Szabad Szó, 1949. december (6. évfolyam, 278-303. szám)

1949-12-01 / 278. szám

oko££uk a küzdelmet és selejm és hulladék ellen Sztálin elvtárs 70 születésnapja méltó megünneplésére a dolgozók lelkes és öntudatos munkavállalásokkal készülnek- A fogadalmak nem felületesen, vagy általánosságban történtek, hanem a szövőgépek, esztergapadok és az eke mellől fakadtak, az ember akaratát fejezték ki a termelés emelésére, a minőség javítására. A legkülönbözőbb munkavállalások között csaknem mindenütt egyike volt a legfontosabb termelési kérdéseknek: a hulladék és a selejt csökkentése Az üzemi pártszervezetek, az üzembizottságokkal karöltve napról-napra mind jobban fokozták a felvilágosító munkát- mozgósították a dolgozókat a hulladék és a selejt csökkentésére. A munkásokban ily módon tudatosodott a hulladék és a selejt csökkentésének nagy jelentősége, a nyersanyaggal való takarékoskodás, amely az önköltség csökkentésének egyik fontos feltétele. Gyárainkban, még néhány héttel ezelőtt — bár a munkások már akkor is tudatában voltak a hulladék és selejt csökkentése fontosságának — nem fordítottak kellő gondot erre a kérdésre. A hulladék és selejt elleni harc, tervszerűtlenül történt és így természetszerűen nem is vezethetett eredményre. Példa erre az Atlanta-gyár, ahol alig három héttel ezelőtt a hulladék a fonodában 10 százalékról 18,41, a szövödében pedig 1,45 százalékról 2,27 százalékra emelkedett.. Már egymagában a 10 százalék hulladék is túlzott a fonodában, a 18,41 százalék azonban már megengedhetetlen Az üzemi bizottság teljesen elhanyagolta a hulladékcsökkentés jelentőségének feldolgozását, nem ellenőrizte, honnan ered a hulladék, s nem intézkedett annak csökkentésére. Ugyanez volt a helyzet két hónappal ezelőtt a Fónagy János ivott Florida kötődében, ahol a selejt 10, sőt még tizenöt százalékra is felszököt. Itt azonban az üzemi bizottság és a mesterek fokozott felvilágosító munkája, gyakorlati támogatása révén rövid idő alatt 5 százalékra csökkentették a dolgozók a selejtes árut. A Progresul-cérnagyárban is fokozott gondot fordítottak ennek a kérdésnek- A hulladék csökkentése itt is tervszerűtlen módon történt azelőtt. Egyes osztályokon kiváló eredményeket értek el ezen a téren, de csak egy-két napig, aztán a munkások megint visszazökkentek a régi hibába-Az üzemi bizottság helyes megoldást talált, amikor bevezette a hulladék napi nyilvántartását- Azóta állandó javulási folyamat észlelhető a Progresul cérnagyárban, a munkásokban felkeltették a felelősség érzését, a takarékoskodás jelentőségét, így nemcsak a hulladék csökkent, hanem mészszódában 50 és kénsavban 20 százalékos megtakarítást értek el. A temesvári Kesztyűgyár munkásai és mesterei üzemi gyűlésen dolgozták fel a huladik kérdést. Arra a megállapításra jutottak, hogy a kis bordarabkákat, amelyeket azelőtt hulladékba dobtak, a brassói Agnita kötött kesztyűgyár jól fel tudná használni a gomblyukak szegélyezésénél. Azóta a temesvári Kesztyűgyárban nincs bőrhulladék. Ugyanez a helyzet a Plavat Stefan és a Prima Banat-cipőgyárakban is, ahol a dolgozók a bőrdarabkákat a nyári fonott cipők gyártására használják fel. A Gyapjuipar munkásai a kár tolófonodában 3,4 százalékra, az előkészítőben 1,30 és a szövödében 2,51 százalékra csökkentették a hulladékot. A tehnometal fénzárugyárban Szabó Péter nyítása nyomán jelentős mennyiségű vékony drótot takarítanak meg A Bánáti Fémámban 3,3 százalékról 2 százalkra csökkentették a hulladékot, az Electro-JVlotor gyárban pedig az új káderek nevelése révénszintén jelentős javulás észlelhető a selejtes öntvények csökkentése terén. Mindezekből világosan kitűnik, hogy dolgozóink fokozódó lendülettel, eredményesen küzdenek a hulladék és a selejt csökkentéséért. A munkásosztály, amely a Román Munkáspárt vezetésével és irányításával a szocialista társadalmat építi, tudatában van, hogy minden grammnyi megtakarított és gazdaságosan felhasznált anyag hozzájárul az előirányzatok időelőtti teljesítéséhez, az önköltség csökkentéséhez, életszínvonaluk emeléséhez. De a dolgozók, akiket a Párt nevel és akiket a szovjet munkások nagyszerű példája lelkesít, tudják azt is, hogy a hulladék és a selejt csökkentése a legcsekélyebb anyagtakarékoskodás erősíti a béke hatalmas táborát, amelynek Népköztársaságunk is harcos tagja. A Román Munkáspárt gyári szervezeteinek vezetése és irányítása mellett működő üzemi bizottságoknak elsőrendű feladatai közé tartozzon, hogy az eddiginél is fokozottabb mértékben világosítsák fel a munkásokat és mozgósítsák őket a hulladék és a selejt további csökkentésére. Sztálin elvtárs 70 születésnapjára tett fogadalmak mindennél ékesebben bizonyítják a dolgozók kezdeményező erejét. Az üzemi bizottságoknak ezt a kezdeményezést hathatósan kell támogatniuk. A mesterek percről-percre, óráról-órára ismertessék és magyarázzák meg a munkásoknak a hulladék és a selejt csökkentésének módszereit. Alkalmuk van — és ez feladatuk is — oktatni és támogatásban részesíteni a közepes és gyenge munkaerőket- Ettől a mozgalomtól nem maradhatnak távol az élmunkások sem, akik munkamódszereik ismertetésével, gyakorlati támogatással nagy mértékben járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a hulladék és a selejt csökkenjen. Mindezeket szem előtt tartva a dolgozók nemcsak teljesíthetik, de túl is haladhatjk Sztálin elvtárs születésnapjára tett munkavállalásaikat. Taxa pttftifS fo iratnwar eset, or<■ Dir r'cn PTT Nr. 17.304/1948 VI. évfolyam Felelős szerkesztő, 278. szám | Juhász Lajos Nyolc oldal, áram lej timisoara-temesvár Csütörtök, 1949 dec. 1 Közlemény a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának tanácskozásáról és határozatairól November második felében Magyarországon tanácskozást tartott a Tájékoztató iroda. A tanácskozáson a következő képviselők vettek részt: A Bolgár Kommunista Párt részéről V Cservenkov és V. Popromov elvtársak; a Román Munkáspárt részéről Gh. Gheorghe Dej, I. Chisinevschi és Mogyorós S. elvtársak; a Magyar Dolgozók Pártja részéről Rákosi M. Gerő E., Révai J. és Kádár I. elvtársak; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről I. Berman és A. Zavadszki elvtársak; a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja részéről M. Suslov és P. Judin elvtársak; a Francia Kommunista Párt részéről J. Duclos, E. Fajon és G. Cognot elvtársak; a Cseszlovák Kommunista Párt részéről R. Szlanszky, S. Rastovanszky, L. Kopriva és B- Gerinder elvtársak; az Olasz Kommunista Párt részéről pedig P. Togliatti, E. D'Onofrio és A. Cicalini elvtársak. A tanácskozáson a következő jelentéseket hallgatták meg: M. Suslov elvtárs jelentését: „A béke védele és harc a háborús uszítók ellen“ — P- Togliatti elvtárs jelentését: „A munkásosztály egysége és a Kommunista és Munkáspártok feladatai“ — és Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs jelentését: „A Jugoszláviai Kommunista Párt gyilkosok és kémek hatalmában ”. Az elhangzott jelentésekre vonatkozó vélemények kicserélése után a tanácskozás résztvevői teljes mértékben összeegyeztették nézeteiket és egyhangúlag elfogadták a megfelelő határozatokat. A Tájékoztató Iroda határozatait teljes egészükben közölni fogjuk. A Szovjetunió követeli az atomfegyver feltétlen betiltását és szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetését Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén A. I. Viszuszkij külügyminiszter, a szovjet küldöttség vezetője haolikas beszédébent követelte az atomfegyver feltétlen betiltását és a [ok: _ D› örök ezt az elv-t -zzal hasonlítják össze amilyet a szuverenitás úgynevezett a r.ei' ki i támogató nemzetközi tervként afca.rn ‡¦• ■bWJtatni. Ebben ,a .tervbe® semmiféle szuverenitásról nem 1-het szó. Mert a szóbanforgó kérdés mm bizonyos szuverén jogok részleges korlátozása,, hanem e szuverén jogok teljes izgatása. De ebben az esetben már nem is létezik álom, imert az államok szuvrén aki, Tuka: gyakorolhatják. — Mlyen szuverén akarat létez, hét akkor, im kor az egész nemzet, gazdaságbármelyik álam szuverénitásnak alapja, ilyen hatpófogóban vrrgöik? Független államgazdaság nélkül írem létezhet semmi, féle állami szuveréntás. Az ez ország amelyet megfosztottak gzdasági függetlenségétől már nem szuverén ország, mások szolgájává lesz. Pedig a szuverénitás az illető nép, az illető ország, az illető állam független, szent akaratát jelenti. — Ellenfeleinknek meg kell már végre érteniök, hogy a,mikor a szu. nemzetközi ellenőrzés bevezetését. Visnusz..ij nagyjelentőségű beszédének első részét előző számunkban már is átmrtetjük, beszédek további részét ,az alábbiakban közösimnenitásról vallott felfogásunkkal szembeen. államiak amkor elavult, reakciós, feudális gondolatnak minősítik, vagyis amkor tagadják a szuveréntást m gát nem tesznek mást, minthogy feláldozzák saját Szuverenitásukat, mint ahogy most számos esetben látjuk, — önök «,fogadhatják ezt a tér. Voit, ha majd tapasztalhatják katasztrófái s következményeit, országuk gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából. Az úgynevezett Marshall.terv alkalnazása nyomán önök ezeket máris ért , önök jól tudják, ha nyíltan nem is mondhatják meg (legalább is síri önök között, akiket megértünk és sajnálunk) — mert innig varrnak kötve, mert fogva tartja önöket az amerikai dollárok e-raraghálója Azamerikai terv igazcéljának. Az atolrenergi világuralmának, eltitkolására a nemzetközi,ségről dalol és drimagógikus módon szembeállítja * racionalizmussal és állami szuverén tással, amilyeket feudális csökevényeknek és reakciós eszméknek m nőst A továbbiakban Vsinszkij elvtárs kifejtette, hogy az úgynevezett „a*. teracion ska maisról:’ kisugáztatott szólamok , lényegében az afrikai terv igazi alapját -akrják csak kendőzni amelynek semmi köze sincs az internacionedizimus magaszotos eszméjéhez. Ez az egész úgynevezett nemzetközi ellenőrzésről szóló ami-rikai- terv az amerikai meinopólumok maximáls befolyását akarja* , biztosítani a nemzetközi ellenőrző szinivixein és ezt a szervet terjeszkedő céljuk és politikájuk eszközéül ;akarjáik felhasználi Visinszkij elvtársaira • rámutatott, hogy maga Baruch is nyíltan beismerte &■ nemzetközi ellenőrző, szerv célját és személyzetére vonatkozólag azt mondotta, hogy ezt A kétségtelen „hivatottság” elvének alpján kell megválasztani Baracknak ez, valamit több hasonló kijelentése önmagáért beszél. Mivel hogy ilyen a nemzetközi ellenőrző észarv felépítése, tagjaink összetétele, mechanizmusa, és az Egyesült Államok szerepre és befolyásai — amint az ellenőrzési rendszerre vontkozó amerikai terv elő,írja — nem igen lehet „imternacio. p»5«ta, szerllemiei” hitszélai, ai nevei pedig annyit zsonglőrösködnek az amerikai terv kezdeményezői. Az ellenőrző„szerv nem nemzetközi, hanem amerikai szervezet. Amerikai- szervnek tekinthető célkitűzései szempontjából is, amelyeket az Acilson,Baruch,Lilienthal terveik, alapjain valóstanának meg és amelyet az atomenergia bizottság többsége elfogadott. A dollárimperiaisták meg akarják szüntetni az államok szuverenitását IV. Az amerikai terv meg akarja akadályozni az atomerő felhasználását békés célokra Az atombizottság anyjának tanulmányozása, során megdöbbenti az mlirtája, tény, milyen határra. Sámul kevés fgyelmet szentel ez az anyag annak, hogy az atomenergia, termelés békés célokra, való fejlesztésének érdekeit a nemzetközi biztonság érdekeivel egybehangolja. Ezt elsősorban, az biztosíthhatja, ha eltiltják z atomenergiának katonai célkra való felhsználását. De ez érdekli egésség kevésbbé az atombizottság többségét. Az atomenergiárrs vonatkozó f amerikai java3l3.ok figyelmes tanulmá.. nyozás. arra gondolni késztet, hogy az egész tervnek egyetlen célja van — mégpedi gz hogy minden áron megakadá'yozni’ t más országokban, — és különösen ia, Szovjetunióban, — a ‘békés célokra való .atomenergia, t rm‘?lést. '. ij I Vajkon nem a nemzetközi ellenőrzés naegszervezéséne irányuló a'reerk' i tervnek ebből az alapvető elvéből következő mindez, hogy át kell engedni az ellenőrző.szerv ttulajdonába az össze® attomnyersanyagokat és atomenergia..termelő válla tatokat ha azok túllépik a veszélytelen össztenne’és határát? Vájjon neon következik ez abból ez elvből s, hogy csak a nemzetközi ellen,örző-szerv jóváhagyásával hagyják meg az illető államok rendelkezésére a „veszélytélem” izomnyersanyag mennyiségeket és a „veszélytelen” vállalatokat? Ez ugyanakkor kitűnik az »ellen,őrző szervek által az egyes államokrészére megállapított atomenergia termelés kvótaelvéből is. Érvek az ’«ívnek semmi köze sinc« az atomfegyver megtiltásának kötelezettségéhez, de nagyszerűn megfelel nek’, hogy azatommerg a békés célokra való termelését megakadályozzák. Végül vájjon nem ez tűnik ki az (A cik folytatása a 4.0r videon.)