Szabad Szó, 1947. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

1947-01-01 / 1. szám

’f WU'li Mil--' ■' •- ' -—~* l1_ctq®sv^SL a Bizalommal az uieszteni Sfi feli Krisztus születése óta ezerkilencszáz negyvenhetedszer fordul az idő végtelen­ségében az új­év. Nincs az emberiségnek ünnepe, amelyet mélyebb szorongással nagyobb várakozással üdvözölne. A per­cek, napok és hónapok tengerében elme­rült óesztendő után az újév beköszöntése mindig a csodavárás hangulatát csikóik ki a lelkekben, amelyek hol keserű csa­lódással, hol fásultsággal vagy haraggá búcsúznak sz­­esztendőtöl és a bő­ben teljesedett vágyak valóra váltásat várják az uj vendégtől. A Magyar Népi Szöve­tégbe tömörül romániai magyarság teljesen uj lelki fel­készültséggel néz szembe az uj esztendő­vel, amelytől nem vár csodákat, nem kö­vetel teh­át e­lent, de még szorongást gond érez töttén. A romániai magyarság nem fél az uj esztendőtől, amelyet nem tek­nt másnak mint az idők arasznyi lépcsőze­t és amely közelebb hozza a nagy célhoz a magyarság kívánságai maradéktalai megvalósításához. A romániai magyarság tudja — ezt megtanulni bőven volt al­kalma,­­­ hogy csodák ma már nincse­nek, maindon az egyén és a köz munká­ján, összefogásán múlik, mindenért meg kell dolgozni, mindenért harcolni kell, e legkisebb falat kenyérért is. Éppen ezért a romániai magyarság derűs nyugalom­mal, lelkében a küzdeni akarás eltökélt­ségével lépi át az új esztendő küszöbét Céljai és feladatai világosan állanak elöt­te, folytatni azt, am­it 1944 augusztus 23 óta megkezdett, folytatni a demokratizá­lás nagy munkáját az együttélő­ népekke és a demokrata pártokkal együtt a de­mokrácia minél mélyebb megszítása érdekében, ami más szavakkal a tömegeit részére jobb megélhetést, emberségesen munkaviszonyokat, nyugodt termelési le­hetőséget ér, tökéletes biztonságot jelent minden téren. Újév napján a romániai magyarság az önigazolás és számbavevés érzetével for­dul a múlt felé. Mit tett eddig, mit ért el és mit kell még tennie. Kétségtet­­t, hogy a romániai magyarság a demokrata Groza-kormány jóvolából és megérti barátsága, valamint törvényei révén nem­zet­ségb­életiben olyan eredményeket ér el, amelyekre ed­d­g nem volt példa. So­kat megvalósított, de mindez csak egy hányada annak a programainak, amely még megva­l­­lásra vár. A romániai ma­gyarság építő és jogbiztosító rom­kájt párhuzamosan együtt halad a kormány erőfesz féseivel és nem megvetendő hoz­aájárulást jelent abban a harcban amely, az egész ország egy jobb jövő biztosítá­sára folytat. De túl kell tekintenünk határainkon hadd érjen el pillantásunk nemcsak­­ szomszédos államokba, hanem távoli or­szágokba­n, hol ugyanaz a munka folyik a béke és zavartalan élet biztosítására mint nálunk. A v­­ág sok száz millió dol­gozója újév napján szinte izazdságszerűen rebegi el fogadkozását, őrködni fog, hol, ne "legyen többé háború, ne ügyénél zsákmányolok és kizsákmányoltak, jilljön el a szociális igazságnak a föld minden pontjára kiterjedő mennyországa, legyen meg mindenkinek a mindennapi kényén és senki, tekintet nélkül fajra, vallásra társadalmi állásra, ne legyen ki éve gyű­ldeinek, sunynak bosszúnak. Igen, ez fogadják a világ dolgozói, akik nagyon kát, amelyek a sötétben megbújva, az al jól tudják, hogy emberi akarat, őszinte kralmas pillanatot várják a kajokozásra eltökéltség és becsületes vállalás irányt Újév napja jelenti mindezt nekünk ő szabhat az eseményeknek és legyőzheti, mindazoknak, akik a béke őszinte híve megsemmisítheti azokat a sötét hatalma­, és barátai. És ilyen fogadkozástól eltel­ve, nyugodtan és bizakodóan léphetünk­ az uj esztemlőbe. Tőlünk, egyedül tőlünk függ, hogy valóban boldog új esztendő lesz-e, vagy sem. BACH GYULA’ Rat oldal» ára 500 lei "Taxa phimisi in nemi.?ar coat­ord. Cir. Gcn. P. T. T. NY 17.3.4/1948 POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam, I. szám Felelős szerkesztő: LÁZÁR JÓZSEF Szerda, 1947 január 1 Fokozódó jólétet és erősödő biztonságérzetet remélhet a világ 1947-ben —­lősd­joi a londoni rádió London. Utolsó heti szemléjében a londoni rádió politikai ki­magyarázós visszapillantást vetett az eltűúlt eszten­dőre, majd 1947 kilátásait latolgatta 1946-ról meglehetősen sötét képet fes­tett: megállapította, hogy gazdasági te­kintetben az elmúlt esztendő nem váltot­ta be a reményeket, élelmiszerhiány van még sokhelyütt, a széntermelés sem kiélő gitó, nagy, a lakáshiány és még mindig csökkentett a vasúti forgalom. Politika szempontból sokkal eredményesebben , biztatóbban zárult 1946: létrejött az a volt Cí­i­losálla­mttal kötendő békeszerző­dés és remélhető, hogy a nagyhatalmak megegyezésre jutnak a most tárgyalásra, kerülő német békekötést illetőleg is. Helyzetmagyarázatát a londoni rádió a következőkép fejezte be : " Fokozódó jólétet, erősödő béke- és biztonságérzetet remélhet a világ 1947- ben. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy az angol kormány nagyfontosságú minisz­tertanácsot tartott, amelyen Bevin be­számolt a newyorki tanácskozásokról és­­ a márciusban Moszkvában kezdődő kül­ügyminiszteri értekezlet előkészületeiről. Külpolitikai vonatkozásban a minisz­tertanács dönt arról, hogy elfogadja-e az albán válaszjegyzéket a korfui vizek el-­­akn­ásítása ügyében, vagy a Biztonsági Tanács elé terjeszt a kérdést. Belpoliti­kai téren a legtöbb gondot jelenleg­­i széntermelés hiányossága okozza az an­­gol kormánynál­. Újévtől csökkentik a kevésbbé fontos­ üzemek, valamint a szó­ra­kozóhely­e­k áramf­ogyasz­tás­á­t. Bukarest. (Agerpre­s). Groza Pé­­­ter dr. miniszterelnök a Timpul és az­ Adeverul című fővárosi lapok munkatár-­­sának nyilatkozatot adott­ a kormány és­ a­ parlament munka­tervéről. Az egyes kérdésekre a miniszterelnök így vála­szolt : — A kormány és a parlament össze­egyezteti működését és olyan gazdasági természetű kérdéseket ölel fel, amelyeket egyrészt a közvetlen és sürgős szüksé­gesség, másrészt a gazdasági és pénzügyi programm egybehangolása vetettek fel, hogy a jelenlegi nehézségekből kikerül­jünk­­: mind az élelmezési válságot, mind pedig a pénzügyi nehézségeket legyőz­­hessük. Ahogyan most ez a­ parlament megalakult, a nagyobb szociális igazság és a terhek méltányosabb elosztása érde­kében, ez a parlament ugyanolyan össze­tételű mint a kormány. Habozás nélkül harcolunk gazdasági, pénzügyi és szo­ciális életünk legnagyobb oil­m­piád pontjai ellen, az ország újjáépítése érde­kében. Ezen elgondolás alapján a kormány és a parlament, ugyanazon eszméktől át­hatva és a Demokrata Pártok Blokkjá­nak munkaterve alapján állva, gazdasági életünk minél gyorsabb megszilárdítása érdekében támogatni fogja a közösség számára előnyös és egészséges magán­­­kezdeményezést, biztosítja a befektetések, jövedelmezőségét, ezzel egyidőben végett vet­ a sok híresztelésnek és demagógikus állításnak, amellyel a választók tömegeit igyekeztek megtéveszteni, de eredmény­telenül. Nem lesznek sem kolhozok, sem kollektivitások és én igazán nem tudom,­­ hogyan fognak a polgárok előtt megje­lenni azok, akik hasonló propagandával is mag­u­k számára, a kormány, és a parlament együttesen minden igye­kezetet­ kifejtenek, hogy a­ külföldi tőke részére együttműködési lehetőséget léte­sítsenek. Ama feltételek mellett, amelyek ezen tőke részére is biztosítják az elhe­lyezés biztonságát és megfelelő jövedel­mezőséget, nemzetgazdaságunk érdekében létesített megvalósítások mellett szerző­désekkel kiküszöböljük majd ezen javak elidegenítését, amelynek hátterében lelki­­ismeretlen haszonlesők húzódnak meg. A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mi a kormány gazdasági terve, ezeket válaszolta: " Ez a terv bennünket kezdettől fog­va foglalkoztat, mert természetes, hogy gazdasági életünket új utakra tereljük és ez nemcsak nálunk, történik meg, ha­nem az összes országokban. Ami a gaz­dasági élet irányítását illeti, kedvezőtl­e­nebb helyzetben vagyunk, mint más ál­lam. Nézzük csak Franciaországot és An­gliéit. Mi szám­ba vesszük­­a román való­ságokat és nem célunk, hogy egyszerre utolérjük ezeket az államokat, de mind­azonáltal tudatában vagyunk annak, hogy gazdasági tervre szükség van és al­kalmazkodnunk kell az idők követelmé­nyeihez. Ez azt parancsolja, hogy a nem­zetgazdaságot irányítsuk, ami csak jól átgondol, terv alapján lehetséges.­­ A képviselőház első ülésszakában megvalósította azt, amit tervezett, szá­molva a parlament megalakításának ala­kiságaival, ami sokkal kevesebb időt vett igénybe, mint máskor. A Nemzeti Bank államosítása, amelynek pénzügyi téren legalább is olyan nagy jelentősége van, mint a földreformnak, beható vita után történt úgy, hogy a törvény még a ka-, ráesőim ünnepek előtt lépett érvénybe.­ Ugyancsak megszavazott a parlament más, sürgős jellegű gazdasági törvénye­ket, amelyek közül egyeseknek már je­lentkezik a hatása.­­ Az üzérkedés leküzdésére irányuló törvénynek — folytatta Groza Péter dr. miniszterelnök — csak látszatra van ■má­sodfokú jellege, mert ez a törvény a kor­mány és a parlament legfőbb gondját ké­pezi és gyakorlati alkalmazását más gaz­dasági intézkedésekkel egyidőben terve­zik, amelyek leküzdik majd ezen beteg­ség okait. Ha az üzérkedés tünetét csak elkülönülten kezelnék, úgy járnék mint az orvos, aki­­­­hibásan kezdi a beteget. Nem becsüljük le azt ami bennünket kü­lönös módon sújtott: a pusztító száraz­ság két évét. Mindent megteszünk, hogy rázkódtatás nélkül kiláboljunk ebből a súlyos télből, a reakciósok minden mes­terkedése és a történelmi pártok me­rényletei­ ellenére, akik az éhségből és a szárazságon­­totta vidékek nyomorából is hasznot akartak húzni. A miniszterelnök ezután a külügymi­niszterek tanácsa netwyorki ülésszakaink befejezéséről nyilatkozott és hangsúlyoz­ta, hogy Románia szeretné a béke mielőbbi megkötését. Ami Németországot illeti, Groza Péter dr. kijelentette, hogy Románia nem kéri azt, ami nem az övé,­ hanem csak azt, amihez joga van. Vége­zetül ezeket mondotta: — Az összes szomszédos államok, Bul­gária, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Ma­gyarország meghívtak látogatásra. Az ilyen személyes találkozásokból csak jó származhatik mindnyájunkra nézve. Az óhaj atyja a gondolatoknak és ez az óha­j megvan. TI TUTIT mii l~ ~l 111 «IHI«i—f II—■■I—III Groza Péter dr. miniszterelnök: Az üzérkedés letörését célzó törvény a kormány és a parlament legfőbb feladatát képezi

Next