Szabad Szó, 1946. december (3. évfolyam, 273-293. szám)

1946-12-05 / 276. szám

Magyar iskolák szellemi olimpiásza Vasárnap óta délutánonkint más-más temes­vári iskola növendékei adnak pompás műsort a­­ Népi Szövetség székháza nagytermé­nek színpadán. Valóságos szellemi olimpiász ez Amelynek során az iskolák versenyeznek eg­n is,ala­melyikük növendékei tudnak szeb­be­n szavalni, csengőbben énekelni, tetszetőseb­bel­ táncolni és élethívebben színházdit jársza® ni. le­nézi­nek, aki ezekben az előadásokban gyönyörködik, nehezére esik a döntés: meg­állapítani, hogy melyik iskolának tanulói ügye­sebbek. Leghelyesebben ítél az, aki pártatlanul leszögezi, hogy­ valamennyi műsor előadása pompás, nagyszerű. Elmondhatjuk, hogy ma­gyar iskoláink növendékei nemcsak az iskolá­ban, hanem mint kicsiny előadó művészek is jól állják meg a helyüket. Ez egyben azonban a tanszemél­yzet dicsérete is, amely a betanítás­sal és rendezéssel nagy munkát végzett. Ma, szerdán, december 4-én délután fél® négykor a gyárvárosi és erzsébetvárosi magyar tannyelvű állami elemi iskolák növendékei mutatják be közös előadáson a tudásukat. A műsor gazdag és változatos. Gyárvárosi iskola: Első osztály 1 1. Mulatnak a törpék, jelenet. 2. A kavics, jelenet. 3. Ima, Szeressétek az árv­a, gyermekei, Háború árvája. Az első irka, sza­valatok. 4. Zene. 5. Táncoló törpikék. Máso­dik osztály: 1. Induló.­­ Ha jól megy torod, szavalat. 3. Születésnap, párbeszéd. 4. Anyám tyúkja, Fogoly madár, szavalatok. 5. Népda­lok. Harmadik osztály: 1. Gyurika beteg lesz. Színdarab.­­• Éji látogatás. Édes jó anyám, szavalatok. 3. Földrajzlecke, színdarab. 4. Édesanyám, szavalat. 5. Népdalok. Negyedik és ötödik osztály­ok: 1. Bözsi mindent elintéz, vígjáték. 2. Három szavalat. 3. Népdalok. 4. Lacika bajban, magán jelenet. 1. Vanízsgyűrü, színdarab. Erzsébetvárosi iskola: Első osztály: 1. Mocskos Peti K­ampuszországban, víg jele­­net. 2 Szörnyű galiba, jelenet. 3. Szavalatok. Második osztály: 1. Hu­bele Pityu, jelenet. 2. Szavalatok. Ötödik és hatodik osztály: 1. A hazug, színdarab. 2. Népdalegyveleg. Holnap, csütörtökön a gyárvárosi római ka­­tolikus elemi leányiskola« műsora bemutatására kerül a sor. Kölcsönkötvények beterjesztése Temesvár. A pénzügyigazgatóság f­el­hívja mindazokat, akik 1944 évi 4 százalékos nemzetvédelmi és 1945 évi 1 százalékos nem­zeti újjáépítési ideiglenes kölcsönkötvénnyel rendelkeznek, hogy azokat sürgősen nyújtsák be a pénzügy­igazgatóságnál végleges címletek­re való becserélésük céljából. Azok, akik a fenti ideiglenes címleteket ez év augusztus­á1ig beterjesztették, jelentkezzenek a pénzügyigaz­gatóság könyvelőségének hatodik számú pénzt­­ár­ ablakánál, naponként reggel kilenc és 1 óra között a végleges címletek­ásvé­­t végső határidő 1947 január 1 ­JL times vá­r. A gyarmatáruüzletek kiraka­tait a felületes­­szemlélet is már a háborúdétt: csalóka bőségre emlékeztetik. A kirakatokban megjelentek a legkülönlegesebb gyarmatáruk, ritka csemege­holmik, egyszóval ami szem­­szájnak ingere. Lehet már kakaót és csokoládét kapni, feltűnik a narancs és citrom is, fahéj, vanília, füge, datolya, ananász, mazsola csá­bítja a fogyasztókat, akik a háborús évek so­­rán­ már el is felejtették, hogy ezek a sr­­nyenc­­fal­tak ki léteznek. 1tonnára jönnek a csemegék A rég nem látott csemegék feltűnése azonban még tavairól sem jelenti a gazdasági élet nor­malizálódását. Egyelőre mindez, csak szórvá­nyos import, am­elynek eredete nem érdektelen. Egyes romániai cégek ugyanis régi külföldi, fc­k ki.­ törökországi követelések fejében kisebb m­enn­i.-egis csemege-amt rendeltek, elsősorban kávét, kakaót, csokoládét és citromot. Az im­portőrök, akik azelőtt egymással versenyeztek, most abból is kétségtelen tényből indultak ki, hogy a lóg­,vésztők a háborús évek alatt úgy® szólván el is felejtették a gyarmatáruk izét, ezért tehát mindenből a legsilányabb minősé­­gzt remüb­lu­k, megfelelőn olcsó árakon. Az üz­let valóban jól sikerült, mert a ritkaságoknál nem nézték a minőséget: azok, akik ma meg tudják fizetni a legszemérmetlenebb uzsoraárat fent is. Így történt aztán, hogy ez ország nagyobb városaiban feltűntek a ritka csemegeáruk és ma­ az üzletek kirakataiban a „békebeli“ áru­­bőség illúzióját keltik. Párszáz százalékos haszon Az árak viszont arról tanúskodnak, hogy a kereskedelem jelentékeny része ma teljesen el i­­ tért a tisztesség fogalmától. A Konstancába­­ érkező ikakaó kilója például jól 80.000 lejbe kerül az importőrnek, de az áru innen Buka­­restbe vándorol, onnan pedig valamely váradi nagykereskedőhöz és végül kiköt a temesvári üzletek­ kirakatában. Ekkor már too cao lej kilója, mindössze néhány száz százalékos hasz­­not fölöztek le­­róla a közvetítők. Ezért nem csodálhatjuk, hogy egy darab palesztinai cit­rom, amely nem annyira csemegecikk, mint inkább már orvosságnak számít, ez—13.000 tejbe kerül Temesvárott. Mindezek a csemegecikkek ma teljesen elérh­e­hetet­lenek a széles fogyasztótömegek számára. Temesvárott csak néhányszáz ember akad, aki szemrebbenés nélkül félmillió tejt fizet ki egy kiló kakaóért, amelynek élvezéséhez még oda kell számítani az immár izo ooo tejbe kerülő fekete-cukrot is. Tisztességes jövedelmű ember arra sem gondolhat, hogy 80 ooo tejt fizessen egy szelet valódi Suchard csokoládéért, amely ugyan aránylag gyenge minőségben kerül, az országba, de ténylegesen valódi csokoládé. Az import kérdése A mai súlyos gazdasági problémák, közepette természetesen egészen háttérbe szorul a cseme­ge­cikkek behozatalának kérdése, de az is két­ségtelen, hogy eme cikkek élvezése a széles fogyasztótömegeket jobban megilleti, mint az üzérek és harácsolók körét Érthető tehát, hogy a kormány most még nem engedélyezi ezeknek a cikkeknek a rendszeres behozatalát. A készü­lő gazdasági intézkedések meg fogják oldani az import kérdését is, valamint módot talál­nak majd arra, hogy a csemege­cikkek is hozzá­férhető áron kerüljenek a fogyasztót­ömegekhez. Addig viszont egyáltalán nem fontos, hogy az uzsora­célokra behozott gyarmatáruk csak egy szűk és a különböző javakban érdemtelenül dúskáló fogyasztókor dáridók­ kiszolgálják, a dolgozó tömegek verítékéből sajtolt jövedelem „bőkezű“ elherdálásával. A nagy gazdasági problémák megoldásáig várjunk tehát a cseme­ge­áruk behozatalával. Imét kaphatók Timisvárott a különleges gyarmatáruk Amíg a Kakaó Konstancán, Bukaresten és Váradon keresztül Temesvárra jut, félmillió lejbe kerül kilója --------..... ... .....________ ___________________ | Polgárháború fenyeget az iráni kormány egyre fokozódó terrorja miatt Moszkva. (Rador). Az iráni központi kormány csapatai még nem hatoltak be az autonóm Asszerbejdzsán köztársaság területére, ami a polgárháború kirobban­­tását jelentené, hanem a tartomány hatá­rán sorakoztak fel. A központi kormány figyelmeztette Asszerbejdzsán hatóságait, hogy ne fejtsenek ki ellenállást, mert eb­ben az esetben ők viselik a következmé­nyekért a felelősséget. Az iráni munkás szakszervezetek a szakmai szakszerveze­tek párizsi nemzetközi szövetségéhez fordultak rámutatva arra, hogy a köz­ponti kormány terrorjának súlyosbodása következtében a szakszervezetek csak­ csökkentett működést fejthetnek ki. A Pravda az iráni helyzettel foglalkoz­va rámutat arra, hogy az Iránból érkezett legújabb hírek valóban riasztók. * Az iráni csapatok behatoltak Asszerbejdzsán területére Teherán. (Rador). Asszerbejdzsán autonóm köztársaság fővárosainak, Tabris­­nek rádióállomása jelentette, hogy az iráni központi kormány csapatai Sonjan területére léptek, amely már az atonóm köztársasághoz tartozik. Az asszerbejd-­­zsáni kormány erre való tekintettel fegy­vert és lőszert osztott ki a munkások és­ az ifjúsági szervezetek, valamint a milí­cia között, hogy feltartóztassák a kor­mánycsapatok előnyomulásá­­t. Erősödnek az inflációs jelenségek Amerikában New York. Az amerikai lapok mély aggodalommal imák a szénbányászok sztrájkjának elhúzódásáról és kifejezésre juttatják a hivatalos körök és az ameri­kai közvélemény félelmét a sztrájk vár­ható következményei miatt. Az amerikai sajtó utal a külföldi lapokra, amelyekből kiderül, hogy a bányászsztrájk a külföl­dön felette kedvezőtlen hatást váltott ki. Valamennyi szakértő megegyezik abban, hogy az Egyesült Államokban esetleg bekövetkező infláció az egész világon óriási károkat okozna. Az amerikai köz­vélemény szerint a bányászok sztrájkja csak kezdetét jelenti a szervezett ame­rikai munkásság nagyarányú akciójának a fizetésemelések kiharcolására, mert az árellenőrzés megszüntetése következté­ben beállott nagy drágaságnak megfele­lően a béreket is emelni kell, viszont a bérek és fizetések tetemes felemelése el­kerülhetetlenül inflációra vezet. Nemzet­közi körök aggodalommal kérdik, hogyan tesz majd eleget az amerikai kormány vállalt nemzetközi kötelezettségeinek ? A New Statesman című angol lap szintén úgy véli, hogy az amerikai munkások csak most kezdik meg akciójukat a bér­emelés érdekében és hogy a gazdasági nehézségek Angliát is kate­d­ró­ba ránthatják. Kenyérkiosztást ellenőrző hivatalok létesülnek Bukarest. Fővárosi jelentés szerint tör­vénytervezet készült a kenyér sütésének és árusításának rendezésére. A tervezet szerint minden megyei székhelyen és város­ban hivataa­lok­at létesítenek a kenyérkiosztás ellenőrzésé­re. Ezek a hivatalok a rendőrkvesztúrák és a városi rendőrségek mellett működnek és irá­nyítják a liszt® és kenyérelosztást A tervezet szerint négyféle élelmiszerkönyvecske lesz: ál­landó lakosok, étkezdék és kórházak, valamint a munkásság élelmiszerpatli­ka részére. Azok a városi személyek, akik gabonatermelők és me­zőgazdasággal foglalkoznak — legfeljebb ti­zenöt kilométerre a város határától — nem kapnak kenyérjegyet. Kivételt képeznek azok a mezőgazdasági termelőik, akik bebizonyít­­­ják, hogy a saját használataikra tartalékéit mennyiséget' leadták. Az olyan lakosok, akik több mint öt napra eltávoznak a városból, a kenyérjegyet az iletékes hatóságoknál leadhat­ják bizonylat ellenében. Fürdőkön és gyógy® helyeken csak azok kapnak tartózkodási enge­délyt, akik beigazolják, hogy a kenyérjegyet lakóhelyükön leadták. Életfogytiglani fegy­­házzal büntetik azokat, akik a kenyérjegyeket hamisítják. Könyveket Újdonságot, alkalmit, nagy választékban és legolcsóbban a STIINTA könyv- és papírkereskedésben­­, Lonovich­ utca 3, távbeszélő 35-57 Csütörtök, 19-lS december ft Csokonai Vitéz Mihály emléke az Arany János Társaságban Temesvár Az Arany János Társaság legutóbbi felolvasása keretében Csokonai Vitéz Mihály emlékének áldozata. A Magyar Népi Szövetség székházának nagy® terme ez alkalommal is zsúfolásig megtelt é­­­deklődő közönséggel, amelynek maradandó iro­­dalmi és művészi élményekben volt része R­e­c­h K. Géza apátplébános, a Társaság el® nőké, mélyenszántó megnyitó beszéddel vezet­te be az ünnepséget. Szólt az irodalomról ál­talában, amely egyaránt fontos mind az idő­­sebbek, mind a felnövekedő új nemzedék szá­mára. Majd Csokonai Vitéz Mihály költői je­lentőségének rövid méltatása során vázolta a Társaság céljait, a magyar irodalmi kincsek­ kiásását, a magyar próza, költészet, szónoklat és dal számontartását. Végül Komjáthy Jenő gyönyörű versénei­ elmondásával­­ biztatott további rendületlen érdeklődésre és munkál­kodásra a szabadság, magyarság és testvériség szellemében. Ezután idősebb Kuban Endre olvasta fel Gaál Gábornak a Romániai Magyar Írók Sző® vétsége nevében az Arany János Társaságihoz intézett levelét, valamint Szentimrei Je­nő, a költő és az aradi Kölcsey Egyesület tíde vözletét. Nagy meglepetés volt az újkissodai magyar dalárda szereplése, amely Csollon­u A reményhez címzett, megzenésített dalát énekelte a legtökéletesebb hangszerségben, őszinte töv5 sokr­a ragadtatva a közönséget. A kitűnő ve­zénylő Kovács Dezső volt Borsós Rózsi ezután Szegény Zsuzsi a táborozáskor és A méhekhez címzett költeményt szavalta lelkies finom­sággal I. Kubán Endre székfoglalója köveke­­zett most. Amíg a láng kialszik című tanul® iránya a gondos adalékosság, az életeleven korszerűség, valamint a költői emelkedettség minden,értékét bírta. Születésétől haláláig ma­­gasodott fel előttünk Csokonai pályafutása, megismertük örömeit, láthattuk patakzó jóked­vét, de megláthattuk e mögött egy költői sors minden fájdalmát és töviseit is. Az előadó meg­mutatta az idők életét is, a gondolatokat, a­­m­elyek az akkori társadalmat mozgatták így nemcsak élvezhettük, hanem gyökerében fog­hattuk meg Csokonai egész költészetét, 3. ver­seket, amelyeket mondanivalói keretében az előadók szavaltak. Ráday Imre tüzesen paj­zán előadásával kitűnő megszólalta­tója volt a Csikóbőrös kulacs című bordalnak, Jámrik László teljes szépségben hozta A reményhez címzett költeményt. Pataki Sándor pedig a Do­rottyából olvasott fel színes részletet Süveges Arankának ez alkalommal is hatalmas sikere volt. Gyönyörűen énekelt Pogatschnigg Guidó által zenésben Csokonai-dalokat. Az ünnep­séget Az özvegy Karnyóné című vígjáték egyik jelenete fejezte be, kitűnő előadásban és szerep­osztásban. Tastár Ernopé Karnyóné szerepében bűbájosan megelevenedett asszonyalakja volt a kornak. Szép beszéde, verőfényes humora, ala­kító­készsége határozottan színpadra képesíti. Szabó Gizi is elragadó volt a szolgáló szere­pében, könnyed, népiesen játszi, maga az élet volt játéka. Burányi László és Burányi Béla remekül formálták meg a két „Csokonai“ ala­kot. Modern időkbe támasztották vissza őket, tökéletesen érzékeltetve a rég porba tűnt típu­sokat. Baranyi Lacika Samuka szerepében ara­tott be tapsokat, bátor és természetes játékai­val. A rövid kis színpad ízelítő kedvet­­támasz­tott bennünk, hogy ismét láthassuk a teljes darabot. Az Ekés Front részvétele a­ bulgáriai agrárgyűlésein Bukarest. (Agerpress). Az Ekés Front küldöttsége Szófiába utazott, hogy részt vegyen a bolgár agrárpárt országos kongresszusán. A küldöttséggel utazott Iorga miniszterelnökségi sajtótanácsos is. Megindulnak a repülőgépjáratok Bukarest—Prága között Bukarest­ (Rador). Csehszlovák mérnökök és repülők küldöttsége érke­zett Bukarestbe a Bukarest-Prága között légi úton történő szállításokra vonatkozó egyezmény megkötésére. Egyelőre a Bu­­karest-Prága és Prága-Bukarest közti repülőjáratok hetenként egyszer közle­kednek majd.

Next