Szabad Szó, 1949. május (6. évfolyam, 98-122. szám)

1949-05-01 / 98. szám

SZABAD SZÓ g­ mentette Európát a fasiszta barbárságtól. Stockholmba most érkezett vissza a béke-világkongresszus­­on résztvett svéd küldöttség. Amelin, a kiváló svéd festőmű­vész, a küldöttség tagja, kije­lentette, hogy a kongresszus meghirdette a cselekvő harc kezdetét az új háború kirobban­tásán mesterkedő imperiatista erők ellen. A Ny Dag című svéd lap a kongresszus eredményeivel fog­lalkozva, a többi között hang­súlyozza:* „A Béke Híveinek Világkongresszusa a béke és haladás erőinek diadala volt. Az imperialista kormányok kí­sérletei, amelyekkel a kongresz­szust meg akarták hiúsítani, ku­darcot vallottak. A kongresszus döntő fontossága abban állott, hogy harcra mozgósított a bé­kéért. A párizsi kongresszus je­lentős szakasza volt a békesze­relő néptömegek mozgósításá­nak a béke megvédésére és a népek függetlenségének megvé­désére irányuló harcban". A Szovjet­ Unió a tartós és demokratikus béke leghatalmasabb védelmezője A demokratikus finn lapok közlik a párizsi kongresszuson részt vett több finn kiküldött nyilatkozatát. Vaine Mehtti, a finn küldöttség vezetője kiemelte a kongresszus rendkívüli ará­nyait és elmondotta, hogy a legmélységesebb benyomást Zaja Kozmodemjanszkaja édesanyjá­nak és Alexej Mereszjevnek, a Szovjet­ Unió Hősének beszéde keltette. — Az összes országok képvi­selői azzal a meggyőződéssel távoztak a kongresszusról — hangsúlyozta Vaine Meltti —, hogy a békéért folyó harc új szakaszába lépett. Vilio Suutari, a finn szállító­­ipari munkások szakszervezeté­nek titkára kijelentette: " A Béke Híveinek Világ­kongresszusa nagy fontosságú hozzájárulást jelent a békéért vívott harchoz. A kongresszus bebizonyította, hogy a népek az egész világon tartós békét akarnak. A magyar sajtó vezető helyen, behatóan méltatja a béke-világ­kongresszus jelentőségét. A Szabad Nép hangsúlyozza: a kongresszus után a világ né­pei, az egyszerű emberek mil­liói még jobban megértették, ki az ellenségük és ki a barátjuk. A legszélesebb néptömegek nemcsak magukénak érzik a béke ügyét, hanem tettekre, harcra készek a békéért. A Népszava rámutat arra, hogy a kongresszus a békéért folyó harcra mozgósította az egész emberiség haladó erőit, akik élén a Szovjet­ Unió áll: a tartós és demokratikus béke legfőbb védelmezője. A Hírlap megállapítja, hogy a kongresszus bebizonyította a kapitalista klikkek tehetetlensé­gét abbeli mesterkedéseikben, hogy ellenálljanak a népek ha­tározatainak, a népek békeaka­ratának. Moszkvában befejeződött a X. Szovjet Szakszervezeti Kongresszus Moszkva. A Rador jelenti: A szovjet szakszervezetek 10-ik kongresszusa megválasztotta a szakszervezetek új központi ve­zetőségét A Szovjet­ Unió Szakszervezetei Szövetségének Központi Bizottságának 175 tagját és 57 póttagját válasz­­­tották meg. Ugyanakkor meg­választották a Központi Ellen­őrző Bizottság 17 tagját is. A kongresszus záróülésére április 27-én került sor a Kreml nagytermében. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a Köz­ponti Bizottság és az Ellenőrző Bizottság jelentéséről szóló ha­tározatot, majd elfogadta a Szakszervezeti Szabályzatot, az eszközölt módosításokkal A kongresszus óriási lelkese­déssel fogadta Kuznyeczov el­nök bejelentését arról a javas­latról, hogy üdvözlő üzenetet küldjenek Sztálinnak, a szovjet nép nagy vezetőjének. A kongresszus résztvevői fel­állva, hosszasan és viharosan áltatták Sztálint­ Percekig zú­gott az éljenzés és a taps, egy­hangúlag elfogadták­ az üdvözlő távirat szövegét, majd a kikül­döttek és a kongresszusra meg­hívott vendégek elénekelték az Internacionálét. A X. Szovjet Szakszervezeti Kongresszus Kuznyeczov elnöki zárószavaival ért véget. A kongresszuson 1343 kikül­dött vett részt a Szovjet­ Unió 28 és fél millió szervezett dol­gozója képviseletében. A kikül­döttek 32 nemzetiség soraiból kerültek ki, közöttük 517 nő. A Szakszervezeti Világszövetség nevében a kongresszust Di Vittorio, a SzVSz elnöke üdvö­zölte. Szavait vezető helyen is­mertették a szovjet lapok. — Az egész világ szakszerve­zetei hálával tartoznak a szov­jet szakszervezeteknek, —■ hang­súlyozta Di Vittorio. — A szovjet nép minden egyes gazda­sági diadala a világproletariá­­tus diadala is. A világ minden országának dolgozói az elisme­rés és szeretet érzésével fordul­nak a Szovjet­ Unió felé. A vi­lág dolgozói annak a Szakszer­vezeti Világszövetségnek a zászlaja alatt egyesülnek, a­mely az első sorban küzd az új háborús uszítók ellen, a reakció és a fasizmus bármely formája ellen. A világ dolgozói büszkék arra, hogy együtt haladnak a Sztálin vezette nagy Szovjet­ Unió dolgozóival! Imperialista kudarc a Mindszenty-ügyben Bolívia kénytelen volt halogató javaslatot benyújtani Az Egyesült Államok kormá­nya a Mindszenty-ügynek az Egyesült Nemzetek Szervezete elé kényszerítése óta már sok diplomáciai kudarcot szenvedett s most újabb kudarc érte. A New York Times keserűen meg is jegyezte: „A vita során mind világosabbá vált, hogy a bizott­ság vissza fogja utasítani az ausztráliai és kubai javaslato­kat, amelyek külön bizottság megalakítását kérték”. Bolivia halogató javaslata nem egyéb, mint a kudarc beismerése. Bolivia — az Egyesült Álla­mok sugalmazására — újabb javaslatot nyújtott be az Egye­sült Nemzetek Szervezetéhez a Mindszenty-ügyben. Azt indítvá­nyozta, hogy a Mindszenty­­ügyet a közgyűlés 4-ik üléssza­kának napirendjébe tegyék át. Tekintettel arra, hogy az emlí­tett 4-ik ülésszak csak szeptem­berben kezdődik, a javaslat cél­ja nyilvánvalóan az, hogy az imperialistáknak sok kínos ku­darcot okozott Mindszenty-ügyet legalább néhány hónapra el­süllyesszék. A bolíviai javaslat mellett 34-en, ellene 6-an sza­vaztak, 11 ország megbízottja tartózkodott a szavazástól. Elutasították azt az ausztrá­liai-kubai kiegészítő javaslatot, amely megbélyegezte volna Magyarország magatartását és 3 kérdés „megvizsgálására” kü­lön bizottságot jelölt volna ki. A Magyarország elleni javasla­tot húsz delegátus elutasította, huszonhét delegátus tartózko­dott a szavazástól és csak öt delegátus támogatta. MOSZKVA május­i küszöbén Moszkva felett a napsugár már arcmnyló fényben fürdeti a Kreml kupoláit. Színpompás virágok százezreivel árasztották el a moszkvakörnyéki kertészetek a szovjet fővárost. A kirak­atok roskadásig telve tavaszi szövetekkel és selymekkel. A moszkvai nők szakértő szemmel figyelik a tavaszi modelleket és a kalap- üzletek bársony, nemez és szalmakalap-remekeit. Az árustárcűz játékosztályán már a babákat is vidám tavaszi ruhába öltöztet­ték. Mindenütt sugárzik május elseje közelsége. Derű, vidám­, ság, jókedv. A központi távirdahivatal környékén új házak nőttek ki a földből. Ezekbe május elsejére költöznek be. A legnagyobb a készülődés természetesen a Vörös-tér kö­rül. Ünnepi vörös lobogók öltöztették díszbe a környékbeli fel­hőkarcolókat, a Szakszervezetek Házát, a Lenin-múzeumot. A hatalmas vörös transzparenseken a Szovjet­ Unió Kommunista (bolsevik) Pártjának jelszavai: „Éljen május elseje, a világ dolgozóinak harcos seregszemléje, a világ dolgozói testvériségé­nek napja!” A ,JPravdá’ vezércikkben foglalkozik a Párt Központi Bizottságának május elsejei felhívásával és hangsúlyozza,hogy a szovjet nép és az egész világ dolgozói a békéért vivőte megv­­eszített harc jegyében köszöntik május elseje ünnepét. Kétség­telen, hogy a hazugságok és rágalmak vasfüggönyén keresztül, is meghallják az Egyesült Államok és Anglia népei a Központi Bizottságnak ezt a jelmondatát: ,,A Szovjet­ Unió, az Egyesült Ál­lamok és Nagy Britannia népeinek barátsága a tartós béke leg­­főbb biztosítékai — ,Mi, szovjet emberek — folytatja « Pravda — békét akarunk, de egy pillanatra sem feledkezünk meg a háborút uszít­ókról. Tudjuk, hogy a Szovjet Hadsereg a legfőbb őre a szovjet nép békés munkájának és a világ békéjének. Ezt juttat­ják kifejezésre a május elsejei felhívásnak a Szovjet Hadsereg felé irányuló jelmondatai. — Grandiózus alkotómunka áll népünk előtt — hangsúk­lyozza cikke befejező részében a lap. — Határtalan a nép oda­adása Sztálin és a Bolsevik Párt iránt. A nagy május elsejei ünnnep előestéjén a Szovjet­ Unió egyik szélétől a másikig, min­den szovjet nép nyelvén hangzik a harci felhívás: ,J­enin zászlaja alatt, Sztálin vezetés­ével, előre a kommunizmus győ­zelméért !­ " Vasárnap, 1949 május 1 A néphadsereg két hatalmas hadoszlopa zárógyűrűbe fogta Sanghajt Kína legnagyobb városa, Sanghaj felszabadítására törnek előre a néphadsereg erői. Az előretolt egységek már Sanghaj elővárosaiban harcolnak. Azok a Kuomintang-hatóságok, akik Nankingból elszökve nem mentek egyenesen a sokkal délibb fekvésű Kantonba, hanem Sang­hájba menekültek, szedhetik on­nan is a sátorfájukat. Sanghajban a helyzet órár­ól-órára feszültebb. A lakosság nyíltan kifejezést ad örömének a néphadsereg közeledése felett. A még el nem menekült Kuomintang-hatóságok féktelen terrort fejtenek ki, napirenden vannak a kivégzések, a lakosságot azonban megfélemlíteni már nem tudják. A város utcái nyü­zsögnek a rendezetlen sorokban visszavonuló Kuomintag-kator­naságtól. A Sanghaj előtti fronton egész Kuomintang-ezredek lázadnak fel és állnak át a nép­hadsereg oldalára. Sanghajban a munkásság megtette az előké­születeket, hogy megakadályoz­za a Kuomintang-erők kivonulásával kapcsolatosan tervezett rombolásokat. Az egyik nagy vegyiipari üzem dolgozói elfoglal­ták a műhelyeket és laboratóriu­mokat, hogy megakadályozzák a vállalat tulajdonosainak rombolási kísérletét. Az amerikai és angol alattvalók zöme — túlnyomó­­részt üzletemberek — már hajóraszállt. Sanghajban hajnalra virradóra a házak falán már megjelentek a feliratok: „Távozzanak az imperialisták Kínából!" 300 ezer főnyi Kuomintong-sereg zárógyűi­ében Sanghajnál Sanghaj. A Radar jelenti: A kínai felszabadító néphadse­reg hatalmas hadoszlopai egy­idejűleg két irányból nyomulnak Sanghaj felé. A néphadsereg előretolt erői már elérték a San­ghá­j­tól 45 kilométernyire fekvő Leitinget. Mértékadó forrásból közlik, hogy a partizán­ egységek csü­törtökön felszabadították­ C­an­g- Szing városát, 80 kilométernyi­re Hangcseutól, a hankingi útvonalon. Ugyanebből a for­rásból származó hír szerint a Kuomintang-csapatok kivonul­tak Wu-Szing városától, amely Csang-Szingtól 20 kilométer­nyire fekszik. A Kuomintang­­csapatok déli irányban húzódtak vissza, Hangcsou irányában. Nanking: A Radar jelenti: Nankingban a felszabadító nép­hadsereg bevonulását követően gyorsan helyreállt a rend. Nan­king és Csingkiang között már a felszabadulás másodnapján megindult a vasúti forgalom. Annak a rövid csatának a folya­mán, amelyben a Kuomintang­­seregeket Nankingnál szétver­ték, a vasutas munkásság meg­védte a mozdonyokat, vasúti­kocsikat, hidakat és utakat, ne­hogy azokat a visszavonuló ha­tóságok megrongáltassák. A France Presse legújabb je­lentése szerint a kínai néphad­sereg Sanghaj térségében záró­­gyűrűbe fogta a Kuomintang háromszázezer katonából álló seregét. A déli vasúti összeköt­tetést már a hét elején elvágták, tengeri uton pedig ily nagy had­erő visszavonását a Kuomin­­­tang-hadvezetőség meg sem meri kísérelni­ A körülzárt Kuomintang-seregek sorra adják meg magukat. Párizs: Marcel Cachin a L’Humanité című lapban vezér­cikkben méltatja a kinai néphad­sereg győzelmét. A néphadsereg most a déli tartományok, Hunan és Kiangszu felé menetel. Dél- Kína népe lelkesedéssel fogadja a néphadsereg katonáit. Cachin megállapítja, hogy a haladó erők villámgyors elő­nyomulása Kínában óriási meg­döbbenést keltett az imperialis­ták táborában. Rettegésük ért­hető, mert tudják, hogy az im­perializmus összeomlása Távol- Keleten hozzájárul a világ arcu­latának megváltoztatásához. Súlyos veszteségeket okoztak a demokratikus hadsereg erői a monarcha-fas sztástnak A Szabad Görögország rá­diója jelenti, hogy a Grammosz- Szmolika-Volo arcvonalon ápri­lis 25-én megkezdődött ütközet a háború eddigi legnagyobb csa­tája. A monarcho-fasiszták újabb kétségbeesett kísérletet tesznek a Pirgosz-Sztratszjani magaslat és Amarandi vidéke más megerősített magaslati ál­lásainak elfoglalására. Jelentős erőket vetettek harcba. Táma­dásukat két tüzérezred és a ren­delkezésre álló egész légierő támogatta. A monarcho-fasiszta hadműveleteket Van Fleet ame­rikai tábornok és Papagosz mo­narcho-fasiszta hadügyminisz­ter irányítja. A demokratikus hadsereg erői hatalmas ellen­­támadásokba mentek át és sú­lyos vesztességeket okoztak az ellenségnek. Az ütközet két nap­ján a monarcho-fasiszták 211? embert vesztettek, halottakban sebesültekben és foglyokban.

Next