Szabad Vasmegye, 1946. szeptember (2. évfolyam, 193-216. szám)

1946-09-01 / 193. szám

'*8 Szabó Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő benyújtotta pártunk törvényjavaslatát a malmok községesítéséről Szabó Imre elvtárs a nemzetgyűlés pénteki ülésén önálló indítvány, formájában benyújtotta pártunk törvényjavaslatát, a­ malmok községi, ille­tőleg állami tulajdonba vételéről. Döntő jelentőségű esemény ez és ismét egy alkalom, amikor a falu népe a tények világánál láthatja, hogy melyik párt, a nép igazi barátja.­­­­ A malmok kivétele a harácsoló tulajdonosok kezéből, pártkülönbség nélkül érdeke az egész dolgozó parasztságnak. A malmosok többsége nem­csak a múltban, hanem a jelenben is a népnyomor vámszedői voltak s a legkülönbözőbb utakon — módokon mindig megrövidítették a parasztságot. Most, amikor a vesztett háború után az ország nehéz helyzete oly sok te­herrel sújtja, úgyis a parasztságot, tűrhetetlen, hogy a malmosok még külön sarcolják a szegény népet s harácsolhassanak, vagyonosodhassanak, lán­g a nép terhek alatt nyög. Érthető, hogy az urak állama az elmúlt huszonöt esztendő alatt nem hallgatta meg a nép panaszait s megvédte a malmosokat a parasztság jo­­gos követeléseivel szemben. A demokratikus államnak azonban a paraszt­­ság oldalára kell állania s illő kártérítés mellett ugyan, de gyorsan és hatá­­rozottan ki kell vennie a malmokat harácsoló tulajdonosaik kezéből. Vannak, akik ezt nem akarják belátni s a néppel szemben a malmo­sok ügyvédjének csapnak föl. Az „Igazság“ c. hetilap vidéki kiadásának első oldalán olvashatunk egy cikket, amely nyíltan védelmébe veszi a mal­mosokat és bizalmatlanságot szít a községesítés gondolata ellen. Érveket nem könnyű találni rossz ügy védelmében s ha mégis akadnak, nem ne­héz átlátni rajtuk. Az MKP a nép igazát védi a malmosokkal szemben és sajtóságosnak tartjuk, hogy igazságos harcunkban nem áll mellénk an­nak a pártnak vidéki lamna, amely pedig a „kisgazda“ nevet viseli, bizo­nyosak vagyunk azonban abban, hogy a Kisgazdapárt parasztképviselői meglátják a törvényjavaslatnak a földműves nép szempontjából sorsdöntő jellegét s nem követik az „Igazság“ példáját, amely a sokmilliós paraszt­­tümegekkel szemben a maroknyi malomtulajdonosok oldalára állott . A törvényjavaslatot indokolásával együtt az alábbiakban ezószerint kö­zöljük. TÖRVÉNYJAVASLAT a mal­mok községi ellenőrzés alá he­lyezéséről, községi, illetőleg állami tulajdonbavételéről. 1. §• A jelen törvény erejénél fogva mindazok a malmok, amelyeknek ke­nyérgabona őrlési teljesítménye (ka­pacitása) 24 órás üzemidővel számít­va, a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában. a) 50 q-ig terjed, községi ellenőrzés b) 200 q-ig terjed, községi tulaj­donba, c) 200 q-t meghalad, állami tulaj­don­ba kerülnek. ; 2. §• 1 Az 1945. évi VI. t. c.-kel törvény­erőre emelt és a nagybirtokrendszer­­megszüntetéséről és a földműves nép földhözjut­tatásáról szóló 600/1945. M. E.4 számú rendelet alapján igénybevett ingatlanokon lévő malmok, tekintet sél­kül a malmok őrlési teljesítménye­ire, a 131.000/1945. F. M. sz. rendelet­­/Magyar Közlöny 129. szám­ 1. §-a ér­telmében alakult, illetőleg alakítandó Földműves Szövetkezetek tulajdonába '.«Jölnek át. j ‘T 3. §. 1Az 1. §. értelmében községi, illető­leg állami tulajdonba kerülő malmok tulajdonosainak kártalanítási igénye van. A kártalanítás mérvét és módját a minisztérium állapítja meg. t . *■ §• • A jelen törvény 1—3. §-ában foglalt ■ rendelkezések nem vonatkoznak azok­ra a malmokra, amelyek 1946. január 1-én a község, az állam, vagy a 131.000/1945. F. M. számú rendelet ,1. §-a értelmében alakult Földműves Szövetkezetek tulajdonába voltak. 5. §. A malmok racionalizálására, korsze­rűsítésére és ellenőrzésére Országos Malomügyi Tanács alakul. Az Orszá­gos Malomügyi Tanács tagjai a bel­­ügy-, földművelésügyi-, iparügyi- és közellátásügyi miniszter, valamint a Szakszervezeti Tanács kiküldöttje. 6. §• 1 A­ jelen törvény kihirdetésének nap­­ján lép hatályba. A végrehajtási ren­delet tervezetét a miniszterelnök har­­minc napon belül köteles a minisz­tériumnak bemutatni. INDOKOLÁS A törvényhozás a nép akaratának kifejezője Az elmúlt huszonöt év alatt, itt különösen a felszabaduló b­éta a magyar nép ismételten és mind sür­­getőbben követeli, hogy vessenek vé­get a malmok uzsorájának, amelytől a dolgozó nép mérhetetlenül sokat szenved. A malmok visszaélései az amúgy is megpróbált falusi nép életét megkeserítik. A malmok jogtalan el­járása megrövidíti a falusi dolgozók szűkös kenyerét. A malmok közösségi kezelésbe vételével meg kell tehát szüntetni, hogy a malmok a népet kizsákmányolják. A magyar demokrác­a az elsőrendű kötelessége, hogy bizto­­sítsa a nép gazdasági szabadságát. A malomipar községesítését, illető­leg államosítását követeli az is, hogy Európában talán a legelhanyagoltabb állapotban a magyar malmok vannak. A közel 2580 malomnak alig 1 száza­­léka mondható valóban korszerűnek. A malmok teljesítőképességüknek csak kb. 39 százalékáig használtatnak ki. Ebből következik, hogy a malom­­iparnak a nép érdekében való korsze­­rűsításe, racionalizálása elengedhetet­lenül követeli közületi kezelésbe való vételüket, hogy a magángazdálkodás természetes velejáróinak és önző szem­pontjainak megszüntetésével az ipar­­fejlesztési szempontok — a termelési költségek lényeges lecsökkentésével — érvényesíthetők legyenek, 1. §. Az 50­0-nál kevesebb napi őr­­lésteljesítményű malmok rendszerint túlnyomórészt bérmunkást nem alkal­­mazó, családi munkaerővel dolgozó malmok, amelyeknél a szociális szem­pont és a kapacitásuk egyaránt azt in­­dokolja, hogy csupán községi ellen­­őrzés alá vonassanak. 200­2-t megha­­ladó őrlési teljesítményű malmok vi­­szont teljesítőképességük alapján indo­kolt, hogy állami tulajdonba kerülje­­nek. 2. §: A nagybirtokon lévő malmok a földreformtörvény során megváltott nagybirtokok gazdálkodását szolgálták és ez indokolja, hogy a nagybirtokok­ból részesült földhözjutottak gazdál­kodását szolgálja elsősorban a jövő­­benis. 3. §. A községi ellenőrzés alá helye­­zést, községesítést, illetőleg államosí­­tást a korszerűségi szempontoknak megfelelően kellően kielégíti az Or­­szágos Malomügyi Tanács felállítása. Az Országos Malomügyi Tanács mű­ködése ipari, mezőgazdasági, közeli or­tási, községi háztartási kérdésekre vo­­natkozik. Összetételében az iparügyi, földművelésügyi, közellátásügyi és belügyminiszter kiküldöttjének, vala­mint a Malommunkások Szervezete (Szakszervezeti Tanács) képviselőjé­nek részvétele a munkaírányitásban feltétlenül szükséges. 1]: ~ I IIS. -» vámbon 2965:1365 Ez a szavazatarány jelzi a francia szocialista párt országos kongresszu­sának állásfoglalását a párt irányvo­nala tekintetében. Leon Slum és társai megalkuvó, munkásegységellenes poli­tikája megbukott; megbuktatták a szo­cialista dolgozó tömegek amelyek egy­re növekvő idegenkedéssel, majd meg­döbbenéssel szemlélték azt a határo­zatlan, megalkuvó és a világbékére ár­talmas politikát, amelyet ez a nagy­­múltú párt követett Franciaország szörnyű megpróbáltatásai és a második­­ világháború borzalmas tanulságai után is. A francia politika jobbfelé­ csúszá­­sában jelentékeny, sőt döntő szerepe volt a szocialista pártvezetőség mun­kásegységellenes politikai irányvonalá­nak. Ez az elcsuszamlás nemcsak sú­lyos belpolitikai következményekkel járt, mint amilyen a szocialista szava­zatok csökkenése és a júniusi válasz­táson a parlamenti munkástöbbség el­vesztése volt, hanem a francia politi­kának ebből a tényből eredő jobbra­­fordulása Franciaország külpolitikai helyzetét, jelentős mértékben megron­totta. Franciaországot a jobbfelé for­duló politikai vezetés a szocialista tö­megek mostani cselekvése nélkül ment­hetetlenül ütközőállammá, majd a nemzetközi kapitalizmus nyugateuró­­pai bástyájává építette volna ki. A veszély határozottan nagynak mu­tatkozott. Franciaországban a nyugati kapitalizmus már kezdte kiépíteni had­állásait hogy innen fészkelje be magát­­ Európa belsejébe és ez az ország legyen politikai és gazdasági inváziójának tá­maszpontja. Egyre inkább elhalványult az az okos francia külpolitika, amely a háború vérzivatarában helyesen érté­kelte a külföldi erőtényezőket és ennek megfelelően a háború után az első köl­csönös segélynyújtási szerződést a Szovjetunióval kötötte meg. Másfél esztendővel ezelőtt még De Gaulle tá­bornok józanul ítélte meg a helyzetet, hogy azután a La Manche-csatorna felől szálló szirénhangok, nemkülönben az amerikai kölcsön varázsa újra elvegye a francia politikusok nagy részének tisztánlátását. Leon Blum ebben a ve­­­­szélyes játékban személyesen is ko­moly szerepet vitt, mint az amerikai kölcsön egyik kijárója, hogy azután a szocialista párton belül erősítse a ki­zárólagos angol-amerikai orientáció gondolatát. A francia szocialista pártban tömö­rült dolgozó­ tömegek hónapok óta el­keseredetten figyelték a pártvezetőség veszélyekkel teli politikáját, amely a legutóbbi választáson a munkástöbbség elvesztését eredményezte, ennek ered­ményeképpen mindinkább jobbfelé len­dült a francia politika és számos de­mokratikus vívmány alku tárgya lett. Ugyanekkor külpolitikai téren is meg­kezdődött a nagy átállás a régi angol, szász vágányokra. A szocialista töme­geket nem tévesztette meg e propagan­da állítása, hogy egyedül az angol­­amerikai hadseregek szabadították fel Franciaországot, mert a francia nép józan elemei azt sem felejtették el, hogy az 1044-es angol-amerikai partra­szállást és Franciaország felszabadítá­sát a Vörös Hadsereg kétesztendős so­rozatos győzelmei készítették elő, ame­­lyek Németország ellenállását teljesen legyengítették és a nyugati arc­vonal felállítását lehetővé tették. A francia nép nem egyoldalú angol-amerikai haditénynek tekinti felszabadítását, hanem a szövet­ségesek együttes akciójának értékeli és ebből meríti azt az elhatározását, hogy nem hajlandó semmiféle egyoldalú ér­dekszövetségben résztvenni, hanem a béke biztosítását csak­ a volt háborús szövetségesek nagy együttes békeszö­vetségében képzeli el. A­ francia politika útja nem ebben az irányban haladt az utolsó hónapok­ban és mivel az egyoldalú nyugati orien­tációhoz a szocialista pár­t­vezetőség­ po­­litikája is hozzájárult, a csalódott párt­­hívek legmagasabb pártszerve, az or­szágos kongresszus 2965:1335 szavazat­­arányban elvetette a pártvezetőség ál­tal képviselt párt-irányvonalat. Ez a döntő­ erejű megnyilatkozás az egész francia belpolitikai életet alapjában változtatja meg. A jelenlegi koalíció, amelyben a haladó katolikusok, a kommunisták és a szocialisták vesznek részt, minden bizonnyal felbomlik, mert az egy síkon futó munkáspártok külpolitikája egészen más irányú lesz és a két munkáspárt belpolitikai ereje is jelentékenyen megnövekedik, ha a francia demokrácia jobboldala lépten­­nyomon nem használhatja fel a mun­­kásarcvonal egyenetlenségéből szár­mazó előnyöket. Az elkövetkező napokban — éppen a békekonferencia súlyos szakaszában — a francia belpolitikai válság nehéz ter­helést jelent a nemzetközi politikára is, amelynek a francia fővárosban fel­vonult hatalmasságai a saját szemük­kel győződhetnek meg, miként találja meg a francia nép ismét a helyes utat nyugodtabb jövőjének kiépítésére, ami egyben hozzájárul a világbéke biztosí­tásához is. A francia nép — mint a szo­cialista tömegek biztos szemmértékű döntése mutatja — tanult Weimarból, levonta az elmúlt évtized, különösen a háborús évek megpróbáltatásainak minden következményét, nem hajlandó többé egyoldalú külpolitikát követni, hogy mások faltörő nája legyen, saját magát pedig veszélybe döntse. A francia szocialista kongresszus­ döntése nagy tanulság más országok szocialistái számára is­ A jó külpoliti­kát a jó belpolitika teremti meg — külö­nösen áll, ez olyan, kulcspozíciót je­lentő országra, amilyen Franciaország, amelynek külpolitikai állásfoglalása döntő módon befolyásolhatja az egész világpolitikát Annál jobb szolgálatot tett a béke ügyének a francia szocia­lista kongresszus, minél hosszasabban mozdul fel a nyugati reakció vissz­hangja és minél hangosabban zengi, hogy Franciaország ..rossz útra lért“. ‘ Bfc'íVÉ ÖBB JQVO MVm: a fru­zsilálási Szövetet. Vasvárm­egye és Szombathely thj. város Közellátási és Termelő Szövetkezete gon­doskodik mindnyájunk ellátásáról. Közérdekű céljának csak úgy tud megfelelni, ha teljes anyagi és erkölcsi támogatásban részesítjük.­­ ! Jegyezzünk üzletrészt!­­ Üzletrészjegyzés : a pénzintézeteknél, vagy a Szövetkezet I­rodájában: Szombathely, Kiskar­ u. 6. Telefon: 357.­­ A megyebeli lakosságot a járási székhelyeken létesítendő raktárak látják el. 1j 1

Next