Szabad Szó, 1966. július-szeptember (23. évfolyam, 6647-6724. szám)

1966-07-01 / 6647. szám

2 Ion Cârcei képviselő felszólalása Bujor Almăşan elvtárs felszólalása Constantin Dragan képviselő felszólalása A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszakán vita alá bocsátott öt­éves terv ragyogó kifejezése a szo­cialista iparosítás rendületlen foly­tatásának, amelyet fő feladatként jelölt ki a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa; az ötév­e terv tudományosan megalapozó­­, reális program, amelynek az a ren­deltetése, hogy a termelőerők erő­teljes fejlődéséhez, egész gazdasá­gunk sokoldalú haladásához ve­zessen. Véleményem szerint pártunk ve­zetősége rendkívüli fontosságú in­tézkedéseket tett a IX. kongresz­­szusnak a gazdaságvezetés maga­sabb fokra való emelésére irányuló kongresszusi határozatai valóra vál­tásáért, s ez megteremtette a lehe­tőségét annak, hogy minden egyes gazdasági ág és vállalat számára konkrét tevékenységi programot jelöljenek ki az ötéves terv egész időszakára és külön-külön minden évre. Ez a tömegek kezdeményező készségének, a termelés jó mene­téről való gondoskodásuknak ösz­tönzéséhez vezetett. Bánát tartományban a tervjavas­lat kidolgozásának akciójába be­vontak munkásokat, mérnököket, technikusokat, számos tudóst, párt­os tömegszervezeti aktivistát, akik támogatták a vállalatok kollektí­váit a termelés tudományos meg­szervezésére, a műszaki színvonal emelésére, az új objektumok beru­házási munkálatainak határidőben történő megvalósítására és a ter­vezett paraméterek legrövidebb idő alatti elérésére irányuló mélyre­ható tanulmányok­ elvégzésében. Sikerült így elérni, hogy az ötéves tervfeladatok elemzési időszakában a vállalatok jelentősen javítsák a minisztériumok által közölt számo­kat, ami a tartomány egész ipará­nak viszonylatában körülbelül két milliárd lejre emelkedik. Ennek nyomán a tartomány ipari terme­lése az eredetileg megállapított 7,8 százalékos évi átlagos ütem helyett 8,6 százalékos ütemben fog fejlőd­ni,­­biztosítva ezáltal Bánát nagyobb hozzájárulását nemzetgazdaságunk szüntelen fejlesztéséhez. Az ötéves terv időszakában a tartomány ipari többlettermelésé­nek 75 százalékát a munkatermelé­kenység növelése alapján fogjuk megvalósítani. A pártvezetőségtől a termelőka­pacitások, a meglévő felületek tel­jesebb felhasználására kapott irány­­mutatások alapján, a gépek és a felszerelések átrendezése, a szűk keresztmetszetek megszüntetése ré­vén következetesebben láttunk hoz­zá - főként a gépgyártó vállala­tokban — technológiai vonalak szervezéséhez sorozatgyártmányok készítése céljából. A termelés folyamatos technoló­giájú megszervezésével egyidejű­leg fokozott figyelmet fordítanak jelenleg a vállalatok önfelszerelé­­sére, olyan gépcsoportok tervezé­sével és készítésével, amelyek a munkatermelékenység növelésén és a termékek minőségének javításán kívül az importszükségletek csök­kentését is biztosítják. A Resicai Gépgyártó Üzemben egy ilyen gép­csoportot vezettek be a Diesel­villamos mozdonyokhoz szükséges forgóalvázakat gyártó vonalban. Ez a gépcsoport, amely 365 000 lejbe került, lehetővé tette, hogy az üzem egy másik részlegébe helyez­zenek át két külföldről behozott szerszámgépet, amelyeknek 1,8 mil­lió lej az értéke. Ilyen példák az aradi Esztergaüzemben, a Temes­vári Mechanikai Üzemekben és más vállalatokban is vannak. Mi azon­ban tudatában vagyunk annak, hogy ezek csak az első lépést je­lentik ebben az irányban, s állan­dó gondot fordítunk a szerzett ta­pasztalat általánosítására. Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, a legutóbbi plenáris ülésen mondott záróbe­szédében ismertette a feladatokat a termelőkapacitások kihasználásá­nak javításában, a gépek és beren­dezések fokozott felhasználásában, egész gazdasági tevékenységünk hatékonyságának növelésében; ez a rendelkezésünkre álló tartalékok feltárására és hasznosítására ösz­tönöz bennünket. A beruházási terv eddigi teljesítésével kapcsolatos bírálat teljes mértékben érvényes tartományunkra is, mert az első öt hónapban az évi tervnek mind­össze 28,4 százalékát valósítottuk meg. Vállaljuk, hogy minden in­tézkedést megteszünk a lemaradás felszámolására és a beruházási ob­jektumok üzembe helyezési határ­időinek tiszteletben tartására, ami egyik fő előfeltétele a jövőbeli fel­adatok, főképpen pedig az 1967. évi jelentősen megnövekvő feladatok megvalósításának. Az év első öt hónapjában Bánát tartomány iparának viszonylatában a globális termelési tervet 102,4 százalékra, az árutermelési tervet 102,2 százalékra, a munkatermelé­kenység tervét pedig 101,5 száza­lékra teljesítettük. A többletterme­lés körülbelül kétharmad részét a munkatermelékenység növelése a­­lapján valósítottuk meg. Ebben az időszakban a terven felüli terme­lés értéke meghaladja a 160 millió lejt. Az eddigi eredmények azt bizo­nyítják, hogy a Román Kommunis­ta Párt IX. kongresszusa Irányel­veinek fényében kidolgozott álla­mi terv reális alapokon nyugszik. Ezért ma, amikor a Nagy Nemzet­gyűlésben megvitatjuk az ötéves terv egész idejére szóló tervfelada­tokat, kifejezhetjük azt a meggyő­ződésünket, hogy teljesíteni fogjuk azokat. Az 1966—1970-es időszakban a tartományunk ipara előtt álló fel­adatok valóra váltásával kapcso­latban — amint az Ion Gheorghe Maurer elvtárs előadói beszédéből kitűnik — a továbbiakban szeret­nék utalni a kooperálás javításá­nak szükségességére. Ez egyike a­­zoknak a problémáknak, amelyek­nek megoldása nemcsak a vállala­tok tevékenységétől függ, hanem egyes minisztériumok és központi gazdasági szervezetek támogatá­sától is. Bánát tartomány gépgyártóipari egységei együttműködési kapcsola­tokat tartanak fenn az ország több mint 40 vállalatával. Tartományunk vállalatainak kooperálási kapcsola­taira jellemző, hogy ezek a kap­csolatok a nemzetgazdaság szem­pontjából nagy jelentőségű gépek és aggregátok — mint például 2100 lóerős Diesel-motorok, turbó- és hidro-aggregátok, vasúti teher- és személykocsik, esztergák stb. — gyártásához szükséges termékek formájában konkretizálódnak. Az eddigi intézkedések ellenére ezen a téren még fogyatékosságok és nehézségek mutatkoznak a felada­tok ütemes megvalósításában, ami olykor a termelési terv egyes mu­tatóinak nemteljesítéséhez vezet. Figyelembe véve az új termékek gyártásba vételére és a jelenleg gyártott termékek minőségi telje­sítményeinek javítására vonatkozó fontos feladatokat, a minisztériu­moknak — főképp a Gépgyártóipari Minisztériumnak — és a vállalatok vezetőségeinek egyaránt nagyobb gondot kell fordítaniuk a kooperá­­lásra és az együttműködésre. Ugyanúgy, amint a pártvezetőség útmutatásai alapján foglalkozunk a termelés tudományos megszerve­zésével a vállalatok keretében — ahol már számos fontos intézkedést foganatosítottak —, az ágazat szint­jén is szüntelenül javítani és töké­letesíteni kell a kooperálási kap­csolatokat, mert enélkül nem ér­hető el maximális hatékonysággal a termelés tudományos megszer­vezése. Mindenben egyetértek az ötéves terv tervezetével, s biztosítani óhajtom a Nagy Nemzetgyűlést, hogy Bánát tartomány román, né­met, magyar, szerb és más nemze­tiségű dolgozói minden erejüket latba vetve fognak munkálkodni a rájuk háruló feladatok megvaló­sításáért, egész hozzájárulásukat adva ezzel a szocializmus építése kiteljesítésének nagyszerű művé­hez drága hazánkban. Jenlegi ötéves terv folyamán be kell hozni. Az ötéves terv tervezete előké­szítésének időszakában a megren­delő minisztériumokkal és az Ál­lami Tervbizottsággal együtt meg­vizsgáltuk minden egyes ág gép- és felszerelésszükségletét. Ezenkí­vül a vállalatok munkásai, mérnö­kei és technikusai elemezték a meglévő termelőkapacitásokat, új tartalékokat tárva fel, amelyek hasznosítása alapján az évi átlagos ütem fokozottabb növelését irá­nyozták elő, mint amilyent a IX. pártkongresszus Irányelvei megálla­pítottak. 1970-ben a minisztérium vállalataiban megvalósítandó ter­melés színvonala az 1965. évinek csaknem a kétszerese lesz. . A gépgyártóipar számára az öt­éves tervben előirányzott beruhá­zási alapok biztosítják 18 új üzem és üzemosztály építését és a meg­lévők erőteljes fejlesztését. Köteles­ségünk maximális hatékonysággal felhasználni ezeket az alapokat, a tanulmányozási és tervezési fázi­soktól kezdve, kötelességünk opti­mális megoldásokat találni mind az építkezések megtervezésében, mind a technológiák megválasztásában, elkerülve az épületek túlméretezé­séből, az üzemosztályok szétszórt elhelyezéséből vagy egyenlőtlen fej­lesztéséből származó indokolatlan anyagi és pénzkiadásokat. Az utóbbi hat évben erősen gazda­godott a termékek választéka, emelkedett műszaki és minőségi színvonala. Több mint 2000 új ter­mék gyártását vezették be. Mind­azonáltal a termékek változatossá tételének folyamata lassú ütemben és olykor a megteremtett feltételek színvonala alatt folyt. A szerszám­gépek típusméreteinek száma az 1965. évi 72-ről 1970-ben 129-re növekszik, az elektrotechnikai és elektronikai ipari termékek név­jegyzéke több mint 2000 típusmé­­rettel, az építkezési és útépítési felszerelésé több mint 4-szeresen bővül és több mint 100 új mező­­gazdasági géptípus gyártását ve­zetjük be. Gyártani fogunk villamos mozdo­nyokat és hidraulikus Diesel-moz­donyokat, új traktortípusokat, új tengeri és folyami hajókat, bánya- és könnyűipari felszerelést és rá­térünk a személygépkocsigyártás­ra. Ezzel a megtisztelő feladattal a párt Központi Bizottsága bízott meg bennünket. E nagyszabású program megvaló­sítása megköveteli az új termékek gyártásának bevezetésére és a gyár­tott termékek korszerűsítésére irá-Képviselő elvtársak és elvtársnők ! Az ország természeti erőforrá­sainak maximális hasznosítására irányuló politika keretében az öt­éves terv tervezetében rohamos fejlődést irányoztak elő a bánya­iparban. 1938-hoz viszonyítva, a­­mikor 4 millió tonnát termeltek, 1970-ben több mint 42 millió ton­na hasznos, szilárd ásványi anya­got fognak kitermelni és értékesí­teni. A széntermelésnél 1970-ben elérjük a kongresszuson megálla­pított maximális színvonalat, vagyis 22 millió tonnát. Ezt a rendkívül gyors ütemű fej­lődést, az előirányzat szerint, a nyersanyagalap szüntelen növelé­sével, a rendelkezésünkre álló tar­talékok gondos kiaknázásával, va­lamint az új lelőhelyek és a mű­ködésben lévő telepek kitermelé­sének megfelelő megszervezésével fogjuk elérni. A bányakitermelést elsősorban úgy kell növelnünk, hogy a meg­lévő bányák nagy többségében op­timális színvonalra emeljék a ter­melőkapacitást. Ezenfelül 19 új bányát és kitermelést nyitunk meg az ország különböző tartományai­ban. A kitermelt termékek ésszerű hasznosítása érdekében fejleszteni fogjuk a meglévő üzemeket és új egységeket építünk a színesfém­­ércek és nem fémtartalmú ásvá­nyok előkészítésére. A tervezett fejlesztés céljából az ötéves terv több mint 14 milliárd lej beruhá­zást irányoz elő a bányaipar szá­mára. E fontos beruházási alapok, amint Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Központi Bizottság legutóbbi ple­náris ülésén hangsúlyozta, arra köteleznek bennünket, hogy na­gyobb felelősségérzettel kezeljük őket és elérjük, hogy minden egyes kiadott lejnél maximális gazdasá­gi hatékonyságot valósítsunk meg. Az ötéves terv nagy beruházási munkálatokat irányoz elő a zsil­­völgyi medencében és Olténiában. A fő feladat, hogy minden objek­tum az előirányzott határidőben és a tervezett kapacitásokkal kezd­je meg működését. A továbbiakban a felszólaló eze­ket mondotta: Az RKP KB leg­utóbbi plenáris ülése irányvonal­ként jelölte ki az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának nö­velését. Számunkra ez azt jelenti, hogy elsőrendű minőségű és minél olcsóbb termékeket adjunk, ami azután kedvezően tükröződik a termelt energia önköltségében, a fém tonnánkénti költségében. A nyúló tevékenység javítását, a ter­vezési és a műszaki ,előkészítési kapacitás erőteljes fejlesztését. Elő­zetes számítások­ szerint a jelenlegi ötéves terv folyamán a tervező szektorok kapacitásának meg kell kétszereződnie, a szerszámok, ké­szülékek és ellenőrző műszerek termelésének pedig több mint 70 százalékkal kell növekednie. A termelés műszaki színvonalának emeléséhez jelentős mértékben hozzá fognak járulni az elektronika, a szerszámgépek, a gépkocsik és traktorok, emelőgépek, hajógyár­tás, vegyipari felszerelés, hőener­getikai felszerelések terén ez év folyamán létesítendő új kutató- és tervezőintézetek. Amint azt Nicolae Ceauşescu elv­társ a párt Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén hangsú­lyozta, a terv tervezetében foglalt feladatok teljesítése megköveteli, hogy az összes tevékenységi terü­leteken növeljük a gazdasági haté­konyságot. A vállalatok jövedel­mezősége növelésének egyik fontos tartaléka a termelés és a munka megszervezésének javítása. Az elemzések kimutatták, hogy a szer­vezés elmaradt a műszaki ellátás színvonalától és a termelési viszo­nyok komplex jellegétől. Ezért a műszaki és gazdasági kádereknek fokozottabb figyelmet kell fordíta­niuk a termelőkapacitások intenzív kihasználására, a munkaidő ésszerű és teljes kihasználására, a vállala­tok közti együttműködési kapcso­latok elmélyítésére gazdasági kri­tériumok alapján, a termelés üte­mességének javítására, a szerződé­ses fegyelem tiszteletben tartására. Ugyanakkor intézkedéseket te­szünk az anyagokkal való helyes gazdálkodásra, a fajlagos fogyasz­tás csökkentésére a modern tech­nológia kiterjesztése és olyan in­tézkedések révén, amelyek a mini­mumra csökkentik a hulladékokat és erősítik az előzetes ellenőrzést a normán felüli készletek létrejöt­tének elkerüléséért. Ugyanakkor támogatást kérünk a megrendelő minisztériumoktól, hogy készítsék el és adják át idejében a gépgyártó vállalatoknak a műszaki dokumentációt és a be­rendezések megrendelését, ami egyik feltétele az ellátás megfelelő tervszerűsítésének és a termelés tudományos megszervezésének. Biztosítom a Nagy Nemzetgyű­lést, minden törekvésünkkel és munkaképességünkkel azon leszünk, hogy megvalósítsuk a párt kijelölte feladatokat, szocialista hazánk fel­virágoztatásáért. bányaiparban — sajátosságát te­kintve — az önköltség legfontosabb eleme a munkadíj, amely ma a termelési összköltségnek mintegy 50 százalékát teszi ki. Ebből adó­dik, hogy gondoskodnunk kell a munkatermelékenység minél hang­­súlyozottabb növeléséről. A mun­katermelékenység fokozott növe­lését pedig a fejlett technika fel­­használásával és a termelési folya­matok jobb megszervezésével ér­jük el. Új bányákat nyitunk, a régieket pedig fejleszteni fogjuk, hogy mi­nél nagyobb egységes termelőka­pacitást érjünk el. A zsilvölgyi és az olténiai bányák például egyen­ként több mint egy millió tonnát fognak kitermelni évente, az olté­niai külszíni kitermelések pedig 1,3—3,2 millió tonna terméket fog­nak adni évente. Egyetlen olténiai kitermelés több szenet fog adni az ötéves terv végén, mint az egész 1938. évi termelés és egyetlen bá­nyában, a Suceava tartományi Leșul Ursului-ban 6-szor annyi színesfé­met fognak kitermelni, mint 1938- ban az egész országban. A földalatti tevékenységnek ke­vesebb szintre, bányatérre és mun­kahelyre való összpontosítása nagy mértékben hozzájárul a mun­katermelékenység növeléséhez, ami indokolttá teszi, hogy állandóan foglalkozzunk ezzel a kérdéssel mind a tervek összeállításánál, mind a termelési folyamatok meg­szervezésénél. Új szakaszra térünk át a fejtésekben folyó munka gé­pesítésében, széles körben látjuk el a szénbányákat kombájnokkal és komplex gépi felszereléssel. Az olténiai szénkitermeléseket magas műszaki színvonalú ekszkavátorok­­kal szerelik fel. Két ilyen ekszka­­vátor, amelyet váltásonként hat ember kezel, csaknem 1,5 millió tonna évi termelést ad; e terme­léshez föld alatti kitermelésnél legalább 4000 munkásra lett volna szükség. Gépgyártóiparunk prog­ramja, amelynek alapján számos bányafelszerelés gyártását kezdik meg, lehetővé teszi, hogy biztosít­suk a felszerelés legnagyobb ré­szét a bányák megfelelő ellátásá­hoz. Tovább terjesztjük a nagy ter­melékenységű kitermelési módsze­reket. A gyalári bányában például az omlasztásos kitermelési módszer és az osztószintek alkalmazása a 3—5-szörösére növelte a munka­termelékenységet; váltásonként el­érték a 20 tonnát munkásonként. Az ilyen módszerek kiterjesztése érdekében a Bányászati Kutatóin­tézet és a főbb medencékben léte­sített új kutatóközpontok figyel­mesen megvizsgálják a lelőhelye­inken alkalmazható módszereket, az elérhető optimális műszaki pa­ramétereket és intézkedéseket ál­lapítanak meg a termelési folya­mat megfelelő megszervezésére. A műszaki haladás érvényesítése megköveteli, hogy a munkáskáde­rek szakképzettségét az új követel­mények színvonalára emeljük. A bányászok toborzásának, állandó­sításának és továbbképzésének kérdése annál is fontosabb, mivel az előttük álló feladatok méretei feltételezik, hogy a jelenlegi ötéves tervben több mint 27 000 alkalma­zottal növeljük a bányaipari állo­mányt. A bányaközpontokban való állandósításuk érdekében az ötéves terv jelentős volumenű, mintegy 20 000 lakás építését irányozta elő. Az elszigetelt szénmedencéknél minden bizonnyal ez az egyetlen megoldás. De a népesebb övezetek­ben fekvő bányamedencék szem­pontjából is rendkívüli jelentőségű az az útmutatás, amelyet Nicolae A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszakának törvényerőre kell e­­melnie az 1966—1970-es időszak­ra szóló ötéves tervet, amely a termelés színvonalánál, az előirány­zott ritmusnál és arányoknál fogva magában foglalja a párt- és állam­vezetőség beható és széleskörű tevékenységét a gazdaság tervsze­rűsítésének és vezetésének további javításáért és tökéletesítéséért, né­pünk erőfeszítéseinek a szocialista építőmunka nagyszerű műve döntő problémái megoldására való irá­nyításáért. A tevékenységi ágak, minisztériumok és néptanácsok ál­tal alaposan megvizsgált, a gazda­ság rendelkezésére álló reális fel­tételek és lehetőségek felmérésével tudományosan megalapozott ötéves terv, amelyet most meg kell vi­tatnunk és jóvá kell hagynunk, erőteljes kifejezése a kollektív munkának és gondolkozásnak, va­lóban az egész nép terve, amelyet világosan áthat a Román Kommu­nista Párt marxista-leninista po­litikája. Az ország további iparosítása, az összes gazdasági ágak harmoni­kus fejlesztése, a 11,6 százalékos átlagos ütem, a termelő erők meg­felelő elosztása az ország egész területén, új, aktív gazdasági és kulturális életre kelti az ország összes rajonjait , amelyek közül újabb 70 rajon ipari bázisa szüle­tik meg — s hazánkat az ötéves terv végén a fejlett gazdasággal rendelkező országok soraiba emeli. A nagyszabású gazdasági fejlő­dést hivatott alátámasztani az öt­éves tervben előirányzott több mint 280 milliárd lejt kitevő beruházási mennyiség, amely egyenlő az utób­bi 15 évben kiutalt összes alapok­kal. Mindez szemléltetően kifeje­zésre juttatja országunk jelenlegi gazdasági erejét, a lehetőségeket, amelyekkel rendelkezünk ahhoz, hogy újabb jelentős lépéseket te­gyünk előre a szocialista építés kiteljesítésének útján. Az ötéves terv első esztendejé­nek öt hónapjában elért eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy az in­dulás jó volt. Az ipari termelési terv 102,2 százalékos teljesítése és az előirányzaton felül elért 1,5 milliárd lejes termelés — ezek az eredmények közel állanak azok­hoz a kötelezettségekhez, amelye­ket a vállalatok az egész évi szo­cialista versenyre tettek — kife­jezésre juttatja terveink reális voltát, a lelkesedést és az eltökélt­séget, amellyel a dolgozók valóra váltják a párt által kijelölt célokat. Az RKP IX. kongresszusa által megnyitott ragyogó perspektívák, az ötéves tervben előirányzott cé­lok a szakszervezetek számára is nagyszabású tevékenységi progra­mot jelentenek, széleskörű lehe­tőséget tárnak fel, hogy szervező­­képességüket kifejezésre juttatva a gazdaságunk rendelkezésére álló anyagi és pénz­eszközök minél ésszerűbb felhasználására ösztönöz­zék a tömegek alkotó kezdeménye­zését és gazdálkodási szellemét. Ilyen körülmények között rend­kívül nagy jelentősége van annak, hogy a minisztériumok a szakszer­vezeti szövetségekkel együttműköd­ve figyelmesen megvizsgálják, mi­lyen intézkedésekre van szükség azoknak a fogyatékosságoknak a kiküszöbölésére, amelyek az el­múlt években a terv nominalizálá­­sa, az anyagkiutalások és a rit­mikus ellátás biztosítása, a meg­rendelőkkel való szerződések meg­kötése és a kooperálási tervek be­tartása, a fajlagos fogyasztás és a minőségmeghatározási szempontok, az anyagi érdekeltség helyes alkal­mazása tekintetében mutatkoztak. A szakszervezeti tevékenység szempontjából nagy horderejűek azok az útmutatások, amelyeket Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP KB legutóbbi plenáris ülésén mondott beszéde tartalmaz. Az a­­nyagi javak legfőbb termelőit so­raiban tömörítő szakszervezetek beható szervező és kulturális­ neve­Ceauşescu elvtárs adott a Metro­­medence bányászaival való talál­kozó alkalmával. A bányászok ér­deklődéssel fogadták azt a javas­latot, hogy községükben lakjanak és ott saját lakásokat építsenek maguknak. Más bányamedencék­ben is meg kell vizsgálnunk ezt a kérdést. A bányászati tevékenység rendkí­vül igényes. A föld alatt folyik olyan körülmények között, hogy pontosan be kell tartani a kiter­melési szabályokat és a munkavé­delmi normákat. Ezen a téren hiá­nyosságok voltak, amelyek miatt bírálatok értek bennünket. A leg­nagyobb figyelmet kell fordítanunk a termelési fegyelem erősítésére. A román nép lelkes munkája a párt Irányelveinek megvalósításá­ért, a nép határtalan bizalma pár­tunk politikája iránt olyan tevé­kenységre kötelez bennünket, a különböző gazdasági ágak vezetőit, hogy hazánk jelenlegi nagyszerű történelmi szakaszának magasla­tán álljunk. Jó tevékenységet fognak kifejteni a dolgozók körében, hogy fejlesz­­szék szocialista öntudatukat, a munka iránti fejlett magatartásu­kat, a termelési tervek teljesítésé­vel kapcsolatos felelősségérzetüket. A vállalatok műszaki-adminisztra­­tív vezetőségeivel való együttműkö­désüket erősítve, a szakszervezeti szervek rendszeresen megszervezik majd minden egyes vállalatban a gazdasági és termelési tevékenység legfőbb kérdéseinek megvitatását, bevonva a tömegeket a termelés irányításába és megszervezésébe, a közvélemény kialakításába, általá­nosítva a dolgozók fejlett tapasz­talatát. A közösségi és szakszervezeti ráhatás formáinak jobb alkalma­zásával továbbra is küzdeni fognak a munkafegyelem erősítéséért, ösz­tönzik a közvélemény kialakítását a hanyagokkal, fegyelmezetlenek­kel szemben, akiknek hibájából selejt, kár, rossz minőségű áru ke­letkezik, s ugyanakkor népszerűsí­tik mindazokat, akik példát mu­tatnak a lelkiismeretes munkára, a feladatok teljesítésével kapcsolatos felelősségérzetre. A szakszerveze­tek támogatni fogják azokat az in­tézkedéseket, amelyeknek célja anyagilag érdekeltté tenni minden egyes dolgozót a tervfeladatok tel­jesítésében és túlszárnyalásában, egyidejűleg fokozva a munkások és a termelési vezetők anyagi fe­lelősségét. Tekintettel a szakszervezetek termelési ágankénti szövetségeinek küszöbön álló országos konferen­ciáira — amelyeknek elemezniük kell az utóbbi öt évben kifejtett tevékenységet és ki kell jelölniük az illető szakszervezetek sajátos problémáinak megfelelően a továb­bi feladatokat — azt a célt tűzzük magunk elé, hogy széleskörűen megvitassuk a jelenlegi ötéves terv célkitűzéseit és különös figyelmet fordítsunk azokra az intézkedé­sekre, amelyeknek révén a szak­­szervezetek és a dolgozók széles tömegei fokozottabb mértékben hozzájárulhatnak a termelés meg­szervezésének javításához, a belső tartalékok minél teljesebb feltárá­sához és hasznosításához és a gaz­dasági tevékenység hatékonyságá­nak növeléséhez. A nemzetgazdaság gyors fejlődé­se, a termelés változatossága, az új típusú gépek, komplex berende­zések és új termékek gyár­tásba vétele, a fejlett technológiai eljárások, a termelési gépesítés és automatizálás kiterjesztése megkö­veteli, hogy gondoskodjunk alapo­san felkészült káderekről, akik uralni tudják a vállalataink fel­szereléséhez tartozó új technikát. Az ötéves terv tervezete előírja, hogy a csaknem egy millió dolgo­zóból, akiket ebben az időszakban fognak alkalmazni, 584 000 szak­káder lesz, s ebből hozzávetőleg 334 000-et iskolában képeznek ki. Ezeknek a kádereknek az alapos kiképzése, valamint a jelenlegi munkások szakképzettségének nö­velése megköveteli, hogy az összes illetékes tényezők fokozottabb mér­tékben foglalkozzanak ezzel a kér­déssel. Az RKP KB legutóbbi plenáris ülése feladatként tűzte ki, hogy növeljék a tanulók számát és az iskoláztatási időszakot a nagy fel­­készültséget igénylő szakmákra e­­lőkészítő szakiskolákban és ugyan­akkor csökkentsék az iskoláztatási időt kevésbé igényes szakmákban. Ez a feladat szükségessé teszi, hogy az iparáganként szakszervezeti szövetségek a minisztériumokkal együtt megvizsgálják a jelenlegi és távlati szükségleteket, segítséget, nyújtsanak a káderek kiképzésé­hez szükséges intézkedések kijelö­léséhez és nyomon kövessék a vég­zettek elhelyezését és felhasználá­sát a vállalatokban. Szükségesnek véljük továbbá, hogy fokozottabb mértékben te­gyék felelőssé a minisztériumokat és vállalatvezetőségeket a tovább­képző tanfolyamok jó megszerve­zéséért és menetéért s biztosítsák az előadásokat tartó lektorok anya­gi érdekeltségét. Támogatni fogjuk a minisztériumok és vállalatok ve­zetőségeit a szakképesítési, specia­­lizálási és szakmai továbbképzési tanfolyamok megszervezésében és a szakszervezetek rendelkezésére álló tömegformák útján kiterjeszt­jük a műszaki, gazdasági és általá­nos ismeretek propagandáját az alkalmazottak körében. Az ötéves terv sokrétű feladatai szükségessé teszik, hogy az Oktatásügyi Minisz­térium és a szakminisztériumok a termelési ágankénti szakszervezeti szövetségek támogatásával gyorsít­sák meg az új káderképzési sza­bályok kidolgozását. Az a következetesség, amellyel pártunk megvalósítja gazdaságpoli­tikáját, tükröződik abban is, hogy állandó gondot fordít a munkás­­osztály, az egész nép életszínvona­lának további emelésére. A szo­ciális-kulturális akciók anyagi alapjának fejlesztésére szükséges jelentős alapokat irányoztak elő, amelyek az egész ötéves tervben 9,3 milliárd lejt tesznek ki, 1,3 milliárd lejjel túlhaladva az RKP IX. kongresszusának Irányelveiben foglalt előirányzatokat. Mintegy 300 000 új lakást épí­tünk, új hajlékokat emelünk okta­tási, művészeti és kulturális intéz­mények számára, számos modern kórházat és poliklinikát, szanató­riumi és üdülő komplexumokat a fürdő- és üdülőhelyeken és egye­beket, amelyek a kultúra és az oktatás egyre magasabb fokát, a dolgozók egészségének egyre gon­dosabb ápolását fogják biztosítani, egyszóval egyre civilizáltabb, élet­­körülményeket a dolgozóknak és családjuknak. Az életszínvonal további emelé­sére a jelenlegi ötéves tervben előirányzott intézkedések kapcsán, az állam által kiutalt jelentős a­­nyagi eszközök mellett, meg kell említenünk azt is, hogy a szak­­szervezetek és a társadalombiztosí­tás alapjaiból kiutalt összegek meghaladják a félmilliárd lejt. Eze­ket az alapokat arra használjuk fel, hogy kibővítsük a kezelési és üdülési lehetőségeket a fürdő- és üdülőhelyeken, gyermektábort épít­sünk a tengerparton, amelynek el­ső, 3000 férőhelyes részlege még ebben az ötéves tervben megkezdi működését, 18 szakszervezeti kul­turális épületet emeljünk nagy ipa­ri központokban és városokban, valamint számos termet a vállala­tok és új kombinátok kulturált tevékenységének céljaira, ami le­hetővé teszi majd a kulturális tö­megmunka további fejlesztését. A párt és az állam tiszteli­­ gondját viseli azoknak, akik az évek folyamán hasznosan hozzá­járultak társadalmunk anyagi és szellemi értékeinek megteremtésé­hez, s ennek megnyilvánulásaként a mostani ötéves terv jelentős összegeket irányoz elő a nyugdíjak öszes kategóriáinak javítására. Az előirányzat szerint a nyugdíjakat 1967. január 1-től átlag 24 száza­lékkal emelik az 1966. évi nyugdí­jakhoz viszonyítva. A szakszerve­zetek vállalják, hogy maradéktala­nul közreműködnek ebben a fon­tos akcióban. Államunk évről évre egyre je­lentősebb pénzeszközöket utal ki a munkakörülmények javítására, mivel a munkavédelem állami probléma. Az a körülmény, hogy egyes vállalatokban még olykor előfordulnak munkabalesetek és szakmai megbetegedések, szüksé­gessé teszi, hogy tovább erősítsük az összes tényezők felelősségét, megtegyünk minden intézkedést olyan feltételek biztosítására, ame­lyek révén kiküszöbölhetjük a bal­esetek okait. A szakszervezeti szer­vek és szervezetek erősíteni fog­ják a munkavédelmi törvények be­tartása feletti társadalmi ellenőr­zést, fokozni fogják a nevelőmun­kát az összes alkalmazottak sorai­ban, hogy szigorúan tartsák be a munkabiztonsági és munkaegész­ségügyi technika szabályait. Az alkalmazottak széles töme­geinek érdekeit képviselő szak­­szervezetek fokozni fogják a la­kosságot ellátó egységek fölötti társadalmi ellenőrzést, őrködni fognak azon, hogy szigorúan alkal­mazzák és tartsák tiszteletben a munka javadalmazására és a mun­kaidőre vonatkozó törvényeket. Az állami szervekkel együtt mindent el fogunk követni a munkatörvé­nyek javítása és betartása érde­kében. Én is a többi képviselőhöz ha­sonlóan mindenben egyetértek az ötéves terv előirányzataival, és szilárd meggyőződésem, hogy e számok tényekké válnak. Ennek megvalósításához tevékenyen hoz­zá fogunk járulni. Biztosítom a Nagy Nemzetgyűlést, hogy az al­kalmazottak, a­ szakszervezeti ta­gok millióit felölelő Szakszerveze­tek Általános Szövetsége odaadás­sal fog dolgozni és maradéktalanul hozzá fog járulni az ország gazda­sági erejének további növeléséhez, az anyagi erőforrások minél kö­rültekintőbb felhasználásához, hogy egyre nagyobb jólétben és boldog­ságban éljünk és felvirágoztassuk szocialista hazánkat. ­ihai Marinescu elvtárs felszólalása A fejlődés irányvonalai, a beru­házások elosztásának és a termelés növelésének az ötéves terv terveze­tében előirányzott arányai teljes mértékben megfelelnek a gazdaság érdekeinek, a haladásunkat meg­határozó létszükségleteknek. A gépgyártóiparnak a párt hatal­mas támogatása folytán sikerült szüntelenül emelnie tevékenysége színvonalát és döntően hozzájárul­nia a szocializmus műszaki-anyagi alapjának fejlesztéséhez, miáltal az ipar fő mozgató erejévé vált. Ez az iparág szállítja a belföldön szük­séges gépek, felszerelések és be­rendezések több mint kétharma­dát. Az exportált termékek értéke szüntelenül növekedett, a gépgyár­­tóinar 1965-ben körülbelül 19 szá­zalékban járult hozzá az ország összexportjához. A párt Központi Bizottsága nagy fontosságú intézkedéseket hozott az elektrotechnikai és elektronikai termelésnek, a szerszámgépek, energetikai felszerelések és pót­­alkatrészek termelésének gyor­sabb ütemű fejlesztésére, mivel az utóbbi években a hangsúlyozott nö­vekedés ellenére is lemaradás volt észlelhető ezen a téren, s ezt a je­ Szabad Szó Péntek, 1966 július 1

Next