Szabad Szó, 1966. július-szeptember (23. évfolyam, 6647-6724. szám)

1966-07-01 / 6647. szám

a­mp bMi tartományi bizottsága is a tartományi népsálcs napilapja XXIII. évfolyam, 6647. szám # 4 oldal ára 25 bani A Péntek, 1966 július 1 megjelent: A Politikai Könyvkiadónál NICOLAE CEAUŞESCU: „Pla­nul cincinal — o nouă etapă de progres şi de prosperi­tate în viaţa poporului ro­mân, în înflorirea Româ­niei Socialiste". A brosúra tömegpéldányszám­­ban jelent meg. A NAGY NEMZETGYŰLÉS V. ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI Csütörtökön folytatta munkáját Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésé­nek V. ülésszaka. A munkálatokon részt vesznek a követ­kező elvtársak: Nicolae Ceauşescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe A­­postol, Alexandru Bârlădeanu, Emil Bodna­­raş, Alexandru Drăghici, Paul Niculescu-Mi­­zil, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Petre Bo­­rilă, Constantin Dragan, Gheorghe Radule­s­cu, Leonte Răutu, Leontin Sălăjan, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának több póttagja, a KB titkárai, a Minisztertanács alelnökei. Jelen vannak az Államtanács alelnökei, titká­ra és tagjai. Jelen vannak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, számos meg­hívott vendég, román és külföldi újságírók. Az ülést Ştefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A második napirendi pont — Törvény­­tervezet az 1966—1970. évi nemzetgazdaságfej­lesztési állami terv elfogadásáról — általános vitájának folytatása során felszólaltak a kö­vetkező elvtársak: Constantin Dragan, Gheor­ghe Roşu, Neculai Agachi, Remus Răduleţ, Clement Rusu, Nicolae Doggendorf, Dumitru Ţambric, Emil Drăganescu, Ioan Bordaş, Va­sile Vîlcu, Ion Nasta, Zaharia Stancu, Teodor Haş, Iosif Uglar. Horia Hulubei akadémikus, képviselő szót kért, hogy kérdést intézzen a Miniszter­­tanács elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok légiereje bom­bázta a Vietnami Demokratikus Köztársa­ságban Hanoi külvárosait és Haiphong váro­sát. „Akárcsak én — sajtónkból Ön is érte­sült — mondotta —, hogy az amerikai légi­erő, az Egyesült Államok kormányának pa­rancsa alapján kegyetlenül bombázta Ha­noinak, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság fővárosának külvárosait és Haiphongot, az ország legnagyobb kikötőjét. Ez a lépés újabb súlyos bűncselekmény a vietnami nép ellen, s felháborodással töltött el bennünket, nagy­­nemzetgyűlési képviselőket, és természetesen országunk összes honpolgárait is. Ez a lépés súlyosan veszélyezteti a világbékét. Ezért a következő kérdéssel fordulok a miniszterel­nök elvtárshoz: milyen magatartást fog tanú­sítani országunk kormánya az Észak-Vietnam elleni háború eme súlyos kiterjesztésével kapcsolatban, amelyet az Amerikai Egyesült Államok kormányának újabb határozata idé­zett elő?“. Ion Gheorghe Maurer elvtárs kijelentet­te, hogy a délutáni ülésen válaszol a kér­désre. A Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka munkála­tainak folytatásakor Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke válaszolt Horia Hu­lubei képviselő kérdésére. A képviselők és a meghívottak hatalmas, hosszas tapssal fogadták, és a Nagy Nemzetgyű­lés egyöntetű szavazással jóváhagyta a ro­mán kormány álláspontját Hanoi és Haiphong városoknak az amerikai légierő általi bom­bázásával kapcsolatban. Ezután folytatódott a napirend második pontjának általános vitája. Felszólaltak a kö­vetkező elvtársak: Nicolae Petre, Bucur Schiopu, Veronica Ardeleanu, Mihail Leven­te, Nicolae Bădescu, Cristofor Simionescu, Voinea Marinescu, Alexandru Sencovici, Mi­­hai Suder, Maxim Berghianu. Ennek a napirendi pontnak a vitája be­fejeződött. A Nagy Nemzetgyűlés titkos szavazással egyhangúlag megszavazta Az 1966—1970. évi nemzetgazdaságfejlesztési állami terv el­fogadásáról szóló törvényt, miután a terveze­tet szakaszonként megvitatták. A hatalmas lelkesedés légkörében je­lentik be a szavazás eredményét, amely sze­rint a Nagy Nemzetgyűlés törvényerőre emel­te az ötéves tervet, amely a haladás és a jólét újabb szakaszát jelenti a román nép életében, a szocialista Románia felvirágzásá­ban. A jelenlévők helyükről felállva hossza­san tapsolnak. Az ülésszak folytatja munkáját. (Agerpres). A Nagy Nemzetgyűlés Palotájában rendezett „Románia Szocialista Köztársaság gazdaságának fejlődése az 1966-1970 közötti időszakban" kiállításon. ­ Temesváron befejeződött a III. országos vegyészeti értekezlet Négy, tudományos eredményekben gaz­dag nap után tegnap este Temesváron, ün­nepélyes keretek kö­zött befejeződtek a III. országos vegyé­szeti értekezlet mun­kálatai. Az értekez­leten mintegy 30 e­­lőadás és több mint 950 értekezés hang­zott el. Az értekezlet részvevői nemcsak hogy megismerked­hettek mindazzal, a­­mi foglalkoztatja ma a vegyészeket, ha­nem — mint azt több illetékes szak­ember is hangsú­lyozta — hű képet al­kothattak maguknak azokról a figyelem­re méltó eredmé­nyekről, melyekkel az ország­­ vegyészei hozzájárulnak ha­zánk gazdaságának e­­rősítéséhez, a tudo­mányos és kutató­munka szintjének e­­meléséhez. Az értekezlet utol­só napján, éppen úgy mint a többi na­pokon is, több elő­adás, értekezés hang­zott el. A plenáris ülésen Wong Ju (Kí­­nai NK) a protein­­insulin teljes szinté­ziséről tartott elő­adást. Ugyancsak nagy érdeklődéssel követte a hallgató­ság E. Macovschi akadémikusnak Az élőanyag szerepe, a benyomások felfogá­sában, rögzítésében és visszaadásában cí­mű előadását. A ro­mán tudós tanulmá­nya tulajdonképpen alapul szolgál az em­lékezőtehetség mole­kuláris elméletéhez. A szakosított szek­ciók munkájáról ez alkalommal C. Maca­­rovics és I. Dick pro­fesszoroktól, az ana­litikus kémiai részle­gek vezető elnökeitől, valamint Lázár Mi­ron mérnöktől a szekció titkárától kértünk ismertetőt. Í­­me a rövid nyi­latkozat: „A szek­ciónkon elhangzott 67 értekezés meg­ütötte a várt szintet. De akadt néhány o­­lyan előadás vagy elő­adássorozat, melyekre érdemes külön felfi­gyelni. Ilyen például T. Născuţiu és mun­katársainak (Bukares­ti Atomfizikai Intézet) öt előadásból álló ér­tekezése, melyekben a nukleáris reakciók­nál keletkező termé­kek kromatográfiai után való kiválasztá­si lehetőségeit taglal­ták. Az előadások nemcsak a módszer bemutatására szorít­koztak, hanem gya­korlati alkalmazási területeket is ajánlot­tak (például a hazai textilszálak szervet­len ion maradékai­nak elemzésénél stb.). Itt említenénk még meg a C. Liteanu professzor (Kolozsvá­ri Egyetem) által ve­zetett munkacsoport értekezését, melyben egyes komplexomet­­rikus elemzéseket véleményeztek, új tudnivalókkal gazda­gítva e fontos mun­kamódszert. C. Dra­­gulescu, Doina Lazăr- Jucu és Rozalia Kuz­­man-Anton pedig a biszmut adagolásá­nak egy általuk kiki­­sérletezett, gyakorlati szempontból is igen jelentős módszerét mutatták be". A temesvári vegyé­szek az értekezlet u­­tolsó napján is több előadással szerepel­tek. Az értekezlet befe­jezéseként megtartott ülésen több külföldi vendég értékelte rö­viden a tapasztalta­kat s mondott köszö­netet a meleg, bará­ti fogadtatásért, melyben a külföldi részvevők részesül­tek. A vendéglátók és szervezők részéről C. Dragulescu és C. Nenitescu akadémi­kusok mondtak me­leghangú beszédet. Csütörtök délelőtt a Temesvári Egyetem egyik termében sajtó­­értekezletre került sor, melyen a III. országos vegyészeti értekezlet külföldi vendégei ismertették benyomásaikat az ér­tekezleten szerzett tapasztalataikról. BOROS FERENC, mérnök Ion Gheorghe Stanner elvtárs «Olaszé a romi many álláspontjáról Hanoi is Haiphong városoknak az amerikai légierő anak­ bomb­ázásai illetően Képviselő elvtársak! Horia Hulubei képviselő elvtárs kérdésére válaszolva, Románia Szocialista Köztársaság kormánya nevében kijelentem a követke­zőket: Az amerikai légierő emberál­dozatokat követelő és anyagi veszteségeket okozó támadásai Hanoi városnak, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság fővárosá­nak külvárosai és Haiphong város ellen — a két város Észak-Viet­­nam legfontosabb lakott közpon­­ja — a vietnami háború újabb szakaszát, a legelemibb nemzet­közi jogszabályok szembeszökő megszegésére irányuló politika fokozódását jelentik, s ugyanak­kor súlyos veszéllyel fenyegetik a világbékét. Minthogy nem tudta legyőzni a vietnami nép elszánt harcát, az Amerikai Egyesült Államok ön­kényesen ezekhez az új háborús cselekedetekhez folyamodott, a­­melyek valóban fényt vetnek az amerikai fórumok úgynevezett békés szándékairól szóló nyilat­kozatokra és megmutatják, meny­nyire lehet hinni ezeknek a nyi­latkozatoknak. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni agresszió kiter­jesztése jogos felháborodást kel­tett a román nép körében, akár­csak az egész világ közvélemé­nyében, s mind nagyobb elszige­teltséget, általános helytelenítést és elítélést hoz szerzői számára. Hisszük, hogy azok az erők, ame­lyeknek szívügyük a béke, hatá­rozottan fellépnek, hogy kiesz­közöljék az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójának megszüntetését. A román nép érzelmeit kife­jezve, Románia Szocialista Köz­társaság kormánya a leghatáro­zottabban elítéli a Vietnami DK elleni újabb agresszív akciókat, s ugyanakkor határozottan fel­hívja az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányának figyelmét ar­ra a súlyos felelősségre, amelyet e háború folytatásával és foko­zásával vállal magára. Teljes mértékben támogatva a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormánya és a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front álláspontját, Románia Szocialista Köztársaság kormánya követeli, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül vessenek véget a Vietnami DK elleni bombázásoknak, és szüntessék meg a vietnami ag­­ressziós háborút. Ki kell vonni az összes amerikai katonai erő­ket és a többi idegen interven­ciós csapatokat Dél-Vietnamból. Tartsák tiszteletben a vietnami népnek azt a szent jogát, hogy minden külső beavatkozástól mentesen maga határozzon sorsa felől, alkalmazzák a Vietnamra vonatkozó genfi egyezményeket! A román nép, Románia Szocia­lista Köztársaság kormánya ne­vében meleg testvéri szolidaritási üzenetet kívánok intézni a viet­nami néphez erről a magas szó­noki emelvényről és csodálatun­kat óhajtom kifejezni bátorsága és vitézsége felett, amellyel visz­­szavág az agresszoroknak. Elhatározásunk, hogy továbbra is minden anyagi és erkölcsi-po­litikai támogatást megadunk a vietnami népnek a nemzeti füg­getlensége és szuverenitása, s hazájának integritása megvédésé­ért folytatott hősi harcában. Képviselő elvtársak, rendíthe­tetlen bizalmunkat fejezzük ki a vietnami nép igazságos ügyének, a béke és a népek szabadsága ügyének diadalában. A TANÍTÓNAP ALKALMÁBÓL Az Államtanácsnál címeket és érdemrendeket adtak át A Tanítónap alkalmából az Ál­lamtanácsnál csütörtök délben ün­nepélyes külsőségek között címeket és érdemrendeket adtak át. Részt vett nagyszámú tanító és tanár, a­­kik az évek során különösképpen kitűntek az ifjú nemzedék oktatá­sának és nevelésének nemes és szép munkájában; olyan tankáde­rek, akik gazdag tevékenységükkel hozzájárultak az oktatás fejleszté­séhez országunkban. A jelenlévők élénk tapssal kö­szöntötték Chivu Stoica, Emil Bodnaraş, Leonte Răutu elvtársa­kat. Jelen voltak a következő elv­társak: Constanţa Crăciun és Hie Murgulescu, az Államtanács alel­nökei, Grigore Geamănu, az Állam­tanács titkára, Ştefan Bălan okta­tásügyi miniszter, Ion Teoreanu, az RKP KB oktatás- és egészségügyi osztályának vezetője. Felolvasták azokat a törvényere­jű rendeleteket, amelyek értel­mében „Románia Szocialista Köz­társaság érdemes tanítója“, „Romá­nia Szocialista Köztársaság érdemes tanára“ címet, a Munkaérdemrend III. fokozatát adományozták egyes, az általános oktatásban és a szak­mai és műszaki oktatásban dolgo­zó tanítóknak és tanároknak. Az Államtanács elnöke átnyúj­totta a magas kitüntetéseket. Ezt követő beszédében Chivu Stoica elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Állam­tanács és a Minisztertanács nevé­ben melegen köszöntötte a tanító­kat és a tanárokat a, Tanítónap ha­gyományos ünnepe alkalmából és gratulált nekik a magas kitünteté­sekhez. A párt és a kormány, egész né­pünk — mondotta a szónok — rendkívül nagyra értékeli a taní­tók és a tanárok gyümölcsöző tevé­kenységét a szocialista társadalom új emberének formálása nemes fel­adatának teljesítésében, azáltal, hogy a munka iránti mélységes odaadás, a haza, a nép és a Román Kommunista Párt iránti határtalan szeretet szellemében irányítja és neveli ifjúságunkat. Az ötéves terv, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés éppen ma vitat meg, számos olyan fontos előirányzatot foglal magába, amelyek végrehaj­tása valóra fogja váltani a IX. pártkongresszuson kijelölt feladato­kat az oktatás állandó fejlesztésé­vel és tökéletesítésével kapcsolat­ban, ami elengedhetetlen feltétele a gazdaság, a tudomány és a kul­túra kiteljesítésének és felvirágoz­tatásának országunkban. A párt és a kormány teljes mér­tékben meg van győződve arról, hogy az összes fokozatú tanítók és tanárok öt­feláldozóan folytatni fogják odaadó munkájukat, ápolva a növendékek szívében és elmé­jében népünknek a társadalmi és nemzeti felszabadulásért vívott har­ca dicsőséges hagyományainak sze­retetét, úgy nevelve őket, hogy felvilágosult és hazafias érzelmű honpolgárokká, a szocializmus és a kommunizmus aktív és öntudatos építőivé váljanak. A ma adományozott kitüntetések, amint azt Nicolae Ceauşescu elv­társ az RKP IX. kongresszusán hangsúlyozta, azt a megbecsülést jelentik, amelyet a párt, egész né­pünk tanúsít az oktatás 175 000 dolgozójának mindennapi odaadó munkája iránt, annak érdekében, hogy az ifjú nemzedéket fejlett tu­dománnyal és kultúrával vértezze fel. A jelenlévők melegen fogadták azokat a nagy megbecsülést kifeje­ző szavakat, amelyeket az Állam­tanács elnöke intézett hozzájuk. A felszólaló Nicu Vlad érdemes tanár a többi között ezeket mon­dotta: A párt arra tanított, hogy igazi tanítónak lenni annyit je­lent, mint szenvedéllyel, hozzáértés­sel és kitartóan munkálkodni a­­zért, hogy a növendékek elsajátít­sák a nemzeti és egyetemes tudo­mány és kultúra kincseit, a szo­cialista társadalom méltó építőivé, lelkes hazafiakká váljanak, megis­merjék és becsüljék a nép, a mun­kásosztály dicsőséges harci hagyo­mányait, a párt vezetésével­, hazánk felvirágoztatásában elért nagysze­rű eredményeket. Ezen az útón ha­ladva, tiszta szívemből óhajtottam (Folytatás a 3. oldalon) •A • • KÖZÖS KÖZLEMÉNY Őexcellenciája Ne Win tábornoknak, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsa elnökének Románia Szocialista Köztársaságban tett állami látogatásáról Chivu Stoicának, Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsa elnökének meghívására Őex­cellenciája Ne Win tábornok, a Burmai Unió For­radalmi Tanácsának elnöke 1966. június 24-e és 27-e között állami látogatást tett Romániában. Látogatása során Őexcellenciája Ne Win tábornok kíséretében volt Ne Win asszony,, Thaung Tin pa­rancsnok, bányaipari miniszter, Maung Shwe ezre­des, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ez­redes, közlekedésügyi és távközlési miniszter, Daw Khin May Aye és a Burmai Unió más hiva­talos személyiségei. Románia Szocialista Köztársaság-beli tar­tózkodása idején Ne Win tábornok, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke és kísérete tudomást szerzett Románia ipari fejlődéséről, és megismerte a román nép történetének és kultú­rájának számos vonatkozását. A Forradalmi Ta­nács elnöke és a kíséretében lévő személyek meg­tekintették Bukarestet, Ploieşti és Bakó tartomá­nyi gazdasági létesítményeket és ipari központo­kat, s a két nép közötti őszinte barátság és köl­csönös tisztelet érzésének jeléül mindenütt nagy melegséggel és vendégszeretettel fogadták őket. Június 25-én Nicolae Ceauşescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára együtt Chivu Stoicával, az Államtanács el­nökével, Ion Gheorghe Maurerrel, a Miniszterta­nács elnökével és Alexandru Bîrlădeanuval, a Mi­nisztertanács első alelnökivel találkozott Ne Win tábornokkal, a Forradalmi Tanács elnökével. A megbeszélésen jelen volt Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnöke, Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, Andrei Păcuraru­, az RKP KB tagja, Eduard Mezincescu helyettes külügyminiszter és Gheorghe Popescu, Románia Szocialista Köztár­saság rangooni nagykövete. Burmai részről jelen voltak Thaung Tin pa­rancsnok, bányaipari miniszter, Maung Shwe ez­redes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedésügyi és távközlési miniszter és Ko Ko ezredes, a Forradalmi Tanács titkára. A látogatás folyamán Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke megbeszéléseket folytatott Ne Win tábornokkal, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnökével. Ezeken a megbeszéléseken román részről részt vett Alexandru Bîrlădeanu, a Minisztertanács első alelnöke, Ilie Murgulescu, az Államtanács alelnöke, Grigore Geamănu, az Államtanács tit­kára, Corneliu Manescu külügyminiszter, Gheorghe Cioară külkereskedelmi miniszter, Eduard (Folytatás a 3. oldalon).

Next