán ravatalozták fel, majd a kivonult katonazenekar hangjai mellett indult el a gyászmenet a teme­tőbe. A gyászkocsit két oldalt cszruhába öltözött rendőrök kí­sértek. A sírnál bajtársai utol­só búcsút mondtak Ciobotaru rendőrtisztnek. ( j ) Ki 12 fest, tisztit,­ványai 1 JZEM­­ Ricz-telep I­I werc: ^ L­IBI. TM\

Next