Szabad Szó, 1949. május (6. évfolyam, 98-122. szám)

1949-05-01 / 98. szám

VI. évfolyam, 98. szám Felelős szerkesztő: Juhász Lajos Vasárnap, 1949 május 1 A dolgozók béke­kiáltványát a világ népei harcos elszántsággal fogadták Bukarest. (Rador) —­ A Román Népköztársaság kül­döttsége, amelynek tagjai részt­vettek a béke híveinek párizsi és prágai kongresszusán, re­pülőgépen visszatért a fővá­rosba. A küldöttséget a repülő­téren összegyűlt hatalmas tö­meg nagy lelkesedéssel fogadta. A küldöttség tagjait számosan üdvözölték, többek között Chisinevschi Iosif a Ro­mán Munkáspárt Központi Ve­zetőségének titkára, I o n­e­s c­u Florea Marin, a Nagy Nemzet­gyűlés elnöki tanácsának tit­káira, M e z i n c re s c’ ti Eduard művészeti és tájékoztatásügyi miniszter, Eunaciu Avram igazságügyi miniszter és mások- Sadoveanu Mihai, a kül­döttség vezetője, az üdvözlé­sekre válaszolva, a következő­ket mondotta: A béke hívei megnyerték az első csatát A Román Népköztársaság küldöttsége Párizsból és Prá­gából azzal a teljes bizonyosság­gal tér vissza, hogy az első csatát abban a harcban, amely a béke hívei és a háborúra uszítók között folyik és folyni fog, megnyertük.­­ Kétségtelen, hogy más győzelmek is következnek, mert a párizsi kongresszus záróülé­­sén elfogadott határozat hang­súlyozta, hogy a dolgozó em­beriség mindaddig nem teszi le a fegyvert, amíg a béke győ­zelmét nem nyerte meg, amíg ezt a győzelmet nem kénysze­­rítette rá azokra, akik új há­borút kísérelnek meg kirobban­tani . Azzal a mélységes hatás­sal térünk vissza a kongresz­­szusról, amelyet a békeszerető népek óriási hatalma keltett­­bennünk." A párizsi kongresszuson több, mint hetven ország kép­viseltette magát, a kongresszus munkálataiban kétezer kikül­dött vett részt. Hallatták hang­jukat a színes népek, hallatták hangjukat azok a népek, ame­lyeknek veszélyben forog a függetlensége, felszólaltak azok­nak a népeknek a képviselői, akik helyet követelnek maguk­nak most a világon. Az egész idő alatt rendkívüli lelkesedés uralkodott a kongresszus ter­mében, főleg pedig a Buffalo­­stadionban tartott hatalmas nép­­ígyű­lésen, amelyen embe­rek százezrei vettek részt és juttat­ták kifejezésre a népek béke­­fekaratát. — Elmondhatjuk tehát, hogy a béke hívei és a háborús uszi­tók közötti összecsapásban a béke hívei megnyerték az első csatát. Bizonyosak lehetünk, hogy a béke erői növekednek, ezek az erők sokkal hatalma­sabbak, mint azoknak az erői, akik háborút kívánnak.­­ Mindezekhez hozzá kell fűznöm azt a megállapításun­kat is, hogy különös rokon­­szenv nyilvánult meg a népköz­­társaságok iránt, amelyek ki­kerültek az angol-amerikai im­perialisták politikai és gazdas­­sági elnyomása alól, független­ségnek örvendenek és azt az életet élik, amelyet sok nyugati ország szeretne élni.­­ Az összes szónokok a cso­dálat és a határtalan bizalom hangján beszéltek a Szovjet­ Unióról, benne a leghatalma­­sabb erőt látják, amely bizto­sítja a békeszerető és a hala­dásért küzdő népek győzelmét­­. Mint a párizsi és prágai kongresszusról visszatérő többi küldöttségek, mi is kifejezzük itt odaadásunkat és szeretetün­k béke-világkongresszus nem­zetközi visszhangja teljes mér­tékben igazolja a hozzáfűzött várakozásokat- Óriási erővel nyilatkozott meg a dolgozó em­­­bermilliók békeakarata és az a felismerés, hogy egyesült erő­vel, a béke világfrontjának megteremtésével, a Szovjet­ Unió vezetése alatt szét lehet zúzni az imperialisták háborús terveit. A béke-világkongresz­­szus óriási sikere világszerte megacélozta a dolgozók száz­milliós tömegeinek elszánt küz­delmét az imperialista háborús uszítók ellen. A kongresszus ha­tározatait a világ minden ré­szén lelkes helyesléssel és har­cos feladatvállalással fogadták a béke hívei. A legújabb távirati jelentések a béke-világkongresszus párat­lanul lelkes világ-visszhangjá­ról számolnak be. A demokratikus francia sajtó különös figyelmet szentel a Béke Hívei Világkongresszusa­­ határozatainak, kiemelve a kon­gresszus munkálatait és nagy­­fontosságú döntéseit a tartós és demokratikus béke érdekében az­­ új háborúra uszítók ellen. „Megalakult a Békevédelem­­ Állandó Bizottsága” cím alatt a­­ párizsi Liberation leszögezi: ,A kongresszus nagyhorderejű munkálatai és a páratlan ará­nyú, felejthetetlen tömegtüntetés után, amely a Buffalo-stadion­­ban folyt le, senki sem tagad­hatja többé, hogy a békevéde­lem igazi világfrontja született meg". Nemcsak Franciaországban, hanem Nyugat-Európa többi marshallizált országában is lángoló lelkesedéssel fogadták a dolgozók a béke-világkon­­gresszus kiáltványát. A belga Drapeau Rouge megállapítja, hogy a béke-világkongresszus félreérthetetlen választ adott az imperialista háborús tiszitek­kez a Szovjet­ Unió és nagy vez­­zetője, Sztálin generalisszi­musz iránt. Sadoveanu Mihai utolsó sza­­­vait a tömegek óriási lelkese­dése és éljenzése kísérte. Hosz­­szasan tüntettek a béke és a Szovjet­ Unió mellett. nak. Brüsszelben szerdán a Békevédelem Belga Szövetsége nagygyűlést tartott, amelyen felszólaltak Belgiumnak, Viet­namnak, Franciaországnak és az Egyesült Államoknak a pá­rizsi kongresszuson résztvett kiküldöttei. Hangsúlyozták a kongresszuson­­résztvett összes népek egységét a békevédelem harcos nemzetközi mozgalmá­ban. A nagygyűlés óriási lelke­sedés jegyében folyt le­ Százmilliós néptömegek egysége védi a békét A dán Land og Folk „Soha­sem harcolunk Sztálingrád hős védőinek népe ellen" cím alatt vezércikkben méltatja a béke­világkongresszus határozatait és jelentőségét. Rámutat a lap, hogy a vasárnapi párizsi béke­­felvonulás igazolta: a francia nép a Szovjet­unióval érez, a­­melynek hősi hadserege még­ negacérozódott a dolgozók százmillióinak elszánt harca Jól végzett munkával ünnepült falvaink is május elsejét Temes-Torontál megyében a ve­tési csata első és második szaka sikeresen befejeződött. Április 27-én a vetési terv első két sza­kaszát dolgozó földműveseink száz százalékban teljesítették: 292.483 hektárból 286.926 hek­tárt vetettek be dolgozó földmű­veseink. Bevetendő még 5557 hek­tár. A hátralevő földterületet rizzsel, dohánnyal és őszi káposz­tával művelik meg dolgozó föld­műveseink május tizedike és ti­zenötödike között és ezzel a ve­­tési tervet Temes-Torontál megyé­ben száz százalékban teljesítik. A vetési terv sikeres befeje­zése dolgozó földműveseink ön­tudatát igazolja, azt az öntuda­tot, mely napról-napra fejlődik. Dolgozó földműveseink öntudatá­nak fejlődése, munkakészsége, népi demokráciánkhoz való ra­gaszkodása, a Román Munkás­párt iránti szeretet nem véletlen, hanem annak a történelmi fejlő­désnek a következménye, mely a Román Munkáspárt céltudatos munkájának és harcának tud­ható be. Mert a Román Munkáspárt volt az, mely az állami minta­birtokok megalapításával és azok fejlesztésével, a mezőgazdasági gép- és traktorállomások révén, válogatott vetőmagvak kiosztá­sával, mezőgazdasági gépeik in­gyenes megjavításával, módot és lehetőséget nyújtott dolgozó föld­műveseinknek, hogy traktorbér­­­lő csoportok alakításával az állam által nyújtott kedvezményekkel és lehetőségekkel élve, földjeiket jobban és alaposabban megmű­velhessék. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének legutóbbi törté­nelmi jelentőségű határozata term­­­mékeny, ösztönző hatással vol dolgozó földműveseinkre, akik hatványozottabb kedvvel végeztél a vetési terv munkálatait. Ebből fakadt az a sokoldali munka is, amelyet Temes-Toron­tál megyében a helyi Pártszerve­zetek, tömegszervezetek és a köz­ségek vetési bizottságai végez­tek. A Magyar Népi Szövetség Irányítói, utcafelelősei is kivet­ték ebből a munkából részüket és román, német és szerb testvéreik­kel együtt a napi munka végez­tével házról házra járva ellen­őrizték a vetési munkálatokat, buzdították dolgozó földműve­seinket, segítségükre siettek és egyre fokozódó osztályéberség­gel, az osztályharc fegyverével tették ártalmatlanná a kulákokat, a velük szövetkezett vatikáni zsoldban álló papi reakciót, akik szabotálni akarták a vetési ter­vet, hogy ezzel népi demokrá­ciánknak kárt okozzanak. A reakció mesterkedése azon­ban nem sikerült. Nem is sike­rülhetett, mert dolgozó népünk — nemzetiségi különbség nélkül — már jól tudja, hogy a vetési terv elvégzése révén jut számára nem-­ csak több kenyér, hanem egyút­­tal több és jobb vászon, cipő és ipari termék. Temes-Torontál megye dolgozó­ földművesei áprilisban már a szocialista munkaversenyek szel­­­lemének hatása alatt dolgoztak a vetési terv sikeres elvégzése ér­dekében. Hatalmas eredményeik birtokában május elsejét, a világ dolgozóinak nagy ünnepét a vá­rosi munkássággal és a haladó értelmiségiekkel együtt a jól vég­zett munka büszkeségével ünnep­ük meg. A május elsejei ünnepségek gazdag temesvári műsora­ it Temesvár.­­ A május elsejei ünnepségek vasárnap dél­előtt tíz órakor kezdődnek, amikor az Unirii-téren a gyárak, vállalatok és intézmények dol­gozói nagygyűlésen vesznek részt. A nagygyűlésen N­ecula Ghe­orghe, a Román Munkás­párt temes megyei szervezetének­­ titkára mond beszédet. Utána a dolgozók sok tízezrei felvo­nulnak a Román Munkáspárt megyei székháza előtt. Vasárnap délután 3 óra 20 perckor a város parkjaiban zenekari hangversenyek kez­dődnek. A S­z­­­a­t­f­n-parkban katonazene, a Nép­parrkban az élelmezési szakszervezet zene­kara és az Eminescu-parkban a bőripari szakszervezet zene­kara hangversenyez. Délután 4 órától délután fél hét óráig mű­vészcsoportok az „Ocskó Te­réz”, a „Filimon Sarbu” és az „Eftimiu Muirgu” Népi Ateneu­­mokban rendeznek előadást. Este 8 órakor az Operaházban bemutatják a „Seherezádé” és „Új élet felé” című zeneműve­ket. Belépés meghívókkal. Este 9­ órakor az Opera homlokza­tán szabadtéri mozibemutató lesz. A Vadászerdőben vasárnap délután 2 órától fél 8 ó­ráig a Bánátul Filharmónia Társaság, több zenekar, énekkar, művész­csoport, a Flacara művész­együttes, az Opera szólistái és az Állami Színház művészeinek közreműködésével nagy mű­vészi műsort adnak elő. A bábszínházban délután 3 és 5 órakor lesznek előadások. Vasárnap déli egy órakor, a felvonulás befejezése után a Stefan Plávat-teremben ünne­pélyesen megnyitják a terme­lésben kitüntetett élmunkások arcképkiállítását, ugyanakkor az Operaház előcsarnokában megnyílik a fém- és vegyiipari szakszervezet kiállítása. Május elsején a következő sportesemények lesznek: sport­­rendezvények az Electrica­­pályán, villám labdarúgó és volley­ball mérkőzés és atléti­kai versenyek.

Next