Szabad Szó, 1947. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

1947-01-01 / 1. szám

Az USIC erélyes harcot indít a zsaroló ellenőrök és adóügyi közegek ellen Ezentúl a kereskedők képviselői is részt vesznek a helyszíni kiszállásokon Temesvár. Az árdrágítás , üzérkedéselleni harc rendkívül sokoldalú, egybevágó intézkedéseket követel. Az uzsorafront hadállásai rendkívül szilárdak, az üzérek hadműveletei olyan bonyolultak, hogy Ivaléiban hadvezéri képességeik kellenek a sikeres ellen-offenzíva megindítására. Vázlatosan már rámutattunk arra, hogy az általános áruhiány miatt az ősitermelők egy része rákapott az üzérkedésre, amikor pedig olyan ipari vagy mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásáról van szó, amelylyet a kormány szervei hivatalos áron osztanak ki a gyárosok között, ezek többnyire még ilyen esetekben is felárakat csapnak az árakhoz, de a kereskedők jelentékeny része hasonlóképen csak a felárral hajlandó a fogyasztónak eladni a hivatalos áron vásárolt árut. Ezt a hosszú üzérláncot még szilárdabbá fonja egyes hatósági kiosztó vagy ellenőrző szervek korrupciója. A termelés és eladás menetébe tehát újabb árdrágító tényezők kapcsolódnak be és végső fokon mindezt a fölös terhet a vásárl és közönség kényszerül viselni. A gazdasági korrupció lecsapolása . A kormány mindeme tények ismeretében gyakorlati intézkedésekre készül a gazdasági korrupció fojtogató mocsarának kapcsolására. A gazdasági minisztériumok egységesítése után legszigorúbb ellenérzés alá kerülnek azok a minisztériumi főtisztviselők, akik a hivatalos nyersanyag- és árukiutalásokról döntenek, nehogy az egyre nagyobb méretben öltött megvesztegetési rendszer folytatódjék. A korrupt főtisztviselők eltávolítása és a további kutatások szigorú ellenőrzése máris olcsóbbá teszi majd a nyersanyagokat, de szükség van arra is, hogy a nyersanyagok útján a feldolgozó gyáron át ,egészen a kereskedő pultjáig kövessék a megbízható becsületes, megvesztegethetetlen ellenőrök testülete. A fővárosi lapok értesülései szerint fokozatosan leváltják a különleges áruellenőröket, az egyes vállalatok mellé kinevezett adminisztrátorok rendszerét pedig megszüntetnk. Helyettük kipróbált és feltétlenül megbízható, jól fizetett ellenőrök kerülnek. Ugyancsak sor kerül a pénzügyi közegek alapos megrostálására és a megmaradottok ellenőrzésére is. Mindez természetesen nem történhetik meg máród holnapra és a tisztogatásnak egyik alapfeltétele, hogy az ellenőrző közegek valóban meg tudjanak élni fizetésükből. E cél elérésére a kormány különleges intézkedéseket tervez. Ugyanakkor azonban a szakszervezetek és szakmai testületek aktív segítségével máris megkezdi a harcot a korrupció ellen. El kell tűnnie a zsaroló sisera-hadnak Mint már emlíítettükk, a kereskedők jelentékeny része feláron árusítja azokat a cikkeket is, amelyeket hivatalos áron kap. Amikor pedig ez szóba kerül, a kereskedő azzal védekezik, hogy a különböző ellenőrök, az „irattáskás urak“ siserahada léptennyomon zsarolja őt és ezt a többletköltséget igyekszik „behozni“ ama egyszerű módon, hogy áthárítja a vásárlói közönségre. Ez az érvelés nagyrészt, helytálló, mert a rendőrségi krónika is bizonyítja, hogy az említett ellenőrök hatalmas összegeket zsarolnak ki mind a gyárosoktól, mind pedig a kereskedőktől. Más lapra tartozik viszont az a tény, hogy számos gyárosnak és kereskedőnek ugyancsak jól megfelel ez a zavaros helyzet, amelyben az árak kialakulását nem lehet áttekinteni. Felmerült tehát annak a szüksége, hogy az üzérkedés elleni bonyolult harcban erélyes támadás induljon az árukiosztás legutolsó ágaiból, a kereskedelemből élősködő biztosok,ellenőrök és fináncok ellen is. Ha ugyanis a kereskedőket megszabadítják ettől a tényleges tehertételtől, akkor már nem hivatkozhatnak „rendkívüli költségekre“ és meg lehet követelni tőlük, hogy a hivatalos áron kapott árucikkek után ne számítsanak semmiben címen felárat. A jól bevált aradi példa Amíg tehát az ellenőrző közegek létszámát csökkentik és a korrupt elemeket kicserélik, tatádig lehetetlenné kell tenni a zsaroló elemek további tevékenységét. Ezt a harcot csak» szakszervezetek és» szakmai testületek aktív segítségével lehet eredményesen megkezdeni és erre vonatkozóan az USIC, a kereskedelmi szindikátusok országos szövetsége már gyakorlati lépéseket tett- Elhatározta, a helyi hatóságokkal megegyezik abban, hogy ezentúl a kereskedők helyszíni ellenőrzését a hatósági közegek csakis az USIC egyik megbízottjának kíséretében végezhetik. Ezt a rendszert V Aradon már meg is valósították és így egy csapásra lehetetlenné tették a kereskedők megsarcolását. Természetesen az USIC megbízottja csak a kereskedők törvényes érdekeit védi, de szabad folyást enged a tényleges üzérkedés megtorlásáinak, így többek között az USIC megbízottja védelmébe veszi a kereskedőt, ha bebizonyítottan csak felárral tudta megvásárolni az árut, de teljes mértékben hozzájárul a kereskedő megbüntetéséhez, ha az hivatalos áron kapta, de felárral adta tovább a vásárlónak az árut. Legfőbb célja az ellenőrzés ilyen módon való szabályozásának, hogy elejét vegyék a rajtaütésszerű, nyilvánvalóan zsaroló szándékú „kiszállásoknak“. Ezt a rendszert az USIC már legközelebb Temesvárott is megvalósítja és arra számít, hogy a kereskedők ilyetén való tehermentesítésével párhuzamosan jelentékeny árcsökkenéseket érhessen el Az üzérkedés elleni harc tehát minden vonalon megindul. Fokozatosan lenyesegetik mindazokat a beteges kinövéseket, amelyek ma természetszerűen hozzájárulnak az árak emelkedéséhez. A gazdasági kozmpnió megszüntetése alapfeltétele a gazdasági élet normalizálásának, ezért rendkívüli fontosságú az ellene indított harc eredményességei Tildy Zoltán és Rákosi Mátyás ünnepi üzenete a magyar népnek Budapest. Tildy Zoltán, a magyar köztársaság elnöke, a sajtónak adott ünnepi nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta : le-" Sok jel mutatja, hogy a gyötrő háborúság és a háborús uszítás fölött végül is a népek vágya, a békeszeretet fog diadalmaskodni. Nekünk magyaroknak is ezt a szellemet, a béke szellemétkell ébrentartanunk, ezt kell életté és valósággá tenni itthon s ezt kell sugározni a magunk lelkéből más népek és más nemzetek felé. A békéhez hozzátartozik a mindennapi kenyér, a meleg otthon, a tisztes ruha. Hozzátartozik a békéhez a dolgozó ember becsületes bére, szabadsága, kultúrája és mindezeken felül biztonsága az élet váratlan csapásaival és megpróbáltatásaival szemben, tehát olyan társadalom, amelynek legfőbb célja mga az ember, az ember szép, szabad és biztonságos élete. Rákosi Mátyás magyar miniszterelnökhelyettes az elmúlt esztendőről szólva kijelentette :— Az 1946-os év legfontosabb eseménye a köztársaság megteremtésén kívül kétségtelenül a pénzromlás megállítása és a stabilizáció volt. Most egy lépéssel tovább kell mennünk. A gazdasági talpraállítás ütemének fokozása nem lehetséges tovább, ha nem térünk át a tervgazdaságra. A továbbiakban Rákosi Mátyás utalt a nagyvonalú hároméves nemzetgazdasági tervre, amelyet az ország legjobb gazdasági erőinek bevonásával a Kommunista Párt kidolgozott és karácsony előtt néhány nappal nyilvánosságra hozott. E terv szerint a dolgozók életszínvonala két év alatt elérheti az 1938-as év nívóját és a következő évben ezt még lényegesen meg is haladhatja. AZ ÚJÉVI PETŐFI Százhuszonnégy esztendeje, hogy 1821 január elsején megszületett minden idők legnagyobb, legforróbb lelkületű, legáldozatosabb magyar költője, aki hazájáért, népéért, a világszabadságért élt és ezért a hármas eszméért áldozta fel életét a segesvári csatatéren. Petőfi Sándorról újat mondani már nem lehet. Mert egész óriási mivoltában magasodik most már ki előttünk ma, a népi szabadság diadala, beteljesedése idején. Ő azonban szakadatlanul velünk van, beszél hozzánk és mindig újabb és újabb napi mondanivalói vannak a számunkra. "De sohasem érezzük jobban az ő halhatatlan jelenvalóságát, mint éppen az újét napján, amikor az esztendő fordul és más reményekkel, új célkitűzésekkel lépjül át a jövendő küszöbét, amelynek eseményeit még szaiszi fátyol takarja előttünk Van abban valami jelképszerű, hogy Petőfi Sándor újév napján született. Mintha valami intés foglaltatna benne, hogy gondolataink vele foglalkozzanak ezen a napon, mikor mindannyiunk elhatározása az, hogy most mindent szebben és jobban fogunk csinálni, mint a multi, hamvadt óesztendőben. Igen, Petőfi életének és költészetének talán az a leg-1 mélységesebb értelme, hogy megmutatja az ő magyar népének az utat. De ugyan- akkor csodálatos költészete minden más népnek is szól, mert nem ismer nemzeti-ségi gyűlöletet, nem ismer emberek kö- zötti ellentétet, csak megértést és szere-tetet ama szent világszabadságnak a gon-dolatában, amelyért küzdött, amelyért életét is kész volt bármely pillanatban a hősi halál oltárára venni. Így mutatja meg nekünk az 5 költészetét, így mutatja meg nekünk Petőfi Sándort a kalendárium első lapja. És ha azt akarjuk, hogy szép és bádog legyen a mi magyar jövőnk, úgy Petőfivel és az ő eszméivel induljunk el az esztendő új útjára. Lehet hogy rögös ez az út, lehet hogy áldozatokat kíván, de szolgáljon példával nekünk az ő rettenthetetlensége és csodálatos áldozatossága. Az ő szellemében azonban kétségtelenül eljutunk a humanitás és a szabadság végső kiteljesedéséhez, ~ erre tanít meg bennünket és ezt példázza számunkra minden időkre a ~ újévi Petőfi. FLANEUR Családi Sziszter-astély! caMODIERNI (»$i! Lloyd) éterem és kávéház és Taverna : jól fűtött helyiségében. Elsőrendű ételek és italok. Holdon Isjenet kiváln igen tisztelt vendégeinek és kartársainak Bios MikicSg tulajdonos Szerel:’. h.'7 már 1 Lugosi pillanatfelvétel | □ | Azújságíró kedves kötelességgel ke-rreste föl a bánsági reformátusság főpapját, Nemes Elemér püspökhelyettest. Ismeri szabadságszeretetét, szívós harcait a múlt rossz szellemeivel szemben, gondolja, ezúttal is megkérdezi, hogy mi a véleménye a romániai magyarság időszerű kötelességeiről. Az utóbbi időben megrendült egészségű főpap egyszeriben széles kötelességérzetre terjeszkedett és a következőket mondotta: „ ... A lugosi és szerémimegyei magyar kulturmunka egyelőre csak a szórakoztatásig jutott el. Már pedig az énekkarok és a műkedvelők nem meríthetik ki a követelményeken A tömegeket rá kell szoktatnunk a kultúra támogatására és a műkedvelést még szélesebb alapokra kell építenünk. Népfőiskolákat! Be a népfőiskolákra rt tenni vágyó emberekkell é,s meg kell szüntetnünk népünk előítéleteit a románsággal szemben. El kell tüntetnünk a két nép közötti bizalmatlanságot, értelmiségünknek ki kell lépnie régebbi érzésvilágából, tudatára kell ébrednie voltaképpeni kötelességére, arra, hogy tudásával a nép mellé kell állnia, anyagi előfeltétel nélkül. Úgy tegyék ezt, mint ahogy ma már teszi ezt a tanítóságunk és papságunk nagy része ..Ennyit mondott a reformátusok bátor szavú püspökhelyettese, ’— sok-sok műveit magyar, elgondolkozhatik felette. □ Négyszáz székely fiú katonáskodik Lugoson. Négy század, magyar anyanyelvű katona, azt gondolná az ember, hogy ennyivel is terjengősebbé tesz a magyar beszéd ebben a kis városban. Bizony még odafigyeléssel sem veszed észre, hogy magyarul beszélnek. Másnap azonban a Magyar Népi Szövetségben találkoztam kettővel, azután többel, a leszerelésük iránt érdeklődtek. Elmondották, hogy jobb dolguk lenne odahaza s bizony itt-ott meg nem értéssel is találkoznak. De van-e közöttük egyetértés — ez itt a kérdés. Nincs, bizony eszükbe sem jutott. Pedig ha kulturtovábbképzésüket igényelnék az alakulataiktól, ha a MNSz segítségével meg-alakítanák a kaszárnyas kultúrkörüket, mindjárt máskép alakulna a katonasorsuk. Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát! Okosan teszik hát a székely katonatestvérek, ha a lugosi MNSz segítségével a kaszárnyákon belül anyanyelvi és művelődési jogokra törekednek. Fi A szomszéd teremben a lugosi magyar- I ság női parlamentje ülésezik. Az egyen- I jogúságra lépett nő szervezeti munkája I itt is érdekfeszítő lehet. Belépek, a hátuk mögé ülök. Mintha mi sem történt volna. Elmerülten folytatják tanácskozásaikat, valósággal megmérik tehetségüket. A krónikás örömmel ragadja meg ceruzáját, jegyez, kiragadja a fontosabb felemlíteni valót. Odakint a nagyteremben áll a karácsonyi vásár, melyet ez a filiz magyar asszony és leány igyekezete és öntudatos összedolgozása teremtett. A jövedelemből ruha és cipő jut a szegény sorsú gyermekekre, meleg étel és kalács az ízesebbet kívánó szájakba. Ezt tudni, érezni, untig elég, hogy a MNSz eme tíz nőharcosa megmérhesse önmagát, hogy tanácskozásaikban az újságíró a nagyrabecsülendőt és tiszteletreméltót megérezze. Többek között ilyeneket mondtak: „Bár a tanítónőink is hajlandóságot mutatnak a közös munkába való bekapcsolódásra, be kell vonnunk őket...“ „...Igen, a megyei asszonyaink. Nélkülük gyengének marad az eredményünk. Indítványozom tehát, hogy a falusi asszonytestvéreinkhez rendszeresen járjunk Aki...“ Úgy érzem, okosan cselekszem, ha ennek az élen járó, tíz nőnek kiírom a nevét: Demko Andorné, Sztojsin Milánna, Juhász Jánosné, Komlody Rózsi (megyei női felelős), Weimer Konrádné, Szász Sándorné, Kiss Jánosné, Tarkó Zsigmondné (elnöknő), Vilcsek Juliska és Kormányos Vera. »S. Gff.