Szabad Szó, 1948. december (5. évfolyam, 309-332. szám)

1948-12-02 / 309. szám

SZABAD SZÓ Román kormányküldöttség utazott Moszkvába Bukarest. — Román kormánykül­döttség utazott Moszkvába új román­szovjet kereskedelmi szerződésnek a az 1949 évre való megkötésére. A küldöttség tag­­ját Barladectin Alexandru külker­es­­kedelmi miniszter, a bizottság elmúlte, Marin Gaston helyettes iparügyi mi­­niszter, Toma Ana külügyminisztériumi vezértitkár, Mateescu Constantin a bánya, és petróleumügyi minisztérium vezértitkára, azonkívül több tanácsadó. (Rad­or). Előadás a haladó művészetről A Demokrata Zsidó Bizottság „Rab­­nicai mártírok” Népi Atheneuma, a zsidó hitközség dísztermében előadást rendezett a haladó művészet problé­máiról. Az előadást Deutsch Ignác bevezető szavai nyitották meg, majd Kelemen Gábor előadó­­t tartott a művészet kér­­déséb­ől, marxista szemszögből meg-; ■világítva a társadalomm gazdasági alap­jának befolyását a művészetre, vala­mint annak visszahatását a gazdasági alapra. Az előadó ezenkívül a munkás­­osztály pártjának vezető szerepét is hangsúlyozta a művészet fejlődésével és irányításával kapcsolatban. A művészet általános ideológiai kérp'­mléseinek ismertetése után, a különböző művészetekről szóló beszámolók követ­keztek, amelyek lényegben ugyanúgy, mint az általános előadás, rámutattak a haladó és a hanyatló polgári művé­szet közötti különbségre, így a festékei­ről Ciupe Aiurel, az irodalomról Anavi Ádám, a zenéről E­délyi Izolda, míg a szobrászatról Schlosser György szá­moltak be. Az előadásnak általánosságban sike­­rült rámutatnia a haladó művészet pro­blémáira, annak harcára a formalista, népellenes polgári művészet ellen. Ez­zel szemben sok olyan hozzászólás volt, amely nem számolt az egyszerűség szempontjával és emiatt sok halgató az előadást nem növezhette kellőképpen. Ugyanúgy nem minden művészeti fo­galom vo­t eléggé tisztán megvilágítva és a példák nem érintették a DZsB. vonalát. Mindamellett az előadás ren­dezése értékes munka volt. (s. o.) Hirdetéseket Előfizetéseket MONITORUL OFICIAL-bár 8 nap alatt pültézünkS RECLAM4 hirdető iroda Temesvár 1, Engels­ u. 4. (volt Merczy) Telefon 24-96 Alapítva 1922 ben z Párizs. — A franciaországi bá-­ nyászszövetség határozatot hozott, a­­melyben filozo­fotta a bányászokat, hogy szüntessék be a sztrájkot. A ha­tározat a többek között ezeket mondja: — A szövetség elhatározta, hogy ajánlja a sztrájkot tovább folytató 100.000 bányásznak, kezdje el újból a munkát. A szövetség üdvözli a bányász­­szövetség valamennyi tagját, a sztrájk összes hőseit, akik az utolsó pillanatig részt vett­ek a harciban és akik a fran­ciaországi munkásm­ozgalom büszkesé­gét képezik. A reakciós kormány erő­szakosságai és az éhség megingatták egyes társaink határozottságát, akik fá­ldaáramal a szívükben kénytelenek voltak újból felvenni a munkát. Arra­ való tekintettel, hogy szükség van erőink átcsoportosítására és más harci módszer megteremtésére, a bányász­­szövetség felszólítja azt a 100.000 bá­nyászt, aki még folytatja a szrájkot, hogy álljon újból munkáiba a harcban m­egedződött bányászarcvona szilárdí­­tására, amely a Szakszervezeti Tanács­­­sal együtt megvalasí­tja követeléseinek kielégítését. Dicsőség a bányászszövet­ség hőseinek és a szakszervezeteknek, amelyek a Szakszervezeti Tanács al­kotó részei. Bajtársak és testvérek a nyomorban, előre, ti vagytok a holnap győztes­ei! — fejeződik b£ a kiáltvány A L’H­u­m­an­i­t­é hangsúlyozza, hogy két havi hősies küzdelem után a bá­­nyászok emelt fővel állnak újból mun­kába. Az ő küzdelmük ragyogó példája a munkásosztály harci készségeinek és harcos öntudatának. A apák megállapítják, hogy a fran­cia sztrájkok tö­rünetében ilyen hatal­mas arányú és ily sok ideig tartott sztrájk még nem volt. Méreteiben egyedül az 1906 évi sztrájk hasonlítható hozzá. A francia bányászok sztrájkja a nemzetközi proletariátus támogatása­­ ellenére azért ért végtést, me­t a sztrájk utolsó hetében már az éhség jelentke­zett A bányászok hősiesen ellenálld­­tak a kormány intézkedéseinek, a kar­hatalom erőszakának és csak az éhsége­­ nek kellett engedniök. a harcban megedződött francia bányászarcvonal megvalósítsa követeléseinek kielégítését TITO ELLEN FORDULT a szófiai Jugoszláv követség­ tanácsos is Szófia. A Rador szófiai levelezője közli, hogy Panzov Há­gi Blagoi,­­ a szófiai jugoszláv követség tanácsosa, a­­ Jugoszláv Kommunista Párt klikkje által­­ folytatott politika elleni tiltakozáskép­­­­pen lemondott állásáról. Panzov Hugó Blagoi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Tito-klikk szovjetellenes politi­kája a jugoszláv nép életbevágó érdem­nek elárulását jelenti és ezért Panzov harcra hívja fel a jugoszláv komimunisz­tákat érmék a klikknek eltávolítására és a Jugoszláv Koffimunista Pártnak a fete­véri kommunista pártok családjába való visszavezetésére, amelynek élén a­ Szov­jet­ Unió Kommunista (bolsevik) Pártja áll 3Kitüntetett munkások a szerénisi szolgabivaságok élén isUgus. —­asoureny­a megye birói hivatalai és jegyzőságei élére több helyen a gabonabegyűjtési és az őszi szántás­ munkálatoknál kitüntetett munkásokat, valamint községi al­kalma­­zottikat neveztek ki. Szákul községben , szolgabiró Teodoru Constantin vasúti munkás lett, míg a lugosi szol­­gabiróság vezetésével Tamp­a Dumitri I munkást bízták meg. A teregovai járás új szolgabirója Stefanut Antal volt jegyző. Új jegyzői kinevezések: Ru­­zicska Etelka eddigi szapáryfalvai községi alkalmazott Kis-Szurdtokra, Bortun Margareta Tincovára, Vanzu­­riac Vasile Bálíncra, Duma b­an­dó­ságra, Dragita loan Herengyesre, Oprea Mihai Szécsényre, Feneciu loan Coma,­révára és Sitaru Stefan Valea Bou­­lui-ra. Eltivolitották hivatallukiból, mert nem védték a dolgozó nép és a­z állat érdekeit, valamint a zsirosparasztoka kiszolgálták, Gáspár loan szákuli és Cernescu Sünön teregovai szolgaibiró­kát, valamint Francu loan vaislovai Petruceanu Georrg goleti, Gardias Ca­rol bruznici, Stefandgia loan zgribenti Garne®,u George fadimaci, Frantesci Pavel, tumultueni, és Stoian Vasile szákuli jegyzőiket, továbbá Halas Ni­colae szákuli szolgabirósági titkárt Nanking ostroma patkóalakban fejlődik ilk­enlinkban fonnr­ik Észak Szhenzi.­­ A kínai fel­szabadító néphadsereg első hadtestének csoportjai Peng-Pu és Wu-Hu, vaku­mint Nanking városoktól délkeletre nyomulnak előre és Nankingot patkó alakban veszik körül. Fu tábornok, a Kuomintang-csapatok főparancsnoka, 200.000 emberrel a Peking—Tiencsin­­vasútvonal mentén foglalt állást. A Peking Tiencsin közötti hadikel­yzet lényege­ 'm­egváltozására ker­ül a sor, ha a Nagy Falon kívül tartózkodó nép­hadsereg-egységek megkezdik a felvo­nulást és Csangkajcsek kénytelen lesz­ csapatait visszavonni. A néphadsereg egységei bekerítették Sanghai-Kvan város­t, a vidék legfon­tosabb szénellátási központját. Párizs. — Katonai szakértők vé­l­­­menye szerint Csangkájsek elszámí­­totta magát, amikor a 800.000 lakosú Pzucaaut 200.000 emberrel aka­ra meg­védeni. A néphadsereg kitért a nyílt ütközet elől és átkaroló mozdulattal maga mögött hagyva a Kuomintang­­csapatokat, folytatta tervszerű hadmű­veleteit. Ezze­l a Szucsauban maradt Kuomintang-haderő elsürgetlődött és Csangkajsek 70.000 főnyi rosszul fel­szerelt sereggel aka­r a Peng-Pu váro-, , sőt megvédeni, ahol a Szucsauban re­kedt 200.000 főnyi hadsereg hiánya .Nagyon is érezhető volt. Amerikai meg­figyelők Szucsau városát menthetetlen­nek ítélik. Csangkajsek máris arra gondol, hogy a reménytelen helyzetben lévő Szucsaut feladja és onnan kivonul. Csütörtök, 1948 dece­m­ber 9 Gazdag tartalommal jelenik meg a napokban a MNSz naptára Néhány nap múlva kapható lesz a Magyar Népi Szövetség 19119 sé­v­i naptára. A naptár 260 oldalon ne igen gazdag politikai, gazdasági és mű­­­­­vészi tartalommal jelenik meg. A nap­tár cikkeit, tanulmányait, verseit, no-­­velláit Népköztársaságunk dolgozó magyarságának kiemelkedő vezető egyéniségei, politikusai, szakemberei és írói írták. Én­ön meg kell említeni még azt is, hogy az idei naptár rendkívül vonzó külsővel jelenik meg. A naptár cikkeit, tanulmányait, szépírásait gaz­­d­ag­o­n díszítik kiváló rajzolók és festők­­ munkái. A Magyar Népi Szövetség 191­­. évi naptárát tehát a gazdag belső­­ tartalom és a szép kiállítás jellemzi. Ugyanakkor még azt is meg kell emlí­tenünk, hogy a naptár mindezek ellené­re feltűnően olcsó árban, 50 lejért ke­rül árusításra. A napokon belül Te­mesvárra és Temes-Torontál megyébe érkező naptárt a Magyar Népi Szövet­ség temes megyei és Temesvár városi szervezeténél, val­amint a Szabad Szó kiadóhivatalánál lehet megrendelni. Kultúrétet Orsován Orsóvá.­­ A Magyar Népi Szövetség orsovai szervezete a kultúrotthon nagya termében kitűnően sikerült műsoros elő­adást rendezett, mely a legjobb hangulat­­ban folyt le. A műsort a MNSz vegyes dalárdája nyitotta meg, a Népköztársasági Hmnusz eléneklésével, majd Kovács Fe­renc elnök mondott beszédet. A műsor ke­retén belül előadták Metz István: Jánoska című­ színdarabját, továbbá szavalatok, egyéni számok, táncok kerültek bemuta­tásra. Közreműködtek: Sküts Stefánia, Biacsi Sándor, Márton Erzsébet, Péczely Ferencné, Erős Gyula, Filkner Ferencné, Fillner Ferenc, Herner Éva, Bujacsca Mita, Préda Elvira, Svoboda Mimi, Fopovics Manci, Etorkovits Juci, akik valamennyien szép sikert arattak. A műsort vasárnap este a közművelő­dési előadások keretében zsúfolt ház mel­lett megismételték. Az előadás során Kov­vács Ferenc elnök a vráclavi kongresz­­szu­sról tartott román és magyar nyelven előadást. WILLINGER ANTONIA sajtólevelező A NOVEMBERI LISZT ELSZÁ­­MOLÁSA. (Temesvár). A megyei ke­reskedelmi igazgatóság közli az érde­keltekkel, hogy a november hónapban fogyasztott liszt elszámolása a követ­­kezőképpen történik: szerdán, decem­ber 1-én az I. és IV. kerül­éti pékek, csütörtökön, december 2-án az V., VI. kerületi és rónáci pékek, pénteken, de­cember 3-án a I. és III. kerületi pékek, szombaton, december 4-én a vidéki pék­kek é­s hétfőn, december 6-án az álla-­ mosdott pékségek jelentkeznek elszá­molás végett a megyei keres­kedelmi igazgatóságnál. Csendőrterror segítségével gyűjtött vallomásokat az ENSZ balkáni bizottságának görögországi vizsgálata Párizs.­­ Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése befejezte a görög kérdés vitáját. Visinszkij, a­­ szovjet küldöttség vezetője, összegezte a­­ görög kérdés vitájának eredményét és megállapította, hogy az Egyesült Álla­mok és Anglia küldöttei képtelenek­­ voltak megcáfolni azt a nyilvánvaló tényt, hogy az úgynevezett balkáni bi­zottság célzatos következtetései a való­­sság legdurvább meghamisításán alap­szanak. Visinszkij új adatokat sorolt fel, amelyek bizonyítják, hogy a bal­káni bizottság működése távolról sem járult hozzá a Görögország és szom­szédai közötti viszony megjavulá­shoz, sőt azt még jobban elmérgesí­tette. Visinszkij ezu­tán a balkáni bizott­ság főelőadójának jelentését elemezte és okmányok alapján kimutatta azon vádak alapt­anságát, amelyeket Gö­rögország északi szomszédai ellen emelt. A balkáni bizottság jelentéséből kitűnik, hogy a megidézett tanuk leg­nagyobb része nem saját akaratából je­le­nt meg vallomástételre, hanem csend­őrök huncolták a bizottság elé. A Csend­őr­ség jól tudta, hogyan válogassa ki a tanukat. Visinszkij végül hivatkozott az ausz­­t­rliai kiküldött kijelentésére, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Görögország északi szomszédjai­nak fegyveres erői tényleg részt vettek volna a görög polgárháborúban. (Ra­dor).

Next