Szabad Szó, 1968. július-szeptember (25. évfolyam, 7267-7337. szám)

1968-07-02 / 7267. szám

Rögtönzött előadás a bogdarigosi tábor ,.szabadtéri színpadán. Tábori napló - Három tételben - 0 Bagdarigós. Árnyas dombol­dalak, friss reggeleket lehelő erdők, napszürte tisztások, buj­káló források, kalandok, faka­dó élmények helye. — „Jó, hogy jöttetek!“ — áll a kis sorompó előtt a tábori vendégfogadó felirat s az őrsze­meken túl már látszik, amint zsibongva bolyául az élet. 252 kisgyerek gyakorolja a közös nyaralás műveletét. Megtanul a kürtszó hallatára kiugrani az ágyból, csendben, illedelme­sen elfogyasztani az ételt, fe­gyelmezetten hancúrozni, meg­fékezni a robbanó kedvet, a csínyre éhes vágyakat. Illesz­kedni a programhoz. Mit csiná­lunk ma? Mit eszünk ma?... Tudja ki a főparancsnoka és kik az osztagparancsnokok, hogy a tornatanár szigorú és hogy éneklés közben a legna­gyobb bűn beszélgetni. Ismeri, hogy a tizenkét osztagból me­lyik az övé és ha kiáltják a számát már ösztönösen csat­lakozik a sorhoz. Ha nagyobb versenyek vannak új közösségé­ért izgul még akkor is, ha ver­senyző barátja éppen egy má­sik csoportban van. Hogy két­szer egy héten televíziót nézhet és kétszer filmet is vetítenek... több idő jusson a szabadban folyó tevékenységnek. Szer­veztünk két Ki mit tud ver­senyt és egy mini-labdarúgó bajnokságot, melynek nagy népszerűsége volt a gyerekek körében. Ezenkívül játékok és kirándulások. — Hogyan állították össze a tevékenységi műsort? — Az általános követelmé­nyeket figyelembe véve tanács­koztam az osztagparancsno­kokkal és közös megegyezés a­lapján készítettük el a tervet. — Nem fejezték be az úszó­medencét, nem okozott ez csa­lódást a gyerekeknek? — Természetesen jövőre sok­kal kellemesebb lesz, akkorra biztosan elkészül, hiszen már erre az évre megígérték. Igaz, itt nincsenek olyan nagy mele­gek, a környéken mindenütt erdő, az ivóvíz hús forrásból folyik, nem hiszem, hogy rosz­­szul éreznék m­agukat a gye­rekek. Jóformán egész délelőtt kirándulnak és játszanak. Túl kicsik még, elsőtől negyedikig vannak, nem csinálhattunk ki tudja milyen nagy tevékeny­ségi programot. — Főparancsnok? Neve? — Manolescu Maria. — A többi tanárral, hogy e­­gyezik? — Jól, mondhatni nagyon jól. ★ Három osztagparancsnok nyi­latkozatából: csinálunk ma. A programot e­­lőírják, nekünk nincs sok be­leszólásunk. — Sok baj van a vízhiány­­nyal. A mosakodásnál sor várt mert sokszor nem folynak ren­desen a csapok. — Tele van a környék kul­lanccsal. Ha kirándulni me­gyünk, mindig felszedünk né­hányat. Eleinte féltünk, de most megtanultuk kiszedni. Igazán, nem lenne szabad a tá­bor közelében juhokat legeltet­ni. 3. — Mit tennétek, ha ti lenné­tek a tábor igazgatói? Kaptza Andor, II. osztályos Temesvár: Játékokat szervez­nék az erdőben. Elmennék a három forráshoz, mert rossz időben indultunk oda és csak a mocsaras részig értünk. Egy kicsit unalmas itt, de egyszer mikor nem vigyáztak ránk, rendeztünk egy isteni párnahá­­borút. Eddig csak egyszer kap­tam büntetést , az ebédnél felállítottak mert beszélgettem. Kicsit sok puliszkát adnak és sós túrót, amitől szomja­zunk és nincs elég víz. Pongrácz P. Mária ­ Igyekeztünk úgy összeál­lítani a programot, hogy minél Gyors egymásutánban zajlottak le az V. Bienális I. L. Caragiale Színjátszó Fesztivál megyei szaka­szának találkozói, talán a kelleté­nél is gyorsabban. Alig tartották például az egyik vasárnap a ngosi versengést, s a következő apokban már Temesvár adott mínhelyet a verseny lebonyolító­nak. Bár a „lebonyolítás“ szót em nagyon szeretjük (főleg a kü­­lnféle újságok sportrovatai kop­­tták agyon), ezúttal mégis ezt kifejezést kellett használnunk, úgy emlékeztessünk arra: való­­n akadt itt-ott egy kis fölösle­­bonyodalom, amelyeket mi­­nt megfontoltabb szervezéssel könnyen el lehetett volna kerülni. De lássuk először magukat a ver­senyeket. Ha mérlegelni­­­valónkat a két­ évvel ezelőtti színjátszó feszti­válhoz viszonyítjuk, néhány ör­vendetes jelenségre kell felfi­gyelnünk. Sokat gazdagodott, szí­nesedett a repertoár, jó néhány kitűnő színpadi mű­ került a kö­zönség (sajnos, nem mindig nagy­­közönség) elé. Emelkedett a ren­dezés és a színpadi játék szín­vonala, számos tehetséges fiatal műkedvelő került felszínre a kü­lönféle színjátszó találkozók so­rán. Csakhogy igényességünknek nem lehet mércéje csupán a teg­napelőtti vagy tegnapi eredmény. A községi szakasz után ugyan­is (amely nagyjából kielégítette a hozzá fűzött reményeinket) azt vártuk, hogy a színházi szakem­berek, hivatásos művészek mű­kedvelőkkel való alkotó együtt­működése magasabb színvonalú előadásokat gyümölcsöz majd. Szó se róla, volt erre is példa (hogy csak egyet említsünk: igen jó volt Goldoni Fogadósnéja a buziási városi művelődési ház mű­kedvelőinek előadásában, amely­nek színreviteléhez Kora Ilona rendező nyújtott kitűnő segítsé­get). Sajnos azonban, jó néhány csoportnak saját erejéből kellett megbirkóznia azokkal a nehézsé­gekkel, amelyek egyes műkedve­lőknél már eleve a darabválasz­tásból eredtek (Marzsina), vagy a szerepfelfogás egyoldalúságából fakadtak (például a CN­­T egyik­másik műkedvelőjénél Victor Ef­­timiu Omul care a văzut moartea című darabjában), avagy abból a­­dódtak, hogy a díszletezés nem ta­lált eléggé a darabhoz (Újszen­­tes). A fesztivál kezdetén jogosan tápláltunk felfokozott reménye­ket. Gazdag m­űsorajánlás, hosszú felkészülési időszak (az előkészü­leti szakasz, emlékezzünk csak, még a múlt évben megkezdődött), számos vendégszereplésre való le­hetőség állott a csoportok rendel­kezésére. Megvolt hát minden feltétel a magasabb színvonal el­érésére? Nem éppen. Mi hiány­zott? A választ éppen a megyei szakasz adta meg a legszebbetü-Simonfi Imre (Folytatás a 3. oldalon) — Én igazán nem tudom, mit ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Többet vártunk a megyei döntőtől VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 7267. szám 4 oldal, ára 30 bani Kedd, 1968 július 2 A párt- és államvezetők látogatása Az 1848-as forradalom tükröződése a képzőművészetben című kiállításon Hétfő délután Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Leonte Râutu, Gere Mihály, Manea Mă­­nescu, Dumitru Popa, Vasile Patilineţ elvtársak megtekintet­ték Az 1848-as forradalom tük­röződése a képzőművészetben cí­­mű kiállítást, amely Románia Szocialista Köztársaság Szépmű­vészeti Múzeumának termeiben nyílt meg. Az érkező párt- és államveze­tőket a következő elvtársak fo­gadták: Pompiliu Macovei, a Művelődés- és Művészetügyi Ál­lami Bizottság elnöke, Brăduţ Covaliu, a Képzőművészek Szö­vetségének elnöke, Ovidiu Maitec, a Képzőművészek Szövetségének alelnöke és M. H. Maxy, Romá­nia Szocialista Köztársaság Szép­művészeti Múzeumának igazgató­ja. Jelen voltak a Képzőművé­szek Szövetsége bárójának tagjai, a kiállító művészek, műkri­­tikusok. A párt- és államvezetőket üd­vözölve, a Képzőművészek Szö­vetségének elnöke kifejezésre juttatta a művészet e területén működő alkotók örömét és köszö­netét azért a megkülönböztetett gondosságért, amelyet a párt és a kormány a képzőművészet fej­lődése iránt tanúsít. A párt- és államvezetők­ ezután megtekintették a kiállítási terme­ket. Magyarázatokkal Dán Gr­­ Hétfő délután Nicolae Ceauşes­cu, Ion Gheorghe Maurer, Gheor­ghe Apostol, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Leonte Râutu, Gere Mihály, Manea Mă­­ nescu, Dumitru Popa, Vasile Pa­tilineţ elvtársak megtekintették a fővárosi Nicolae Grigorescu Kép­zőművészeti Intézet diákjainak év végi és diplomamunkáinak kiállí­tását. A vendégek fogadására megje­lent Ştefan Bălan akadémikus, oktatásügyi miniszter, Ion Iliescu, a KISZ KB első titkára, ifjúság­­ügyi miniszter, az intézet vezető­ségének számos tagja, dékánok és tanszékvezetők, a Tudományos Tanács számos tagja. Az intézet termeiben rendezett kiállítás több mint 400 festményt, szobrot, grafikát, díszlettervet, dí­szítőművészeti és monumentális művészeti munkát foglal magá­ban, s ezek a maguk összességé­ben gazdag folklórunkból és mű­vészetünk kiapadhatatlan kin­csestárából fakadó, fogékonyság­tól, ifjúságtól és frissességtől duz­zadó, művészi univerzumot alkot­nak. A kiállított munkák magu­kon viselik a kibontakozó ifjú te­hetségek sajátos jegyeit (Folytatás a 3. oldalon)­ ­ (Folytatás a 3. oldalon) Az N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet diákjainak kiállításán (Folytatás a 3. oldalon) ­ÁMUNKBANJ - SPORT — Vendégszereplés után (2. oldal) — Cikkeink nyomán (3. oldal) - Külföldi események (4. oldal) Gheorghe Apostol elvtárs hazaérkezett Berlinből Gheorghe Apostol elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tagja hétfő délután visszatért Berlinből, ahol részt vett Walter Ulbricht elvtárs, az NSZEP KB első titkára, a Német DK Állam­tanácsának elnöke 75. születés­napjának megünneplésén. A Baneasa repülőtéren Virgil Trofin elvtárs, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titká­ra, Vasile Vlad elvtárs, az RKP KB osztályvezetője és Mircea Maliţa elvtárs, külügyminiszter­helyettes fogadta. Ott volt Ewald Moldt, a Né­met DK bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja.­­Agerprest fi áfa | V & ICS dk* $h-\H Timisoara ' NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS FOGADTA­ a FAO vezérigazgatóját Hétfő délután Nicolae Ceauşes­cu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke ,fogadta A. H. Boermat, az Egyesült Nem­zetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezérigazga­tóját. A fogadáson részt vett Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke és Nicolae Giosan, a Mezőgazdasági Főtanács elnöke. A megbeszélés során megvitat­tak különböző kérdéseket Romá­nia részvételéről a FAO szervezte különböző kooperálási formákon, a tudományos mezőgazdasági ku­tatás fejlesztésében és megvizs­gálták e szervezet nemzetközi együttműködési és kooperálási te­vékenysége fejlesztésének külön­böző vonatkozásait. A megbeszélés szívélyes légkör­ben folyt le. a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vezérigazgatóját Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államta­nács elnöke hétfő délután fogadta David Morset, a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet vezérigazgató­ját. Jelen volt Petre Blajovici elv­társ, munkaügyi miniszter és Pet­re Lupu elvtárs, a Szervezési és Bérügyi Állami Bizottság elnöke. Különböző kérdéseket vitattak meg a vállalatvezetők továbbkép­ző központjával kapcsolatban, a­­melyet Romániában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet támogatásá­val szerveztek meg és hangsúlyoz­ták e szervezet tevékenységét a nemzetközi együttműködés terén, kifejezve azt a kölcsönös óhajt, hogy tovább fejlesszék ezt a tevé­kenységet. A találkozó szívélyes légkörben folyt le. Bulgária Népköztársaság nagykövetét Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke, július 1-én, hétfőn fogadta Georgi Bogdano­vot, Bulgária Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, ez utóbbi kérésére. A megbeszélés elvtársi légkör­ben folyt le. Július 3 és 5 között ENSZ-bizottságok üléseznek hazánk fővárosában Ez év július 3 és 5 között U Thant ENSZ-főtitkár vezetésével Bukarestben tartja meg munká­latait az ENSZ adminisztratív koordináló bizottságának és az ENSZ Gazdasági és Szociális Ta­nácsa program- és koordináló bi­zottságának vegyes ülése. Az adminisztratív koordináló bizottság az a szerv, amelyben részt vesznek az ENSZ összes sza­kosított intézményeinek a vezetői. Az ENSZ Gazdasági és Szociá­lis Tanácsának program- és ko­ordináló bizottságában részt vesz 16 állam, köztük Románia is. A két szerv vegyes üléseinek célja egybehangolni az ENSZ kü­lönböző gazdasági és szociális ak­cióit. Az ENSZ gazdasági és szociális akciói, amelyek közül számos a fejlődésben levő országok erőfe­szítéseinek támogatására irányul, szükségessé teszik több szakosított nemzetközi szervezet részvételét. E szervezetek vezetői évi össze­jövetelének rendeltetése biztosí­tani az akcióprogramok összehan­golását, hogy a határozatokat jó körülmények között valósíthassák meg. A munkálatokon részt vesz az ENSZ több szervének képviselője. A Gazdasági és Szociális Tanács Büróját M. Guerrero (Venezuela), a tanács elnöke és M. Tarabanov (Bulgária), B. Benner (Svédor­szág) és A. Danielis (Tanzánia) alelnökök képviselik. Az ENSZ-titkárság részéről je­len lesz Phillipe de Seynes, a gazdasági és szociális ügyek he­lyettes titkára, valamint az ENSZ más főtisztviselői. A bukaresti összejövetel napi­rendjén olyan kérdések szerepel­nek, mint az ENSZ fejlesztési év­tizede, az emberi erőforrások fej­lesztése és felhasználása, amelyet Románia kezdeményezett a Gazdasági és Szociális Tanácsban, valamint általános koordinálási ügyek. Az új javadalmazási rendszerben Egybefonódnak és egyéni az általános érdekek A temesvári Cigarettagyárban az elsők között kísérletezik ki a párt és a kormány intézkedései alapján kidolgozott új ja­vadalmazási rendszert. Mint ismeretes, a javadalmazási rend­szer javítása számottevő helyet foglal el abban a nagyszabású intézkedési programban, melyet a párt, a IX. kongresszus és az Országos Konferencia határozatai alapján, az egész gazdasági és társadalmi tevékenység tervezésének, irányításának és meg­szervezésének javítása érdekében állapított meg. Az új java­dalmazási rendszer az általános és az egyéni érdekek harmoni­kus összefonásával, pontosabb alkalmazását jelenti annak a szocialista elvnek, mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. Hogyan halad az új javadalmazási rendszer kísérletezése? Erről beszélgettünk STOICA GRATIÁN elvtárssal, a temesvári Cigarettagyár igazgatójával. — Az új javadalmazási­ rend­szer kísérletezéséhez, melyre e­­lőzőleg három hónapig készültünk fel, június elején fogtunk hozzá. Gondoskodtunk a munkahelyek ésszerű megszervezéséről, ponto­san megállapítottuk mindenütt a személyzet-szükségletet. Tudo­mányosan megalapozott munka­normákat vezettünk be. Intézked­tünk a szakmai színvonal eme­lése érdekében, tanfolyamokat szerveztünk. Kiegészítettük a gép­­beállítók számát. Megfelelő alapot teremtettünk tehát az új javadal­mazási rendszer kísérletezéséhez. — Melyek a főbb különbségek az új és a régi bérezési rend­szer között a munkások javadal­mazásában? — Nyolcról hatra csökkentet­ték a fizetési kategóriák számát. Ugyanakkor a tarifáris bér — mint az összfizetést meghatáro­zó elem­i szerepe jelentősen növekedett. Ugyanabban a tarifá­ris kategóriában különböző fi­zetések vannak. Vagyis az ille­tő kategória alapbérezésén kívül még három lehetőség van a beso­rolásra. — Kérem, érzékeltesse konkrét példával. — A régi bértáblázat szerint egy hatodik kategóriájú lakatos óra­bére 4,80 lej. Ma az ugyanolyan képzettségű lakatos az új fizetési táblázat 4. kategóriájába tartozik s óránkénti alapbére 6,35 lej, te­hát jóval nagyobb, mint eddig, de emellett még három fokozat van: 6,65, 7, illetve 7,35 lejes órabérrel. Ez lehetővé teszi, hogy a besorolásnál különbséget te­gyünk az azonos szakmai képzett­ségűek között és ösztönözzük a munkában tanúsított kezdeménye­ző készséget, a munka minőségét, az operativitást. Az alkalmazott fizetésen kívül az ugyanazon vál­lalatban töltött megszakítatlan időért pótlékot is kap, mely az említett idő nagyságától függően a fizetés 10 százalékáig terjedhet. Megmaradtak továbbá a nehéz, vagy más különleges munkakö­rülményekre vonatkozó pótlékok.­­ Milyen jutalmazási lehető­ségek vannak a kísérletezésben Lejegyezte: Gyurcsik Miklós (Folytatás a 3. oldalon) ezt Bukarestbe érkezett a csehszlovák külügyminiszter Hétfő délután Bukarestbe érke­zett Jiri Hajek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügy­minisztere, aki Románia Szocia­lista Köztársaság Minisztertaná­csának meghívására hivatalos látogatást tesz országunkban. A két ország állami zászlóival díszített Băneasa repülőtéren je­len volt Corneliu Mănescu kül­ügyminiszter és első helyettese, George Macovescu, Mircea Mali­ja és Vasile Şandru külügymi­niszter-helyettesek, Ion Obrado­­vici, Románia prágai nagykövete és más hivatalos személyek. Ott volt Karel Komarek, a Csehszlovák SZK bukaresti ide­iglenes ügyvivője és a nagykö­vetség több tagja. (Agerpres)

Next