Szabad Szó, 1949. október (6. évfolyam, 227-253. szám)

1949-10-01 / 227. szám

A bírálat és önbírálat fegyver a hibák­ felszámolásában, a haladás biztosításában Gheorghiu-Dej elvtárs, a Ro­­nyeft, a Textimis és Dózsa­mán Munkáspárt főtitkára, mi­niszterelnök-helyettes. Augusztus 23-a megünneplése alkalmából tartott nagyjelentőségű beszédé­ben többek között­­szögezte, hogy az Állami Terv előirányza­tainak teljesítésében még szám­talan nehézség és hiányosság ész­lelhető. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy ezeket a hiányosságo­kat és nehézségeket a célkitűzések megvalósíása érdekében ki kell küszöbölni. Gheorghiu-Dej elv­társnak a szociata iparban meg­lévő hiányosságokra vonatkozó kijelentése rendkívüli fontosságú annál is inkább, mert az elkövet­kezendő évben, a távlati terv ke­retében a munkásosztályra az ed­diginél is nagyobb feladatok há­rulnak. De vájjon tel­jesí­the­tők-e ezek a megnagyobbodott feladatok, ha a gyárak vezető szervei idejében nem küszöbölik ki a termelésben, a nyersanyagellátásban észlelt hi­­bákat? Minden bizonnyal nem. A hibák és hiányosságok kiküszöbö­lésében eddig is, de a jövőben még nagyobb szerepet kell hogy betöltsön a bírálat és önbírálat egészséges, bátor gyakorlása. A bírálat és önbírálat fegyverét használva, a munkásosztálynak megvan a lehetősée arra, hogy nyíltan felfedje hibáit, kiküszö­bölje azokat olyan módszerek al­klímázásával, melyek eleve kizár­ják ezeket a hibákat. A Román Munkáspárt vezetésé­vel és irányításával a dolgozók sz­ámtalanszor bebizonyított­k, hogy helyesen használják ezt a nagyszerű fegyvert és egyre eredményesebben követik a Szov­jetunió dolgozóinak példáját, akik a bírálat és önbírálat szellemében küszöbölnek ki minden hibát. A gyárakban, a termelési hiányos­ságok és nehézségek felszámolása érdekében nem hátráltak meg at­tól, hogy bátran, nyíltan feltárják egyesek­­ báit és nem hátráltak meg attól sem, hogy ugyanolyan bátorsággal önbírálatot is gyako­roljanak. A dolgozók a tömeg­­szervezetekben, az ifjúsági szer­vezetekben, az üzemi üléseken és termelési értekezleteken mind jobban elsajátítják a bírálat és önbírálat szellemét. S ennek a kipróbált fegyvernek az alkalma­­zását nyomon követik a dolgozók kötelezet­tégvállalásai, hogy töb­bet és jobban fognak termelni, ja­vítják a minőséget, újabb és fel­­sőbbrendű munkamódszereket al­kalmaznak munkájukban. Ott ér­ték el ezeket az eredményeket, ahol a Román Munkáspárt üzemi szervezete az üzemi bizottsággal karöltve fáradhatatlan felvilágo­sító tevékenységgel mozgósította a dolgozókat a bírálat és önbírá­lat gyakorlására. A „Szabad Szó“ az elmúlt hó­napok folyamán több ízben gya­korolt bírálatot egyes gyárak ve­zetőségei, üzemi bizottságok és munkások felett. A Florida-gyár­­ban és a Progresus-gyárban nem népszerűsítették kellőképpen az élmunkásokat és azok eredmé-SZIMONISZ FERENC György gyárakban a munkások a grafikonok hanyag vezetése kö­vetkeztében nem ismerték telje­sítményeiket, a munkaversenyek ellaposodtak. Ugyanezek vonat­­koznak az Atlanta, Bánátin és más gyárakra is. A Progresus­­gyárban elszaporodtak az indoko­latlan késések. A bírálatoknak, a­­melyeket a „Szabad Szó“ gyako­rolt, csaknem minden esetben eredménye volt. Az üzemi bizott­ságok és a munkások magukévá tették a bírálatot. A Florida-gyár­­ban és a Progresus-gyárban ma már eredményesen népszerűsítik az élmunkásokat, az indokolatlan késések csaknem teljesen meg­szűntek. A Dózsa György és Tex­­timis-gyárakban a szocialita munkaversenyek újabb lendületet kaptak: a libáknak a bírálat és önbírálat szellemében való kikü­szöbölése következtében a mun­­kások ismerik teljesítményeiket, ellenőrizni tudják, mennyit telje­sítettek. A bírálat fegyverét használták a Florida-gyár ifjúmunkásai is, a­­kik felhívták a Gyapjúipar fono­dájának dolgozóit a minőség ja­vítására. A Gyapjúpar munkásai viszont belátták a bírálat alapos­ságát, magukévá tették azt s a minőség javítása érdekében külön minőségi brigádot alakítottak. Ugyanakkor pedig a Gyapjú­par munkásai gyakoroltak bírálatot egymás felett, a munkabeosztás, az előkészítő munka megjavítása érdekében. Az Electro-Motorgyár munkásai nem egy ízben bírálták a technikusokat, akik bürokrati­kus módszerekkel dolgoztak. A technikusok elfogadták a bírála­tot és együttműködésük a munká­sokkal napról-napra szorosabbá válik. Nem mindenütt alkalmazták azonban helyesen a bírálatot és önbírálatot. A Romitex-textilgyár­­ban például a munkásnők szinte „félnek“ bírálni. Ugyanakkor pe­dig nem fogadják el a bírálatot. Mindez arra következtet, hogy a Romitex-gyárban a pártszervezet és az üzemi bizottság nem tulaj­donított fontosságot a bírálat és önbírálat gyakorlásának. A mun­kásnők, nem ismerve a bírálat és önbírálat hatalmas­­ jelentőségét, a hiányok kiküszöbölésében elma­radtak. Vonatkozik ez a Banaton­ gyárra is,­ahol a bírálatot és ön­bírálatot formálisan, minden építő eredmény nélkül, felületesen al­kalmazták. Az a félelem, amelyet egyesek tanúsítanak, főleg a felelősebb munkát végzők bírálásában, éppen abból az elvtelenségből fakad, ab­ból az óhajból, hogy ne rontsák el „személyes“ viszonyukat, vagy ne vonják magukra a felettes „elégedetlenségét“. Még vannak fogyatékosságok a bátor bírálat és önbírálat gyakorlásában s eze­ket maradéktalanul fel kell szá­molni. A távlati terv feladatai az eddiginél is fokozottabb mérték­ben követelik ezt a dolgozóktól. 'imiiHMiiiiiiimiimiiiiimiimmiiiiitiiiiiHMiiniiiiiiiiimmmiiimiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiirmiHmiimiiiiiiimiiit =s E i Az október 2-i Nemzetközi Békenap alkalmából szeptember 1 | 30-án a Capitol-teremben az ifjúság nagy ú­j béke­gyűlést i­s tart. A nagygyűlés délután 5 órakor kezdődik. c­s „Nekünk haladó értelmiségieknek az a feladatunk, hogy harcoljunk a békéért, erősítsük a békéért és szocializmusért harcolók sorait...“ A dolgozók tömegei vettek részt a Német Antifasiszta Bizottság, a haladó értelmiségiek és a Demokrata Nőszövetség béke­gyűlésein Temesvár. A Német Anti­fasiszta Bizottság temesvári szervezete a „Pravat”-munkás­­színházban nagyarányú béke­­gyűlést rendezett, amelyen több­száz német munkás és tanuló vett részt. A RNK állandó béke­bizottsága által kibocsátott fel­hívás felolvasása után Enea, a RMP megyei szervezetének üd­vözletét tolmácsolta és rámuta­tott arra, hogy a Szovjetunió­nak a fasizmus felett aratott vi­lágtörténelmi jelentőségű győ­zelme következtében a béke tá­borának erői napról-napra nö­vekednek. Göltz Fülöp nemzet­gyűlési képviselő a Tito-Rajk­féle banda leleplezésével kap­csolatban leszögezte, hogy a né­met dolgozóknak el kell távolí­tn­iok­ soraikból az­­oda befura­kodott imperialista ügynököket. Több hozzászólás után a gyüle­kezet egyhangú lelkesedéssel el­fogadott egy határozatot, amely szerint a temesvári német nem­zetiségű munkásság minden erejével támogatja a béke meg­védése érdekében folytatott küz­delmet. Az október 2-i Nemzetközi Bé­kenap alkalmából Temesvár ha­ladó értelmiségei nagyarányú békegyülést rendeztek az Álla­mi Opera nagytermében, mely zsúfolásig megtelt. A békegyülés ünnepi szónoka dr. Apostolescu Nicolae volt, aki rámutatott arra, hogy az impe­rialisták tábora napról-napra gyengül, míg a béke híveinek tábora napról-napra nő. Apostolescu Nicolae dr. ez­után elemezte a kapitalista ál­lamokban élő dolgozók helyze­tét és kimutatta, hogy a munka­­nélküliek száma a tőkés terme­lés rendszertelensége következ­tében napról-napra nő, ennek nyomán a dolgozók elégedetlen­sége fokozódik, mely sztrájkok­ban nyilvánul meg. Az imperia­lista politikusok ezt a növekvő elégedetlenséget újabb imperia­lista háborúval szeretnék leve­zetni, de erre irányuló mester­kedésük csődöt mond. New­­yorkban az Egyesült Nemzetek ülésén Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere leleplezte­­ a háborús uszítók mesterkedéseit. A népi demokrata államok, a vi­lág dolgozói, élükön a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetunió­val, a békéért sikeresen harcol­nak. A szónok ezután rámutatott arra, hogy az imperialisták két­ségbeesett­ kísérleteket tesznek, hogy különböző országokban a kapitalizmus végóráit meghosz­­szabbítsák. Bérenceik, Tito, Csal­­darisz, Csang-töj-Sek kísérletei azonban kudarcba fulladnak a világ minden táján. — Népköztársaságunkban a mi békeharcunk irányítója a Román Munkáspárt, mely mögé a mun­kásosztály, a dolgozó parasztok és a haladó értelmiségiek sora­koztak fel. Nekünk haladó értel­miségieknek is feladatunk, hogy harcoljunk a békéért, erősítsük a békéért és szocializmusért har­colók sorait, harcoljunk az új szocialista, realista kultúráért. Ezután számos hozzászólás és munkavállalás történt a nagy­gyűlés résztvevői köréből. A temesvári dolgozó nők béke­­nagygyűlése keretében tegnap a Capitol kertjében a Demokrata Nőszövetség megyei titkára, Ili­­ca Maria román nyelven, Bálint Rozália, a megyei bizottság tag­ja magyar nyelven mutatott rá a nők feladataira a béke meg­védésében. Mindketten hangsú­lyozták, hogy a tavasszal megtar­tott párizsi és prágai béke-világ­kongresszus az egész világ előtt hatalmas erővel mutatta meg a dolgozó népek harcos béke­ aka­ratát. A világ dolgozói­ nem akarnak háborút. A dolgozó nép ellenségei azonban, az angol­amerikai imperialisták új hábo­rú előkészítésén mesterkednek, amely nekik hasznot, bőséges nyereséget, zsíros üzletet jelen­tene. A Demokrata Nők Világ­­kongresszusa, a Szakszervezeti Világkongresszus, a Világifjú­­sági Találkozó és a moszkvai Értelmiségi Kongresszus azon­ban megmutatta, hogy a világ békeszerető népei harcolnak a béke megvédéséért. Ezt a har­cot a Szovjetunió vezeti és ebbe a harcba tevékenyen kapcsoló­dik be Népköztársaságunk min­den dolgozója. Az anyák, fele­ségek, nővérek nem felejthették el, mennyi szenvedést okozott nekik az elmúlt háború. Ezért minden erejükkel, a Román Mun­káspárt vezetésével bekapcsolód­nak a béke megvédéséért folyó harcba. Az egybegyűlt nők hatalmas tömege Sztálin és a Szovjetunió, valamint a Román Munkáspárt lelkes éltetésével adta tanúbi­zonyságát annak, hogy harccal, munkával járul hozzá ahhoz, amely mindannyiunknak legdrá­gább: a béke biztosításához. 1 A szabad­falusi cukorgyár munkaversenyre Hívja ki az ország valamennyi cukorgyárát Temesvár. A szabadfalusi cukorgyár munkásai, technikusai és tisztviselői a legutóbb megtar­tott üzemi gyűlésen nagy lelkese­déssel magukévá tették a Vörös Grivica felhívását és november 7. tiszteletére szocialista munkaver­senyre hívták ki az ország vala­mennyi cukorgyárát. A verseny feltételei, többek között: a munka termelékenységének 3 százalékos növelése, 3,5 százalékos megta­karítás az üzemi anyagoknál, az adminisztrációs költségek csök­kentése, az igazolatlan távolma­­radás kiküszöbölése, stb­. az ad­minisztrációs költségek csökken­tése. A gyár dolgozói ez alkalomból számos egyéni és csoportos műn­­öavállalást jelentettek be novem­ber 7-e tiszteletére. M­i, dolgozó parasztok, a békéért harcolunk! Delta. Mi, dolgozók érezzük a legjobban a béke áldásái, mert elszenvedtük az imperialista há­borúk borzalmait. Amíg mun­katáborokban tervek között siny­lődtünk, vagy a fronton a ki­zsákmány­olókért harcoltunk, csa­ládunk odahaza éhezett miköz­ben a gazdagok a mi bőrünkön tovább zsirosodtak. Mi dolgozók a békéért való h­arcban a napról-napra jobb éle­tünket védjük és nem engedjük magunkat újabb mészárszékre hurcolni! Mint mezőgazdasági bérmunkás fogadalmat teszek, hogy a jövőben még többet dolgozom, mert az én munkámmal is hozzájárulok az Állami Terv teljesítéséhez, amely a béke tá­borát erősíti. Tudom, hogy a béke tábora a Szovjetunióval az élen visszaver minden aljas há­borús törekvést és biztosítja a további békés építőmunkát. Ifj. ZIEGLER PÁL mezőgazdasági bérmunkás

Next