Szabad Szó, 1949. április (6. évfolyam, 73-97. szám)

1949-04-01 / 73. szám

vl. évfolyam 73. szám Felelős szerkesztő: Juhász Lajos, I Péntek, 1949 április 1 A népek szilárd békeakaratát tolmácsol­ták a külföldi küldöttségek az értelmiségi kongresszuson Bukarest. (Rador). Ünne­pélyes keretei­" között, az Ate­­nicul Roman termében nyílt meg — mint már közöltük — a Bo­­­­rrlan­d­ és köztársasság értelmisé­­geinek országos béke- és kultur­­kongresszusa. A megnyitó ülé­sen nagy lelkesedés közepette választották meg a díszelnök­­ség és az elnökség tagjait. A választás után megállapí­tották a kongresszus három napjának tárgysorozatát. S­a­­vulescu Traian: „A békéért való báré és az értelmiségek szerepe címen, Doreanu 1. K jm­p­e­s­c­u ,egyetemit tanár: „A szovjet­ kultúra,, a’béke védel­mének tényezője” címen tartott előadást. .Este az Országos Szakszervezeti Tanács szimná­­tában díszelőadás volt a kikül­döttévi tiszteletére. Második na­­­pon Ch­iáinovsehi Iosif, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára: ,,A kul­­túra fejlődése a‘ Román Nép­­köztársaságban hatékony hoz­zájárulást jelent a béke védel­méhez” címen tartott előadást, a harmadik napon pedig foly­tatják a jelentések vitáját. Ma, csütörtökön este a központi egyetemi könyvtárban a Román Népköztársaság Akadémiája tart teljes ülést, amelyen S­a­­vulescu Traian szólal fel. A kongresszus tiszteletére kiállí­tások nyílnak és színházi elő­adásokat rendeznek. A napirend megállapítása után a külföldi megbízottak üd­vözölték a kongresszust. Vala­mennyi, felszólalót a kongres­szus résztvevői lelkesen ünne­pelték. Hornén Levy professzor, angol kiküldött üdvözletében hangsúlyozta, hogy Anglia né­pe nem akar háborút, békében kivan dolgozni. Triesfer Éva osztrák ki­küldött Ausztria haladó értel­­mflj£égeinek, békeszerető embe­reinek ■ üdvözletét tolmácsolta és hangsúlyozta az osztrák nép béb­iv­ágyát. V­i­ll­a­r­d Marcel francia ki­küldött leszögezte, hogy a világ valamennyi tisztességes embere egyre világosabban látja, me­lyik fél javasolja a leszerelést és melyik fél válaszol erre fo­kozott fegyverkezéssel, fenyege­tésekkel, rágalmakkal, támadó és bekerítő bázisok építésével. C­e­s­a­­­r­e Aime költő, Mar­tinique kiküldötte kijelentette, büszkeséggel tölti el, hogy részt vehet a Román Népköztársaság értelmiségei országos béke- és kultúrkongresszusán. — Az egész világon, Ázsiá­ban, Afrikában, Délamerikában és­ Közép-Amerikában számos olyan nép él, ■— mondotta, — amelyeket tegnap még mellőz­ték vagy elfelejtettek, de ame­lyek ma történelmi öntudatra ébredve, Önökre irányítják te­dd rízetüket. Kötelességünk a né­peknek megmondani az igazat, a kapitalista kizsákmányolók hazugságainak leleplezésére. Kötelességünk a népek figyel­mét felhívni azokra az aljas cé­lokra, amelyeket a kapitalisták akarnak felhasználni a Szovjet­ Unió és a népi demokráciák el­leni háború kirobbantására. Bredel Willy író, német ki-, küldött kifejtette, hogy csak Németország keleti övezetében folyik a következetes, demokra­tikus, újjáépítő munka. A béke fenntartása az egész világon je­lenleg egyike a legfontosabb kérdéseknek, amellyel elválaszt­­hatlanul függ össze a német demokraták harca a nemzeti egységért, egy egységes Német­ország megalakításáért. GYORSÍTOTT ütemben végezte s dolgozó parasztság a tavaszi munkálatok.( TettesVár. — A bánsági falvak kutakjai uj fogással Bérleteitek. Azt hí­e­zsélték fehér tőke -hosszában a megye földművesei között, hogy várja­nak még a mezőgazdasági mun­kálatok folytatásával, mert az eső folytán tetves földet úgy sem lehet jól felszántani. Tették a kulákok ezt természetesen azért, hogy hát áltassák a me­zőgazdasági kampányt és bár a rrejye földművek általában nem adtak nekik hitelt, mégis akadtak helyek, ahol a községi vetési bizott­ágok hittek a ku­­lákoknak és ezért késtek a szárí­tási munká­ltok. A megyei ve­tési bizottság nyomban r­­ejtette a­z intézkedéseket, hogy a kulá­kok további káros kiresztelésé­­­nek elejét vegye. Elrende­li, hogy az összes igafogatokat mozgósítsák és kizárólag csak szántási és vetési célokra hasz­nálják fel, a községi vetési bi­­­zettságokat pedig utasították, hogy szervezzék meg a rendsze­­res mezőgazda­sági munkálato­­kat és hassanak oda, hogy a földművesek mindennap cserve­zetten vonuljanak ki földjükre és dolgozza­k. Ami a megyebeli gép- és traktor központokat illeti, meg­állapították, hogy azok eleget tesznek a földművesekké, szem­lét vállait és a földek felszán­tására vonatkozó kötelezettsé­güknek, az előírt időben el is végzik a vál­alt szántási és ve­tési munkákat. A traktorok leg­­nagyobb részét lámpással sze­relték fel arra az esetre, ha szükség mutatkozik, hogy éjjel is dolgozzanak a földeken. A temes-torontál megyei állami mintagazdaságok jó példával járnak elől, mert több mintagazdaságon a minár gazdasági munkák első szaka­szát már csaknem teljesen be­fejezték. A megyében nagyobb kitér­ellésű­ őszi búzával é?­ árpával bevetett t­e­rü­etek vannak, am.­­­ivek hm a v­gy és a de egerek ká­t tett­k. Ezeket a terül­teket a mező­gaz­da­sági kamara enge­délyév­el újból be lehet majd .lni árpával, lóherével vagy lucernáva]. Ezen a héten nin­csen kukorica törés, nehogy ezek­­kel a munkálatokkal a földmű­veseket elvonják a tavaszi mező­gazdasági mun­kálatoktól. Csak azok a gazdák törhet­ek kuko­ricát, akik az előirányzott mun­kát elvégezték. A köteles kvóta címén beszolgáltatandó kukori­camennyiségnek tisztának, min­den anyagtól mentesnek kell­enni, ellenkező esetben a kuko­­ricabegyűjtő központok ige­n fogadják el. Mint ismeretes, a mezőgazda­sági kamara 14.000 kilogramm egérmérget készíttetett, amelyet­ olyan községekben osztanak ki, ahol egérveszedelem jelentke­zik. Ezzel elejét veszik annak, hogy az egerek nagyobb pusz­­­tust vége­zhessenek a vetések­ben. A dolgozó parasztság hasz­­nálja ki teljes mértékben a me­zőgazdasági hatóságok közvet­len segítségét és saját érdeké­ben gyorsított újamber végezze a tavaszi szántási és vatéu trunká atokat, megtörve a kulá­kok minden szabotálási kísér­le­­tét. A világ összes haladó erőinek oldalán harcolunk HAZÁNK FŐVÁROSÁBAN összeült az értelmiségiek kon­gresszusa a békéért. Az Ateneul Roman nagytermében, nem­esi­­ségi különbség nélkül, országunk­nak a néppel összeforrt, a néppel együttharcoló legjobb értelmiségi dolgozói vesznek részt a kon­gresszuson, hogy az egész or­szág, de a nagy­világ számára hallhatóan is, felemeljük szavun­kat a háború ellen, a béke mel­lett. Országunk egész do­gozó népe békét akar: a béke ügye mellett állunk ki mindannyian, kétkezi és szellemi dolgozók, munkások, parasztok, értelmisé­giek, férfiak és nők, felnőttek és ifjak milliói, az egész szabadon és függetlenül élni, haladni és boldogulni kívánó népe hazánk­nak, a Román Népköztársaság­nak. EGY EMBERÖLTŐ ALATT két világháború szörnyűséget szenvedtük át s az imperialista hódítók elvetemültsége, a fasiszta barbárság megtanított arra, ke­serves tapasztalataink, óriási veszteségeink árán, hogy a hábo­rú ellen harcolni kell, hogy min­den erővel meg kell akadályozni egy újabb imperialista háború ki­robbantását, borzalmas pusztítá­sait. Az első világháború után egy fél emberöltőnek kellett el­telnie, egy új nemzedéknek kel­lett felnőnie, amely saját tapasz­talatából már nem ismerte a há­ború borzalmait, hogy az impe­rialista támadók a második világ­háborúba dönthessék a népeket. Most a német fasizmus örökébe lépett, világuralomra törő ameri­kai imperializmus — ha tőle füg­gene csak — meg sem várná az új nemzedék felnövekedését: új, az eddigieknél is borzalmasabb világháború kirobbantásán mester­kedik. De megálljt kiált nekik a népek egységes békeakarata és hogy ennek a tiltakozásnak ere­jét és súlyát érezzék is az impe­rialisták, hatalmas világmozga­lomban tömörülnek a békevéde­lem erői, világmozgalomban, a­­mely kiterjed minden országra és a társadalmi haladás, tehát a bé­kevédelem élcsapatán, a munkás­­osztályon túl felölel minden jó­akaratú, békét kívánó embert. A HATALMAS SZOVJET­UNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁ­CIÁK felemelték szavukat a bé­kéért. De nemcsak a szabad né­pek, hanem az elnyomott félgyar­mati és gyarmati sorban szenve­dő dolgozók többi százmilliói is szilárdan a béke mellett állanak. A Szovjet­Unió vezette imperia­list­a-ellenes béketábor ereje óriási arányban megnövekedett. A békevédelem frontján méltó helyet foglalnak el Népközársa­­ság hgyóban a tudomány, irodalom, művészet, technika emberei. Nép­köztársaságunk értelmiségei, szel­lemi dolgozói látják, hogy mit hoz a dolgozók vezette országban az építő munka, miként születik újjá és virágzik a kultúra a kizsákmá­nyolás megszüntetésének útjára lépett társadalomban, a békés al­kotó munka és a nagyszerű szo­cialista építés légkörében. A bé­kének fokozott értéke van előt­tünk. A Román Munkáspárt gon­doskodása soha eddig még nem­ ismert,­rendkívül kedvező feltéte­leket teremtett a haladó szellemi alkotómunka számára. Ugyan­akkor országunk kétkezi és szel­lemi dolgozói egyaránt megismer­kedtek a szovjet kultúrával, a vi­lág leghaladottabb kultúrájával, amely a népmilliók lelkébe vetíti a mai valóságból születő holnapi valóság képét: a munkában való­ hitet, az emberben való hitet, a magas eszményiséget, világossá, egészségessé, széppé, igazságossá, termékennyé teszi az életet, a nép boldog hazáját építi a haladás út­ján, az igazi hazaszeretet és a nemzetközi proletár-szolidaritás győzelmes megvalósításával A BÉKE harcos, elszánt védel­me, a dolgozó emberek életének, munkájának, megvalósításainak, fokozódó jóléte megteremtésének védelme az imperializmus gonosz, pusztító erőivel szemben — ez az a humanizmus, amelyben világ­szerte találkoznak a kommunisták vezetésével a népek, a békevéde­lem nemzetközi összefogásában. Sohasem harcolt még a béke és haladás erős oldalán, a Szovjet­ Unió vezette békefront oldalán, oly sok és kiváló tudós, író, mű­vész, technikus, pedagógus, mint napjainkban. Miközben a tőkés országokban és elsősorban az Egyesült Államokban híres tudó­sokat hitlerista módszerekkel ül­döznek, letartóztatják, állásuktól megfosztják, deportálják őket, nagy művészeket ítélnek el pro­gresszív tevékenységükért, a ha­dikiadások sokszorosan felülmúl­ják a kultúrszükségletekre fordí­tott összegeket s az iskola az ifjak milliói számára elérhetetlen, — országunk értelmiségeinek bé­kekongresszusa a béke és kultú­ra, az emberi szabadság és mél­tóság megvédésének magasztos ügyéért síkraszállva, a világ ösz­­szes haladó erőinek oldalán, az egész dolgozó nép, az egész em­beriség ügyét teszi magáévá, ami­kor örömmel üdvözli a békevéde­­lem áprilisban, Párizsban össze­ülő nemzetközi kongresszusát. A béke védelmében egységes Nép­­köztársaságunk egész dolgozó né­pe nemzetségi különbség nélkül: a béke-világkongresszust a mun­kásosztály és a dolgozó paraszt­ság oldalán teljes erejével tárv®­­gatja a néppel összeforrt, a nép­pel együ­ttharcoló értelmiség is. KULCSÁR SÁNDMIL

Next