Szabad Szó, 1949. április (6. évfolyam, 73-97. szám)
1949-04-01 / 73. szám
SfAtAB SIO A békevédelem nemzetközi mozgalma mellett foglalt állást az amerikai értelmiségi dolgozók kongresszusa „Az egész ország közvéleményét bevonjuk a békevédelem harcába“ — hangsúlyozza a newyorki békekongresszus határozata .Az amerikai értelmiségi dolgozók New Yorkban tartott békekongresszusa — amely felé meleg érdeklődéssel fordult azegész világ demokratikus közvéleménye — március 27-én befejezte munkálatait. A kongresszus határozatott fogadott el, amely harcra hív a fasizmus és az új háború kirobbantása ellen. Megalakították a Békevédelem Bizottságát, amely az amerikai nép, az Egyesült Államok kormánya és az Egyesült Nemzetek Szervezete tudomására hozza a kongresszus határozatait, s egyben az egész országban megszervezi a békevédelem cselekvő erőinek hadjáratát. A záróülés ünnepélyes keretek között, kétezernyolcszáz kiküldött részvételével a Waldorf Astoria hatalmas előadótermében folyt le. " „Meg akarjuk nyitni a kapcsolatok útját az Egyesült Államok és a Szovjet Unió között“ A kongresszus két nagyfontosságú határozatot fogadott e. Az Egyesült Államok értelmiségi dolgozóinak a békevédelem érdekében kifejtett harca útjáról és eszközeiről szóló határozat a többi között leszögezi: „Az emberiség nem akar újabb háborút. A béke szükséges és lehetséges és a béke biztosítása minden népnek kötelessége. Ha az amerikai nép tudatában lesz e fontos kötelességének, hozzájárulhat a béke ügyéhez. Meg akarjuk nyitni a kapcsolatok útját valamennyi békeszerető ország irányában és főleg az Egyesült Államok és a Szovjet Unió között. Kongreszszusunk összehívásának ez volt a célja. Sikerült bebizonyítanunk, hogy ez az út megnyitható. Az összes népeknek lehetőségük kell legyen arra, hogy megítélhessék vezetőik cselekedeteit, vajjon azok valóban békés jellegű tárgyalások megindítására irányulnak-e és hozzájárulnak-e az Egyesült Államok és a Szovjet Unió közt fennálló ellentétek rendezéséhez, amely rendezéstől a béke függ. Az új háború előkészítése gyöngíti az Egyesült Nemzetek Szervezetét, még súlyosabbá teszi a gyarmati népek elnyomását, akadályt állít az Egyesült Államok és más országok közé. A háborús propaganda és a háborús készülődések veszélyeztetik szabadságjogainkat, előítéleteket szülnek és jogtiprásra vezetnek. Minden újabb ilyen intézkedés súlyosan érinti népünket. A háború előkészítése céljából kötött katonai paktumok és szövetségek erkölcsi hanyatlásunkat bizonyítják és annak szükségességére mutatnak, hogy minél gyorsabban meg kell találnunk a béke felé vezető utat. Az első lépést ezen az úton a kölcsönös megértés jelenti Amerika ás a Szovjet Unió között. Felelősségünk tudatában és a jelen pillanat teljes komolyságát átérezve, a következő halászatokat hozzuk: 1. Minden lehetőt megteszünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének megerősítéssért, amely a béke legnagyobb reménysége. 2. Együttműködünk a világ összes békemozgalmaival. II. A tudomány szabadsága védelmében hozott határozat rámutat arra, hogy az elmúlt négy esztendőben a háborús készülődések megmérgezték a légkört és előítéletekkel, hisztériával telítették. A tudomány és a kultúra területén a „hideg háború” sok veszteséget okozott. „Ünnepélyesen kijelentjük, — hangsúlyozza a határozat, — hogy tehetségünket, művészetünket és gondolatunk erejét az amerikai nép igazi érdekeinek és a békéért való harc egységének szolgálatába állítjuk’. A kongresszus háromnapos munkálatai alatt a reakciós sajtó ádáz rágalomhadjáratot folytatott a kongresszus szervezői és résztvevői ellen. A kongresszuson résztvevő tudósokat a kongresszus megnyitásának napjára az „Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság” elé idézték. A hatóságok el akarták venni a kongresszusi megtartására kijelölt helyiséget. A Daily Mirror című fasiszta szennylap azt írta, hogy „fekete listára teszik a kongreszszus résztvevőit”. A kongreszszust nyíltan nem merte betiltani a kormány, de számos külföldi küldöttségtől, mint ismeretes, megtagadta a beutazási engedélyt. A kongresszus színhelyét Rendőrség vette körül és a kongresszus résztvevőinek hármas rendőrkordonon kellett keresztülmenniök, hogy bejussanak a gyűlésterembe. De mindezekkel a megfélemlítési kísérletekkel sem sikerült a komgresszus munkálatait megszakítani. 3. Folytatjuk a kongresszus a kultúra és tudomány emberen megkezdett munkálata- remek bizottságát, amely felirat, hogy az egész ország hívja az Egyesült Államok kozközvéleményét bevonjuk adományának és az Egyesült Nem-ökevédelem harcába. tettek Szervezetének figyelmét . Ezzel kapcsolatban a kon- kongresszus határozataira ésgresszus az Értelmiségiek Nem- megszervezi a cselekvő békezeti Tanácsa mellett felállította védelem hadjáratát”. A tudomány szabadsága védelmében 'iimiiiiiiiMimimmiiiiiiimiiimmmiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiMtiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiimiiMiiiiitiiiiiiimi 1A Görög Hét megnyitása csikcűiraából I ma, csütörtökön, március 31-én délután 3 órakor I nagygyűlés fesx a Havat Stelan-itiunkasszmházban. I A nagygyűlés keretében Croiu íR©a:£aiíc*3 a Román I Munkáspárt megyei bizottságának tagja, az U F D R megyei titkárnője tart beszédet. I Utána művészi műsor következik. 2 Moszkva. (Rador). Március 29-én Moszkvában megnyílt a lenini-sztálini Komszomol XI. kongresszusa. A Pravda, a Szovjet Unió Kommunista (bolsevik) Pártjának központi lapja, vezércikkben foglalkozik a Komszomol tizenegyedik kongresszusának jelentőségével. — A történelem a szovjet ifjúságot bízta meg azzal a nagyszerű feladattal — hangsúlyozza a Pravda, — hogy az új, kommunista társadalom alkotója legyen. A szocializmus országának ifjúsága, a Párt vezetésével, jellegzetes lendületével oldja meg azt a kérdést. A szovjet ifjúság lángoló hazaszeretettel, fáradhatatlanul dolgozik a nép boldogságáért. TörTemesvár. A Szovjet Unió Kommunista Ifjúsági Szövetsége, a Komszomol XI. kongresszusa tiszteletére a temesvári munkásifjuság a Capitol mozgó kerthelyiségében impozáns népgyűlést tartott. A munkásifjuság zeneszóval vonult fel a Capitol kertjébe, amely zsúfolásig megtelt. Az ünnepi beszédet Feseru Remus, az Akumunkas Szövetség megyei bizottságának ténelmi feladatának megértése, annak a tudata, hogy a szovjet ifjúságra hárul a kommunizmus építőmunkája folytatásának feladata, ösztönzi ifjúságunk legyőzhetetlen erejét. Újabb külföldi ifjúsági küldöttségek érkeztek a Komszomol kongresszusára. Közöttük vannak Ulf Knutsen és Reiber, a norvégiai kommunista ifjúság képviselői, Ingmar Wagner és Bent Rode, a dániai Kommunista Ifjúság központi bizottságának tagjai, Franz Walter, az Osztrák Haladó Ifjúság Szövetségének elnöke és mások. A külföldi küldöttségek meglátogatták a Lenin-mauzóleumot és a szovjet főváros számos történelmi emlékművét, tagja tartotta. Utalt arra, hogy a Demokrata Ifjúság Világhetének utolsó napját a világ munkásifjúsága a Komszomolkongresszusnak szenteli. A Komszomol a világ munkásifjúságának élén halad az imperialista uszítók elleni harcban, a tartós békéért, a jobb jövőért folytatott küzdelemben. A Komszomol a világ leghatalmasabb ifjúsági szervezete, amely a Nagy Szocialista Forradalom tüzében született és Lenin, valamint Sztálin Bolsevik Pártjának vezetése alatt áll. — A Román Népköztársaság munkásifjúságának sokat kell tanulnia a dicsőséges Komszomoltól — mondotta. — A Román Munkáspárt vezetése alatt a munkásifjúság egyetlen forradalmi szervezetbe, az Ifjúmunkás Szövetségbe tömörülve, tevékenyen részt vesz a szocializmus alapjainak felépítésében. Legfőbb feladatunk, hogy még jobban megfeszítsük erőinket az 1949. Állami Terv megvalósítására és túlteljesítésére, mozgósítsuk az összes ifjakat termelési szocialista versenyek megtartására, a termelés fokozása, a takarékosság elérése, a műszaki és szakmai színvonal emelése érdekében. Ugyanakkor a falvak dolgozó ifjúságának teljes erejével hozzá kell járulnia a vetési kampány sikeréhez, támogatnia kell a Pártot a mezőgazdaság szocialista átalakításának fontos munkájában. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a népgyűlés résztvevői zeneszó mellett a Román Munkáspárt megyei szervezetének székháza elé, majd az Ifjúmunkás Szövetség székházához vonultak. Temesvár dolgozó ifjúsága Ünnepli a Komszomolt A szovjet ifjúság lángoló hazaszeretettel, fáradhatatlanul dolgozik a nép boldogságáért Jaroszfösm'Bban meennjil m M&mszomai tizeme emgedtík fitonotesszíga Péntek, 1949 április 1 111 HUB— mmtmmwmmtmmmmmmmammttmmnmMt~t--------------------------------- „Via, akarom ki vagy, hadügy..." — Az Atlanti-paktua a legreakciósabb és daraokrácaallenes államformák védelmére kötött szerződés és különös módon emlékeztet a múlt századbeli Szent Szövetségre. De éppen úgy, minit a múltbeli Szent Szövetség, az Atlanti-piktum is meg fog bukni a népek ellenállásán. — állapította meg a Lancia nemzetgyűlésen elhangzott felszólalásában Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt parlamenti csoportjának vezetője. Tatman elnök és Acheson külügyminiszter urak, úgy látszik, mindenképpen a XX. század Metternichiei akarnak lenni. De a tizenkilencedik és huszadik század között lényeges különbség van, nem is szólva arról, hogy Mettovichet saját századában is elérte végzete. Ha az Atlanti paktumnak van történelmi hasonmása, amely a XIX. század feudáli monarchiáinak Szent Szövetségénél is sokkal többet mutat róla, akkor Hitler Antikomintern- 5 paktuma az. Az Antikorrenterm-paktum — mintemlékezetes — a«-* szolgált, hogy a német facizmus világűrömét segítse elő azzal az ürüggyel, hogy Hitler a nemzetközi kapitalista ■reakció védelmezője, a Szovjet Unióval, a demokratikus és szocialista mozgalmakkal szemben. Az amerikai imperialistákat, úgy látszik, nem hagyja nyugton Hitler „öröksége“. *7. Atlanti-paktum neve alatt felújítják a wsizmus gyalázatos«!! kimúlt antikom,Intern-paktumát. Ők is, mint Hitler tette, a nemzetközi kapitalista reakció fővédnökévé nevezik ki magukat és ezen a címen avatkoznak be szuverén államok belügyeibe, ezen a címen szerveznek imperialista háborús támadó katona-politikai tömböt. Az Atlanti-paktum 4 .nk szakasza módot ad az Egyesült Államoknak, hogy fegyveresen beavatkozzék, ha a paktum valamelyik résztvevő országának „politikai függetlenségét“ veszély fenyegetné. Acheson amerikai külügyminiszter „illetékes magyarázata“ szerint ez a kikötés ara az esetre szól, ha egy országban forradalom tör ki, vagy forradalom fenyeget és azt — kívülről támogatják. De ki ne tudná, hogy a reakció már vagy kétszáz év óta minden forradalomra zálogja, hogy — „kívülről csinálták“. Ez a szakasz jogot ad arra, hogy az Egyesült Államok fegyveresen megszállja például Franciaországot vagy Olaszországot, nagy francia vagy olasz népi m°zgalmak esetén. Ez a szakasz jogot ad a francia nagytőkésnek, az olasz reakciónak, hogy saját országuk néptömegei ellen fegyveres amerikai segítséget kérjenek, minnt ahogyan például a magyar arisztokrácia kérte száz esztendővel ezelőtt a Habsburgok és a cár segítségét 1849-ben. Pearson, Kanada külügyminisztere beismerte, hogy az Avanti-paktumnak titkos záradéka, van, amely szerint az alakok fegyveres beavatkozásra kötelesek belső forradalmuk esetén. Azt mondják az Atanti paktum szervezői, hogy a „nyugati civilizációt" védik. Ha a „civilizáción“ a monopoltőke, a bankok, a trösztök uralmát értik, akkor igazat mondanak. Az Atlanti Paktum az amerikai finánctőke vezetése alatt véd- és dac-szövetség a reakciós nagytőke uralm ellen lázadó dolgozó tömegekkel szemben. Achulon és Bevin készek fegyveres segítséget nyújtani a francia vagy az olasz nép ellen. Bezzeg Franco fasiszta ellenforradalma idején nem siettek beavatkozni a spanyol belügyekbe. A forradalom számukra külügy, az ellenforradalom a belügy. Nyilvánvaló ezekből, hogy az Atlanti-paktum polgárháborús szerződés is. Az amerikai imperialisták, a nyugati tőkés országokbeli lakásaik támogatásával, az egész világot egyetlen nagy, vérző polgárháborús Görögországgá szeretnék változtatni. A dollár és a fontsterling országokban növekszik az uralkodó körok bizonytalansága, a gazdasági és politikai kilátások válságot és ellentmondásokat hoznak számukra, amelyek belülről ássák alá ae imperialisták legfontosabb hadállásait. A népi mozgalmak elleni szerződésük még csak jobban kidomborítja azt a tényt, hogy az imperializmus támadó erői gyengülnek, a béke, a demokrácia és a szocializmus erői szüntelenül növekednek.