Szabad Szó, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-01 / 249. szám

f­­ _ LM Hat oldal, ára 400 lej POLITIKAI NA­Pi LAP III. évfolyam, 249. szám Felelős szerkesztő: LÁZÁR JÓZSEF Ti S3 plii. i­­.r. aanjerar conf. old. Qb, Gm, P. T. T. Nr. 17.304^194* Péntek, 1946 november 1 Magyar ifjúakg Az egyenlő és szabad fejlődés biztosításáért Szavazzatok az egyenlőség jelére: A második Sztálin-nyilatkozat Alig egy hónap leforgása alatt már a második nagyjelentőségű Sztálin­­nyilatkozat járja be a világsajtót és kel szárnyra a különböző országok rádióinak hullámain. A Sunday Times című angol lap után most az amerikai United Press kapott választ a Szovjet­ Unió miniszter­­enökétől a nemzetközi politika legége­tőbb kérdéseire. Az első Színán-interjú a párizsi béke-­ értekezlet befejező szakaszában látott­ napvilágot. A le­gelfojtottabb légkörben,­ és — most már nyíltan megállapítha­juk — a legsötétebb pillanatban, amikor a­ párizsi békekonferenciát már csak sut-f­­ogva morés­zol le az ember békekonferen­c­iának nevezni. Oly kirívó és nyilvánvaló háborús uszító sakkhúzások történtek, hogy nehéz volt arra nem gondolni, hogy a Luxembourg-p­alotában sokan inkább egy jövő háború előkészítésén, mint a tartós béke megalapozásán fáradoznak. S akkor hirtelen világosodna kezdett a látóhatár: a Sztálin-nyiatkozat kemény intelem volt az új világháborúról fecse­­­gőknek. Erősen megingott a trösztök rémhírdiplomaáciája, amely az államosí­tott fegyverkezési verseny haszna nevé-­­ben, a­örténelem legszörnyűbb háborúja­­ után sem átadottá háborító uszítással? mérgezni a tömegeket. Bizonyos mért­ék­ben csillapítónig ha ezt a kedélyekre Tru­s­man amerikai elnök békebarát beszéd?" is, melyet az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének megnyitásán mondott. Egyes­ körök azonban még ezután is azon igye­keztek, hogy a tisztulási folyamatot meg­indító nyilatkozatok kedvező hatását el­oszlassák, a háborús félelmet felszínen tartsák és megnehezítsék a béke megszi­lárdulását. Elég utalni Churchill ismé­rit riasztó hír­röppentyűire, amelyek közül a józanul gondolkodó angolok­at és ame­rikaiakat­­ megdöbbentette és felháborí­totta az a légből kapott állpás, hogy Európában a szovjet megszálló haderők létszáma — közel kétszáz hadosztály. Erre ad most csattanós választ Sztálin generalisszimusz, amikor leszögezi, hogy hatvan hadosztályról van csak szó, és két hónapon belül ebből is húszat vissza­vonnak és leszerelnek. De voltak más jelenségek is, amelyek időszerűvé tették a Szovjet­ Unió minisz­terelnökének újabb megnyilatkozását. New Yorkban a jövő hónap végén a négy­ nagyhatalom külügyminiszterei megkez­dik az egész európai békerendezés alap­­ját alkotó német béke megvitatását. Azok a bizonyos angliai és amerikai kö­rök, amelyek nem akarták meghallani Molotovnak már június 10-én a német békerendezés aktíveiről tett kijelenté­seit, most kénytelenek a legfelsőbb szov­jet helyről tudomásul venni, hogy Né­metország kérdésében a Szovjet­ Uniót a legmesszebbmenő megegyezési készség tölti el a nyugati nagyhatalmak irányá­ban. A mostani Sztálin-nyilatkozatnak Németországra vonatkozó megállapításait londoni diplomáciai körök igen szíves fogadtatásban részesí­­k és elismerik, hogy a szovjet álláspont csaknem minden kér­désben összhangba hozható a brit állás­ponttal. Kevin angol külügyminiszter helyénvalónak találta, hogy nyomban személyesen is véleményt mondjon a Szonn-nyilatkozatról és kijelentette, hogy ha az összhangra­ törekvés a new­­yorki tanácstermekben is megvalósul akkor Európa jövője rózsásabbnak lát­­szik, mint bármikor eddig. A jelentések külön kiémnélt­ék a Sztá­lin-nyilatk­ozat igen kedvező amerika fogadtatását s a az magától értetődő is Sztálin most elsősoréi­ az amerikai szovjet viszonyról szólott. Szavait azon­ban — amelyek meggyőzően hirdetik hogy nem növekedett a feszültség a Szovjet­ Unió és az Egyesült Államok kö­zött — ugyanazzal az örömmel fogadja minden békeszerető nép, mint az ameri­kai nép milliói. Sztálin nyilatkozata mi döntően hozzájárul ahhoz, hogy a dol­gozó kisemberek megszámlálhata­lan mil­liói, bármely­ részén is élnek a földgolyó­nak, nemcsak a múltban lássák a népek szabadságának törhetetlen harcosát a Szovjet­ Unióban, hanem felismerjék azt is, hogy a támadó háború mai képviselői­vel szemben, a mai háborús gyújtogatók kalandorpolitikája ellen is a Szovjet­ Unió az, amely hatalmas támaszt és biz­tonságot nyújt a tartós békére vágyó emberiségnek­ (fc. §).* Általános lefegyverzési javaslatot terjesztett Molotov az Egyesült Nemzetek g sh­ing r­e i közgyűlése elé Felvilágosítást a határon kívül állomásozó haderőkről New York. Molotov szovjet kül­ü­gyminiszter kedden este az Egyesül Nemzetek közgyűlésén kifejtette a Szov­et­ Unió álláspontját az általános politi­kai kérdésekről. Molotov négy pontba i­ndítványozta az általános lefegyverzést­­. A fegyverkezés általános csökken-Sajnálkozását fejezte ki a szovjet kül­ügyminiszter a felett, hogy a Biztonsági Tanács nem lépett akcióba a spanyol­­ügyben. E­miatt egyes nagyhatalmakat terheli a felelősség. Ugyanakkor a Biz­tonsági Tanács az iráni ügyben a Szov­jet­ Unió irányában nyíltan kedvezőtlen terét valóra kell váltani. 2. Meg kell tiltani az atomerő felhasz­nálását háborús célokra. 3. Hasznos indítványokat kell tenni a fenti két kérdés lebonyolítására, végül 4. Minden kormánynak támogatnia kell az Egyesült Nemzeteket ebben az ügyben, álláspontra helyezkedett, ami nem hasz­nált a Tanács presztízsének. Görög­országról szólva Molotov kijelentette : az ember nem maradhat közömbös azzal szemben, hogy a fasiszták teljesen gátlás nélkül viselkedhetnek Görögországban, hála a­ brit csapatok védelmének. Az általános katonai kérdésekkel fog­Az atombombáról szólva Molotov meg­állapította, hogy az atombombát hasz­nálták már nyílt városok ellen, de nem használták hadseregek ellen. Nem­ sza­bad elfelejteni, hogy atomfegyver hasz­nálatakor valamely hatalom szintén atombombával válaszolhat, vagy ezenki­kívül­ mással fsg­lalkozva Molotov u.fix"is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlésé­nek minden felvilágosítást meg kell adni a határokon kívül állomásozó haderőkről, kivéve azokat a haderőket, amelyek a volt ellenséges államok területén, mint meg­szálló csapatok tartózkodnak. A vétó­jog vitatása: figyelemelterelő sakkhúzás A nagyhatalmak vétó­jogáról a Biz­ottsági Tanácsban Molotov megállapítot­­ta, hogy e körül a kérdés körül nagy és indokolatlan lárma folyik, amelynek csak­ az a célja, hogy elterelje a figyelmet az Egyesült Nemzetek működésének más öntse hibáiról A vétó-jog vitatása bizo- 3VOS körök világuralmi terveit, egyed­uralmi törekvéseit leplezi. A vétó-jog vitatása reakciósok munkája, kiírnék Churchill a prófétájuk. Befejezésül Molotov a következőket mondotta: — Az emberiesség elve és a nagyha­talmak szolidaritásának az elve az Egye­sült­ Nemzetek Szervezetének alapköve-Aki ettől az elvtől tágítana,­­alapjaiban rendítené meg az UNO szervezetét. Beszéde után Molotov beterjesztette lefegyverzési javaslatát... Spaak elnök a javaslatot nyomban bizottsági tárgyalás elé utalta, azzal, hogy a szovjet javasla­tot aztán még a jelenlegi közgyűlésen na­pirendre tűzzék. Groza Péter dr. miniszterelnök:­­ A választások napja spis ünnep lesz,­­ mert meghozza a demokrata pártok győzelmét Bukarest. (Agerpress). Nagykü­­küllő­ megyében 14.000 román és magyar új birtokos között osztották szét a b­i­r­­tokleveleket, mely alkalommal a Demokrata Pártok Blokkjába tömörült erők nagyarányú megnyilatkozására ke­rült­ sor. Az ünnepségen Groza Péter dr. miniszterelnök is részt vett Vasiliu­ Bascanu tábornok, hadügyminiszter, Zaroni Romulus földművelésügyi mi­niszter és sok más vezető személyiség társaságában. Groza Péter dr. miniszter­­elnök nagy beszédet tartott, amelyben a többek között a következőket mondotta: — Két évvel ezelőtt a nép kívánsága állított a kormány élére, erre a felelős­ségteljes helyre. Akkor azt kértem Ma­mutot és Bratianutól, hogy vegyenek részt a kormányban, de különféle kifo­gások címén ezt az ajánlatot visszauta­sították. Azt hitték, hogy a támadt ne­hézségek felőrlik majd a kormány erejét és ők még egy nappal könnyű szerrel meghosszabbíthatják uralmukat. A hely­zet azonban egészen másként alakult. A széles demokrata alapokon nyugvó kor­mány, amelyet a nép akarata állított az ország élére, nem őrlődött fel a nehéz­ségekkel való harcban, hanem még in­kább megacélozódott.. Ma, két év­e á­l még keményebbek és harcosabbak va­gyunk, mint voltunk. A választások nap­ja igazi ünnepnap lesz, mert az ország összes férfiainak és nőinek egészséges ösztöne meghozza majd a dánokra'* pártok győzelmét, a nép igaz, boldogu­lására. .... ■­­ Választói népgyűlések országszerte Bukarest. (Agerpress). A Demokra­ta Pártok Blokkjának választási offen­­zivája az egész országban nagyarányú nagygyűlések keretében megindul. Ko­lozsvárott 180.000 ember hallgatta meg Groza Péter dr. miniszterelnök-és Lu­ca Vasile, a Demokrata Pártok Blokkja kolozsvári listavezetőinek- beszédét, míg Constantinescu Miron Targul- Bujorban húszezer covurlui­ megyei föld­műves előtt beszélt. Calarason Agiu -Constantin, * Segesváron G­r­o­z­a Péter dr. és Schiopu Bujor mondottak be­szédeket tízezres tömegek előtt. Bukarest. (Agerpress). A Demo­krata Pártok Blokkjával történt meg­egyezés következtében a zsidó szerveze­tek a bukaresti Izbanda-mozgóban nagy­arányú választói gyűlést tartottak, a­­melyen a szónokok felhívták a jelen vol­takat, hogy a kormánylistára adják sza­vazatukat. A gyűlésről táviratot intéztek Groza Péter dr. miniszterelnökhöz és a Demokrata Pártok Blokkja központi vá­lasztási bizottságához.

Next