Szabad Szó, 1949. augusztus (6. évfolyam, 176-201. szám)

1949-08-01 / 176. szám

Augusztus 23 tiszteletére fokozzuk a szocialista munkaversenyeket Közeledik Augusztus 23. a ro­mániai munkásosztály történelmi napja, országunk dolgozó népé­nek nagy nemzeti ünnepe. Az ország minden részében hatalmas hazafias mozgalom indult e nagy nap méltó megünneplésére. A gyárak, üzemek, intézmények, állami gazdaságok és mezőgaz­dasági gépközpontok dolgozói munkaversenyeket kezdeményez­tek, versenyfelhívások hangzanak el Hazánk minden részéből, a ter­melés emelésére. Augusztus 23 méltó megünneplésére. 1944 Augusztus 23 Népköztár­saságunk minden dolgozójának drága. A dicsőséges Szovjet Had­sereg segítségével, — amely or­szágunkat felszabadította a fa­siszta iga alól — ezen a napon döntötte meg munkásosztályunk, élén a Román Kommunista Párt­tal, az antoneszkánus fasiszta hatalmat és fegyvert ragadva harcba szállt a fasiszta német hordák ellen, hozzájárulva más népek felszabadításához. A Szov­jetunió segítségével Hazánk füg­getlen ország lett és elindulhatott a békés fejlődés, a szocialista épí­tés útján. Országunk dolgozói előtt ezért oly kedves Augusztus 23. ezért indul mindenütt mély hazafias érzésből fakadó nagy kezdeményezés a termelés to­vábbi emelésére, a minőség meg­javítására. Szocialista munkaver­senyek ezek, amelyek a dolgozó tömegek spontán megnyilatkozá­sai, a hazafias érzés legszebb bi­zonyítékai-Az élüzemek versenyfelhívásá­ra, a ,,Vulkán“-vasgyár és a „Vö­rös Partizán“­textilgyár kezdemé­nyezésére az ország minden ré­széből válaszoltak. Minden üzem­ben lelkes gyűléseken dolgozza fel a munkásság a versenyek részleteit és készít terveket az eredmények biztosítására. Au­gusztus 23 tiszteletére a temes­vári üzemek között is megindul­tak a munkaversenyek és az egyéni munkavállalások. Az „Ada Marinescu“ selyemszövőde dol­gozói lelkes gyűlés keretében vi­tatták meg a bukaresti „Reunite“ textilgyár versenyki­hívását és el­fogadták azt. Egyéni munkavál­lalások hangzottak el, amelyek nem könnyelmű ígéretekből és szalmaláng-szerű lelkesedésből fakadtak, hanem az öntudatos meggondolás és a lehetőségek fi­gyelembe vételének alapján tör­téntek. Igen helyesen, a verseny­kihívás elfogadása előtt, a gyár dolgozói a bírálat és önbírálat szellemében kielemezték az előbbi munkaversenyek hibáit és hiá­nyosságait, megállapították a fel­világosító munka hiányából eredő hibákat és miután tisztán állott előttük, hítan kezdjenek hozzá az új JTrenpiversenyhez a hibák kiküszöbölésével, csakis akkor, amikor feladata mindenki előtt világos volt, válaszoltak és fogad­ták el hazafias lelkesedéssel a „Reunite“ dolgozóinak verseny­felhívását. Augusztus 23 méltó megünnep­lésére azonban munkaversenybe kell lendülnie a Bánság minden üzemének, gyárának. Az üzemi és versenybizottságoknak alapos felkészültséggel, mély körültekin­téssel kell hozzálátniok a verseny összefogásához és alapos meg­szervezéséhez. Vigyázni kell, hogy a versenyek ne posványosodjanak el a bürokrácia útvesztőiben — mint ahogyan a Maco textilgyár­ban történt, ahol a munkások nagy része nem is ismeri az ered­ményeket. A versenyt bürokrati­kus módon szervezték meg s en­nek következtében a dolgozók munkalendülete nem, hogy foko­zódott volna, de a minimumra csökkent. Ebből kifolyólag a Terv második évnegyedének előirány­­zatát nem, hogy túlhaladták vol­na, hanem csak 98,4 százalékban teljesí­tették, 1­6 százalékkal az előirányzat alatt. Ugyancsak hibák mutatkoztak a Kesztyűgyárban is a munka­­versenyek terén. Itt egyáltalán nincs versenybizottság. Hogy az eredmény mégis 3 százalék volt az előirányzat fölött, az az üzem dolgozói versenykedvének é­s spontán megnyilatkozásának ered­ménye. Ezt az eredményt fel le­hetett volna fokozni, ha létezett volna egy versenybizottság, a­­mely irányítja és összefogja a versenyt. Hogy mennyire fontos a felvi­lágosító munka, amelyet a ver­senybizottság kell, hogy végez­zen, az meglátszik az Ambalaili- Metalic gyárban, ahol ezt a fon­tos munkát elhanyagolták­. 273 dolgozó közül csak 32 áll ver­senyben. Mennyivel más a­ helyzet a Firul Rosu szalag szövőgyárban, ahol a versenybizottság jobban végzi feladatát. Itt az eredmények is máskép alakulnak. A második év­negyedben az előirányzatot 12 százalékkal haladták túl, a terme­­lékenységet nagy mértékben fo­kozták és az önköltségi árakat 27,3 százalékkal csökkentették­. A Bánáti Textiliparban, ahol a dolgozók 80 százaléka versenyben áll és a második évnegyed elő­irányzatát 27 százalékkal halad­ták túl­ Az újabb versenyek során 12 munkásnő áttért a négy gépen való termelésre. Vagy például a temesvári C. F. R. főműhelyek dolgozói és a versenybizottság milyen más munkamódszerekkel dolgozik, amelynek eredménye­­képen elnyerték a versenyzászlót a Vörös Grivica üzemek dolgo­zóitól. A temesvári C. F. R- mű­helyek dolgozói már július eleje óta 1950-re dolgoznak. 13 njítást vezettek be, nagyösszegű anyag­­megtakarítást végeztek és fokoz­ták a termelést. A fenti példákból üzemeink versenybizottságai vonják le a tanulságokat s a bírálat és ön­bírálat szellemében küszöböljék ki a hibákat. A szocialista mun­kaverseny hazafias mozgalommá nőtt Hazánkban és egyre job­ban fejlődik. A versenybizott­ságok feladata abban rejlik, hogy fokozzák és erősítsék, eredmé­nyessé tegyék ezt a mozgalmat, amelynek gyümölcse a dolgozók életszínvonalának emelkedése-Egyéves Állami Tervünk har­madik évnegyedében vagyunk, amikor­­fokozni kell, egyre fo­kozni kell a munkatempót, ami­kor arra kell törekednünk, hogy az előirányzatot ne csak teljesít­sük, de túl is haladjuk. Több fi­gyelmet és időt kell fordítani a felvilágosító munkára, a verseny­ben elmaradottakat támogatni, az eredményes munkamódszere­ket ismertetni, a holtidő kikü­szöböléséhez vezető utat meg­mutatni és mindenben a verseny­ben álló dolgozók segítségére lenni, ez a versenybizottságok fő feladata. A bírálat és önbírálat szellemé­ben küszöböljék ki hibáikat üze­meink versenybizottságai és Au­gusztus 23 tiszteletére kapcsolód­janak be a nagy versenybe min­den bánsági üzem dolgozói, hogy megvalósíthassuk és túlszárnyal­hassuk azokat a feladatokat, a­­melyek Állami Tervünk harmadik évnegyedében előttünk állanak. GÁSPÁR TIBOR A ROMANIA­ MAGyAR NÉPI SZÖVETSÉG BÁNSÁGI NAPILAPJA VI. évfolyam | Felelős szerkesztő: f­ilml­oara-temesvár 176. szám | Juhász Lajos : Hétfő, 1949 augusztus 1 Temes megye 19 községében megkezdődött a cséplés Temesvár.­­ Az aratás munkálatai befejezésükhöz közelednek. A 1/881 hektár rozzsal kevetett területen az aratást teljesen befejezték. A tem­­ester­on túlmegy­ei ideig 1­1-­es bi­zottság mezőgazdasági osztályához tegnap délelőtt beérkezett jelenté­sk szerint c­ búza 92 szá­­­alékát, az árpa 85 százalékát és a zab 35,8 százalékát leíratták le. A tegnapi napon a követ­kező 19 községben már megkezdődött a cséplés: Billéd, Lovrin, Nunár Kisszentpéter, Sa­­talmar­ Sándorháza Ujhely, Bulgarus, Varjas, és Nagyjécs , Gottlob, Gottbac, Lenaus­heim, Bánlak, Brestye, Folya, Olszenica és Vojtek. A grabáci állami gazdaság munkásai, technikusai, mérnökei és tisztviselői szocialista versenyre hívjak ki az egész ország állami gazdaságainak dolgozóit A grabáci állami gazdaság munkásai, technikusai, mér­nökei és tisztviselői, akik közös, öntudatos munkával a második évnegyed kere­tében megnyerték a Munka­zászlót, szocialista munkaver­senyre hívták ki az ország va­lamennyi állami gazdaságának munkásait, technikusait, mérnö­keit és tisztviselőit. A verseny­felhívásban a grabáci dolgozók felsorolják mindazokat a fel­adatokat, amelyek az állami gazdaságokra hárulnak és ame­lyeknek teljesítése kötelesség a munkásosztály, a Román Mun­káspárt iránt. A feltételek a következők: 1. Az október 1-ig meghatá­rozott munkaterv 15 százalékos túlhaladása. 2. Fejezzük be határidő előtt az összes aratási, cséplési és más termékek aratási munkála­tait, valamint a t­arlóhántási, szántási és vetési munkálatokat. 3. Csökkentsük felére az ara­tási és cséplési munkálatok al­kalmával adódó veszteségeket. 4. Növeljük az aratógépek, cséplőgépek és traktorok terme­lékenységét 30 százalékkal, új munkamódszerek alkalmazása révén. 5. Takarítsunk meg 15 száza­lékot az előirányzott üzem­anyagból. 6. 25 százalékkal csökkentsük a cséplőgépek és traktorok fe­lülvizsgálása alkalmával adódó holt időt, ugyanakkor pedig 20 százalékkal csökkentsük a felül­­vizsgálásnál szükséges alkatré­szek kicserélését. 7. Tartsuk be a technikai nor­mákat a termés összegyűjtésé­nél és cséplésénél. A tarlóhán­tást 7 cm, a szántásokat 15—18 cm mélységben hajtsuk végre. 8. Szilárdítsuk meg a munka­­fegyelmet és csökkentsük állan­dóan a holt időt. Induljunk hatá­rozottan a munkába, meggyő­ződve, hogy ezzel is hozzájáru­lunk drága Hazánk felvirágoz­tatásához, előre az 1949-es me­zőgazdasági termelési terv vég­rehajtására és túlhaladására!­­ PALOTA ÉS KUNYHÓ Irta: PETŐFI SÁNDOR Miért vagy oly kevély, te palota? Uradnak fényében kevélykedel?... Azért van rajta gyémánt, hogy szive Mezítelenségét takarja el. Szakítsd le a cafrangokat, Mit rá szolgája aggatott, S nem ismersz isten munkájára, Oly nyomorúság marad ott-S hol vette gazdád ama kincseket, Mik semmiből őt mindenné teszik? Ott, hol a héja a kis madarat, M’t szétszakít, melynek vérén hízik. A héja vígan lakomáz, S szomszéd bokornak fészkiben Madárfiuk zokognak, várván Anyjukra, mely meg nem jelen. Fitogtasd csak, te gőgös palota, Az orzott kincsek ragyogásait, Kigyogj csak, úgy sem ragyogsz már sok.­, Meg vannak már számlálva napjaid. S kívánom, hogy minél elébb Láthassam omladékodat, S hitvány lakóid összezúzott Csontját az omladék alatt!... S te kis kunyhó, a magas palota Szomszédságában, mért szerénykedel? Miért bújtál a lombos fák mögé, Azért, hogy ínséged födjed el? Fogadj be, kis sötét szoba, Nekem nem kell szép öltözet, De szép szív... s a sötét szobákban Találni fényes sziveket. Szent a küszöb, melyen beléptem én, Oh szent a szalmakunyhók küszöbe! Mert itt születnek a nagyok, az ég A megváltókat ide küldi be. Kunyhóból jő mind, a ki a Világnak szenteli magát, S a nép mégis mindenfelől csak Megvetést és ínséget lát. Ne féljetek, szegény jó emberek, Jön rátok is még boldogabb idő : Ha múlt s jelen nem a tiétek !- Tiétek lesz a végtelen jövő- A földre hajtom térdemet E szűk, de szent födél alatt: Adjátok rám áldástokat, s én Rátok adom áldásom­at ! ___..................| I EMLÉKIulNNEPÉLY I A CAPITOLBAN 1 - 7 \ Ma, vasárnap, július 31-én, | \ reggel kilenc órai kezdettel { { Petőfi Sándor halálának 100 ]­­ évfordulója alkalmából a [ ! Capitol-mozi kerthelyisége- I I ben, a Petőfi-ünnepséget j | előkészítő bizottság nagy- I i szabású j emlékünnepséget­­ rendez.­ ­ Az ünnepi beszédet román­­ nyelven Petru Iosif buka- I - resti iró és magyar nyelven­­ Asztalos István író mondja.­­ Az emlékünnepélyen kül­­­­döttséget jelölnek ki, amely-­­ nek tagjai a szabadfalusi­­ Jelősi-emlékművet koszo- I rozzák meg.­­ Az ünnepséget művészi mű- i­s sor fejezi be. • •IIIIIII III MIIIIMIMimilMllllllliiiuiiiMIIMM»

Next